#348 phylazonit

2011-11-18 11:45:06

Válasz erre

Válasz #347. hozzászólásra

Valóban igazad van, nem lehet szétválasztani a humifikálódás kérdését a talajművelés-technológia kérdésétől. A mezőgazdasági területeken a legnagyobb humuszveszteséget felső talajrétegben lezajló oxidációs folyamatok okozzák (gyakori [mély-]szántás, talajtömörítés hiánya stb.)
A talajon, talajban hagyott szervesanyag-tömeg átalakulásának, humifikálódásának, ásványosodásának lezajlása, vagy igen, akár sebessége viszont a mai intenzív mezőgazdasági igényeket tekintve egyáltalán nem mindegy. (És ez egyébként nemcsak talajtáplálási, hanem növényvédelmi kérdés is!) Egy egyensúlyi helyzetben, pl. az erdőkben valóban nincs jelentősége, a művelt talajokon ez nem mondható el. A baktériumtrágyázás katalizálja ezeket a folyamatokat (a légköri nitrogén megkötésével pl. nem a növények elől "eszik el" a cellulózbontó baktériumok a N-t), a célja a mesterségesen megbontott egyensúlyi folyamat (lehetőségekhez mért) helyreállítása. A felgyorsított ásványosodás sem mutat túl ezen, nem arról van szó tehát, hogy "kipréseljük" gyorsan a talajból, ami van benne, és magára hagyjuk.
Igen, mi is hangsúlyozzuk minden kiadványban a szerves anyag visszapótlásának fontosságát, a mulcshagyó művelés jelentőségét.

#347 Gergő1220

2011-11-17 19:05:42

Válasz erre

Válasz #346. hozzászólásra
Azt mondod, hogyha nagyobb a mikrobiológiai aktívitás akkor az ásványosodás és a humifikálódás üteme is felgyorsul?
De azzal mire megy a paraszt ,hogy felgyorsul a humifikállódás? Ez hosszútávon csak akkor jelentene nagyobb tápanyag szolgáltatást a növények számára, hogyha nagyobb lenne a talajba jutó szervesanyag tömeg is. Különben csak gyorsabban humifikállódik az amivel amúgy is ugyanaz történne, csak lassabban.
Sőtt szerintem az ásványosodás felturbózása is egyfajta talajzsarolás, mert ezzel a talaj nem oldott ásványianyag tartalma csökken.
Nem tök mindegy, hogy milyen gyors a lebomlás nem viszi el azt a szalmát-szármaradványt onnan senki!?
Ha meg valakinek a talajművelés-vetés technológiája miatt gond a szármaradvány nem hiszem hogy a baktériumtrágyázástól megoldódik a gond.

#346 phylazonit

2011-11-17 10:17:08

Válasz erre

Válasz #296. hozzászólásra

Kicsilány felvetésére írta egy talajos kolléga. Remélem, ez kimerítő válasz az egyik fő kérdésre (fölélik-e a talaj szervesanyag-tartalékait a bejuttatott baktériumok):
"A talaj humusztartalma, ill. szervesanyag-tartalma optimális körülmények között dinamikus egyensúlyi állapotban van, tehát ugyanannyi tápanyag ásványosodik belőle, mint amennyi szervesanyag humifikálódik. Ha a talajnak nagyobb a mikrobiológiai aktivitása, az mindkét irányban növeli az intenzitást, a rendszer egyensúlyi állapota tehát változatlan marad.
Fontos látni azt is, hogy a talaj összes humusztartalmának csupán néhány százaléka az a könnyen oldható (mobilis) frakció, ami oldatba kerülve engergiát szolgáltat a mikroorganizmusoklnak, ill. tápanyagot a növényeknek: minőségileg és nem mennyiségileg fontos, de ez az ásványi tápelemekre is igaz, ha belegondolunk, hogy egy átlagos talaj humusztartalma 2% körül van, míg a makroelemek dimenziója 150 ppm körül van, a mikroelemeké pedig ennek tized-/századrésze."

