Hirdetés
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Kukorica várhatóan........! új
- SPC-6 vetőgépek új
- Glifozát új
- RS-09 eszközhordozó új
- Napraforgó-termesztés új
- Agrártámogatások kifizetése új
Cikkajánló
Kitalálod, melyik növény termesztése érte meg a leginkább?
Nem az a siker kulcsa, ha két számjegyű hozamokat érünk el.
Sajtóközlemény
329 hozzászólás
Sziasztok,ismét kérdésem lenne.
A terület amit szeretnénk legelőnek kialakítani,egy nagyon elvadult gazos cserjés,bozótos birtok volt,múlt héten sikerült lezúzni.Hamarosan meg lesz szántva,csak még egy két nagyobb fát ki kell húznunk belőle.Tavasszal szeretnénk elvetni Savanna legelő keverékkel.Csak attól tartunk,hogy ez a sok gaz ki fog hajtani újra.Két megoldáson gondolkodunk.Elvetjük,és gyomírtjuk kérdésem,lehet e gyomírtani,ha igen milyen szerrel?Második varia,nem vetünk,hagyjuk kihajtani a gazokat,totális gyomírtózás,ha kell kétszer.Talajmunka után vetés nyár végén.Szerintetek melyik a jobb megoldás?
Válasz Tibi 76 #127. hozzászólására
Ne csak a márkát nézzed,mert a teljesítmény sokkal fontosabb.
Köszönom a válaszaitokat!Ti vagytok a szakik,én hiszek nektek.De ha megpattannak,megyek hozzátok bocikért
.Villanypásztorba melyik márka ami bevált?
Válasz szg1 #115. hozzászólására
Üdv!
Érdeklődnék, hogy azzal, hogy megjártad tárcsával megindult a fű sarjadása, vagy szórtál rá magot is?
A tárcsázás után hengereztél?
Válasz ..MZ/X.. #124. hozzászólására
ezt gondolom én is, hogy az áram alatt nem lévő hálót cseszegetik, nyomják, húzzák, ahogy éppen esik...
Válasz ano #122. hozzászólására
Sima hagyományos tekert vadhálóval nálunk egyszer a növendékek megcsinálták azt, hogy a függőleges szálakat 2-3 méter hosszan összetolták a szarvukkal, az egyik vízszintes szálat elszakították és kibújtak a kerítésen.
Válasz Tibi 76 #118. hozzászólására
Nálunk télen nyáron kint vannak. Most is a kuk tarlót legelik. Nyáron 3-4 naponta van vizit, ilyenkor hidegben az itatás miatt 2 naponta.
Hidd el semmi szükség a kerítésre. Ahogy Ano kolléga mondja ha kaja és víz van nem akarnak semerre menni. A lopósok meg elviszik 10 lakat alól is ha akarják. Nálunk az akkut lopták csak el, marhát még soha.
A fix karám nálunk úgy néz ki, hogy akác oszlop min 10cm csúcsátmérővel kihegyezve, megégetve a vége. Ezt cölöpverővel leütjük 70-80 centire. 5 méterenként megy az oszlop, 50m-nél, sakokon vastagabb támasztóoszlop. Sima körszigetelő, sarkon dió szigetelővel. 40-80 centi magasan 2,5-es drót, az oszlop tetején még egy simán U szeggel ráütve 100-110-nél, ami a földelést viszi körbe. 300-400 méterenként leütünk egy 12-es menetes szárat, ez a földelőkaró így nyáron szárazban is rendeset üt a legtávolabbi ponton. A vezető szálakat kb 200 méterenként össze szoktuk kötni párhuzamba.
Az ideiglenes legelőn leszúrós műanyag karók, a legolcsóbb pásztor zsineg, talán 80kg szakítószilárdságú. Sarkokon, kapuknál szögvas oszlopok. Nem szöktek még meg.
Oszlopok helyét nem fúrjuk, mert úgy nehéz stabilra megcsinálni. Ahol köves a talaj ott előtte leütünk egy vastagfalú 3,5 colos csövet és annak a helyére megy az oszlop.
Az alsó szálat lehet magasabbra tenni, mi azért raktuk így mert korábban volt, hogy borjú átkeveredett alatta.
Készülék és akksi szigetelt fémdobozban ami feszültség alatt van, gsm riasztás van még hozzá. Napelemmel szinte gondozásmentes.
