Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392 FtUSD366.3 FtCHF401.61 FtGBP458.93 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Szerintem tévedsz megoldás van csak a helyes utat kell megtalálni, ez a fórum is azért van. A talajművelésen lehet változtani sőt szükséges de annak mértékét egyénileg kell megállapítani.
A dió fánál jobb a szelídgesztenye többet ad hozzamba mint a búza hektáronként és mézel is.
Úgy látom eddig vak voltam és nem láttam, hogy méreggel etettnek végeredmény az önellátás saját magam és a családomnak.
Valaki biztos tudja a választ.
Azt tudom hogy 20 éve negyed ennyit nem permeteztünk mint manapság.
Igaz hogy fele ennyit is termeltünk kb.
A permetezés is káros. A művelés is káros mert elégeti a humuszt és eróziót, deflációt okoz.
Akkor diófákat kell telepíteni a szántókra, utána egy darabig biztos nem kell bolygatni alatta a talajt. Ehető az is, ráadásul gluténmentes és laktózmentes.
Biztos valami ilyesmi jellegű megoldást kell keresni mert a jelenlegi rendszer enyhén szólva sem fenntartható.
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólására
Egy paraplow vagy ferdekéses lazítóval csinálnám, tüskés vagy dd hengerrel. Vágótárcsa az kellene a kések elé hogy ne szedjék össze a kések a szárat.
Vogel ssd 4 lazítóval és tume vetőgéppel próbáltam ezt a dolgot. Csak az az egy gond volt vele hogy nem elég sima a felszín. Egy stx simán menne rajta de a 160 lovas traktort eléggé dobálja 12-13 km/óránál.
Valaki megtudná mondani az ilyen módon végrehajtott vegyszerezés milyen hatással van a talaj életre. És milyen takaró növény keverékkel volna lehetséges ezt a méreg mennyiséget kiváltani vagy esetleg van valakinek tapasztalat erről?
Nem jó választás volt zöldtrágyának az olajretek ezek szerint.Cukorrépának jobb lett volna facélia rozs, biborhere stb keverék. Ebből is tanulhatunk, ha kiemeled a negatív eredményt.
A grubber a gyomot hagyja el, vagy a zöldtrágyát ami vetés után már gyomként szerepel.
Nekem legalábbis a horsch grubberem hagy el gazot.
A 3x4 litert arra írtam hogy ha van mondjuk egy ősziárpa tarlóm amibe jövőre kukoricát szeretnék akkor azt a kukorica vetésig érdemes meglocsolnom 3 alkalommal 4 liter körüli glifó adaggal. Amennyiben minimum művelést akarok alkalmazni és nem szeretném hogy a takarónövényben vagy a kukoricában komolyabb gyomosodás legyen.
Esős nyáron 4x gazosodik fel egy tarló a télig.
Tavasszal meg még 2x.
Válasz .Feco. #5450. hozzászólására
Ha sok esőt kap a vetés után akkor előnyösebb ha felkapálja mélyen.
Ha viszont nem kap eleget akkor KO.
Itthoni viszonyok között én egy kevéssé forgató de mélyen lazító eszköz és a no-till kombinálásának látnám a legtöbb értelmét.
Egyszerű módszer mint a faék, eszköz igénye sem elérhetetlen. Szárazságban és vizes évjáratban is működik. Hozamilag is simán versenyképes lenne ugyanakkor talajkímélő.
fussunk ennek neki mégegyszer. Mit is hagy el? mert mi ilyet nem tapasztaltunk. Oda-vissza sosem járattuk még, gyakorlatilag arra is kínosan ügyelünk, hogy a táblavégi fordulóknál a hosszanti gépaljakat ne húzzuk a keresztsorba, mert alapvetően káros kétszer elhúznni ugyanott.
év 3x4 liter glifo-t 4 hketárra juttatsz ki, ilyet szerintemmég soha senki nem csinált, érrtelme sincs. Káros lenne, de mutass bármilyen vegyszert amiből nem káros 3x-os dózis.
Válasz .Szabi. #5445. hozzászólására
Ez a problémák egyike. A grubber egyszerűen hagy el gyomot miközben szántási mélységen megy.
Még oda-vissza használva sincs olyan gyomszabályozó hatása mint a szántásnak.
Igazából ez csak kukorica és napraforgó esetén gond de ott nem kis problémát okoz.
Tökéletesen kezelhető a helyzet évi 3x4 liter glifozát kijuttatásával, a megfelelő időpontokban.
Csak az a kérdés hogy akkor melyik károsabb a talajra és a környezetre?
A szántás vagy ez utóbbi? Lehet még a gyomokat és a fedőnövényeket szabályozni az ekén kívül sok egyéb eszközzel is, de itt is az a kérdés hogy hányszor és hány menetben illetve milyen hatékonysággal.
Talajtömörödöttségtől jobban félek,minthogy kiszárítom.Tavaly,100%-ba vetés előtt ment a grúber,és jó lett.Ahol több éve nem volt szántva,mintha őszi szántást csinált volna.
Nembeszélve arról, hogy ilyen jó talajokon ahol vetés előtt meglehet grúberezni és minden jó lesz, itt mindegy mit csinálsz.
Eljönnél az agyagra a nyirokba, aztán szépen ellehet felejteni mindent ami 5cm-nél mélyebbre fut a fődben, mert csak galuskázik. No az ilyen talajon kell erősen agyalni, nem ahol mindegy mit csinálsz vele semmiképpen nem lesz rossz.
Azt gondolod majd jövőre meg leszalad méterig a bot?
akkor sosem tudod elkezdeni ha erre vársz. Szerintem ha most grubberezel épn az ellenkezőjét teszed mint amire hitvallassz itt keményen. Attól, hogy mégegyszer takarózol majd idén jövő tavasszal sem lesz jobb a pálya. Gondold el. Ahol fővetésben szerepelnek ezek a növények melyeket másodba pár hónapig nevelsz a földeden, tehát olyan helyeken minden heppi? Nekem mustárom is volt fővetésben mégsem lett csoda tőle, ugyanígy ha beveted a tarlóba búza után ott sem leszel semmivel előrrébb. Ez az igazság.
Ha folyamatban így dolgozol és közben már a vasat sem élezed a fődnek akkor majd alakul elvileg.