#345 Sz J

2011-11-03 17:21:24

Válasz erre

Válasz #344. hozzászólásra

Én nem szekálni akarom azokat akik használják... optimális esetben lehet jótékony hatása a talajéletre. Csak az zavar hogy ódákat zengenek róla és 1-1 "kiugró" eredmény alapján általánosítanak... a paraszt meg kijuttatja és várja a következményeket... aztán mikor nem történik semmi akkor elkezdi magában keresni a hibát hogy vajon mit rontott el.. következő évben megint megpróbálja és megpróbálja még jobban csinálni... akkor se történik semmi... utána kérdezget aztán hebegnek habognak az illetékesek hogy mi lehetett a hiba. Természetesen nem az ő szerük, hanem paraszt cseszett el valamit... Szerintem be kellene vallani hogy ez egy nem teljesen "stabil" készítmény aminek a hatásfokát erősen befolyásolják a környezeti körülmények. És ezeket a befolyásoló ténsezőket csokorba szedve, a terméken feltüntetve kellene árulni. Akkor nem érné csalódás a felhasználót, illetve elgondolkodna azon hogy ennyi "buktatóval" együtt érdemes e beleinvesztálnia vagy inkább másra fordítja azt az összeget.

#344 CNH betyár

2011-11-03 14:22:23

Válasz erre

Nálunk egy termelő csoport összeállt és kipróbálta az összes piacon kapható bacit. Talajvizsgálat kiszórás előtt, talajvizsgálat kiszórás után 1 hónappal és 3 hónappal. A talajaik mindegyike gazdag volt tápanyagban, tehát nem extenzív termelést folytatnak. Ami jár az jár. A Phylazonit volt az egyik legjobb, bár mindenki elcsodálkozott az eredményem. Csak kis mennyiségű foszfor és Kálium tárolódott fel a talaj készleteiből. Az 1 és 3 hónapos talajvizsgálat között semmi különbség nem volt, kivéve a nitrogén szintet. Az majdnem megduplázódott. A szármaradvány tényleg lebomlott, helyesebben bomlásnak indult jobban, mint ott ahol SEMMIT nem kapott. Ez igaz. Azt, hogy a talaj könnyebben művelhető lett volna, nem igazolták, mert idén baromi aszály van, és örülünk ha feltudunk majd szánta a nagy rögökben. A csoport egy része úgy döntött megéri ezzel foglalkozni, és továbbra is kijuttatja a műkaki mellé. A másik megbánta, hogy ennyi időt ráfordított a kísérletre. Bár halkan megjegyzem, náluk 3 évente istállótrágyával leszórják a földeket. Szerintem oda nem kell baci. Szóval, aki hisz benne nyomja, rosszat nem csinál, aki nem az meg hagyja békén azokat, akik szórják.

#343 phylazonit

2011-11-03 11:23:44

Válasz erre

Válasz #342. hozzászólásra

Soha, senki nem állította, hogy nincsenek a termőtalajokban talajbaktériumok. Olvassatok egész nyugodtan vissza. Sőt! Persze, hogy vannak. Még. Ahogy azt sem olvashattátok egyetlen Phylazonit anyagban (ha olvastatok ilyet), hogy baktériumtrágya nélkül rövid távon elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés. A kérdés a gazdaságosság és a fenntarthatóság. Egyelőre ebben a sorrendben..

De a talajokban található a növények számára felvehető formában jelen levő nitrogén, kálium, foszfor is. Tényleg. Miért olyan természetes, hogy a műtrágyával mégis bejuttatok ezekből a makroelemekből a talajba? Ráadásul esetenként nem is fölvehető formában? (Mert ötven éve ezt tanítják?) Tisztában vagytok a kiszórt műtrágyák hasznosulásának folyamatával?

És miért nem természetes, hogy ezeknek az elemeknek a nem fölvehető formáit átalakító baktériumok talajba juttatása már egyesek szerint ostobaság? (Mert ötven éve még csak sejtették, mi, hogy működik a talajban?) Miért szabadkozik valaki, ha azt írja le, hogy nála, az ő földjén működik a baktériumtrágya? Igen, nála. Nem szerinte, nem a szomszéd szerint, hanem nála. Érdemes gondolkodni is, meg kicsit utánaolvasni. Nem szégyen.