Válasz Tibi 76 #120. hozzászólására
hálót, huzalt (és a kiegészítőket is) a tarjánacéltól vesszük, biztos van náluk olcsóbb is, drágább is, de ez tökéletes. vaddisznók is csak kerülgetik, őz, szarvas lepattan róla, igaz a legerősebb, exrta szuper erősítettet használjuk.
trafót aztán sokfélét találsz, attól függ milyen hosszú a rendszer, milyen áramforrásról megy, mennyire bozótos a terület. tapasztalatom, hogy nem érdemes a ft-on spórolni, adott áramforráshoz tartozó legerősebb trafót kell venni, és a földelést jól kell csinálni. érdemes az itatót a kerítés mellé tenni oda, ahol a földelés is lesz, így mindig lesz ott víz, nyáron is. azon is érdemes gondolkodni, hogy az alsó huzal alá, a föld színére még egyet ki lehet feszíteni, és erre is rá kell kötni a földelést, nagyságrenddel javítja a rendszer biztonságát. vaddisznó ellen kukoricát így még nem próbáltam, dehogy tehén, juh nem megy át ilyen rendszeren, az biztos.
egyébként háziállatot teljesen fölösleges dupla (háló+villanypásztor) között őrizni, az biztos. ha kétnaponta mész ki, és a villanypásztort megcsinálod rendesen, és nagy akku, nagy trafó, jó földelés, nem testeli le semmi, akkor az életben nem megy át rajta tehén, még úgy sem, ha hajtják. ha meg valaki el akarja lopni az állatot, akkor is ellopja, ha 8 kerítés veszi körbe. lehet hogy egy profi, igényes (de drága) rendszer jobb, mint kettő amatőr (de olcsó).
villanypásztoros kerítéshez 5 m-enként rakjuk akác lábakat (min 14 cm csúcsátmérő, nem karókat!), hálóhóz 4 m-enként. sarki lábak, és minden, amihez feszítesz nyilván vastagabb (nálunk) és minimum 1 m mélyen van, többi 70-80 cm. mi kétféle technológiával rakjuk őket, egyrészt bobcattel előfúrunk, és abba kézzel állítjuk, tömjük, rohadt mocskos munka, 2 ember egy nap 30-35 láb max., de kavicsos helyen is megy. másik módszerrel kézi motoros fúróval eléfúrni (80-as fúróval), és forgókotró a lyukba belenyomja. ahol nincs vagy kevés kavics van, ott gyors, jó módszer. sarki lábaknál 2-3 egymás melletti lyukat is előfúrunk, de oda tényleg egyedi vágású min. 3,5 m-es, 25+-os csúcsátmérőjű (tövében bőven 30 átmérő feletti) akáclábat nyomunk le, ameddig engedi.
huzal szigetelők behajtása elé eléfúrunk 3,5-es fafúróval, és másik ember fúrós behajtóval tekeri bele az erősített szigetelőt, 2 ember fúr + 1 talicskán tolja aggregátort, haladós munka.
huzalt feszíteni több módszer is van, gripple gyors, nem olcsó, de igen haladós, és az utánhúzás is gyors és egyemberes történet. a kézi tekerős feszítők is jók, de ha majd harmadszorra is legyalulod a tenyeredről a bőrt, az összeset kiszórod a retekbe. óvatos, lassú, kínlódásos pepecselés így, és nem is olcsó.
hálót feszíteni van célszerszám, láncos feszítő, nem olcsó, de örök, és tökéletes. mi egy 100×10-es laposvasat fűzünk át a hálón, az van kifúrva 4 helyen, oda akasszuk a láncot, és így húzunk 2 feszítővel. a laposvasat ráadásul visszakötjük a hálóba több helyre, így nem húzza el a függőleges szálakat. huzalból, hálóból is jobbról-balról 200-200 m-et, tehát egyszerre 400 m-t feszítünk fel, ennél többet nem érdemes, nem lehet, nagyon hosszú. hálóból sokszor a 150-150 is elég, ha kevesebb az ember, mert oda kell már 5 ember, 1 feszít, 2-2 két oldalt folyamatosan néz, beakadást igazít, jelez.
ennek az extra erős hálónak az összekötése brutál munka, eddig mindig kézzel, fogóval tekertük össze (3 nap után nem érzed a kezed, az ujjaid már 1 óra után sem, kesztyű, szigetelő szalaggal betekerve, és minden, ami csak létezik), de jövőre már roppantani fogjuk, még ha drága is, egyszerűen nem lehet 100 tekercs hálót összekötni kézzel, be kell látni. háló felszegeléséhez van erősített u szegjük, nyers akácba be lehet ütni, szárazba nem.
