Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak609 FtBenzin árak612 FtEUR387 FtUSD356.51 FtCHF392.93 FtGBP451.06 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Tudna nekem valaki segíteni direkt vetőgép összerakásában. Van egy mechanikus centrifugális vetőgépünk központi tartállyal, gumi műanyag magvezető csővel, csúszó csoroszlyával. Ezzel szoktuk a búzát, árpát, lucernát vetni, de tud bármilyen apró magot vetni. Szemenkénti vetésre pedig egy 4 tartályos pneumatikus kukorica vetőgépünk. Mit lehet ebből kihozni? Venni kell mindenképp egy új vetőgépet vagy ha ezeket átalakítjuk akkor ezek is jók lesznek takarónövény + főnövény vetésre?
Most csak az is elég ha van valaki aki ért hozzá és válaszol hogy tud segíteni.
Annyit értek hogy kell egy keret amit nekem kell összerakni, aztán vannak a vetőcsoroszlyák amiket meg lehet vásárolni és rárakni. Aztán erre az egészre megy a vetőgép és valami meghajtás is kell.
Rakok fel képet a vetőgépről ha kell majd. Addig is köszönöm.
valahol olvastam, hogy napra után nem vetsz kukit vagy kuki után naprát. van egy táblám ami ossze lett vonva kettőből. a első 350 méteren kuki után van napra, a másik 350 méteres felében búza után. ugyanaz volt a talajmunka, műtrágya, mag, vetés. a kuki után vetett 20-30 cm magas, a búza után vetett meg 1 méteres
Kipróbáltam a bála kertészetet!
Értelme nincs csak érdekességképp.... (az elmélete ugyan az mint a talajmegújításnak, csak hát..)
Karalábé az szép (bár mellette a földben szebb, paprika nem igazán díjazza, babot most ültettem a magok több mint felét valami elvitte, a paradicsom meg olyan amilyen)
Szerintem te nagyon tulkomplikalod ezt a dolgot, nem annyira különleges dolog ez azert, csupán egy-ket felfogasbeli dolgon kell változtatni es mar megy is minden a maga útján...
Konvencionális talajművelési rendszerben a szerves trágya másképpen működik. Ott azonnal a trágyában lévő víz oldható, növények által felvehető anyagok jó hatással vannak a növényre. Termést meg nem fogja csökkenteni hiszen nincs élet a talajban amit átmenetileg leterhelne. De sok tápanyag elvész.
Megint abból a piszokból indulsz ki amit te talajnak nevezel. Ez még mindig a Talajmegújító topik.
Személyeskedésre meg annyit, hogy én is a mezőgazdaságból élek, ráadásul 3 családot tart el a gazdaság (~75ha). Szóval ha én hibázok a testvérek látják a kárát.
Hülyeséget beszélsz, látszik, hogy elméleti illetve amolyan tenyészkertes próbálkozó ember vagy, csak nem tudom miért akarod osztani az észt olyannak akinek ebből megélnie kell meg embereket fenntartani, itt nincs lehetőség próbálgatni meg átállni mert akkor éhenhalás következik.
Baxus a jól trágyázott földön úgy nyomja a rögtön utána vetett kultúrát mint a mese!
Ahol többet kapott ott foltos buja az állomány, mindegy, hogy búza, kukorica vagy napraforgó vagy bármilyen egyéb növény. Csak emel a terméshozamon nemhogy csökkent, ez marhaság, nem ragozom tovább cifra szavakkal pedig lehetne. Elméletben lehet igazad van csak ez az az üzem ahol nem mindig érvényesül a papírra vetett hipotézis...
Gyere el adok ganajat szórd meg a földed és meglátod mennyit tol rajta.
"Ha "friss" (fél éves) a trágya az első évben a termés csökkentő hatása van, mivel a lebontáshoz használja a talaj az erőforrásait így nem marad a növénynek."
Ezt tapasztaltad vagy csak olvastad valahol?
Mert én az ellenkezöjét tapasztalom.
Mélyalmos technologiával dolgozom évben 1x kiganézva,birka-marha, tehát van benne 1 napos és 1 éves is 2 hónap depó a földön, szórás szántás(sicc!) vetés.
