Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak607 FtBenzin árak616 FtEUR388.35 FtUSD359.97 FtCHF397.14 FtGBP451.06 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Pici #4803. hozzászólására
Nemrégiben csináltattam talajvizsgálatot 5 év lucerna után.
Siralmasak a kapott értékek.
p,k és a mikroelemek is alacsonyak, harmada mint a jól műtrágyázott, évente lazított szomszéd földnek.
hagyjuk már ezt a kerék méretet kiaa fas...om fogja ezeket nézegetni ? mindenkinek meg van már a gépe itt nem a kerék méret röl van szó felejtsétek már el hanem hog ya lucerna nállunk 5 ször van kaszálva kell kaszálni sodorni bálázni meg lehordani az 5x4 müvelet és ez 4-5 évig !!!!!!!!!! közben nincsen talaj lazitás meg talajmüvelés !!
Az évenkénti vetésforgónál akár midnen évben is meghuzhatod a talajt lazitoval és akkor már megint nincsen tömörödésed ne mugy mint a lucernánál !!! Fogd már fel hogy 1 év ben 4-5 müvelet nem az mint 4-5 évi taposás
Most itt mindeki összeméri a fas...át hogy neki 12 méteres asztala van de nagy király fas...t se érdekli ha nem fog fel alap dolgokat !
"A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága"
ez sáros avgy nagyon laza viszonyok között, és keményre fújt abroncs esetén igaz, normál körülmények között nem.
Az abroncs fellfekvési felületére sokkal inkább az abroncs természetes torzulása van hatással. Az alsó részen az abroncs a súly alatt belapul, tehát nem teljesen kerek formát mutat. minél nagyobb az átmérő és minél alacsonyabb a keréknyomás annál hosszabb az a szakasz, amely így álló helyzetben a talajhoz ér. Ezt megfigyelheted betonon is, ahol 0 a besüppdés. Egy Group44-es abroncs akár fele olyan hosszan sem ér a talajhoz, minr egy Group47-es.
Válasz .Feco. #4794. hozzászólására
A sebesség paramétert is figyelembe kellene venni szerintem.
Nem mindegy hogy 5 vagy 15 km/ó a sebesség.
Az úthenger sem megy gyorsan.
A másik tényező a hevederes gépeknél az hogy hány görgő van a gép alatt. A másik a vontatás során fellépő átterhelődés, ami miatt jóval kedvezőtlenebb a talajnyomása mint amit reklámoznak.
Azt olvastam egy tanulmányban hogy a képlékenységi határnál nedvesebb talaj (sár ) esetén már nem lép fel talajtömörödés.
Mi van akkor hogy ha teljesen és mélyen átázik a tömörödött talaj? Már mint fellazul ha újra megszárad vagy tömör marad?
Feltételezhetően "összeméretezik" a mérnökök a gumiméretet a tömeggel, viszont rögtön változik a helyzet, ha a gép a lehetséges (gyárilag engedélyezett) határig fel van súlyozva.
nem független. Egy diagonál abroncs keresztmetszeti profilja oválishoz közelítő formát mutat, míg egy radiál abroncsé téglatestet. Nézd meg az általam belinkelt ábrát. Azonos tömeg és azonos kerékméret esetén is a diagonál egy cm2-re nagyobb tömeggel fekszik, mint ugyanazon méretű radiál.
tudjuk, hoyg erre gondoltál, de ez szimplán nem igaz. Akkor lenne igaz, és akkor lenne igaz a belinkált ábra is, ha változna a gépsúly, de azonos mardna a kerékméret.
Viszont egy nyugati 150-250 Le-s traktornak az első kereke is nagyobb felfekvési felületben, mint egy MTZ-nek a hátsó. Így hiába nagyobb a gépsúly, nagyobb a tengelyterhelés, a talajra egységnyi felületére ható tömeg, ezzel együtt a tömörítő hatás lényegesen kisebb, mint egy MTZ esetében.
Oszt mit látsz azokon az ábrákon?
Fő van tüntetve a gumiméret a tengelyterhelís vagy bármi?