szóval láthatod, hogy jó rendszer nem olcsó csinálni, kettő jó rendszert meg duplán nem olcsó, és nem ér sokkal többet. húzz ki 3 sor huzalt (40, 75, 110 cm-re), és 140-150 cm-re tégy egy vastag, erős villanypásztor vezetéket/szalagot, hogy állat is és vad is jól lássa a rendszer. szarvas ezen átgurik, de mi kárt tud tenni a legelőben, tehén nem tud. ha erős 2,5-es huzalból csinálod, és a lábak, kötések jók, akkor fizikailag sem tudja átszabni, tehát ha áram nem állítja meg, akkor a huzal megfogja.
de egyébként a tehenet nem a drót fogja meg, hanem a kaja meg a víz, ha mindkettőből van neki belül, eszébe nem jut kimenni. én villanyászotrt raknék, azt nem baszogatja, a hálót sztem baszogatja, feszegeti, dörgölődzik benne. működő vp-nek közelébe nem megy.
Válasz oti27 #103. hozzászólására
Elveted füves legelő keverékkel. 4 évig maradhat.
Válasz csontii #119. hozzászólására
Rendben. De ha èn mègis mindkèt dolgot szeretnék akkor hogyan,csináljam. Kitöl èrdemes venni pl vadhálòt,villpásztort.A beton oszlop nem jó megoldás? Olcsóbb mint a fa.
Válasz Tibi 76 #118. hozzászólására
Ha normális villanypásztort veszel az első találkozásuk után még a közelébe se akarnak majd menni.
Válasz ..MZ/X.. #117. hozzászólására
Mert lesz hogy 2 napig sem fogok kiérni hozzájuk,nem ot lesznek az állatok ahol lakok.Nem szeretnék arra érkezni hogy nincsenek meg a bocik mert leléptek.+ Védelemnek kell.
Válasz Tibi 76 #116. hozzászólására
Minek kell egyszerre a háló+pásztor?
Veszel akác oszlopot, körszigetelőt meg 2,5 vagy 3-as horganyzott drótot. Oszlopok kb 5m-re egymástól, 2 sor drót és nem mennek sehová. Ennél egyszerűbb és olcsóbb nincs.
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni.1ha területet szeretnék körbekeríteni,bociknak lesz legelő.Vadháló+villanypásztor lenne.Miből,kitől.hogyan.Mindennemű infó érdekel.Pl:Beton,vagy fa oszlop esetleg szőlő kordon oszlop?Hálót honnét?Oszlop milyen vastag kell(ha fa)?Milyen távolságra kell rakni az oszlopokat?A leg költséghatékonyabb megoldás kellene,mert a pénz nem áll hegyekben.
Előre is köszönöm!
Válasz am1987 #113. hozzászólására
Üdv!
Középnehéz tárcsával kétszer végigmentem rajta..
Üdv mindenkinek!
Tanácsot szeretnék kérni!
Egy elhanyagolt legelőről lenne szó amiben sok az elfeküdt elszáradt fű, gondolom ettől nem tud olyan jól nőni.
Kérdésem hogy ezt az állatok szerintetek eltudnák intézni, vagy csak jobban beletapossák a földbe?
Égetésre gondoltam de azt nem nagyon merem.
Fogassal ha rámenni egy kistraktor akkor az kitudná tépni ezt a fűből, meg talán egy kicsit fellazulna a gyep?
Előre is köszönöm.
Válasz szg1 #112. hozzászólására
Helló!
Csináltál már valamit a területtel,hogy használható legyen?
Üdv mindenkinek!
Tanácsra lenne szükségem:
hosszas szárzúzózás után keletkezett egy jó meredek placc, viszonylag sok disznótúrással. Legelőként hasznosítanám, de szinte elborítja a moha. Egy évig voltak rajta birkák, tehenek, de sajnos nem sok fű tud nőni a moha miatt. Szeretném rendbetenni. Láncborona és valamilyen vas-szulfátos műtrágya kezelésre majd felülvetésre gondoltam. Sajnos a fogasborona nem igazán hatékony a sok túrás miatt. Ti mit ajánlanátok?
Válasz oprita #109. hozzászólására
"Egyébként a fiadnak a balajti gazosra adtam egy profi gazolóbajnok telszámát."
Ebből már van több tonna lezsírozva.
Hétfőn megnézik a területet, és mondanak árat.