Nem mindig tudjuk befejezni a táblát, mert elfogy az anyag és szembetünö a különbség, ott ahol kapott és ott ahol nem kapott. Ahol kapott ott az árpa derékig, szépen bebokrosodott és telt kalászok vannak, míg ahol nem kapott ott csak térdig ér, ritka és elég kicsik a kalászok. A tábla viszonylag homogén, tehát nem lehet a földre fogni az elövetemény meg búza volt.
A másik meg, hogy az ősöreg T-88-s nem szépen szór, föleg a birkatrágyát nem szereti, és sokszor egy féltalicskányit is kidob egydarabban. Télen szépen meg lehet látni ezeket a darabokat a gabonában, mert ott mindig sokkal fejletteb magasabb a gabona, mint máshol.
Válasz MrPoke #5807. hozzászólására
nemhogy féléveset de közvetlenűl a tehenek alól is kijuttatok friss trágyát/igaz nem döglött földre/, egyébként valóban nem találni érett trágyát a szabályok miatt de minek is tárolnánk ott a helye a földben.
Válasz Berente Antal #5809. hozzászólására
igaza van a kollégának ,be kell vizsgáltani pl.nehézfémekre is nehogy megjárd de nagyon.itt is ingyen kihordták a szűrőnek használt bálákat jó pár éve,nem oké.a trágya legyen akár friss vagy érett , aranyat ér nem pedig veszélyes hulladék.
A szennyvíz iszap komposztot csak kémiai, fizikai vizsgálatokat végeznek. Igazság szerint be kellene vizsgálni biológiára, küldj mintát Netparasztnak (nekem) és ő megmondja ér-e többet mint egy szerves trágya. Én nem használnám. (nem is használható AKG-ban)
A megfelelő szerves trágya 2-3éves. Ilyen Magyarországon elméletileg a jogszabályok miatt nem létezik. Ha "friss" (fél éves) a trágya az első évben a termés csökkentő hatása van, mivel a lebontáshoz használja a talaj az erőforrásait így nem marad a növénynek.
Legjobb a komposztálás de sertés trágyát a legnehezebb.
Másik megoldás valamilyen EM készítménnyel már az istállóban kezelni a trágyát a telepen kazalban szintén, valamint a kijuttatás előtt 2 hónappal a földön is egy EM-es kezelés. Legjobb lenne ha trágyaszóróval lenne a föld szélén felprizmázva és közben 1L EM/1 m3 hozzáadva.
A végeredmény egy szinte komposzt szerkezetű anyag amit gúberrel simán betudod forgatni. (Szántani tilos)
Válasz gergő07 #5800. hozzászólására
Napra után őszi árpa vagy búza. Hitványabb homokos földekbe árpa, a jobbakba búza, de vannak kivételek is vízállásos laposabb területeken búza mert az ősziárpa előbb kipusztul. Vagy ott van még a tritikálé de nekünk már 5 éve nem volt
Enyémek ugyan így néznek ki, csak a repce előveteményes földekbe még talán gyengébb. Lazított földek,de a szántott sem különb. Ez a repcének köszönhető nem a zöldtrágyának. Több éve ez a tapasztalat. Volt hogy a repce előveteményes földbe bokáig ért a kuk. mikor a többibe térd felett. 3-4 éve érdeklődtem utána sokat, de ahány ember annyi választ kaptam. Mondták hogy a repce termel vmi savat, foszforhiány stb. Tavaly szórtam vetéssel 1 menetbe Mikro NP és nem volt különbség köztük, de hülye fejemmel nem csináltam kontrolt, így nem mondom hogy az segített de jövőre nem fogom kihagyni mert az összes kukoricám repce után megy. Gyomirtózni nem szoktam, így az is kizárva.
Egy rovarölős kezelés környezet terhelését se nevezné minimálisnak sőt.....
1 gombaölő, 1 rovarölő + hosszú tartamhatású gyomirtó = Holokauszt
És a repcében ezt nem 1* csinálod.
Szóval szerintem igaz. Csak neked más a megengedhető környezeti terhelési szint. Pl ha nekem le kell fújni a gabonát gombaölővel 1* akkor ősszel megy a komposzt a földre, hogy valamennyire visszaállítsa a talajt.
Milyen elfagyó pillangóst ajánlanál ?
Tavaly retek-mustár volt a keverék, idén több fajtával akarom csinálni, kellene még olyan növény is ami átszövi a talaj felső rétegét hogy tavaszra lazult maradjon a felszín.