#342 Sz J

2011-11-03 04:22:50

Válasz erre

Válasz #340. hozzászólásra

Ez már kicsit kabarés... Szóval akkor mégis ott vannak a jó talajban a bacik maguktól? Akkor miért vegyük meg tőled őket pluszba? Nehogy beltenyészet legyen?

#341 phylazonit

2011-11-02 20:26:36

Válasz erre

Válasz #340. hozzászólásra

Hacsak nem a sivatagban gazdálkodsz. Mert akkor csoda történt.

#340 phylazonit

2011-11-02 20:23:12

Válasz erre

Válasz #333. hozzászólásra

Mi lett volna... lebontották a talajbaktériumok.

#339 drenthe evo

2011-10-31 21:11:09

Válasz erre

Válasz #338. hozzászólásra

1 q AN magában is lebontja hamarabb , nem kell semmi más mellé , ez régi történet már.

#338 Sanyee

2011-10-31 21:08:14

Válasz erre

Azért van aki pozitívan vélekedik róla.
Nekem még egy öreg Prof. azt mondta, hogy bedolgozás előtt, ha sok a szár, akkor 1-2q A.N.-el kell bedolgozni és a baktériumok majd dolgoznak rajta. Tényleg a tábla felébe, ahol volt szórva ott gyorsabban bomlott le a szár, mint a másik felébe. Szóval nem volt sok baci a földbe, de ahol ideális feltételek voltak, ott simán felszaporodtak és tették a dolgukat. Sajnos még ha ez egy bevált módszer is a mostani műtrágya árak mellett nem mindenhol lehet megjátszani és inkább közvetlen a növényre szórjuk, ami kell, a növényi maradványok, meg több időt kapnak.

#337 .grün

2011-10-31 20:43:19

Válasz erre

Válasz #336. hozzászólásra

pedig minden reggel mondják a gazdatévében, vagy mi a xar van reggel amit a faterom szokott nézegetni
gondolom reklám de szakmai riportként adják le , a sok paraszt meg elhiszi

baktérium műtrágya ---ez volt eddig a legjobb amit hallottam

#336 Szabi.

2011-10-31 20:38:11

Válasz erre

Ne mondja már azt senki, hogy 1 vagy 10 liter ilyen szenteltvíztől megváltjuk az 1 hekiben a bacik számát !!!!


Kb ez olyan, mint ha odaállnék aszályban a Velencei tó-hoz és belehugyoznék, hogy megnőjön a vízszintje.......

#335 drenthe evo

2011-10-31 20:29:13

Válasz erre

Válasz #333. hozzászólásra

Tegyél feljelentést , ellopták !

#334 drenthe evo

2011-10-31 20:28:30

Válasz erre

Válasz #332. hozzászólásra

Felénk tudod maguktól is vannak a talajban ...

Nem úgy hogy vásárolunk valakitől egy köpetnyit hektáronként sok ezerért és aztán várjuk a csodát ...

Meg hát néha esőt is kapunk és műtrágyát is rakunk , ezért hihetetlen módon a szárral sincs bajunk.

#333 Mercur

2011-10-31 16:04:50

Válasz erre

Válasz #332. hozzászólásra
Üdv!Akkor elárulnád esetleg,mi lett a tavalyi kukorica szárunkkal?Semmi nincs belőle,csak tápanyag.Ja!Bacik nélkül!

#332 phylazonit

2011-10-31 15:58:59

Válasz erre

Válasz #329. hozzászólásra

És vajon mi lesz talajbaktériumok nélkül a kukoricaszárból három (négy, öt...) év múlva? Elárulom, kukoricaszár. Nem pedig szerves tápanyag a növények számára.