A zártkertit kisteher autóval szerintem meg tudom csinálni.
Ha vége a szaktanácsadási szerződésköténak, akkor megyünk öten, és addig nem jövünk haza, amíg nem lesz kész.
Szerintem 10 napszámmal kész lesz.
A 8 ha-osra meg két "hozzáértő" van.
Ha kész már meg van, hogy ki fogja elvetni a ......-t.
Mert ott a vadak úgy nőnek fel, hogy a parasztok etetik őket.
VAn olyan növény, amit a vad nem szeret?
Van vagy 500 mázsa komposztom. Jó lenne ott elteríteni!
Javaslat?
Holnap megyek Mezőhegyesre és Székkutasra.
A jövő héten még menni kell Aggtelekre és Mikóházára.
Ha belefér, meghívlak egy kávéra.
Válasz xerion #108. hozzászólására
Én másik könyvet olvasok, amiben nem ez van leírva.
Válasz Radocz #107. hozzászólására
Így jártunk.Tegnap telepítettem újra a döglött gépemet,soraidat 3 perce olvastam.Konzultálunk majd,térerős helyen 7.30-9-ig és 15-16.30 ig vagyok.Sikerült a biosnak kémiai tanácson kívülit mondanod?Egyébként a fiadnak a balajti gazosra adtam egy profi gazolóbajnok telszámát.
Válasz Radocz #107. hozzászólására
Hát most valahol azt olvastam , hogy csak akkor adnak rá támogatást ha van hozzá állat is...
Válasz xerion #106. hozzászólására
Lehet.
Sok mindentől függ, de inkább többet mint a szántóra.
Falugazdászod, szaktanácsadód kérdezd.
Szerintme most mindenki AKG/ÖKO pályázatot készít.
Ha szerencséd van még Te is elérheted.
Hétfőn lesz egy legelő felújítás szántó művelési ágú területen Edelényben.
Ha van rajta egy két csipkebogyó és kökény bokor, azt mi tudná kitakarítani BIO területen?
Ezt kérdezte tőlem leendő ügyfelem.
Még szerencse hogy ültem.
Természetesen a legolcsóbb megoldás jöhet szóba.
Mert ugye, mióta emberek őserdőket irtanak ki vegyszerrel,..... de innen szép nyerni.
Hétfőn meg "szaktekintem" a területet,és mivel fizet illik valami okosságot mondani. (illene)
OPRITA!!!!!!
ha Istent ismersz vagy nem ismersz, híjv!
70/453-6883
Hétfőn 9 órakor Miskolcon leszünk, és megbeszéljük a Pingyomi területet.
Jó lenne előtte beszélni veled, vagy ott találkozni.!
Üdv!
Azt szeretném kérdezni, hogy legelőre is lehet terület alapú támogatást kérni ha igen akkor mennyit? Előre is köszi a választ!
Üdv!
Azt szeretném kérdezni, hogy legelőre is lehet terület alapú támogatást kérni ha igen akkor mennyit? Előre is köszi a választ!
Válasz Radocz #52. hozzászólására
...
Szia!
jobb későn mint soha!
sikerült megdiplomáciázni szerencsére - nem volt egyszerű, mert a helyi hozzáértők és az előző tulaj nem akarták elárulni ki bérli valójában, a hivatalok nem tudtak semmit, a papírok nem stimmeltek, helyi nagyfejes érdekelt volt stb, ahogy az már Hazánkban szokott lenni...
szóval hagytuk a búzát nőni, nyáron belearattunk egy kicsit, mindjárt előkerült a bérlő
megkapta a búzáját, vetett nekünk füvet... ő járt jobban, bár jogilag régóta nekem volt igazam, de jobb a békesség...
már két éves szép legelőnk van, itt lakunk, alakul a juhnyáj, van 2 ló is, meg pár kecske, sok jó téli széna, és a támogatást köv év utántól némi további diplomácia következtében én kapom már...
hát hirtelen nem is tudtunk volna másikat venni, ha már ez megvolt, és ez volt ideális méretű és helyezkedésű. megérte a küzdelem
köszönöm!
Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha szántóbol akarok legelőt akkor mi a teendő?
Válaszokat előre is köszönöm!
Válasz #100. hozzászólásra
Írd be a hírdetésekhez is, hátha olvassa akit érdekel, mert ez a témakör alig forog, holnap már nem is lesz szem előtt .
Üdv!