Egyébként a zabnak van nagyon jó parabolikus gyökere ami átszövi keményen a talajt, ráadásul kifagyó és egy sűrű gyepes zab takaróval ha nekimész a télnek akkor abból tavasszal is sokáig lesz takarás mert egyébként meg az úgymondom "fűfélék" nehezebben tűnnek el a talajfelszínről mint a napraforgó vagy egyéb más szár.
A fotón amit beszúrtál, abba már direktbe kéne vetni, azt mondod régóta nem ekézel, elvileg nincsen feltalpalva a pálya, ebben az esetben meg nincs akadály.
Még nem kellően laza a talaj,ezért lesz grúber.Egy talált fagallyal néztem,a szomszéd búzába is úgy ment a bot,mint az enyémbe.
Nyáron az a terv,szárny nélküli lazító,utána keverék vetése.Ebbe szudáni füvet is tervezek,ha jól emlékszem,erre mondta Attila,hogy legjobb a talajlazításra.
Ha a szonda szerint jó lenne,csak rövid tárcsa lesz.Vagy,egy JD direkt vető.
Ez sajátos hazai hozzáállás. Tapasztaltam. Mikor kezdett be jönni a GPS szisztéma. Oltári műsorok voltak a környezetemben. Az akkori ellenzők..mára a megmondó emberek lettek. Sőt szinte elfelejtették hogy egykor aláásták a megújulást-fejlődést. Tipikus, az indiánok és a vasút esete. Valóban már vagy 10 éve vannak kik valami formában tapasztalatokat buktatókat éltek meg de mára nevetnek az ellenük áradozókon. Próbáltam meggyőzni gazda társat ossza meg a tapasztalatait. Válasz "Minek ? Azért hogy kérdőjelezzenek le oltsanak ?" Még a földszomszédja is le ócsárolja pedig szemmel láthatók az eredményei. Költség hatékonysága. A kereskedői és gyártói,input anyag előállító-kereskedő potenciálnak,nem felel meg a talajmegújító gondolkozás mód ezen verziója. Hajlamosak vagyunk belemenni a marketing játékba. Csak a böhöm-csak a nagy. Mért van az ahol a javuló talajállapot mellett mára már elég a kisebb traki is ? Vagy úgy rendeli a farmer a 8000-es őzikét hogy nincs első hajtása ? A lényeg, az élelmezés nagy lóvé. Sokszereplős játék. Pont ezért sokan szeretnének lenyúlni belőle. A gyártók mára elektronikus kütyükkel tudnak érdemben előállni. Mivel a keréken-csapágyon-fogaskeréken sokat túlgondolni már nem kell. Természetesen hasznos dolgok. De még mindig azon megy a matek hogy bár precízebben dolgozol a földeken jelentkezik a költség hatékonyság. Egészen az első egérig-beázásig. És akkor előkerül a faék. Tehát ismét sakk matt. Csak kapkodom a fejem mikor látom az holdjáróra emlékeztető vetőgépeket. Mit használtan már a kutya sem akar meg venni. Miközben azok a fránya Amcsik hajlamosak megvenni a mechanikus kivitelű új vetőgépet. Vagy egyszerűen van cég ki továbbra is gyártja a JD 71-es vetőgépét. Akár Quad után is 2-3 sorral. Kicsit túlgondoltuk a dolgokat, jól dolgozol.Jön a plusz pénz. Költeni is kell, mivel könyvelőt ha tartasz ,akkor az dolgozzon is. De meddig megy ez így ? Alternatívák kellenek...Erre már körülöttünk nyitottabbak a farmerek. Még a muszkák is Elég érdekes direkt dolgokat gyártanak használnak. Tanulnak, alkalmazkodnak . Erre volna jó a szakmai fórum. Terep tapasztalatok. Mások vagy saját hibáink kijavítása. Szét offolni nem kellene. Pláne bele állni a másikba. Ez nyitott fórum. Bárki be néz ide rögtön le méri mennyire van talpon maradási potenciál a gazdákban. Természetesen ez csak egy aprócska szelete a hazai vagy határon túli kollégáknak. De számokban abból adódóan, százalék arányban már lehet látni. Az irányt. Ez az irány természetesen más piaci szereplőket is bevonz. Ami nem biztos hogy káros. De a sárkányfű árusokkal csak finoman.
Nem olajretek,az elfagyott.Tillage radish ami túlélte.Expresszes napraforgó,meg van ahová tök fog kerülni.
Nem aggódok,nem mindenütt,csak foltokba élte túl.Vetés előtt kap egy teljes mélység grúbert.
Akkor innentől kell nagyon észnél lenni, ugyanis az olajretek kultúrgyomnak kifejezett rohadék valami. Jártam már én is így, ugyanígy későn vetett zöldtrágyával. Tavasszal kapott roundup-ot, amit kihevert, majd a kombinátor két sorral feketére dolgozta a felszint. Mire kikelt a répa szépen visszaállt a retek a föld alól...
Egész évben fújtuk rá a gyomirtót, de csak fogta, nem tudta kiölni, kapálni meg nem lehetett, mert a dzsuva szedte ki a répákat... elég xar volt...
az első képen a talajba forgatás látsik, első sorral, de kapot mégegyet ellenkező szögben, majd a második képen a kelő állomány, ahol még tiszta a föld, a harmadik képen a jobb széle érdekes, ott látszik, hoyg bőven beelőzte a répát. ekkorra már legalább 5 posztkezelést kapott, mégis alig csak fogta...
Picit ki van sarkítva. Az állandóan ismétlődő kérdésekre adott ugyanazon válaszok a fárasztóak. Ezért is lett ajánlva az előadás, amely ingyenes volt.
Át kell rágni magát a fórumon akit érdekel a téma, mielőtt kérdez az illető. A kérdésfeltevésből már látszik ki volt hajlandó rá.
Zöldtrágyázhatsz ötletszerűen és tervszerűen is. Akkor már az utóbbi.
Teát főzni nem kell, de szükséges. A komposztot váltod ki vele. Utóbbiból 25-50 m3/ha a javasolt mennyiség, a közelembe 4.500Ft + ÁFA áron adják. Számolj, melyik éri meg. 1.000 évet írtál a komposztálódásra. A folyamatot fel kell gyorsítani, ha nem akarod ezt az időt kivárni
Műtrágyára szinte senki nem sajnálja a pénzt, de ezekre igen. Az utat amelyre lép, mindenki eldöntheti.
Kár, hogy nem raktad fel hamarabb, kíváncsi lettem volna mi lett volna erre a szakvélemény, merthogy egy hajszállal sem jobb mint a Tajbor komáé az hótziher, se nem roszabb, de itt valszeg leborulás lett volna meg ária
Igen van jogosítványom és van kitől megtanulni a mikroszkóp használatát és a külömböző fajok felismerését is.
