Hirdetés
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Epertermelés új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Napraforgó-termesztés új
- Kukorica várhatóan........! új
- Öko gazdálkodás új
Cikkajánló
40 millió forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni
Részletek a társadalmi vállalkozások fejlesztésének támogatása című pályázatról.
Hirdetés
320 hozzászólás
Válasz #17. hozzászólásra
Szerinted a mélyalmos baromfi trágya milyen illattal bír? A sertés és baromfi trágya után szerintem kategóriával csekéjebb bűzzel rendelkezik az összes többi. Kivétel a fekália, de az más tészta, illetve sz@r. Milyen hatóanyag kerül a talajba, ha megszárad?
Miért nem a szántóra szórja? (közelebb van és nincs vele más munka)
Be kell oltani baktériummal kiszórás elött és no problem.
Válasz #17. hozzászólásra
Szerintem meg igaza van. Azt, hogy kiszórja egy szántóföldre, majd leszántja, és egy-két napig bűzlik (mert szerintem az), azt az ember tolerálja, mert hogy ez a faluhoz hozzátartozik. De mint ahogy trágyaszarvast sem csinálhat lakóház mellé, így legelőre sem szórhatja, mert azzal az ott élőket zavarja.
Ez szerintem rugalmasan kellene, hogy menjen. Vannak a békés együttélésnek írott és íratlan szabályai, amiket mindenkinek be kell(ene) tartania. Ha valaki egy sertéstelep mellett kezd építkezni, az számíthat rá, hogy ott szagok lesznek. Ha előbb a lakóházak voltak ott, akkor viszont sertéstelepet nem lehet odaépíteni, mert ők voltak ott hamarabb.
Mellesleg nekem gyanús, hogy legelőre lehetne trágyát kiszórni bedolgozás nélkül... egy kis b@szogatás nem ártana, ha a szép szóból nem ért...
Válasz #16. hozzászólásra
A kiszort trágyának pár napig van szaga /ami szerintem nem bűz!/. Ha falun élsz ezt Te is tudod. Szerintem inkább a kijuttató gazdával lehet személyes problémád, ezért morogsz.
Nekem nem a trágyával és annak kiszórásával van gondom, hanem azzal, hogy az orrom (az út másik oldala)elé szorja és úgymarad mert az rét. Azt pedig nem fogja fel(le)szántani egyhamar. Ha szikrázó napsütés lenne, talán hamar csontá száradna és hordhatnám a kazánba (ingyen) tüzelőnek. A gazda a falu másik szélén lakik. Szerinted mit élvez belőle? Sajna még a szél sem arra fúj!
Válasz #14. hozzászólásra
Hát ebben van valami, sajnos nálunk szeretnek túlzásokba esni mind a hivatal, mind a lakosság részéről. Nyilván van bűzhatása a trágyaszórásnak, de hallottam olyat, ahol az okozza a problémát , hogy szennyvízcsatorna átemelőszivattyúja miatt jelentkezik bűzhatás, de nem tudnak mit kezdeni a csatornázási művekkel, bezzeg a parasztot simán meg lehet vágni a trágyaszórásért. A hazai állatlétszám alakulásában ugyanúgy benne van ez is, mint a felvásárlási árak alakulása, egyébként meg csodálkozunk, hogy a vetésszerkezet egyre inkább gabona túlsúlyossá válik, nem tudunk mit kezdeni a megtermelt kukoricával. Németországban láttam 70 tehenes gazdaságot a falu közepén, a kutya nem reklamált érte, nálunk tízért már simán kitiltanának a faluból.
Ma magyarországon a legnagyobb közellenség a trágya.Szerintem ebben is politika van,mert akkor nem fogyna a műtrágya és valamelyik politikus nagyon rosszul járna.Az UNIO meg menjen a p......ába.Csak arra lennék kíváncsi mit csináljunk a trágyávat ha valaki mégsem vinné el?Együk meg?Ha lenne élég pénzem felvinném Budapestre a parlament elé
Válasz #12. hozzászólásra
Elvilag holnap már megjelenik az újságban. Gyakorlatilag majd meglátom.
Válasz #11. hozzászólásra
Csak a 3 eggyütt, össztűz- külön külön lemutyizható.Pont a képviselő miatt.
Hát akkor kezdjük a megyei napilapnál.