Így nézett ki a terület április közepén
Válasz decsi #5777. hozzászólására
Én nem aggódnék a helyedben, brutál jó a tőszámod, csillagos 5ös a vetés.
Ezt a kezdeti fejlődés beli hátrányt le fogja dolgozni, látszik benne az erő, nem lesz azzal gond. Nekünk is hasonló méretű a takarónövény után a kukorica, sőt van sima lazítózott terület ahol fele akkora csak mert bestresszelt a hidegektől a dekalb.
Nekünk általában mindig nyögvenyelősen indul a kukorica, főként a fajtaválasztás miatt, amelyre rátesz idén a nem szántott művelés, a szántott földeken ott nekünk is akkora mint neked az alsó képen, nem kapott streszt, nem lassult le a fejlődése. Nem egyszer volt már olyan hogy ilyentájt a szomszédé duplája volt nagyságra mint a miénk, aztán a végén Tonnákkal lett jobb a miénk
Ez igy ebben a formában leírva egyszerűen nem igaz. Tény, hogy sokszor kell permetezni, es nem lehet VIP-ban gondolkodni sem, csak GMO eseten.
Ugyanakkor maga a környezet terhelése minimális, csak előnyei vannak, nagyon jo hatással van a vetesforgora, es a pénztárcára is. Minden évben akkora területen termesztünk repcét amekkorát csak lehet, mert egy kitűnő növény!
" a napra-tarló óriási nagyságrenddel több vizet képes elinni"
ez viszont nem csak megérzés hanem tényleg így van, régen köztes művelésben erdőkbe az ültetések sorközeiben csináltak kukoricát pl, a szakirodalom szerint az is javította a talaj vízháztartását.
felteszem a napraforgónak is van ilyen hatása.
Én gondolkodtam a repce termesztésén, de mikor a szükséges növényvédős kezeléseket átnéztem én is sírva fakadtam, hát még a talaj. Az egyik legpusztítóbb technológia a repce termesztés.
Igaz, hogy csalós lehet hiszen a repce gyökere jó hatással van a talajra és első ránézésre úgy tűnhet mintha javítana a talajon. De mikroszkóp alatt már nem ennyire fényes a kép.
Évek óta mondom, hogy őszi kalászosnak a legjobb elővetemény a napaforgó. Repce után tavaly nemhogy jobb, hanem rosszabb volt a gabona, mint idén a naprák után. Sőt, idén van olyan gabona táblám, ahol tavaly fél dűlőig napa volt, utána takarmányrepce. Abban most is meglátszik a különbség a napra elővetemény javára. Vagy pl. a napra-tarló óriási nagyságrenddel több vizet képes elinni, mint a gabona tarló. E két dolog szerintem amúgy erősen összefügg. Sok-sok ilyen példát írhatnék egyébként, de a lényeget leírtam. Ha gabona után gabonát kellene vetni, biztos beiktatnék egy Potafeux-féle napra köztesnövényt.
Az olajretek arra jó, hogy a talaj nitrogén készletét eltárolja és később a lebomlás során leadja a növénynek. De le kell bomlania. Ha lett volna a keverékben egy pillangós az megköt annyi nitrogént, hogy ne okozzon akkora problémát tavasszal. Valamint mivel konvencionális talajművelést folytatsz nincs a talajban megfelelő talajélet, hogy gyorsan és hatékonyan hasznosuljon.
Megvan rá az esély, hogy mikor a kukoricának igazán kell a tápanyag, virágzáskor. A hagyományosan művelt területre kiadott nitrogén már rég eltávozik. A zt tápanyag tartalma viszont ott lesz. Csak ezt a kezdeti lemaradást nem hozza helyre.
Ezt a kezdeti pentozán hatást ellensúlyozhatod pillangóssal, a szármaradványok maradjanak a föld felszínén, szárbontó baktériumtrágyával, és a ZT-t nem szabad virágzás szakaszán túlfejlődni. Akár ősszel egy 2l totálissal lefújni.
Hú jó sok kérdés.Mustár+olajretek.Kifagyott szépen,apró gyomok jöttek,vetés után nyomtam le totál+200l nitróval.Ez a terület összi grubberezéssel tökéletes szokott lenni.Nagyon jó terméseket produkál.Most a környék leggyengébb területének néz ki.