A gödör azoknak is segít akik nem nagyban gazdálkodnak így jelentős anyagi kiadást spórolnak meg. Szemmel látható a talaj rétegezettsége láthatófajok sokszínűsége, eketalp rétegek, altalj és a termőtalaj arányai.
Valamint a főnövény és takarónövények gyökérzónája ebből is sok következtetést lehet levonni, feltéve ha minél többen osztják meg velünk az alkalmazott technológiával együtt.
Zombikám egyenlőre a külhoni videók csak ébresztők legyenek iletve irányelv, mert az óceáni klímák nagyon mások ám. Lehet itt a franciákkal példálózni, én jártam kint szakmai rendezvényen, olyan poros köves nulla talajon amit végülis csak egy gyapottáblának lehetett értékelni nem élettel teli földnek, szóval olyanban aratták szemem láttára a 7-8tonnás búzákat. Mondtam az ottani fejesnek ezt, hogy nálunk az ilyen földön akarmennyit adsz neki 3-4tonna lesz belőle, tényleg rettenetesen xar föld volt, higgyétek el. Mosolygott a fickó és annyit mondott erre, hogy látatlanba biztos benne, hogy ott náluk Beauvais-ban minimum kétszer annyi csapadék hullik le mint nekünk tenyészidőben, de inkább kevesebbet mondott...
Viszont az meg tény, hogy sokan vagyunk itt akik régóta nem szántanak(bár én nyúltam ekéhez 7éve nem szántott területen mert így tudtam talajt csinálni és vetni bele aprómagot következő esztendőben) szóval látod van aki 14éve forgatás nélkül dolgozik és nincsen semmi csoda, nem a mutogatós kategória, mára főleg egy elterjedt ésszerű logikus gazdaságos technológia. Meg ne haragudj, egy zöldtrágyával csináltál ettől többet, semmi extra ezért nem értettem sosem az erőteljes példálózásokat, meg épen olyan emberek felé mint pl.: tajbor koléga aki szintén régóta lazít, grubberezik ésszel odafigyelve.
csak megint mondom, a másik ember nézőpontját sosem vettétek figyelembe
Szerintem meg nem rontottal el, és pont nem én vagyok az aki várja a potya lottószámokat...
Eleve honnan veszed, hogy nálam nem működött a téma? Ki mondta? Én? Egy szóval sem.
Nekem nagyon is jó eredményeim voltak az olajretkes takarónövényekkel viszont írtam már, hogy gyakorlatilag klasszikusan ez csak nyáron lekerülő kultúra jellemzően kalászosok után tud működni kukorica elé, aztán nem mindig így jön ki a lépés.
Továbbá ahol erős a vadkár ott annyira széttapossák a földet a takarónövényért, hogy abba tavasszal nehéz esz vetni itt agyag van nem homok, ezt ha meggyúrod akkor KO.
A linkekről meg annyit, hogy én az angol ajkúakat mind végigolvastam végignéztem videókat, de egyébként ezeket meg már sokéve láttam mindet.
Szóval be lehet fogni és a másik ember nézőpontját is elfogadni picikém
Mondjuk itt évek óta csinálunk vetésidő kísérleteket, ugyanazon kukoricákat elvetjük mondjuk aprilis elején közepén végén, másuj elején, kb 2hetes eltolásokkal.
Tavaly csak egy volt, április 25 kontra május mittudomén 9. Lehet tippelni de inkább megírom, az utóbbi vetés 2tonnával kevesebbet adott, de korábban is hasonló eredmények játszottak.
Nem mellékesen ahol öntözve 6tonnát alig bírnak elérni ott más egyéb hiba is volt, de tényleg nem tinédzser ellen szól ez, hanem maradjon meg a realitás.
Szerintem amugy ott rontottad el hogy neked csondben kellett volna olvasni a forumot hogy megtudd neked miert nem sikerult mikor meg senki nem csinalta itthon csak te , igy kiderultek volna a hibak de nem hallgatjatok meg az embert csak fujjatok a magatoket mert azt hiszed hogy mindent lattal mar.... aztan kiderulnek a hianyossagok ... leirta volna Netparaszt is a magyarazatot csak ahhoz 1 hetig gepelni kellene ... erre linkeltek be hogy olvasni is lehetne , de erre meg lustak az emberek , elvarjak hogy kiosszak a nyertes lottoszamokat .....
Szerintem,a szántás,a legdrágább,és legnyűgösebb munkafolyamat.Aki ebbe bele sokall,az elindul más irányba.
Valószínű,nálatok bejött a nem szántás.Akkor másnál is befog.
Akkor már megérte váltani.
Nekünk a lázító-rovidtarcsa-kultivator kiegészítve zoldtragyaval, szerves tárgyával es tényleg sok növényes vetesforgoval 14 ev folyamatos szántás nélküli művelés mellett humusztartalomban nem emelt 1%-ot sem, szervesanyagban talán vagy 2%-ot de az nem humusz! Persze művelni sokkal könyebb lett, néha direktvetni is lehet mar rajta, es az biztos hogy a talaj a közelében nem jár az egykorinak.
Hidd el, 13-14 éves forgatatlan talajaink vannak, tudom mit beszélek.
Hagyd Zombi, felesleges vitázni és bizonygatni, mert biztos hazudok és amit nálam láttál az sem valós.
Tudod jól, hogy szívesen segítek, de ezt ezután privát vonalon oldom meg, aki eddig elért ezután is elfog. Ezt már néhány hete megírtam, de még adtam egy esélyt a dolognak, Felesleges!
Mindenki másképp látja ezt a témát.Én nem a részletekbe próbálok elveszni.
Volt neki kb.,(nem tudom mennyi fejből)5 humusz,és csinált 11-et.Van lazító,rövid tárcsa grúber a portán.Ez magáért beszél.
Ezen az úton kell elindulni.
A többi,mint takarónövény,egy fontos eleme,de ezt menetközbe beépítjük a rendszerbe.
Nem tudom,mi ebbe a bonyolult,és érthetetlen.
A más vetésidő is közrejátszhatott, de hogy nagy százalékban, azzal vitatkoznék. Szerintem sokkal nagyobb szerepe volt a talaj takarásának (jég által lefektetett búza ) ezáltal lényegesen csökkent az evaporáció, az a minimális csapadék ami volt, jobban hasznosult, nem melegedett annyira fel a talaj. A tavalyi irgalmatlan forróságban szerintem inkább ez volt a lényeges.