Az első ábrán szerintem csak az látszik, hogy ha nő a tengelyterhelés akkó mélyebben tömörödik semmi más.
A másodikon meg az hogy a talajnedvesség nő akkor is mélyebben tömörödik.
és ha takarónövényezel szántón azt nemfogod annyit taposni mint egy lucernatáblát amit 2-3-szor tudunk megkaszálni évente???
neeeeeemár.
Főnövény vetés, aratás, terményhordás, takarónövény vetés, lehengerlés majd az új növény vetése...így tovább.
és akkor nem beszéltünk növényvédelemről műtrágya szórásról melyek több menetet képviselnek ugye és persze a vetés sem echte direkt mindenhol, valamiféle talajmunkát is kéne végezni.
és minél kisebb géppel mész rá annál többször és nagyobb felületet taposol le a táblán.
vegyük pl a kombájnt. Egy 4,5méteres asztallal rendelkező mittudomén 2254-es JD kombájn 620-as gumikon elmegy 40szer mondjuk egy táblán. A 9,2-es asztalú géppel én csak 20-szor fogok elmenni. és 900-as a gumi, a kombájn nyomon a taposás sem nagyobb szerintem mint a kisebbik gépnél.
Feco alsó ábráján az látható hogy a szélesebb és kisebb nyomású abroncs a felsőbb talajfelületet tömöríti, szemben az első ábrán láthatóval ami a mélyebb rétegeket is.
Az hogy kis/nagytraki tömörít jobban ezen formában nem megválaszolható, számolást igényel minden esetben.
p=F/A
F a nyomóerőt (traktor súlya)
A a felületet (abroncsok) jelenti.
jele:Pascal Pa=1N/m2
1 Kilopond [kp] = 9,806 65 Newton (N)
A gyakorlatban 10-nek vesszük.
Bolhábol csináltok megint elefántot ! Nem az volt a felvetés hogy mi mennyire tapos hanem az hogy a lucerna azért ne mfejti ki talajmegujjitó hatását mert taposva van a föld ! Mindegy hogy most mi tapossa de tapossa és ennek hatására ne mfog több vizet betárolni meg több nitrogént meg kötni mint más szántóföldi kultúra !
És megint eltértünk a tárgytól!
Egy fórumtárs irta is a lucernásban talán hogy van egyenes késes lazitója amivel meghuzza évente a lucerna földet igy felllazul a talaj de ugy ne msérül a növény csak a csikok látszanak picit !
Értem. Viszont nekem akkor is az jön le a mellékelt ábrákból, hogy a "nagy" trakik mélyebbre tömörítenek, zömítenek, még ha felületesen csak a kapaszkodó mintát látjuk benyomódni a talajba, amit nem biztos, hogy mechanikusan vissza tudsz lazítani, a "kis" trakik meg felületesebben, de nagyobb intenzitással, viszont azt egy mélylazítóval elvileg orvosolni tudsz. De a TR és egyéb több összetevős ZT hosszabb távú okszerű használatával talán mindkét esetben csökkenthető a kár, amit a tömörödés okoz.
Írtam, hogy csak szemrevételezés volt ez a hasonlat amit leírtam, nem pontos méréseken alapult, innentől kezdve a 900-as jelző is csak azért kellett, hogy érezze mindenki kuuvanagy a felület, egy 900-as kombájn első gumi az marhára magas is magától értődik, de a hátsó gumim pl a newholland TC 56-os első kerekének felel meg, vagy a dominátorokénak.
Egyébként 900/65 R32-es az első, 620/75 R26 a hátsó gumik mérete.
Vagy egy arányszám,amihez mértékegység sem kellene, de tájékoztatás képen odaírtam.
A megadott adatokból azt lehet kiszámolni, mekkora tömeg gördül át 1m széles keréknyom egy vonalában.
.Feco. a 4738-ban nem írt kerékátmérőt amiből számolható lehetne a kerekek felfekvő felülete.
Te sem írtál kerékátmérőt,pedig ott állnak a gépek az udvarodban x éve használod őket. Elintézted annyival "A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben."
Neked milyen szám jönne ki, milyen mértékegységben a 33T, 900, 620, és a "nagy" -ból?