Ne a ZT-vel van a gond, hanem a nem megfelelő alkalmazással.
Milyen keveréket használtál?
Hova lett a szármaradvány?
Mikor totálisoztál? (nem fagyott el?) Kiszívta a vizet tavasszal?
Van a talajban valamiféle talajélet ami képes feltárni a ZT?
Stb stb....
Eddig úgy tudtam a repce jó,míg a napraforgó a rossz elővetemények közzé tartozik.De lehet rosszul tudom.Nem a zt-re fogom.Be kellet volna ősszel egy grubberal dolgozni,és akkor tavaszra nem egy "beton placcot" kapok hanem egy megkelt jó magágyat.
Ha már nem ugyan az az elővetemény,kár a zt re fogni.Tavaly,is,meg az idén is,a napraforgó után vetett tök a legszebb.Erre mi se gondoltunk,de még nem jöttünk rá,miért.
még azért ne hamarkodd el.
aratáskor kell megsasolni melyik mennyit adott, milyen költséggel.
ezt csak azért bátorkodom mondani mert az én szakmámban is heves a lazító és az eke kérdése. dolgoztam mindkétfajta megoldással nem keveset, és sokszor volt hogy lazításba ültetett fánál eleinte jelentős volt a lemaradás a rigolekéshez képest.
de az nagyon ritka volt hogy ne érje utol a lazítós a rigolekést idővel, aztán túl is szárnyalta.
de persze itt más léptékek vannak, és nem foglalkoztam soha szántóföldi kultúrákkal.
ugyanakkor ez is növény, az is növény, mit lehet előre tudni.
14827 hozzászólás
by BEMAN Yesterday at 10:57 am
"Mi a jó ZT?
Nálam a Retek mélylazítót a talaj 2012 ben"
És vajon melyik retek?
Mikor érdemes vetni, hogy nagy eséllyel jó legyen a kelés?
A takarónövények vetésénél a talajvizsgálat eredménye vagy a következő növény számít-e valamit?
Ezt találtam az előbb:
http://www.takaronovenyek.hu/tudasbazis/takaronovenyek-alkalmazasa-tanacsok-kezdoknek/
http://www.takaronovenyek.hu/tudasbazis/takaronovenyek-alkalmazasa-tanacsok-kezdoknek/
A linkre kattintva nem szokott elindulni, de akkor kijelölés, másolás, beillesztés és úgy indul.
Sziasztok!
Tudna nekem valaki segíteni direkt vetőgép összerakásában. Van egy mechanikus centrifugális vetőgépünk központi tartállyal, gumi műanyag magvezető csővel, csúszó csoroszlyával. Ezzel szoktuk a búzát, árpát, lucernát vetni, de tud bármilyen apró magot vetni. Szemenkénti vetésre pedig egy 4 tartályos pneumatikus kukorica vetőgépünk. Mit lehet ebből kihozni? Venni kell mindenképp egy új vetőgépet vagy ha ezeket átalakítjuk akkor ezek is jók lesznek takarónövény + főnövény vetésre?
Most csak az is elég ha van valaki aki ért hozzá és válaszol hogy tud segíteni.
Annyit értek hogy kell egy keret amit nekem kell összerakni, aztán vannak a vetőcsoroszlyák amiket meg lehet vásárolni és rárakni. Aztán erre az egészre megy a vetőgép és valami meghajtás is kell.
Rakok fel képet a vetőgépről ha kell majd. Addig is köszönöm.
Válasz Mézga #5822. hozzászólására
A búza úgy általában jó elővetemény. Pl. a kukorica termésversenyre nevezettek általában búza utáni vetések.
Válasz .Feco. #5816. hozzászólására
valahol olvastam, hogy napra után nem vetsz kukit vagy kuki után naprát. van egy táblám ami ossze lett vonva kettőből. a első 350 méteren kuki után van napra, a másik 350 méteres felében búza után. ugyanaz volt a talajmunka, műtrágya, mag, vetés. a kuki után vetett 20-30 cm magas, a búza után vetett meg 1 méteres
Válasz Mf-es? #5820. hozzászólására
)
Miért akkor több értelme lesz?