Ebben egyetértek én is Fecoval, nem hiszem hogy ezentúl ne lehetne érdemben hozzászólni a témához csak vannak olyan dolgok, amiket figyelmen kívül hagynak sokan, és kicsit szemellenzősen egy témakörre vezetnek vissza.
Nekem egy ilyen dolog volt még, amit eddig nem írtam le, de most kövezzetek meg akkor is leírom, lehet hogy más is felfigyelt rá, csak nem akart okoskodni.
Volt ez a 6 tonnás direktvetett kukorica a jégkáros búza után, szemben a szomszéd full technológiás szintén 6 tonnás kukoricájával.
Miután az előadáson láttam a képeket, szinte biztos vagyok benne hogy ezt a szintű különbséget nagyon nagy részben a vetésidőbeli közel egy hónapos különbség okozta. És ez nem találgatás, ez saját tapasztalat.
Ennyi csak, és nem akartam ezzel senkit leminősíteni, vagy az elért eredményeit semmibe venni.
"Mikroszkóp kérdése? Biztos nagyon jó eszköz, de nem mindenki tud vele bánni megfelően. "
Van jogosítványod ? Ha meg tudtál tanulni vezetni, és meg bírtad tanulni a kreszt, akkor vagy annyira értelmes, hogy jó eséllyel ezt is el tudod sajátítani. Csak legyen kitől megtanulni.
A feltáró gödör nem rossz dolog, de átfogó képet abból még nem kapsz. Pl. ha a gombák, baktériumok felszaporodnak, sok a giliszta, és vizuálisan jól néz ki a talaj, de nincsenek egysejtűek fonálférgek (ezek a ragadozók ), azt csak mikroszkóppal látod.
"nemnagyon van ember aki soksok évet végignyomott így ezek által,"
Az országban 10 éves tapasztalata senkinek nincs, ezért érdemes az Amcsiktól ellesni dolgokat, ahol már régebben foglalkoznak ilyesmivel, de azt meg te hurrogtad le legjobban, hogy az nem igaz ami a Gabe Brown -nál van. Kajdacson találkozhattál volna két emberrel, akik ezt a műfajt űzik, igaz nem 10 éve, csak 4 - 5 éve. Én azért kocsikáztam 2 X 400 km-t, hogy beszéljek velük, nem azért, hogy 3. alkalommal is végighallgassam Attila előadását.
Meg az ilyen képsorozatok kellenének még minél több, amin elővetemény takarónövény szerepel, aztán, hogy mi lett kezdve a területtel, vetés, kelés, köztes fenológiai állapot, betakarítás előtt, és végeredmény.
Csak szerintem még potaufeux-nak is csak egykét sorozata lehet talán, nemnagyon van ember aki soksok évet végignyomott így ezek által, de ha tévedek akkor ide fel az anyagot!
Pl én kiváncsi lennék egy olyan fotóra ami egy talaj szelvényről készült amelybe látható a búza és a elővetemény gyökérzete is, ha kérhető Potafauxtól mindenkinek az okulására megoszthatná velünk.
Nagyon jó kis videó, a rozs fektetés mindig is érdekelt. Itt végre belementek egy kicsit jobban, nem csak azt mutatják, amikor már minden szép és jó. A hengeren meglepődtem, hogy valamelyik gazda ilyen könnyű, nem apritó tipusuval esik neki. , de végülis müködik, ilyen video jöhet sok-sok
Azért, mert aki itt olvasott és írt azt egytől eggyig mind érdekli a téma, csak annyival levolt tudva, hogy ha nemjössz el előadásra akkor úgysem érdekel a téma...
Az máskérdés, hogy olyan előadásra szívesen elmentem volna ahol 5-8-10éve ilyen technológiákkal dolgoznak kizárólag és megvan egy beállt rendszer, de olyan hely nálam is van ahol forgtás nélkül talajmegújítok régóta és mégcsak nem is egyszer zöldtrágyáztam 5éven belül hanem háromszor mondjuk. Ilyet látok akárhol nem ez a nagyszám, pont itt a fórumon az eke/grubber harcát kb. már 2009-ben megvívtuk és mindenhol elterjedtek ezek a szerszámok.
Ennek adtam is hangot amikor Radócz pl szervezte volna ide Edelénybe a következő előadást, mert itt van földje mellette lévő faluban. Mi a bánatnak? Amikor ott művelve sem volt nemhogy talajmegújítva, még azt sem tudjuk, hogy va ne vele valami csinálva jelenleg.
Ezt csak azért írtam, hogy értsd a különbséget a dolgok között, mire gondol egy másik ember, nem pedig nem érdekli...
14817 hozzászólás
Válasz 4964 #5455. hozzászólására
csak akkor az nem no-till,hanem minimum tillage.
Válasz beekeeperp #5464. hozzászólására
Milyen fajtát érdemes gesztenyéből ültetni?
Válasz 4964 #5461. hozzászólására
Szerintem tévedsz megoldás van csak a helyes utat kell megtalálni, ez a fórum is azért van. A talajművelésen lehet változtani sőt szükséges de annak mértékét egyénileg kell megállapítani.
A dió fánál jobb a szelídgesztenye többet ad hozzamba mint a búza hektáronként és mézel is.
Úgy látom eddig vak voltam és nem láttam, hogy méreggel etettnek végeredmény az önellátás saját magam és a családomnak.
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólására
Simba és Fralaz lazítók
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólására
Simba és Fralaz lazítók
Válasz beekeeperp #5459. hozzászólására
Valaki biztos tudja a választ.
Azt tudom hogy 20 éve negyed ennyit nem permeteztünk mint manapság.
Igaz hogy fele ennyit is termeltünk kb.
A permetezés is káros. A művelés is káros mert elégeti a humuszt és eróziót, deflációt okoz.
Akkor diófákat kell telepíteni a szántókra, utána egy darabig biztos nem kell bolygatni alatta a talajt. Ehető az is, ráadásul gluténmentes és laktózmentes.
Biztos valami ilyesmi jellegű megoldást kell keresni mert a jelenlegi rendszer enyhén szólva sem fenntartható.
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólására
Egy paraplow vagy ferdekéses lazítóval csinálnám, tüskés vagy dd hengerrel. Vágótárcsa az kellene a kések elé hogy ne szedjék össze a kések a szárat.