Magaddal szemben is légy olyan kritikus, mint másokkal.
Mint ismeretes minden erőre egy ellenirányú erő hat. Jelen esetben a traktor súlyát kell az abroncsoknak (azok xcm2 -nyi felületének) kiegyensúlyozni.
A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága. A hevederes traktor adott esetben be sem süllyed, mivel a felfekvési mérete neki a legnagyobb.
Tehát ennek a nagysága számít.
A Szaharában ismert trükk, hogy a gumifelületet megnövelik annak leengedésével és így elkerülik az elakadást a homokban.
Szerintem is így van. Ha a kisebb szélességű kerék jobban "belesüllyed" a talajba (és ezáltal jobban tömörít), akkor a besüllyedés miatt nagyobb kerékív érintkezik a talajjal, tehát a kép nem helyes. Ha csak nincs valamilyen egyéb tényező, amit nem vettem számításba...
Itt valami nem jól van. Ha egyforma átmérőlyűek a kerekek, a keskenyebb kerék, talajjal érintkező része, a gördülési irányban téglalap a lakú, és hosszabb felvekvési felületet kéne mutasson, a szélesebb abroncshoz képest, ha a szélesebb abroncs nem süllyed annyira a talajba, mint a keskeny.
ezek az ábrák kb. diagonál abroncsora voltak igazak, a mai abroncsok keresztmetszeti profilja teljesen más.
ez egy részlet egy debreceni egyetemi PHD hallgató dolgozatából, aki épp ezt a témát vizsgálta:
a viszgálat azonos tengelyterhelés, és azonos átmérő de küönböző abroncsszélességet feltételezett. Ezzel szembn az említett pélában látszik ugyan, hogy a tengelyterhelés nagyobb, de az abroncsok átmérője is nagyban különbözik. Míg egy MTZ-n R34-es abroncsok vannak, úgy egy modern nagytraktoron általában ma már R42-es abroncsok azaz még azonos szélesség mellett is sokkal nagyobb lenne a felfekvőfelület, mert sokkal hosszabban érintkezik a talajjal.
A másik dolog a talajra gyakorolt nyomás formája:
ehhez nem fűzök magyarázatot:
tanacsot kernek hogy szarithatnam ki legjobban az agyig azott szantasaimat, milyen zt vessek ami kepes kivenni a talajbol a vizet, ugy hogy kozben nem tudok ramenni a talajra, lazitozott kotott talaj?
A kombájn vágóasztal nélkül is 20tonna, asztallal vagy adapterrel plussz 3. Minden évben van olyan, hogy puhább lápásabb részen kell dolgozni, vagy csak szimplán átvonúlni.
A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben. Picit amúgyis ilyen lapulós terülős nagy felületen dolgozó mai kornak megfelelő abroncsok. MTZ plussz EB7-es egytengelyes gépkapcsolat többször üresen!!!!! elsüllyedt nekem meg csak a futók lenyomata látszott ugyanolyna helyen.
Volt ahol 40centi mély nyomot vágott szergely utánam amikor mentünk át egy puhább mezei részen egyik parcelláról a másikra. A kombájn nyomán megintcsak a futó körmeinek lenyomatát láttad, míg a sokkalsokkal könyebb masínán de keskeny keréken már mélyre is hatol.
turbós MTZ 45mázsa, EB 20körül és ha megvan pattintva anyaggal akkor 70mázsa fér rá kb. 135 összesen, így meg már el is süllyedt ezen a helyen.
Kombájn meg 23tonna felett adapterével, ha pedig 9tonna kukorica van a tartályban akkor 32tonna. és higgyétek el kisebb a taposása, mert nem vág olyan méyre, sőt nagyon sokáig bele sem vág a fődbe amíg a keskenyebb gumikkal töredék súly igen.
Ez nem mérésen, hanem csak szemrevételezésen alapul, de kijön a különbség
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólására
Értem,hogy termelékenységben jobb a zöld traki, de sokkal intenzívebben tömöríti a talajt és sokkal mélyebben.