Legelő vetőmag vásárlását tervezem a napokban innen: http://www.agro-largo.hu/termekeink/takarmanyfu-keverekek/legelo-keverekeink/
DE!! Csak 20 kg-os kiszerelés van, nekem viszont elég lenne a fele is, így 10 kg-ot továbbadnék ha kell valakinek. Borsodban vagyok így környékbeli jelentkezését várom aki megveszi beszerzési áron.
Ha érdekel, írj. A héten mindenképp megejtem az üzletet.
Jó napot.
Van egy kis rétem, amin ilyen mocsári növények, gazok voltak, két éve szártépőzöm, idén is megvolt már 3szor, az lenne a kérdésem gondoltam rá hogy meghúzom ilyen régi fogas boronával, a kérdésem az lenne, hogy ez jó ötlet-e? Illetve boronálás előtt vagy után gondoltam meg szártépőzöm még egyszer, de nem tudom melyik lenne a jobb? Szeretném lassan kaszálhatóvá tenni, most kb 20 cm magas "fű" van rajta.
Előre is köszönöm a válaszokat.
Válasz #97. hozzászólásra
Nyár végi telepítésként nyilván előny lesz a kisebb gyomosodás, biztonságosabb telepítés, viszont a magyágyra is igényesebb a nyár végi (aprómorzsás, ülepedett!), mint a tavaszi. Hogy mennyire nyomja el a gyomokat? Valamilyen agresszív fajok(ból) (pl. angolperje) is álló magkeveréket kellene vetni, akár saját ötlet alapján. Egyébként, mint azt már írtam, ha a gyomok aránya 50% feletti, már gyeptörést alkalmaznak többnyire. Ne felejtsük el a tápanyagkijuttatást sem, ami kedvez a hasznos fajoknak, de nemúgy a gyomoknak! (ha van rá keret). És elsősorban itt a N-re gondolok.
http://agro-largo.hu/takarmanyfu_keverekek
Itt például igény szerinti kiszerelésben lehet kapni, ha hihetünk a honlapnak.
Sziasztok!
Van egy terület, amit ide adtak, hogy használjak. Nem nagy, csak kb. 1500 nm. Két előnye van, egyik, hogy nagyon közel van, a másik, hogy senki nem műveli (nálunk már a nem művelt kertekben is szántóföldi növények vannak fél hektáros, vagy nagyobb parcellában, ezért vagyok erre rászorulva). Csak hát! Azért nem műveli senki mert anno bontási törmelék lett beledúrva és senki nem tudja, hogy mekkora darabon és milyen mennyiségben. Egyszer elkezdtem kitisztítani, de még mindig vannak benne nagy járdadarabok, így pedig épeszű ember nem vállalja a talajmunkát benne. De jó lenne kaszálónak hasznosítani, mert ki nem állnak belőle se fa, se betondarabok. -Azért írom ilyen részletesen, mert meg akarom spórolni, hogy a talajmunkát válaszoljátok. Tehát az kizárva.
Kora nyáron csak pipacs volt benne, az le lett szárzúzózva, augusztusra meg szinte csak paréj, az is szintén, és lefújtam totális gyomírtóval.
A kérdésem a következő lenne:
Ha eső előtt szórok rá lucerna, vagy fűmagkeveréket, akkor az mennyire fogja meg, mennyire nyomja el a nem kellő gyomokat?
Vagy lucernára gondoltam, vagy a pannongras hosszú életű kaszálókeverékére. Sajnos, főleg a kaszálókeverékek elég drágák, ezért az meggondolandóbb egy ilyen földbe.
Hol lehet venni kisebb kiszerelésű takarmány fűmagkeveréket? Mert mifelénk semmi ilyet nem árulnak és a neten meg csak 25 kg-os kiszerelésben láttam.
Válasz #95. hozzászólásra
Szia!
Kaszálónak inkább szálfüveket lenne érdemes, de egyébként itt elég jól le van írva a lényeg:
http://anubis.kee.hu/mzg/gyep2.htm
Sok fűmagkeverék van forgalomban, amikkel érdemes még próbálkozni.
Ha részletesebb info kellene, akkor nyugodtan küldj egy üzenetet.
Sziasztok ! Van durván 1 ha földem amit szeretnék kaszálóként hasznosítani .Az idén zab volt benne . Most a napokban kapja a totális gyomirtást,amint az idő engedi 5l/ha 200 liter vizzel (AMEGA T.gomirtó)
A kérdéseim azok volnának hogy milyen magot rakjak ,mennyi műtrágyát és a legfontosabb hogy gyomirtást valamikor kell -e végezni ?