#331 KékVillám

2011-10-31 12:01:10

Válasz erre

Válasz #328. hozzászólásra

1x volt Timac, először azt hittem, hogy xar...aztán rájöttem, nem voltak éppen adottak a körülmények, és lehet, hogy annyira mégsem rossz.
Így gondoltam megpróbálom még egyszer idén, mert hát az ember magának hisz legjobban. Ez nem azt jelenti, hogy beetettek minden xarságal, és Istenítem a Timac-ot.
Ha idén beválik, megéri, akkor marad, ha nem, akkor meg ennyi volt.
Baktériummal ugyan ez a helyzet. 1x volt, nem volt rossz, most lesz még egyszer, aztán meglátjuk.
A példát meg csak leírtam, aki akarja elhiszi.
Én elhiszem saját magamnak.

#330 phylazonit

2011-10-31 08:22:09

Válasz erre

Válasz #328. hozzászólásra

Szerintem te még azt is megpróbálnád meggyőzni, hogy rosszul lát, csal a mérleg, a Hale–Bopp-üstökös az oka, aki hektáronként tonnás terméstöbbletet ér el a baktériumtrágyával.

#329 drenthe evo

2011-10-30 20:07:01

Válasz erre

Válasz #327. hozzászólásra

Ez 100% így van .

Még annyit hozzáfűznék , hogy ha kiölte pl a a bacikat a földedből a víz , aszály , vagy a sok műtrágya , akkor azt szokták mondani a bacisok , hogy pótolni kell !

Minek pótoljam , hogy az is kipusztuljon azonnal ?

Inkább kedvezni kell nekik újra a jó talajélettel , sok szármaradvánnyal , zöldtrágyával , és majd újra benépesül ingyen , magától a talaj ...

#328 Moderátor

2011-10-30 20:02:59

Válasz erre

Moderálási elveink miatt törölve.

(575)

2011-11-17 10:29:44

#327 Sz J

2011-10-30 13:07:28

Válasz erre

Válasz #325. hozzászólásra

Egy növényorvos ismerősöm ezt úgy foglamazta meg egyszerűen hogy ezek a bacik ha van életterük a földben akkor ott vannak mesterséges kijuttatás nélkül is. Ha pedig nincs életterük akkor hiába juttatunk ki belőlük akármennyit. Nem lesz semmiféle hatásuk mivel elpusztulnak. Tehát nem a bacikat kell kijuttatnunk hanem életteret kell kialakítani számukra. Ahhoz pedig szervesanyag kell a talajba.

#326 KékVillám

2011-10-30 12:50:49

Válasz erre

Válasz #324. hozzászólásra

???
Az kicsit túlzás, hogy használom....
Idén van másodszor.
De ez hogy is jön ide?

#325 Sanyee

2011-10-29 21:08:37

Válasz erre

Szerintem ennek a szernek a hatékonysága sok mindentől függ. Valami van benne, mert van akinek sikerült. Egy tápanyagszegény talajra meg lehetne rengeteget szórni, akkor se lenne semmi belőle. Ugyancsak a bedolgozáson is sok múlhat, meg a talaj nedvességén, mert szerintem a bacik nem szeretik a száraz meleg talajfelszínt. Ha meg már jó időben is van bedolgozva és utána kap egy szántást, akkor az aerob meg aneorob viszonyok megváltozásával a baktériumok pusztulhatnak. Ugyanakkor tápanyag utánpótlás nélkül nem lehet folyamatosan leszívatni a földet és nagy termések is csak ideig óráig lesznek, akármilyen csodaszerrel. Próba szerencse.

#324 drenthe evo

2011-10-29 21:04:43

Válasz erre

Válasz #323. hozzászólásra



Ugye te használod a Timac műtrágyákat is jól emléxem ?

#323 KékVillám

2011-10-29 13:27:35

Válasz erre

Én nem akarok semmit reklámozni, félre ne értsen senki. Egy ismerős olyan 5-6 éve kezdte a bacizást.
Első évben ugyan annyi műtrágya mellet nyomta ki a szert. Az évek során folyamatosan csökkentette a műtrágya adagot, és ma ott tart, hogy minimális műtrágya kijuttatás mellett maximális termésátlagokat produkál (saját szememmel látom).
Ez nem valami csodaszer, hogy ha kinyomod, 2x termésed lesz.
1 éves kísérletből nem lehet tanulságot levonni. Több év után van igazán hatása.
Ez csak az én véleményem...