Zöld traki 14T/1,3m = 10,77 T/m
Piros traki 5,5T/0,84m = 6,54T/m
És ez csak statikus terhelés/aránypár, nem egy 10km/h-val haladó gép dinamikus terhelése,ami nem egyenes arányban nő.
Az első képen láthatod,hogy 1T-val nehezebb gép ballonosabb gumikon is 25cm-el mélyebben tömöríti a talajt. Akkor egy majdnem 2x-es terhelés milyen mélyen tömörítene, mivel fogod azt fellazítani?
Válasz .Szabi. #4751. hozzászólására Te ott voltál az egyik előadásom egy részén és közben végig telefonozgattál, elszórakozgattál, így nem maradhatott túl sok időd a gondolkodásra és megértésre. Sajnálom a kidobott pénzed.
IGNORE ON.
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólására Fecónak sok dologban igaza van, de ez még az ő felvetésénél is bonyolultabb probléma, mert számít a guminyomás is.
A kisebb súlyú gép 50 cm alatti mély tömörítése kisebb, mint a nagy gépé, ami akár 1-1.5 méter mélységig is tömörít. A kicsi viszont sekély tömörödést okoz nagyobb felületen, de ezzel még lazítóval el lehet bánni.
A guminyomás pedig mindkettőnél még jobban súlyosbíthatja vagy enyhítheti a problémát.
Ebben mindenki maga dönt, mi a fontosabb számára.
Én a mély tömörödés kiküszöbölését tartom szem előtt, mert a sekély tömörödésre van eszköz, illetve én kis parcellákon dolgozom, 100 hektáron elvan a kis gép is. Vannak akik még az MTZ-t is ikerkerekesítik, az is segít valamit.
Itt van egy doksi: Guminyomas es tomorodes
14827 hozzászólás
Nyugi màr! Àrt a stressz.....
Válasz Pici #4803. hozzászólására
Nemrégiben csináltattam talajvizsgálatot 5 év lucerna után.
Siralmasak a kapott értékek.
p,k és a mikroelemek is alacsonyak, harmada mint a jól műtrágyázott, évente lazított szomszéd földnek.
Válasz szanberg #4787. hozzászólására
hagyjuk már ezt a kerék méretet kiaa fas...om fogja ezeket nézegetni ? mindenkinek meg van már a gépe itt nem a kerék méret röl van szó felejtsétek már el hanem hog ya lucerna nállunk 5 ször van kaszálva kell kaszálni sodorni bálázni meg lehordani az 5x4 müvelet és ez 4-5 évig !!!!!!!!!! közben nincsen talaj lazitás meg talajmüvelés !!
Az évenkénti vetésforgónál akár midnen évben is meghuzhatod a talajt lazitoval és akkor már megint nincsen tömörödésed ne mugy mint a lucernánál !!! Fogd már fel hogy 1 év ben 4-5 müvelet nem az mint 4-5 évi taposás
Most itt mindeki összeméri a fas...át hogy neki 12 méteres asztala van de nagy király fas...t se érdekli ha nem fog fel alap dolgokat !
Válasz Sötét Paraszt #4801. hozzászólására
Mivel egyik idézetben sincs konkrét adat (gumiméret) megadva, jelentheti ugyanazt. Szerintem.
Válasz emcett #4792. hozzászólására
Azé remélem a két idézet nem ugyanazt jelenti.?
Válasz monolit #4772. hozzászólására
"A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága"
ez sáros avgy nagyon laza viszonyok között, és keményre fújt abroncs esetén igaz, normál körülmények között nem.
Az abroncs fellfekvési felületére sokkal inkább az abroncs természetes torzulása van hatással. Az alsó részen az abroncs a súly alatt belapul, tehát nem teljesen kerek formát mutat. minél nagyobb az átmérő és minél alacsonyabb a keréknyomás annál hosszabb az a szakasz, amely így álló helyzetben a talajhoz ér. Ezt megfigyelheted betonon is, ahol 0 a besüppdés. Egy Group44-es abroncs akár fele olyan hosszan sem ér a talajhoz, minr egy Group47-es.