Köszi előre is a válaszokat
Van egy 0,6 ha-os gyepem.
Nem kicsit zsombékos.
Februárban már letakarírottuk.
Ha elegyengetjük, újra zsombékos lesz?
Köszönöm a segítséget! Erre gondoltam én is csak sajnos nagy géppel nem nagyon tudok menni rajta mivel, egy régi félig elbontatlan karám és ki tudja mi nem maradt még a területen a tsz idejéből...
Válasz #90. hozzászólásra
Rendszeres kaszálás, esetleg felülvetés elég lesz.
Válasz #90. hozzászólásra
kaszálni kell rendszeresen és akkor kikopik vagy kicsit sürübben és igy a fü lessz benne a domináns növény amig ki ne mpusztul a többi ...
Sziasztok,
Van egy 2 hektáros legelőm, amit kezd benőni a bogáncs és a csalán. A birkák sajnos nem legelik le. Mi lenne a legjobb megoldás amivel ki tudnám pucolni a területről. (legyen az vegyszeres, mechanikus)
Válasz #86. hozzászólásra
Gyeptörést kell csinálni, ha a takarmányozásra alkalmas füvek és pillangósvirágúak borítottsága 50 %-nál kevesebb, mérgező- és/vagy szúrós gyomok nagy borítottsággal vannak jelen a gyepben.
Válasz #87. hozzászólásra
Most amilyen nedves, a talajkeménység talán nem jelent gondot.
Akkor így jó lehet?
Válasz #86. hozzászólásra
Szerintem, ha egy jó tárcsás vetőgéppel felül veted akkor jó lehet. A talaj tömörödöttségétől függ egyébként.
Pillangóst vetettem tavasszal, és a májusi szárazságban kipusztult a 90%-a.
Az a kérdésem, hogy most leszártépőztem róla a vadkendert, és ezt a tarlót
fűmaggal bevetem ahogy van, (felülvetem, hengerezem) lesz-e értelmes kaszálóm jövőre belőle? Van-e értelme?
Vagy mindenképp újra kell kezdenem az egész talajművelést?
Moderálási elveink miatt törölve.
Mf-es (3146)
2014-08-09 11:46:14
Válasz #83. hozzászólásra
Nem vagyok jogász, de elképzelhető. De amúgy azt ki ellenőrizné le?
Válasz #82. hozzászólásra
Azt írja :"Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell " Tehát ha nekem somkóró nőtt a kaszálómon akkor azt ki kellene irtanom onnét?
Válasz #81. hozzászólásra
Ezen a linken olvasható a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól, ami segíthet. Elég valószínű, hogy természetvédelmi területről van szó, így a helyi rendeleteket is érdemes lenne megnézni.
Sziasztok!
Nagyon zöldfülű vagyok a témában, ezért kérnék segítséget.
Hol tudok utánanézni, hogy milyen jogszabályok, vonatkoznak lápréten történő legeltetésre. A területen kékperje, stb,,,, védett növény honos.
( kékperjés láprét )
üdvözlettel,
Tibor
Válasz #78. hozzászólásra
Voltam egy gyepgazdálkodási bemutatón Ausztriában. Azt kell mondjam ezer évre vagyunk tőlük. Gyepgazdálkodásban biztosan. :)
Kisérleti parcellák ezer számra különböző arányú NPK adagokkal. Hihetetlen volt. A nagyobb terméhozam ott volt nagyobb ahol nem is nitrogén volt a nagyobb mennyiségben, hanem kálium vagy foszvor. Ott mondta egy okos, hogy lehet úgy hatékonyan műtrágyázni, hogy ne változtassa meg a gyep összetételét, ha megfelelő arányban adunk ki NPK-t. Soha ne egyoldaluan trágyázzunk. Természetesen az arány a termőhelyi viszonyoktól függ. Érdemes kisérletezgetni.
Láttam lizimétert is. Nitrogén leszivárgást mértek. Az volt az érdekes, hogy hiába adtak ki emelt dózisú nitrogént, a gyepnemez 30-cm-es rétege simán felveszi. Ha van növény ami felvegye a nitrogént, nincs leszivárgás ivóvíz bázisba!!!!
Tudnék még meséltni a gépezettségről és az ők addságaikról, de nem akarok fél napot a gép elött űlni.
Tessék kisérletezgetni, én is azt teszem.
Üdv!