#322 phylazonit

2011-10-29 09:43:43

Válasz erre

Válasz #310. hozzászólásra

A párhuzam téves. Ebben a történetben a haladást épp a baktériumtrágyák jelentik. A szemüket, fülüket, szájukat (na jó, a szájukat nem annyira) befogók is be fogják látni idővel, hogy bizony "mozog a föld".

#321 Sz J

2011-10-29 06:41:27

Válasz erre

Válasz #320. hozzászólásra

Persze nem mondta előre a területiképviselő fax hogy sürítmény csak mikor kihozta akkor szólt... hogy azért hozott ilyen keveset mert ebből csak 1 liter kell hektáronként.

#320 Sz J

2011-10-29 06:40:08

Válasz erre

Válasz #318. hozzászólásra

ja és még csináltak olyat is hogy egy idő után 1 liter anyagot hoztak 10 liter helyett, mondván hogy ez már centrifugázott "sűrítmény". Persze az árra az pont annyi volt mint korábban 10 literé. És cimke is pont ugyanaz volt a kannákon ugyanazokkal a feliratokkal. Szóval se írták rajta hogy sűrítmény lenne. Simán eltudom képzelni róluk hogy ugyanazt az adagot adták 10xes áron.

#319 Sz J

2011-10-28 23:17:09

Válasz erre

Válasz #318. hozzászólásra

bactofil

#318 drenthe evo

2011-10-28 22:23:22

Válasz erre

Válasz #313. hozzászólásra

Melyik termék volt ?

#317 Mézga

2011-10-28 21:31:59

Válasz erre

Válasz #313. hozzászólásra

#316 Sz J

2011-10-28 21:23:28

Válasz erre

Válasz #315. hozzászólásra

ennyi!

#315 Bendáv

2011-10-28 21:17:49

Válasz erre

Válasz #309. hozzászólásra

Egyik ismerősöm kihívta a területi képviselőt, hogy a tábla A oldalát lefújta, a B oldalát pedig nem és nem lát különbséget,de nézze már meg ő is....
Kiment a hölgy, felhúzott két tövet innen-onnan és elkezdte az A oldalit dícsérni,(holott ő is látta nincs különbség).Öt perc dicshimnusz után tudomására hozva a tény, B oldal fújva az A meg nem....{:lol:
Reakció: elköszönés nélküli távozás, a Józsi telefonját
azóta nem veszi fel (pedig 1 magyarázattal még tartozna az ismerősöm szerint)

#314 Sz J

2011-10-28 20:50:45

Válasz erre

Válasz #313. hozzászólásra

voltam helyett voltak

#313 Sz J

2011-10-28 20:50:03

Válasz erre

Válasz #308. hozzászólásra

volt nekem is régen olyan is.. ahány szállítmány annyi állagú, szinű szagú kutyfasz volt. Legdurvább az volt mikor hoztak ide nekem 100liter tisztavizet. Szintelen szagtalan, teljesen átlátszó víz volt. Belem mertem volna inni is akár. Megreklamáltam nekik... aztmnodták hogy az tökéletes szer csak most így néz ki. Mondtam hogyo k, akkor hívom a fogyasztóvédelmet és majd ők bevizsgálják hogy tényleg az e? 1 óra múlva ott voltam 100liter másik anyaggal ami sűrű tejeskávé szinű furcsa szagú anyag volt. Most akkor miről beszélünk? De máskor derítőszagú heterogén összetételű lé is aminek szinte megint tiszta víz volt a csak "álcázás" kép a tetején úszott valami féle vékony fekete réteg ami gondolom a derítő szagát adta. Szélhámos banda!

#312 phylazonit

2011-10-28 17:40:58

Válasz erre

Válasz #307. hozzászólásra

20 liter esetén a 600 Ft + áfa / l árhoz hozzáadódik a 150 Ft + áfa / l kiszállítási költség, így húsz liter ára 15e forint plusz áfa. Ez az idei ár, a jövő évi árképzést még nem tudom pontosan megmondani. A másik 50 liter alatti megrendelésekre vonatkozó megkötés idén az volt, hogy csak keddi kiszállítással lehetett rendelni.