Válasz .Feco. #4794. hozzászólására
A sebesség paramétert is figyelembe kellene venni szerintem.
Nem mindegy hogy 5 vagy 15 km/ó a sebesség.
Az úthenger sem megy gyorsan.
A másik tényező a hevederes gépeknél az hogy hány görgő van a gép alatt. A másik a vontatás során fellépő átterhelődés, ami miatt jóval kedvezőtlenebb a talajnyomása mint amit reklámoznak.
Azt olvastam egy tanulmányban hogy a képlékenységi határnál nedvesebb talaj (sár ) esetén már nem lép fel talajtömörödés.
Mi van akkor hogy ha teljesen és mélyen átázik a tömörödött talaj? Már mint fellazul ha újra megszárad vagy tömör marad?
Válasz .Feco. #4794. hozzászólására
Feltételezhetően "összeméretezik" a mérnökök a gumiméretet a tömeggel, viszont rögtön változik a helyzet, ha a gép a lehetséges (gyárilag engedélyezett) határig fel van súlyozva.
Válasz .Feco. #4794. hozzászólására
Feco, te alkalmazod a kontrollált taposást a tábláidon?
Válasz monolit #4793. hozzászólására
nem független. Egy diagonál abroncs keresztmetszeti profilja oválishoz közelítő formát mutat, míg egy radiál abroncsé téglatestet. Nézd meg az általam belinkelt ábrát. Azonos tömeg és azonos kerékméret esetén is a diagonál egy cm2-re nagyobb tömeggel fekszik, mint ugyanazon méretű radiál.
Válasz monolit #4793. hozzászólására
Kíváncsi lennék, hogy a radiálnál ez hogy változhat?
Válasz emcett #4792. hozzászólására
tudjuk, hoyg erre gondoltál, de ez szimplán nem igaz. Akkor lenne igaz, és akkor lenne igaz a belinkált ábra is, ha változna a gépsúly, de azonos mardna a kerékméret.
Viszont egy nyugati 150-250 Le-s traktornak az első kereke is nagyobb felfekvési felületben, mint egy MTZ-nek a hátsó. Így hiába nagyobb a gépsúly, nagyobb a tengelyterhelés, a talajra egységnyi felületére ható tömeg, ezzel együtt a tömörítő hatás lényegesen kisebb, mint egy MTZ esetében.
Válasz emcett #4791. hozzászólására
Feco említette hogy az a diagonál abroncsokra vonatkozik.
Abroncstípustól függetlenül a számítási metódus ugyanaz.
Válasz Sötét Paraszt #4789. hozzászólására
Olvasd el a két kiragadott mondatot, mondatrészt...
Az elsőt én írtam, a másodikat Te...
"a "nagy" trakik mélyebbre tömörítenek, zömítenek,"
"Az első ábrán szerintem csak az látszik, hogy ha nő a tengelyterhelés akkó mélyebben tömörödik semmi más."
Na ezt írtam, hogy ez jött le a mellékelt ábrából...
Válasz monolit #4786. hozzászólására
Igen, ezzel egyetértek, és elfogadom, de én audista80 első ábrájára gondoltam!
Válasz Sötét Paraszt #4789. hozzászólására
ennyi
Válasz emcett #4784. hozzászólására
Oszt mit látsz azokon az ábrákon?
Fő van tüntetve a gumiméret a tengelyterhelís vagy bármi?
Az első ábrán szerintem csak az látszik, hogy ha nő a tengelyterhelés akkó mélyebben tömörödik semmi más.
A másodikon meg az hogy a talajnedvesség nő akkor is mélyebben tömörödik.
Válasz Pici #4785. hozzászólására
Pontosan milyen az a késforma?
Válasz Pici #4785. hozzászólására
és ha takarónövényezel szántón azt nemfogod annyit taposni mint egy lucernatáblát amit 2-3-szor tudunk megkaszálni évente???
neeeeeemár.
Főnövény vetés, aratás, terményhordás, takarónövény vetés, lehengerlés majd az új növény vetése...így tovább.