(amúgy kapott természetesen amalgerolt is
Válasz mgbiztositas #5819. hozzászólására
Locsold be a bálát,amalgerolos vízzel.
Kipróbáltam a bála kertészetet!
Értelme nincs csak érdekességképp.... (az elmélete ugyan az mint a talajmegújításnak, csak hát..)
Karalábé az szép (bár mellette a földben szebb, paprika nem igazán díjazza, babot most ültettem a magok több mint felét valami elvitte, a paradicsom meg olyan amilyen)
Válasz decsi #5777. hozzászólására
Repce után kukorica?Miért nem búza?Nem a Foszfor felvehetőség a kulcs itt?Csak kérdem csak talán...
Válasz .Feco. #5816. hozzászólására
Erre véleményed?:#5777 decsi | 2016-06-05 11:11:27
Válasz MrPoke #5815. hozzászólására
Szerintem te nagyon tulkomplikalod ezt a dolgot, nem annyira különleges dolog ez azert, csupán egy-ket felfogasbeli dolgon kell változtatni es mar megy is minden a maga útján...
Válasz szanberg #5814. hozzászólására
Konvencionális talajművelési rendszerben a szerves trágya másképpen működik. Ott azonnal a trágyában lévő víz oldható, növények által felvehető anyagok jó hatással vannak a növényre. Termést meg nem fogja csökkenteni hiszen nincs élet a talajban amit átmenetileg leterhelne. De sok tápanyag elvész.
Megint abból a piszokból indulsz ki amit te talajnak nevezel. Ez még mindig a Talajmegújító topik.
Személyeskedésre meg annyit, hogy én is a mezőgazdaságból élek, ráadásul 3 családot tart el a gazdaság (~75ha). Szóval ha én hibázok a testvérek látják a kárát.
Válasz MrPoke #5807. hozzászólására
Hülyeséget beszélsz, látszik, hogy elméleti illetve amolyan tenyészkertes próbálkozó ember vagy, csak nem tudom miért akarod osztani az észt olyannak akinek ebből megélnie kell meg embereket fenntartani, itt nincs lehetőség próbálgatni meg átállni mert akkor éhenhalás következik.
Baxus a jól trágyázott földön úgy nyomja a rögtön utána vetett kultúrát mint a mese!
Ahol többet kapott ott foltos buja az állomány, mindegy, hogy búza, kukorica vagy napraforgó vagy bármilyen egyéb növény. Csak emel a terméshozamon nemhogy csökkent, ez marhaság, nem ragozom tovább cifra szavakkal pedig lehetne. Elméletben lehet igazad van csak ez az az üzem ahol nem mindig érvényesül a papírra vetett hipotézis...
Gyere el adok ganajat szórd meg a földed és meglátod mennyit tol rajta.
Válasz colizoli #5812. hozzászólására
Nekem is volt tapasztalatom friss sertés trágyával.Teljesen jó mint a mellette kiszórt 3-4éves érett főként marha és birka trágya.
Egy öreg paraszt nálunk az 1éves jó Zsíros trágyára esküszik.
Nem tudom mi az igazság
Válasz MrPoke #5807. hozzászólására
"Ha "friss" (fél éves) a trágya az első évben a termés csökkentő hatása van, mivel a lebontáshoz használja a talaj az erőforrásait így nem marad a növénynek."
Ezt tapasztaltad vagy csak olvastad valahol?
Mert én az ellenkezöjét tapasztalom.
Mélyalmos technologiával dolgozom évben 1x kiganézva,birka-marha, tehát van benne 1 napos és 1 éves is 2 hónap depó a földön, szórás szántás(sicc!) vetés.
Nem mindig tudjuk befejezni a táblát, mert elfogy az anyag és szembetünö a különbség, ott ahol kapott és ott ahol nem kapott. Ahol kapott ott az árpa derékig, szépen bebokrosodott és telt kalászok vannak, míg ahol nem kapott ott csak térdig ér, ritka és elég kicsik a kalászok. A tábla viszonylag homogén, tehát nem lehet a földre fogni az elövetemény meg búza volt.
A másik meg, hogy az ősöreg T-88-s nem szépen szór, föleg a birkatrágyát nem szereti, és sokszor egy féltalicskányit is kidob egydarabban. Télen szépen meg lehet látni ezeket a darabokat a gabonában, mert ott mindig sokkal fejletteb magasabb a gabona, mint máshol.