A kijuttatásról: ha nem egy menetben történik a kijuttatás és a bedolgozás, mindig érdemes a hajnali, vagy még inkább az esti órákat választani, esetleg borús időt. Tűző napon az öt perc is sok, de alacsony UV sugárzásnál valószínűleg nem probléma.

#311 phylazonit

2011-10-27 14:33:11

Válasz erre

Válasz #308. hozzászólásra

Mert az istállótrágyának virágillata van...

225-ből:
"3. Büdös. smile smile Szintén biológiai folyamatok zajlanak le benne, mint pl. a szerves trágyában.

4. A színe: teljesen világos barnás színtől indul el és ez barna színbe is átmehet. Akkor nem megfelelő, amikor a színe fekete, mint a kávé. Ilyen a kimenő anyagoknál nem lehetséges."

#310 .grün

2011-10-26 14:42:13

Válasz erre

Válasz #309. hozzászólásra

az ateisták is évszázadok óta mondják , hogy nincs fent semmi , mégis vannak hívők

#309 Szabi.

2011-10-26 13:36:03

Válasz erre

Válasz #308. hozzászólásra

Ezt soroljuk itt már évek óta..............

#308 Lovász

2011-10-26 13:16:45

Válasz erre

Nekünk Bactofil volt de az is tiszta büdös poshadt szennyvíz volt Nem ért semmit sem semmi különbség nem volt látható! úgyhogy szar szerintem

#307 Sanyee

2011-10-25 21:40:55

Válasz erre

Egy 20 literes kannánál milyen ára van ennek a szernek?
Milyen gyorsan kell ezt bedolgozni a kiszórás után? 5 perc múlva történő bedolgozás már későn lehet?

#306 phylazonit

2011-10-25 12:54:19

Válasz erre

Válasz #305. hozzászólásra

Most beszéltem a központtal, valóban, a 20 és 50 literes kanna és a köbméteres IBC tartály a hivatalos, egyedi esetekben megoldható a 10 literes kanna is. Kell hozzá egy kis meggyőzőerő. :)

De azt tudni kell, hogy 50 l alatti rendeléseknél más feltételek (pl. ár) érvényesek a termékre.

#305 Koresz

2011-10-23 17:56:12

Válasz erre

Válasz #304. hozzászólásra

Hello

Múlthéten beszéltem az egyik területi képviselővel.Azt mondta hogy nincs 5 literes kiszerelés.Nekem azt mondta hogy a legkisebb a 20 literes kannás kiszerelés.

#304 phylazonit

2011-10-23 17:20:54

Válasz erre

Válasz #296. hozzászólásra

A természetes körforgás és a talajélet teljes visszaállítása rövid távon természetesen gyakorlatilag lehetetlen. Viszont a Phylazonit nem hogy csökkentené a talaj szervesanyag-készletét, hanem még növeli is. Az idézett humusztartalom-növekedések ezt pontosan jelzik. Nagy vonalakban:

A nitrogénkötő baktériumok a légköri N-t kötik meg, ami kifogyhatatlan.
A foszformobilizálók a talajban komoly tartalékokkal rendelkező, kötött formában jelen levő foszfort teszik felvehetővé. Ez a foszfor pótlódik a cellulózbontás során is, másrészt időnkénti P műtrágya bejuttatásával kiegészíthető. A foszformobilizálók a P műtrágyák jobb hasznosulásában is segítenek.
A cellulózbontók a visszaforgatott szármaradványok elbontásával szerves tápanyagot képeznek (és a fő makroelemeket is felszabadítják), így a növények nem a humusztartalékokat élik föl, a talajban levő humusz nem fog csökkenni a Phylazonit hosszú távú használata mellett sem.

Ezért nagyon fontos, hogy a tarlómaradvány mindig visszakerüljön a talajba, és hogy megtaláljuk, mikor, és milyen arányban használjunk emellett műtrágyát (és milyet), és mikor Phylazonitot.