Vogel ssd 4 lazítóval és tume vetőgéppel próbáltam ezt a dolgot. Csak az az egy gond volt vele hogy nem elég sima a felszín. Egy stx simán menne rajta de a 160 lovas traktort eléggé dobálja 12-13 km/óránál.
Válasz 4964 #5457. hozzászólására
Valaki megtudná mondani az ilyen módon végrehajtott vegyszerezés milyen hatással van a talaj életre. És milyen takaró növény keverékkel volna lehetséges ezt a méreg mennyiséget kiváltani vagy esetleg van valakinek tapasztalat erről?
Válasz .Feco. #5442. hozzászólására
Nem jó választás volt zöldtrágyának az olajretek ezek szerint.Cukorrépának jobb lett volna facélia rozs, biborhere stb keverék. Ebből is tanulhatunk, ha kiemeled a negatív eredményt.
Válasz .Feco. #5454. hozzászólására
A grubber a gyomot hagyja el, vagy a zöldtrágyát ami vetés után már gyomként szerepel.
Nekem legalábbis a horsch grubberem hagy el gazot.
A 3x4 litert arra írtam hogy ha van mondjuk egy ősziárpa tarlóm amibe jövőre kukoricát szeretnék akkor azt a kukorica vetésig érdemes meglocsolnom 3 alkalommal 4 liter körüli glifó adaggal. Amennyiben minimum művelést akarok alkalmazni és nem szeretném hogy a takarónövényben vagy a kukoricában komolyabb gyomosodás legyen.
Esős nyáron 4x gazosodik fel egy tarló a télig.
Tavasszal meg még 2x.
Válasz 4964 #5455. hozzászólására
És melyik az az eszköz?
Válasz .Feco. #5450. hozzászólására
Ha sok esőt kap a vetés után akkor előnyösebb ha felkapálja mélyen.
Ha viszont nem kap eleget akkor KO.
Itthoni viszonyok között én egy kevéssé forgató de mélyen lazító eszköz és a no-till kombinálásának látnám a legtöbb értelmét.
Egyszerű módszer mint a faék, eszköz igénye sem elérhetetlen. Szárazságban és vizes évjáratban is működik. Hozamilag is simán versenyképes lenne ugyanakkor talajkímélő.
Válasz 4964 #5453. hozzászólására
fussunk ennek neki mégegyszer. Mit is hagy el? mert mi ilyet nem tapasztaltunk. Oda-vissza sosem járattuk még, gyakorlatilag arra is kínosan ügyelünk, hogy a táblavégi fordulóknál a hosszanti gépaljakat ne húzzuk a keresztsorba, mert alapvetően káros kétszer elhúznni ugyanott.
év 3x4 liter glifo-t 4 hketárra juttatsz ki, ilyet szerintemmég soha senki nem csinált, érrtelme sincs. Káros lenne, de mutass bármilyen vegyszert amiből nem káros 3x-os dózis.
Válasz .Szabi. #5445. hozzászólására
Ez a problémák egyike. A grubber egyszerűen hagy el gyomot miközben szántási mélységen megy.
Még oda-vissza használva sincs olyan gyomszabályozó hatása mint a szántásnak.
Igazából ez csak kukorica és napraforgó esetén gond de ott nem kis problémát okoz.
Tökéletesen kezelhető a helyzet évi 3x4 liter glifozát kijuttatásával, a megfelelő időpontokban.
Csak az a kérdés hogy akkor melyik károsabb a talajra és a környezetre?
A szántás vagy ez utóbbi? Lehet még a gyomokat és a fedőnövényeket szabályozni az ekén kívül sok egyéb eszközzel is, de itt is az a kérdés hogy hányszor és hány menetben illetve milyen hatékonysággal.
Válasz .Feco. #5450. hozzászólására
Meg a tököt,3 x kellene sorművelni.Direktbe vetettnél,nem működne.Kapálni se ártana.
Válasz .Feco. #5450. hozzászólására
Talajtömörödöttségtől jobban félek,minthogy kiszárítom.Tavaly,100%-ba vetés előtt ment a grúber,és jó lett.Ahol több éve nem volt szántva,mintha őszi szántást csinált volna.
Válasz Mf-es? #5446. hozzászólására
A direktvetésnek azért több értelme volna, mint 25-30 cm-re felkapálni... úgy kiszárítod semmi sem lesz belőle. A reteknek meg nem árt az sem.
Válasz Mf-es? #5446. hozzászólására
Nembeszélve arról, hogy ilyen jó talajokon ahol vetés előtt meglehet grúberezni és minden jó lesz, itt mindegy mit csinálsz.
Eljönnél az agyagra a nyirokba, aztán szépen ellehet felejteni mindent ami 5cm-nél mélyebbre fut a fődben, mert csak galuskázik. No az ilyen talajon kell erősen agyalni, nem ahol mindegy mit csinálsz vele semmiképpen nem lesz rossz.
Válasz Mf-es? #5443. hozzászólására
A tillage radish olajretek. Az a fajta, és nem a faj neve. mintha a Neoma nem számítana napraforgónak...
Válasz Mf-es? #5446. hozzászólására
Azt gondolod majd jövőre meg leszalad méterig a bot?
akkor sosem tudod elkezdeni ha erre vársz. Szerintem ha most grubberezel épn az ellenkezőjét teszed mint amire hitvallassz itt keményen. Attól, hogy mégegyszer takarózol majd idén jövő tavasszal sem lesz jobb a pálya. Gondold el. Ahol fővetésben szerepelnek ezek a növények melyeket másodba pár hónapig nevelsz a földeden, tehát olyan helyeken minden heppi? Nekem mustárom is volt fővetésben mégsem lett csoda tőle, ugyanígy ha beveted a tarlóba búza után ott sem leszel semmivel előrrébb. Ez az igazság.
Ha folyamatban így dolgozol és közben már a vasat sem élezed a fődnek akkor majd alakul elvileg.
Egyébként a zabnak van nagyon jó parabolikus gyökere ami átszövi keményen a talajt, ráadásul kifagyó és egy sűrű gyepes zab takaróval ha nekimész a télnek akkor abból tavasszal is sokáig lesz takarás mert egyébként meg az úgymondom "fűfélék" nehezebben tűnnek el a talajfelszínről mint a napraforgó vagy egyéb más szár.
A fotón amit beszúrtál, abba már direktbe kéne vetni, azt mondod régóta nem ekézel, elvileg nincsen feltalpalva a pálya, ebben az esetben meg nincs akadály.