Válasz MrPoke #5807. hozzászólására
nemhogy féléveset de közvetlenűl a tehenek alól is kijuttatok friss trágyát/igaz nem döglött földre/, egyébként valóban nem találni érett trágyát a szabályok miatt de minek is tárolnánk ott a helye a földben.
Válasz Berente Antal #5809. hozzászólására
igaza van a kollégának ,be kell vizsgáltani pl.nehézfémekre is nehogy megjárd de nagyon.itt is ingyen kihordták a szűrőnek használt bálákat jó pár éve,nem oké.a trágya legyen akár friss vagy érett , aranyat ér nem pedig veszélyes hulladék.
Válasz MrPoke #5808. hozzászólására
Vele konzultáltam erről, igazából ő adta az ötletet, ajánlotta.
Válasz Berente Antal #5805. hozzászólására
A szennyvíz iszap komposztot csak kémiai, fizikai vizsgálatokat végeznek. Igazság szerint be kellene vizsgálni biológiára, küldj mintát Netparasztnak (nekem) és ő megmondja ér-e többet mint egy szerves trágya. Én nem használnám. (nem is használható AKG-ban)
Válasz .Norbert #5806. hozzászólására
A megfelelő szerves trágya 2-3éves. Ilyen Magyarországon elméletileg a jogszabályok miatt nem létezik. Ha "friss" (fél éves) a trágya az első évben a termés csökkentő hatása van, mivel a lebontáshoz használja a talaj az erőforrásait így nem marad a növénynek.
Legjobb a komposztálás de sertés trágyát a legnehezebb.
Másik megoldás valamilyen EM készítménnyel már az istállóban kezelni a trágyát a telepen kazalban szintén, valamint a kijuttatás előtt 2 hónappal a földön is egy EM-es kezelés. Legjobb lenne ha trágyaszóróval lenne a föld szélén felprizmázva és közben 1L EM/1 m3 hozzáadva.
A végeredmény egy szinte komposzt szerkezetű anyag amit gúberrel simán betudod forgatni. (Szántani tilos)
Válasz Berente Antal #5805. hozzászólására
Nem találtam még. Én trágyát tervezek ősszel. Ha antibiotikusmos sertés trágya is de valami kell mert így csak egyhelybe toporgás van
Válasz .Norbert #5804. hozzászólására
Bizony, nem kevés. Tudsz-e jobbat?
Válasz Berente Antal #5802. hozzászólására
Kecskemétről tervezed venni? Mert ott elég borsos árat láttam
Válasz Berente Antal #5802. hozzászólására
A szennyvíz iszap komposzt az is egy kategória, lehet vele eredményeket elérni de hatása inkább egy érett szerves trágyához hasonlítható.
És saját készítésű komposztot csinálok, kisebb tételben már rendelkezésre áll, most van tervben a saját komposztforgató beszerzése.
Válasz MrPoke #5797. hozzászólására
Őszre tervezem a komposztot én is. Itt a szennyvíztelep állítja elő, bevizsgált, jókat hallottam róla. Te milyet, melyiket használod?
Válasz gergő07 #5800. hozzászólására
Napra után őszi árpa vagy búza. Hitványabb homokos földekbe árpa, a jobbakba búza, de vannak kivételek is vízállásos laposabb területeken búza mert az ősziárpa előbb kipusztul. Vagy ott van még a tritikálé de nekünk már 5 éve nem volt
Válasz Csókási Gergő #5799. hozzászólására
Napraforgó után mit vetsz? Vetésforgóba nekem nem nagyon jó. Többnyire 2kuk nf árpa repce
Válasz gergő07 #5798. hozzászólására
Repce után búzát kell!!! Sokkal jobb búza lesz mint napraforgó után. A kukorica meg búza után legyen aztán nincs gebasz!
Válasz decsi #5777. hozzászólására
Enyémek ugyan így néznek ki, csak a repce előveteményes földekbe még talán gyengébb. Lazított földek,de a szántott sem különb. Ez a repcének köszönhető nem a zöldtrágyának. Több éve ez a tapasztalat. Volt hogy a repce előveteményes földbe bokáig ért a kuk. mikor a többibe térd felett. 3-4 éve érdeklődtem utána sokat, de ahány ember annyi választ kaptam. Mondták hogy a repce termel vmi savat, foszforhiány stb. Tavaly szórtam vetéssel 1 menetbe Mikro NP és nem volt különbség köztük, de hülye fejemmel nem csináltam kontrolt, így nem mondom hogy az segített de jövőre nem fogom kihagyni mert az összes kukoricám repce után megy. Gyomirtózni nem szoktam, így az is kizárva.