és akkor nem beszéltünk növényvédelemről műtrágya szórásról melyek több menetet képviselnek ugye és persze a vetés sem echte direkt mindenhol, valamiféle talajmunkát is kéne végezni.
és minél kisebb géppel mész rá annál többször és nagyobb felületet taposol le a táblán.
vegyük pl a kombájnt. Egy 4,5méteres asztallal rendelkező mittudomén 2254-es JD kombájn 620-as gumikon elmegy 40szer mondjuk egy táblán. A 9,2-es asztalú géppel én csak 20-szor fogok elmenni. és 900-as a gumi, a kombájn nyomon a taposás sem nagyobb szerintem mint a kisebbik gépnél.
Válasz emcett #4782. hozzászólására
Feco alsó ábráján az látható hogy a szélesebb és kisebb nyomású abroncs a felsőbb talajfelületet tömöríti, szemben az első ábrán láthatóval ami a mélyebb rétegeket is.
Az hogy kis/nagytraki tömörít jobban ezen formában nem megválaszolható, számolást igényel minden esetben.
p=F/A
F a nyomóerőt (traktor súlya)
A a felületet (abroncsok) jelenti.
jele:Pascal Pa=1N/m2
1 Kilopond [kp] = 9,806 65 Newton (N)
A gyakorlatban 10-nek vesszük.
Válasz .Feco. #4744. hozzászólására
Bolhábol csináltok megint elefántot ! Nem az volt a felvetés hogy mi mennyire tapos hanem az hogy a lucerna azért ne mfejti ki talajmegujjitó hatását mert taposva van a föld ! Mindegy hogy most mi tapossa de tapossa és ennek hatására ne mfog több vizet betárolni meg több nitrogént meg kötni mint más szántóföldi kultúra !
És megint eltértünk a tárgytól!
Egy fórumtárs irta is a lucernásban talán hogy van egyenes késes lazitója amivel meghuzza évente a lucerna földet igy felllazul a talaj de ugy ne msérül a növény csak a csikok látszanak picit !
Válasz Sötét Paraszt #4783. hozzászólására
4762-es hozzászólás. Bár lehet, hogy az ábra csalóka, mert a talajnedvesség is növekszik a mélyebb tömörödés felé. A tévedés jogát fennntartom papa!
Válasz emcett #4782. hozzászólására
Melyik ábrábú?
Válasz szanberg #4777. hozzászólására
Értem. Viszont nekem akkor is az jön le a mellékelt ábrákból, hogy a "nagy" trakik mélyebbre tömörítenek, zömítenek, még ha felületesen csak a kapaszkodó mintát látjuk benyomódni a talajba, amit nem biztos, hogy mechanikusan vissza tudsz lazítani, a "kis" trakik meg felületesebben, de nagyobb intenzitással, viszont azt egy mélylazítóval elvileg orvosolni tudsz. De a TR és egyéb több összetevős ZT hosszabb távú okszerű használatával talán mindkét esetben csökkenthető a kár, amit a tömörödés okoz.
Válasz audista80 #4775. hozzászólására
És a átmírőbő meg a szélességbő kitudod számoni a főfekvő felületet, akkó ne jelentkezzé fizika érettsígire mestőr.
Válasz monolit #4772. hozzászólására
Igen, így érthető.
Válasz audista80 #4775. hozzászólására
tonna/méterből mi számítható?mi ez? mi a méter? szélesség hosszúság?
tonna/négyzetméter az már más tészta
Válasz audista80 #4775. hozzászólására
Írtam, hogy csak szemrevételezés volt ez a hasonlat amit leírtam, nem pontos méréseken alapult, innentől kezdve a 900-as jelző is csak azért kellett, hogy érezze mindenki kuuvanagy a felület, egy 900-as kombájn első gumi az marhára magas is magától értődik, de a hátsó gumim pl a newholland TC 56-os első kerekének felel meg, vagy a dominátorokénak.
Egyébként 900/65 R32-es az első, 620/75 R26 a hátsó gumik mérete.
Válasz emcett #4771. hozzászólására
Azt, hogy a képen nem besüllyedt kerékről beszélünk hanem talajon gurulóra, ami így is tömörít nemcsak ha tengelyig süllyed.