Válasz .Szabi. #5445. hozzászólására
Még nem kellően laza a talaj,ezért lesz grúber.Egy talált fagallyal néztem,a szomszéd búzába is úgy ment a bot,mint az enyémbe.
Nyáron az a terv,szárny nélküli lazító,utána keverék vetése.Ebbe szudáni füvet is tervezek,ha jól emlékszem,erre mondta Attila,hogy legjobb a talajlazításra.
Ha a szonda szerint jó lenne,csak rövid tárcsa lesz.Vagy,egy JD direkt vető.
Válasz Mf-es? #5443. hozzászólására
Ezek szerint te csak melegni,vagy az ingyenpogácsáért jártál az előadásokra.
Az elmélet szerint hazavágod azt a kis talajmegújítást is a grubereddel.
Válasz Pici #5393. hozzászólására
Kicsit túlgondoltuk a dolgokat, jól dolgozol.Jön a plusz pénz. Költeni is kell, mivel könyvelőt ha tartasz ,akkor az dolgozzon is. De meddig megy ez így ? Alternatívák kellenek...Erre már körülöttünk nyitottabbak a farmerek. Még a muszkák is 
Elég érdekes direkt dolgokat gyártanak használnak. Tanulnak, alkalmazkodnak . Erre volna jó a szakmai fórum. Terep tapasztalatok. Mások vagy saját hibáink kijavítása. Szét offolni nem kellene. Pláne bele állni a másikba. Ez nyitott fórum. Bárki be néz ide rögtön le méri mennyire van talpon maradási potenciál a gazdákban. Természetesen ez csak egy aprócska szelete a hazai vagy határon túli kollégáknak. De számokban abból adódóan, százalék arányban már lehet látni. Az irányt. Ez az irány természetesen más piaci szereplőket is bevonz. Ami nem biztos hogy káros. De a sárkányfű árusokkal csak finoman. 
Ez sajátos hazai hozzáállás. Tapasztaltam. Mikor kezdett be jönni a GPS szisztéma. Oltári műsorok voltak a környezetemben. Az akkori ellenzők..mára a megmondó emberek lettek. Sőt szinte elfelejtették hogy egykor aláásták a megújulást-fejlődést. Tipikus, az indiánok és a vasút esete. Valóban már vagy 10 éve vannak kik valami formában tapasztalatokat buktatókat éltek meg de mára nevetnek az ellenük áradozókon. Próbáltam meggyőzni gazda társat ossza meg a tapasztalatait. Válasz "Minek ? Azért hogy kérdőjelezzenek le oltsanak ?" Még a földszomszédja is le ócsárolja pedig szemmel láthatók az eredményei. Költség hatékonysága. A kereskedői és gyártói,input anyag előállító-kereskedő potenciálnak,nem felel meg a talajmegújító gondolkozás mód ezen verziója. Hajlamosak vagyunk belemenni a marketing játékba. Csak a böhöm-csak a nagy. Mért van az ahol a javuló talajállapot mellett mára már elég a kisebb traki is ? Vagy úgy rendeli a farmer a 8000-es őzikét hogy nincs első hajtása ? A lényeg, az élelmezés nagy lóvé. Sokszereplős játék. Pont ezért sokan szeretnének lenyúlni belőle. A gyártók mára elektronikus kütyükkel tudnak érdemben előállni. Mivel a keréken-csapágyon-fogaskeréken sokat túlgondolni már nem kell. Természetesen hasznos dolgok. De még mindig azon megy a matek hogy bár precízebben dolgozol a földeken jelentkezik a költség hatékonyság. Egészen az első egérig-beázásig. És akkor előkerül a faék. Tehát ismét sakk matt. Csak kapkodom a fejem mikor látom az holdjáróra emlékeztető vetőgépeket. Mit használtan már a kutya sem akar meg venni. Miközben azok a fránya Amcsik hajlamosak megvenni a mechanikus kivitelű új vetőgépet. Vagy egyszerűen van cég ki továbbra is gyártja a JD 71-es vetőgépét. Akár Quad után is 2-3 sorral.
Válasz .Feco. #5442. hozzászólására
Nem olajretek,az elfagyott.Tillage radish ami túlélte.Expresszes napraforgó,meg van ahová tök fog kerülni.
Nem aggódok,nem mindenütt,csak foltokba élte túl.Vetés előtt kap egy teljes mélység grúbert.
Válasz Mf-es? #5438. hozzászólására
Akkor innentől kell nagyon észnél lenni, ugyanis az olajretek kultúrgyomnak kifejezett rohadék valami. Jártam már én is így, ugyanígy későn vetett zöldtrágyával. Tavasszal kapott roundup-ot, amit kihevert, majd a kombinátor két sorral feketére dolgozta a felszint. Mire kikelt a répa szépen visszaállt a retek a föld alól...
Egész évben fújtuk rá a gyomirtót, de csak fogta, nem tudta kiölni, kapálni meg nem lehetett, mert a dzsuva szedte ki a répákat... elég xar volt...
az első képen a talajba forgatás látsik, első sorral, de kapot mégegyet ellenkező szögben, majd a második képen a kelő állomány, ahol még tiszta a föld, a harmadik képen a jobb széle érdekes, ott látszik, hoyg bőven beelőzte a répát. ekkorra már legalább 5 posztkezelést kapott, mégis alig csak fogta...
Válasz szanberg #5418. hozzászólására
Picit ki van sarkítva. Az állandóan ismétlődő kérdésekre adott ugyanazon válaszok a fárasztóak. Ezért is lett ajánlva az előadás, amely ingyenes volt.
Át kell rágni magát a fórumon akit érdekel a téma, mielőtt kérdez az illető. A kérdésfeltevésből már látszik ki volt hajlandó rá.
Zöldtrágyázhatsz ötletszerűen és tervszerűen is. Akkor már az utóbbi.
Teát főzni nem kell, de szükséges. A komposztot váltod ki vele. Utóbbiból 25-50 m3/ha a javasolt mennyiség, a közelembe 4.500Ft + ÁFA áron adják. Számolj, melyik éri meg. 1.000 évet írtál a komposztálódásra. A folyamatot fel kell gyorsítani, ha nem akarod ezt az időt kivárni
Műtrágyára szinte senki nem sajnálja a pénzt, de ezekre igen. Az utat amelyre lép, mindenki eldöntheti.
Válasz szanberg #5439. hozzászólására
Ez nem az.