Válasz .Feco. #5794. hozzászólására
Egy rovarölős kezelés környezet terhelését se nevezné minimálisnak sőt.....
1 gombaölő, 1 rovarölő + hosszú tartamhatású gyomirtó = Holokauszt
És a repcében ezt nem 1* csinálod.
Szóval szerintem igaz. Csak neked más a megengedhető környezeti terhelési szint. Pl ha nekem le kell fújni a gabonát gombaölővel 1* akkor ősszel megy a komposzt a földre, hogy valamennyire visszaállítsa a talajt.
Válasz MrPoke #5789. hozzászólására
Milyen elfagyó pillangóst ajánlanál ?
Tavaly retek-mustár volt a keverék, idén több fajtával akarom csinálni, kellene még olyan növény is ami átszövi a talaj felső rétegét hogy tavaszra lazult maradjon a felszín.
Így nézett ki a terület április közepén
Válasz decsi #5777. hozzászólására
Én nem aggódnék a helyedben, brutál jó a tőszámod, csillagos 5ös a vetés.
Ezt a kezdeti fejlődés beli hátrányt le fogja dolgozni, látszik benne az erő, nem lesz azzal gond. Nekünk is hasonló méretű a takarónövény után a kukorica, sőt van sima lazítózott terület ahol fele akkora csak mert bestresszelt a hidegektől a dekalb.
Nekünk általában mindig nyögvenyelősen indul a kukorica, főként a fajtaválasztás miatt, amelyre rátesz idén a nem szántott művelés, a szántott földeken ott nekünk is akkora mint neked az alsó képen, nem kapott streszt, nem lassult le a fejlődése. Nem egyszer volt már olyan hogy ilyentájt a szomszédé duplája volt nagyságra mint a miénk, aztán a végén Tonnákkal lett jobb a miénk
Válasz MrPoke #5791. hozzászólására
Ez igy ebben a formában leírva egyszerűen nem igaz. Tény, hogy sokszor kell permetezni, es nem lehet VIP-ban gondolkodni sem, csak GMO eseten.
Ugyanakkor maga a környezet terhelése minimális, csak előnyei vannak, nagyon jo hatással van a vetesforgora, es a pénztárcára is. Minden évben akkora területen termesztünk repcét amekkorát csak lehet, mert egy kitűnő növény!
Válasz Vadmalac #5790. hozzászólására
" a napra-tarló óriási nagyságrenddel több vizet képes elinni"
ez viszont nem csak megérzés hanem tényleg így van, régen köztes művelésben erdőkbe az ültetések sorközeiben csináltak kukoricát pl, a szakirodalom szerint az is javította a talaj vízháztartását.
felteszem a napraforgónak is van ilyen hatása.
Válasz MrPoke #5791. hozzászólására
Valamint esetleg még szóba jöhet a Repce gyomirtó. Ki mit használ?
Válasz Vadmalac #5790. hozzászólására
Én gondolkodtam a repce termesztésén, de mikor a szükséges növényvédős kezeléseket átnéztem én is sírva fakadtam, hát még a talaj. Az egyik legpusztítóbb technológia a repce termesztés.
Igaz, hogy csalós lehet hiszen a repce gyökere jó hatással van a talajra és első ránézésre úgy tűnhet mintha javítana a talajon. De mikroszkóp alatt már nem ennyire fényes a kép.
Válasz decsi #5781. hozzászólására
Évek óta mondom, hogy őszi kalászosnak a legjobb elővetemény a napaforgó. Repce után tavaly nemhogy jobb, hanem rosszabb volt a gabona, mint idén a naprák után. Sőt, idén van olyan gabona táblám, ahol tavaly fél dűlőig napa volt, utána takarmányrepce. Abban most is meglátszik a különbség a napra elővetemény javára. Vagy pl. a napra-tarló óriási nagyságrenddel több vizet képes elinni, mint a gabona tarló. E két dolog szerintem amúgy erősen összefügg. Sok-sok ilyen példát írhatnék egyébként, de a lényeget leírtam. Ha gabona után gabonát kellene vetni, biztos beiktatnék egy Potafeux-féle napra köztesnövényt.