#303 phylazonit

2011-10-20 09:55:27

Válasz erre

Válasz #296. hozzászólásra

Mindenképpen elgondolkodtató az, hogy amíg rendben voltak a termésátlagok, szinte senkit sem aggasztott az a tény, hogy az intenzív műtrágyázás, a szavaidat használva, tönkre teszi a talaj élővilágát és a kémiáját. Az, hogy megtizedeli az évmilliók során kialakult, és egyensúlyban levő talajélet legfontosabb szereplőinek, a talajbaktériumoknak a számát, hogy elsavanyítja a talajokat. A helytelen talajművelési technikákkal pedig valóban tönkre teszi a talajt. (Emellett, persze, a műtrágyának köszönhetjük, kb., hogy nem halunk éhen, nem is a műtrágya ellen kampányol egyetlen baktériumtrágyát gyártó, forgalmazó cég sem.)

És abban a szerencsés(?) helyzetben vagyunk, hogy a műtrágyázás hatásairól már jó ideje egészen pontos képünk van (a már említettek mellékhatásaiként a termésben növekvő nehézfém-koncentrációról, a nyomelemek eltűnéséről, pl. a fuzárium térhódításáról már ne is beszéljünk). Ugyanakkor hiába az évszázados, évtizedes tapasztalat, számos tévhit él (szinte kigyomlálhatatlanul) a termelők fejében a műtrágyáról, és még a szerves trágyákról is.

Hogy miért fontos a baktérium-egyedszám, mi a talajbaktériumok szerepe a globális tápanyagkörforgásokban, arról ajánlom, olvassátok el az Őstermelő idei első számában megjelent baktériumtrágyás rovatot, 23 oldal, helyenként egy kicsit száraz, de semmiképp sem nevezném semmitmondónak. A Phylazonit (ha jól tudom) hazai talajokból izolált baktériumtörzseket tartalmaz. Tehát nagy vonalakban az evolúció során kialakult egyedszámot állítja vissza a talajban. Túladagolásról sem igazán lehet beszélni, mert tápanyag híján a baktériumok egyszerűen elpusztulnak (és ezáltal is részt vesznek a tápanyagkörforgásban). A baktériumok szerepe sokrétű, de most egyet kiemelve, az Azotobacter chroococcum például nem a talaj erőforrásait mozgósítja, hanem a légköri nitrogént hozza a növények (és pl. a cellulózbontó baktériumok) számára felvehető formába. Abból pedig elég komoly tartalékaink vannak. (De megkérem a talajos kollégákat, hogy fogalmazzák meg nálam jobban, miért nem fenyeget az a veszély, amiről írsz. Amint megkapom a választ, jelentkezem.)

Ami a reklámokat illeti, köszönjük a kritikát, fontos számunkra a visszajelzés. Figyelembe vesszük a jövő évi kampányok alakításában. (Nem akarok mélyre merülni a marketing bugyraiba, ezeknek a reklámoknak is volt egy elsődleges céljuk, amit tulajdonképpen elérni látszanak, ezért is lehet időszerű a továbblépés.

#302 drenthe evo

2011-10-19 22:16:36

Válasz erre

Válasz #298. hozzászólásra

Nem került sor rá...

De nem is hiányzik .

Viszont havernak vágtunk 80 mázsás Thermo-t vegyszer és műtrágya nélkül , csak bacit kapott , mert valami BIO programba van...

Mondjuk Qrva jó föld !

#301 ano

2011-10-19 21:49:44

Válasz erre

Válasz #300. hozzászólásra

jogos a kritika, megveregetEM a vállam...
így oké?

#300 ano

2011-10-19 21:33:42

Válasz erre

Válasz #296. hozzászólásra

én is hasonlókat gondolok erről, ennek okán pedig azt mondom, hogy nagyon okos gondolat...
meg is vereget a vállam

#299 KékVillám

2011-10-19 21:27:41

Válasz erre

Búza 3/4-ére nyomtam talajbacit, 15L/ha.
Ua. műtrágya, minden ugyan úgy, júliusban nyilatkozom.