Válasz .Feco. #4767. hozzászólására
Köszi frissebb irodalmat.
Válasz szanberg #4765. hozzászólására
Vagy egy arányszám,amihez mértékegység sem kellene, de tájékoztatás képen odaírtam.
A megadott adatokból azt lehet kiszámolni, mekkora tömeg gördül át 1m széles keréknyom egy vonalában.
.Feco. a 4738-ban nem írt kerékátmérőt amiből számolható lehetne a kerekek felfekvő felülete.
Te sem írtál kerékátmérőt,pedig ott állnak a gépek az udvarodban x éve használod őket. Elintézted annyival "A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben."
Neked milyen szám jönne ki, milyen mértékegységben a 33T, 900, 620, és a "nagy" -ból?
Magaddal szemben is légy olyan kritikus, mint másokkal.
Válasz endypapa #4769. hozzászólására
A problíma az mestőr, hogy a széles tök lapos 0,4 bar , én el se merník induni vele hehe.
Válasz .Feco. #4744. hozzászólására
c variáció
Válasz emcett #4771. hozzászólására
Ejnye magyarok, fordítva ültök a lovon
Mint ismeretes minden erőre egy ellenirányú erő hat. Jelen esetben a traktor súlyát kell az abroncsoknak (azok xcm2 -nyi felületének) kiegyensúlyozni.
A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága. A hevederes traktor adott esetben be sem süllyed, mivel a felfekvési mérete neki a legnagyobb.
Tehát ennek a nagysága számít.
A Szaharában ismert trükk, hogy a gumifelületet megnövelik annak leengedésével és így elkerülik az elakadást a homokban.
Ha így sem érthető, nézz hótalpat
Válasz endypapa #4769. hozzászólására
Szerintem is így van. Ha a kisebb szélességű kerék jobban "belesüllyed" a talajba (és ezáltal jobban tömörít), akkor a besüllyedés miatt nagyobb kerékív érintkezik a talajjal, tehát a kép nem helyes. Ha csak nincs valamilyen egyéb tényező, amit nem vettem számításba...
Válasz ermike #4766. hozzászólására
Ha nem tudsz rámenni a talajra, hogy akarsz egyáltalán bármit is vetni? Helikopter?
Válasz .Feco. #4767. hozzászólására
Itt valami nem jól van. Ha egyforma átmérőlyűek a kerekek, a keskenyebb kerék, talajjal érintkező része, a gördülési irányban téglalap a lakú, és hosszabb felvekvési felületet kéne mutasson, a szélesebb abroncshoz képest, ha a szélesebb abroncs nem süllyed annyira a talajba, mint a keskeny.
Az ország középső részén mikor lesz előadás?
Válasz Netparaszt #4756. hozzászólására
ezek az ábrák kb. diagonál abroncsora voltak igazak, a mai abroncsok keresztmetszeti profilja teljesen más.
ez egy részlet egy debreceni egyetemi PHD hallgató dolgozatából, aki épp ezt a témát vizsgálta:
a viszgálat azonos tengelyterhelés, és azonos átmérő de küönböző abroncsszélességet feltételezett. Ezzel szembn az említett pélában látszik ugyan, hogy a tengelyterhelés nagyobb, de az abroncsok átmérője is nagyban különbözik. Míg egy MTZ-n R34-es abroncsok vannak, úgy egy modern nagytraktoron általában ma már R42-es abroncsok azaz még azonos szélesség mellett is sokkal nagyobb lenne a felfekvőfelület, mert sokkal hosszabban érintkezik a talajjal.
A másik dolog a talajra gyakorolt nyomás formája:
ehhez nem fűzök magyarázatot:
tanacsot kernek hogy szarithatnam ki legjobban az agyig azott szantasaimat, milyen zt vessek ami kepes kivenni a talajbol a vizet, ugy hogy kozben nem tudok ramenni a talajra, lazitozott kotott talaj?
Válasz Sötét Paraszt #4763. hozzászólására
kamionosok tonnakilométerben számolnak, ez is olyasmi lehet
Válasz audista80 #4762. hozzászólására
Több ízben tapasztaltam a következőket.