Válasz Mf-es? #5438. hozzászólására
Kár, hogy nem raktad fel hamarabb, kíváncsi lettem volna mi lett volna erre a szakvélemény, merthogy egy hajszállal sem jobb mint a Tajbor komáé az hótziher, se nem roszabb, de itt valszeg leborulás lett volna meg ária
Ez a Radócz földje?
A kései vetésnél,túlélte a telet a retek,meg a facélia.
Válasz szanberg #5435. hozzászólására
Külhoni videók között érdemes megnézni a svájci. osztrák és németket is. Mert van ahol már több mint harminc éve gazdálkodnak így.
A csapadék viszonyokba teljesen igazad van sajnos. Tapasztalatból tudom, hogy ausztriába hótól hóig méreg zöld minden.
Válasz kis Zombi #5423. hozzászólására
Igen van jogosítványom és van kitől megtanulni a mikroszkóp használatát és a külömböző fajok felismerését is.
A gödör azoknak is segít akik nem nagyban gazdálkodnak így jelentős anyagi kiadást spórolnak meg. Szemmel látható a talaj rétegezettsége láthatófajok sokszínűsége, eketalp rétegek, altalj és a termőtalaj arányai.
Valamint a főnövény és takarónövények gyökérzónája ebből is sok következtetést lehet levonni, feltéve ha minél többen osztják meg velünk az alkalmazott technológiával együtt.
Válasz kis Zombi #5422. hozzászólására
Zombikám egyenlőre a külhoni videók csak ébresztők legyenek iletve irányelv, mert az óceáni klímák nagyon mások ám. Lehet itt a franciákkal példálózni, én jártam kint szakmai rendezvényen, olyan poros köves nulla talajon amit végülis csak egy gyapottáblának lehetett értékelni nem élettel teli földnek, szóval olyanban aratták szemem láttára a 7-8tonnás búzákat. Mondtam az ottani fejesnek ezt, hogy nálunk az ilyen földön akarmennyit adsz neki 3-4tonna lesz belőle, tényleg rettenetesen xar föld volt, higgyétek el. Mosolygott a fickó és annyit mondott erre, hogy látatlanba biztos benne, hogy ott náluk Beauvais-ban minimum kétszer annyi csapadék hullik le mint nekünk tenyészidőben, de inkább kevesebbet mondott...
Válasz Agrárteenager #5428. hozzászólására
Kár, hogy ezt így fogod fel és lelépsz.
Viszont az meg tény, hogy sokan vagyunk itt akik régóta nem szántanak(bár én nyúltam ekéhez 7éve nem szántott területen mert így tudtam talajt csinálni és vetni bele aprómagot következő esztendőben) szóval látod van aki 14éve forgatás nélkül dolgozik és nincsen semmi csoda, nem a mutogatós kategória, mára főleg egy elterjedt ésszerű logikus gazdaságos technológia. Meg ne haragudj, egy zöldtrágyával csináltál ettől többet, semmi extra ezért nem értettem sosem az erőteljes példálózásokat, meg épen olyan emberek felé mint pl.: tajbor koléga aki szintén régóta lazít, grubberezik ésszel odafigyelve.
csak megint mondom, a másik ember nézőpontját sosem vettétek figyelembe
Válasz Pici #5431. hozzászólására
Szerintem meg nem rontottal el, és pont nem én vagyok az aki várja a potya lottószámokat...
Eleve honnan veszed, hogy nálam nem működött a téma? Ki mondta? Én? Egy szóval sem.
Nekem nagyon is jó eredményeim voltak az olajretkes takarónövényekkel viszont írtam már, hogy gyakorlatilag klasszikusan ez csak nyáron lekerülő kultúra jellemzően kalászosok után tud működni kukorica elé, aztán nem mindig így jön ki a lépés.
Továbbá ahol erős a vadkár ott annyira széttapossák a földet a takarónövényért, hogy abba tavasszal nehéz esz vetni itt agyag van nem homok, ezt ha meggyúrod akkor KO.
A linkekről meg annyit, hogy én az angol ajkúakat mind végigolvastam végignéztem videókat, de egyébként ezeket meg már sokéve láttam mindet.
Szóval be lehet fogni és a másik ember nézőpontját is elfogadni picikém
Válasz kis Zombi #5426. hozzászólására
Mondjuk itt évek óta csinálunk vetésidő kísérleteket, ugyanazon kukoricákat elvetjük mondjuk aprilis elején közepén végén, másuj elején, kb 2hetes eltolásokkal.
Tavaly csak egy volt, április 25 kontra május mittudomén 9. Lehet tippelni de inkább megírom, az utóbbi vetés 2tonnával kevesebbet adott, de korábban is hasonló eredmények játszottak.
Nem mellékesen ahol öntözve 6tonnát alig bírnak elérni ott más egyéb hiba is volt, de tényleg nem tinédzser ellen szól ez, hanem maradjon meg a realitás.
Válasz szanberg #5421. hozzászólására
Szerintem amugy ott rontottad el hogy neked csondben kellett volna olvasni a forumot hogy megtudd neked miert nem sikerult mikor meg senki nem csinalta itthon csak te , igy kiderultek volna a hibak de nem hallgatjatok meg az embert csak fujjatok a magatoket mert azt hiszed hogy mindent lattal mar.... aztan kiderulnek a hianyossagok ... leirta volna Netparaszt is a magyarazatot csak ahhoz 1 hetig gepelni kellene ... erre linkeltek be hogy olvasni is lehetne , de erre meg lustak az emberek , elvarjak hogy kiosszak a nyertes lottoszamokat .....
Válasz .Feco. #5429. hozzászólására
Szerintem,a szántás,a legdrágább,és legnyűgösebb munkafolyamat.Aki ebbe bele sokall,az elindul más irányba.
Valószínű,nálatok bejött a nem szántás.Akkor másnál is befog.
Akkor már megérte váltani.
Válasz Mf-es? #5427. hozzászólására
Nekünk a lázító-rovidtarcsa-kultivator kiegészítve zoldtragyaval, szerves tárgyával es tényleg sok növényes vetesforgoval 14 ev folyamatos szántás nélküli művelés mellett humusztartalomban nem emelt 1%-ot sem, szervesanyagban talán vagy 2%-ot de az nem humusz! Persze művelni sokkal könyebb lett, néha direktvetni is lehet mar rajta, es az biztos hogy a talaj a közelében nem jár az egykorinak.