Az a leggyorsabb, mivel csak egy sms.
A többi majd utána.
Ja, az a poén, hogy az illetékes et. önkormányzati képviselő.
Válasz #5. hozzászólásra
Akkor jól ki kaptad.
Felénk meg olyan ritka a trágyázott föld, mint a fehér vakond.
Válasz #8. hozzászólásra
trágya nem volt tárolva a telepen mert a szalagról ment a pótkocsira azért meg jöttek.
de nem nagyon vergődtünk mert az állattartási rendelet szerint 200 tyúk lehetett volna nekünk meg 3600 volt!
mondjuk ez 1983 nyarától 2006 tavaszáig senkit nem zavart!
Válasz #6. hozzászólásra
Ez nem tisztán bel vagy külterület kérdése.Amennyiben az ÁNTSZ nincsen lekorumpálva,az állandó trágya, a legyek folyamatos fertőzés veszélye végett hozhat azonnali pozitiv döntést is.
Válasz #5. hozzászólásra
Próbálkozzál a megyei mezőgazdasági Szakigazgatási Hívatal,Növény és Talajvédelmi Igazgatóságánál, A területi ÁNTSZ támogatásával eggyütt müködve, egy kis média támogatás és mükszik a dolog.Ezt komolyan veszik mondjad hogy ezt a hármast szeretnéd igénybe venni ráfognak tapadni a témára.
gyepen fogasolni kéne a ganét nem?
itt a tanyavilágban is lázadoznak az emberek mikor kiszóratunk 25-30 trágyaszóró ganét és csak délután jönnek szántani
régi telepem az iskolától 500m az óvodától 400m távolságra volt de az utca város felől eső oldalán belterületen ezért kitelepítettek(de azért kaptam 1 év haladékot)míg egy tehéntelep az iskolától 20 méterre van de az utca másik oldalán és az már külterület ezért maradhatott!
Nekem nincs semmi bajom a trágyázással én is a mezőgazdaságból élek, bróbálok megélni, de mikor a lakással szemben az út másik oldalán a rétre szórják a ganét (és azt sosem fogják leszántani) minden évben,
se ajtó se ablak színte ki sem nyitható az illatok miatt. A hatóság szerint külterület. Az út egyik oldala lehet külterület a másik belterület? Akkor egyik irányban 50km/h a megengedett sebesség, a másik irányba 90km/h?
Válasz #3. hozzászólásra
A tanyai ásottkutakból inni lehetett,próbálnád meg most, pedig sokkal több trágyát kiszórtak a régi időkben.
Válasz #2. hozzászólásra
Szörnyüek ezek az EU-szabványos mocskolódások!
Nagyapám és Dédnagyapám nit se tudtak az EU-szabványról.Mégis trágyázták a földjeiket,senkit se mérgeztek meg vele!!!
Válasz #1. hozzászólásra
szarvasmarha sertés juh
Szervesanyagtartalom
(szárazanyagra vetítve) 22,5 % 18,4 % 24,1 %
Nitrogén-tartalom N
(szárazanyagra vetítve) 1 % 0,8 % 0,8 %
Foszfor-tartalom
P2O5 0,3 % 0,6 % 0,3 %
Kálium-tartalom
K2O 1,1 % 0,7 % 1,2 %
Itt is érvényes a 170kg/ha össz nitrogén ki juttatás .A trágya táblázat szerint szarvas marhánál 22.5%-nak az 1%-a vagy is 100mázsábol 22.5kg a N hatóanyag, (170/22,5=755 mázsa a maximum ami kijuttatható (Remélem jol számoltam)szállítás zártan, vagy hállóval lekötötten történhet,közúton.
EU szabvány szerint táblán kazalban tárolni maximum 2hónapig lehet
Tilos kijuttatni-Nov.15-ésfebr.15 között.
kijuttatás, szántással egyidőben.
Hígtrágyánál -Nov01-febr.15között tilos a kijuttatás.
Védőtávolságok:
lakotterület- 300m
közutak-(orsz) 10m
Élelm. Üzem 300m
tanyátol 50m
Álló vízpartvon. 20m
egyébb felsz.viz 5m-es sávvban tilos
szorni
Segítséget kérnék a szerves trágya szórás szabályairól.
Pl. időszak, lakott területtől való távolság, élő víztől való távolság, stb.
Előre is köszönöm.