Válasz decsi #5787. hozzászólására
Az olajretek arra jó, hogy a talaj nitrogén készletét eltárolja és később a lebomlás során leadja a növénynek. De le kell bomlania. Ha lett volna a keverékben egy pillangós az megköt annyi nitrogént, hogy ne okozzon akkora problémát tavasszal. Valamint mivel konvencionális talajművelést folytatsz nincs a talajban megfelelő talajélet, hogy gyorsan és hatékonyan hasznosuljon.
Megvan rá az esély, hogy mikor a kukoricának igazán kell a tápanyag, virágzáskor. A hagyományosan művelt területre kiadott nitrogén már rég eltávozik. A zt tápanyag tartalma viszont ott lesz. Csak ezt a kezdeti lemaradást nem hozza helyre.
Ezt a kezdeti pentozán hatást ellensúlyozhatod pillangóssal, a szármaradványok maradjanak a föld felszínén, szárbontó baktériumtrágyával, és a ZT-t nem szabad virágzás szakaszán túlfejlődni. Akár ősszel egy 2l totálissal lefújni.
Válasz cimbike. #5786. hozzászólására
Repce után?Ja azt még kifelejtettem,hogy a zt kapott ősszel 200kg 20:24-et.
Válasz MrPoke #5783. hozzászólására
Hú jó sok kérdés.Mustár+olajretek.Kifagyott szépen,apró gyomok jöttek,vetés után nyomtam le totál+200l nitróval.Ez a terület összi grubberezéssel tökéletes szokott lenni.Nagyon jó terméseket produkál.Most a környék leggyengébb területének néz ki.
Válasz decsi #5784. hozzászólására
Vagy vsak pentozánhatás?
Válasz .Szabi. #5782. hozzászólására
Nálunk is egyértelműen gyengébb a kukorica a kalászos után vetett és ősszel beforgatott zöldtrágya után...
Válasz .Szabi. #5782. hozzászólására
Akkor te is elku..tál valamit
Válasz decsi #5779. hozzászólására
Ne a ZT-vel van a gond, hanem a nem megfelelő alkalmazással.
Milyen keveréket használtál?
Hova lett a szármaradvány?
Mikor totálisoztál? (nem fagyott el?) Kiszívta a vizet tavasszal?
Van a talajban valamiféle talajélet ami képes feltárni a ZT?
Stb stb....
Válasz decsi #5781. hozzászólására
Én beforgattam,és mégis ugyan ez a helyzet....
Válasz Mf-es? #5780. hozzászólására
Eddig úgy tudtam a repce jó,míg a napraforgó a rossz elővetemények közzé tartozik.De lehet rosszul tudom.Nem a zt-re fogom.Be kellet volna ősszel egy grubberal dolgozni,és akkor tavaszra nem egy "beton placcot" kapok hanem egy megkelt jó magágyat.
Válasz decsi #5777. hozzászólására
Ha már nem ugyan az az elővetemény,kár a zt re fogni.Tavaly,is,meg az idén is,a napraforgó után vetett tök a legszebb.Erre mi se gondoltunk,de még nem jöttünk rá,miért.
Válasz a2457 #5778. hozzászólására
A zt-s iddáig többe van,mert van pluszba zt vetőmag,komibnátotozás,és vetés,tavasszal pedig egy totális gyomirtás.
Válasz decsi #5777. hozzászólására
még azért ne hamarkodd el.
aratáskor kell megsasolni melyik mennyit adott, milyen költséggel.
ezt csak azért bátorkodom mondani mert az én szakmámban is heves a lazító és az eke kérdése. dolgoztam mindkétfajta megoldással nem keveset, és sokszor volt hogy lazításba ültetett fánál eleinte jelentős volt a lemaradás a rigolekéshez képest.
de az nagyon ritka volt hogy ne érje utol a lazítós a rigolekést idővel, aztán túl is szárnyalta.
de persze itt más léptékek vannak, és nem foglalkoztam soha szántóföldi kultúrákkal.
ugyanakkor ez is növény, az is növény, mit lehet előre tudni.