Hidd el, 13-14 éves forgatatlan talajaink vannak, tudom mit beszélek.
Válasz kis Zombi #5426. hozzászólására
Hagyd Zombi, felesleges vitázni és bizonygatni, mert biztos hazudok és amit nálam láttál az sem valós.
Tudod jól, hogy szívesen segítek, de ezt ezután privát vonalon oldom meg, aki eddig elért ezután is elfog. Ezt már néhány hete megírtam, de még adtam egy esélyt a dolognak, Felesleges!
Válasz tajbor89 #5424. hozzászólására
Mindenki másképp látja ezt a témát.Én nem a részletekbe próbálok elveszni.
Volt neki kb.,(nem tudom mennyi fejből)5 humusz,és csinált 11-et.Van lazító,rövid tárcsa grúber a portán.Ez magáért beszél.
Ezen az úton kell elindulni.
A többi,mint takarónövény,egy fontos eleme,de ezt menetközbe beépítjük a rendszerbe.
Nem tudom,mi ebbe a bonyolult,és érthetetlen.
Válasz tajbor89 #5424. hozzászólására
A más vetésidő is közrejátszhatott, de hogy nagy százalékban, azzal vitatkoznék. Szerintem sokkal nagyobb szerepe volt a talaj takarásának (jég által lefektetett búza ) ezáltal lényegesen csökkent az evaporáció, az a minimális csapadék ami volt, jobban hasznosult, nem melegedett annyira fel a talaj. A tavalyi irgalmatlan forróságban szerintem inkább ez volt a lényeges.
Válasz .Feco. #5412. hozzászólására
Ebben egyetértek én is Fecoval, nem hiszem hogy ezentúl ne lehetne érdemben hozzászólni a témához csak vannak olyan dolgok, amiket figyelmen kívül hagynak sokan, és kicsit szemellenzősen egy témakörre vezetnek vissza.
Nekem egy ilyen dolog volt még, amit eddig nem írtam le, de most kövezzetek meg akkor is leírom, lehet hogy más is felfigyelt rá, csak nem akart okoskodni.
Volt ez a 6 tonnás direktvetett kukorica a jégkáros búza után, szemben a szomszéd full technológiás szintén 6 tonnás kukoricájával.
Miután az előadáson láttam a képeket, szinte biztos vagyok benne hogy ezt a szintű különbséget nagyon nagy részben a vetésidőbeli közel egy hónapos különbség okozta. És ez nem találgatás, ez saját tapasztalat.
Ennyi csak, és nem akartam ezzel senkit leminősíteni, vagy az elért eredményeit semmibe venni.
Válasz beekeeperp #5416. hozzászólására
"Mikroszkóp kérdése? Biztos nagyon jó eszköz, de nem mindenki tud vele bánni megfelően. "
Van jogosítványod ? Ha meg tudtál tanulni vezetni, és meg bírtad tanulni a kreszt, akkor vagy annyira értelmes, hogy jó eséllyel ezt is el tudod sajátítani. Csak legyen kitől megtanulni.
A feltáró gödör nem rossz dolog, de átfogó képet abból még nem kapsz. Pl. ha a gombák, baktériumok felszaporodnak, sok a giliszta, és vizuálisan jól néz ki a talaj, de nincsenek egysejtűek fonálférgek (ezek a ragadozók ), azt csak mikroszkóppal látod.
Válasz szanberg #5421. hozzászólására
"nemnagyon van ember aki soksok évet végignyomott így ezek által,"
Az országban 10 éves tapasztalata senkinek nincs, ezért érdemes az Amcsiktól ellesni dolgokat, ahol már régebben foglalkoznak ilyesmivel, de azt meg te hurrogtad le legjobban, hogy az nem igaz ami a Gabe Brown -nál van. Kajdacson találkozhattál volna két emberrel, akik ezt a műfajt űzik, igaz nem 10 éve, csak 4 - 5 éve. Én azért kocsikáztam 2 X 400 km-t, hogy beszéljek velük, nem azért, hogy 3. alkalommal is végighallgassam Attila előadását.
Meg az ilyen képsorozatok kellenének még minél több, amin elővetemény takarónövény szerepel, aztán, hogy mi lett kezdve a területtel, vetés, kelés, köztes fenológiai állapot, betakarítás előtt, és végeredmény.
Csak szerintem még potaufeux-nak is csak egykét sorozata lehet talán, nemnagyon van ember aki soksok évet végignyomott így ezek által, de ha tévedek akkor ide fel az anyagot!
Válasz .Feco. #5412. hozzászólására
Pl én kiváncsi lennék egy olyan fotóra ami egy talaj szelvényről készült amelybe látható a búza és a elővetemény gyökérzete is, ha kérhető Potafauxtól mindenkinek az okulására megoszthatná velünk.
Válasz ata0 #5409. hozzászólására
, de végülis müködik, ilyen video jöhet sok-sok
Nagyon jó kis videó, a rozs fektetés mindig is érdekelt. Itt végre belementek egy kicsit jobban, nem csak azt mutatják, amikor már minden szép és jó. A hengeren meglepődtem, hogy valamelyik gazda ilyen könnyű, nem apritó tipusuval esik neki.
Válasz Kisvuk #5413. hozzászólására
Azért, mert aki itt olvasott és írt azt egytől eggyig mind érdekli a téma, csak annyival levolt tudva, hogy ha nemjössz el előadásra akkor úgysem érdekel a téma...
Az máskérdés, hogy olyan előadásra szívesen elmentem volna ahol 5-8-10éve ilyen technológiákkal dolgoznak kizárólag és megvan egy beállt rendszer, de olyan hely nálam is van ahol forgtás nélkül talajmegújítok régóta és mégcsak nem is egyszer zöldtrágyáztam 5éven belül hanem háromszor mondjuk. Ilyet látok akárhol nem ez a nagyszám, pont itt a fórumon az eke/grubber harcát kb. már 2009-ben megvívtuk és mindenhol elterjedtek ezek a szerszámok.
Ennek adtam is hangot amikor Radócz pl szervezte volna ide Edelénybe a következő előadást, mert itt van földje mellette lévő faluban. Mi a bánatnak? Amikor ott művelve sem volt nemhogy talajmegújítva, még azt sem tudjuk, hogy va ne vele valami csinálva jelenleg.
Ezt csak azért írtam, hogy értsd a különbséget a dolgok között, mire gondol egy másik ember, nem pedig nem érdekli...
Válasz .Feco. #5412. hozzászólására
Csatlakozom