A kombájn vágóasztal nélkül is 20tonna, asztallal vagy adapterrel plussz 3. Minden évben van olyan, hogy puhább lápásabb részen kell dolgozni, vagy csak szimplán átvonúlni.
A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben. Picit amúgyis ilyen lapulós terülős nagy felületen dolgozó mai kornak megfelelő abroncsok. MTZ plussz EB7-es egytengelyes gépkapcsolat többször üresen!!!!! elsüllyedt nekem meg csak a futók lenyomata látszott ugyanolyna helyen.
Volt ahol 40centi mély nyomot vágott szergely utánam amikor mentünk át egy puhább mezei részen egyik parcelláról a másikra. A kombájn nyomán megintcsak a futó körmeinek lenyomatát láttad, míg a sokkalsokkal könyebb masínán de keskeny keréken már mélyre is hatol.
turbós MTZ 45mázsa, EB 20körül és ha megvan pattintva anyaggal akkor 70mázsa fér rá kb. 135 összesen, így meg már el is süllyedt ezen a helyen.
Kombájn meg 23tonna felett adapterével, ha pedig 9tonna kukorica van a tartályban akkor 32tonna. és higgyétek el kisebb a taposása, mert nem vág olyan méyre, sőt nagyon sokáig bele sem vág a fődbe amíg a keskenyebb gumikkal töredék súly igen.
Ez nem mérésen, hanem csak szemrevételezésen alapul, de kijön a különbség
Válasz audista80 #4762. hozzászólására
És a tonna per mítőr minek a mírtíkegysíge mestőr?
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólására
Az első képen láthatod,hogy 1T-val nehezebb gép ballonosabb gumikon is 25cm-el mélyebben tömöríti a talajt. Akkor egy majdnem 2x-es terhelés milyen mélyen tömörítene, mivel fogod azt fellazítani?
Értem,hogy termelékenységben jobb a zöld traki, de sokkal intenzívebben tömöríti a talajt és sokkal mélyebben.
Zöld traki 14T/1,3m = 10,77 T/m
Piros traki 5,5T/0,84m = 6,54T/m
És ez csak statikus terhelés/aránypár, nem egy 10km/h-val haladó gép dinamikus terhelése,ami nem egyenes arányban nő.
A 2.képet nem kell magyarázni.
Válasz Mokári Ádám #4760. hozzászólására
Úriember ilyenről nem beszél......
Válasz .Szabi. #4758. hozzászólására
Mi volt vicces?
Válasz szanberg #4753. hozzászólására
Nem, te azt mondtad, hogy másnál nem működik. Lehazugoztad még ha nem is nevezted a nevén.
Válasz Netparaszt #4757. hozzászólására
Igazad van,kidobott pénz volt,bár ritkán hall az ember annyi vicceset,mint én akkor!
Válasz .Szabi. #4751. hozzászólására Te ott voltál az egyik előadásom egy részén és közben végig telefonozgattál, elszórakozgattál, így nem maradhatott túl sok időd a gondolkodásra és megértésre. Sajnálom a kidobott pénzed.
IGNORE ON.
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólására Fecónak sok dologban igaza van, de ez még az ő felvetésénél is bonyolultabb probléma, mert számít a guminyomás is.
Guminyomas es tomorodes
A kisebb súlyú gép 50 cm alatti mély tömörítése kisebb, mint a nagy gépé, ami akár 1-1.5 méter mélységig is tömörít. A kicsi viszont sekély tömörödést okoz nagyobb felületen, de ezzel még lazítóval el lehet bánni.
A guminyomás pedig mindkettőnél még jobban súlyosbíthatja vagy enyhítheti a problémát.
Ebben mindenki maga dönt, mi a fontosabb számára.
Én a mély tömörödés kiküszöbölését tartom szem előtt, mert a sekély tömörödésre van eszköz, illetve én kis parcellákon dolgozom, 100 hektáron elvan a kis gép is. Vannak akik még az MTZ-t is ikerkerekesítik, az is segít valamit.
Itt van egy doksi: