Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak644 FtEUR389.41 FtUSD363.37 FtCHF398.72 FtGBP454.96 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Gergő1220 #3255. hozzászólására
Csak nedves évben javasolnám, de akkor melegkedvelő fűfélék és Tillage Radish jól működik együtt, az nem fog neked elvirágozni.
Válasz Netparaszt #3253. hozzászólására
Ezt értem én, de ha nyáron (augusztus 20-előt kb) akarok takarónövényt vetni akkor a mustár nem jó mert gyorsan elvirágzik, ilyenkor mit lehetne vetni úgy hogy legyen némi gyomelnyomó képessége.
Válasz otis #3249. hozzászólására Ennyi. Az áll vissza a szántásra, aki valamit nagyon rosszul csinál. A helyi téesz bérmunkázik nekem és nem értem a minőséget, a forgók betonra taposva elhúzás nélkül, szaladgálnak a legnagyobb szarvassal keresztül a vetésen, vetőmag a föld tetejére megy a 740-esből, olyan hullámok vannak a kész vetett területen, hogy tengeribetegséget kapok, ha ránézek is.
Na ők is visszaálltak szántásra nemrég...
Képet azért majd dobjál a takarónövényes búzáról, jó látni az efféléket.
Válasz Gergő1220 #3243. hozzászólására Gyomelnyomásra például a gyorsan fejlődő keresztesvirágúak, az allelopatikus hatású fűfélék, mint a rozs, cirok, szudáni és az áthatolhatatlan bozótot képző bükkönyfélék a legalkalmasabbak.
A herefélék és facélia nem alkalmas erre.
Válasz *** HM *** #3245. hozzászólására
5000 ha-juk már biztos van, de az egyik kijelentette, hogy nem nyugszanak, míg fél somogy nem lesz az övék. Egyedüli ellenfél csak a benetton nekik, de szerintem már az sem.
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólására Ez az egyik nagy vidék- és élettellenes mg csoport, a földpályázatok nagy nyertese.
Kétlem, hogy számukra fontos volna fenntarthatóság, egészséges táplálék előállítása, minimális költségek, klímaváltozás elleni küzdelem.
Műtrágyával, szántással mindenki tud termelni még egy ideig.
2020-tól majd kíváncsi leszek, kinek fogja még futni a magas inputra.
Talán az is magyarázat, amit előttem leírtak, de gyakran elkövetett hiba az is, amit már Netparaszt is leírt számtalanszor, hogy csupán az eke Hecci általi beállításával nem fogjuk megváltani a világot. Nekem véletlen egybeesés talán, vagy csak a vak szerencse, de akkoriban álltunk át erre a forgatás nélküli témára, mikor indult az előző AKG, ahol is kötelező volt fővetésben zöldugarozni, minimum 3 féle keverékkel, és jogkövető állampolgárként, mi ezt komolyan is vettük, és nem nyakig érő parlagfüvet, acatot, szerbtövist termelünk ezeken a területeken, hanem tényleges zöldtrágya növényeket, amik bizony már a következő kultúrában megmutatták jótékony hatásukat. Aztán jött Netparaszt, aki még inkább megmutatta ennek a technológiának a tudományos hátterét, és ennek következtében már kacérkodom a no till-es technológiával is. Búza pl idén már lett így vetve, sajnos takarónövénynek még aligha nevezhető állományba, de még szépen vegetáló zöldtrágyával bevetett területbe, amit ha a fagy nem végzi ki, akkor majd tavasszal a gyomirtó.
Ők itt vannak a szomszédban. Bármilyen hihetetlen Heci rátapintott a lényegre.
Úgy tele vannak lével, hogy nem tudnak mit kezdeni vele. Már belgiumban is kő gazdagok voltak. Itt meg a mindenkori kormányokban is találtak támogatót bőven, mert minden évben pályázat hegyeket nyernek. Saját kamionokkal hordják olaszba a tejet, viszfuvarban meg bort hoznak. Naponta.
Ha úgy adódik, hogy a mustár-olajretek takarónövény optimális vetési ideje előtt (aratástól-augusztus közepéig) van esős idő, és akkor ér rá az ember takarónövényt vetni, célszerű lehet lassabban fejlődő növényeket használni? pl bíborhere,facélia?
Ezek a lassú fejlődés miatt tudnak versenyezni az árvakelésekkel, kelő gyomokkal?
Idén mustár-facélia keveréket vetettem agusztus végén, és az látszik hogy a facéliát teljesen elnyomja a mustár kb negyed akkorára nőtt meg nem tudott érvényesülni a mustár mellet kb 50-50 % volt a keverék.
Én első körben a kétkedőknek, mindig azt a -30-40% gázolajmegtakarítást említem, ami a gruber használatából ered. Környezetemben ez elég nyomós érv (szerintem máshol is), aztán második körben az idő megtakarítás, és sajnos csak valahol a sor végén kezdik el kapisgálni, a talajéltere gyakorolt jótékony hatást, ami ott válik számukra nyilvánvalóvá, mikor lehull a hályog a szemükről, és áttekintenek a mezsgyén túlra is. Kis nagyképűséggel nyugtáztam, hogy idén, egy-két pár hektáros gazdát leszámítva, már a nagyok sem szántanak, komoly kukoricatarlók vannak csupán lazítózva, bődületes mennyiségű szármaradvánnyal a felszínen, ami korábban már ősszel feketére volt művelve, most messziről sárgállik. Zöldített mustár is sok virít még, remélem, nem veszítik el a fejüket, és nem bántják a következő vetésig azokat sem!
Nitrogénhiányos mustár alászántása novemberben - ez távol áll a gazdaságos tevékenységtől.
A 3 hónap alatt felszívott tápanyagok a következő, tavaszi növényig már messze járnak, az elpöfögött gázolaj elszállt, a nehéz gép nedves talajgyúrása tönkreteszi a kialakuló talajszerkezetet.
Kár volt érte.
Válasz Pilátus #3232. hozzászólására
Centiméterre valóban azonosnak tűnik...aztán itt véget is ért a hasonlóság.
Csak címszavakban, ha Dr. Birkás Márta az elmúlt évtizedekben kiadott, talajvédő technológiákról szóló 3 db könyve még nem ért volna el mindenkihez.
Az élő talajban rendkívül fontos a rétegek elhelyezkedése és a minél kevesebb zavaró hatás. A mikrobiológiailag legaktívabb réteg a felső 5-10 centiméteren található, innen indul ki minden földi élet.
Ez a réteg oxigénben gazdag és a legváltozatosabb élővilággal rendelkezik.
A szántás ezt a réteget lefordítja egy levegőtlen rétegbe, a termékenységért felelős, oxigénkedvelő mikrobák és egyéb jószágok lakóhelyét megsemmisíti.
Ezek nélkül pedig semmiféle termékenységnövekedés, humuszgyarapodás nem fog létrejönni.
A grubber is rendelkezik kavaróhatással, amennyiben azonban a legkeskenyebb kapákkal dolgozunk, minimálisra csökken ez a kavarás a lazító hatás mellett.
A szántásnál a talajnak védelmet nyújtó szármaradványok is eltűnnek, enélkül pedig nincs klímavédelem, csapadékmegőrzés, gyomelnyomás, lassú tápanyag felszabadulás.
A szántás emellett a legtöbb szenet égeti el a talajból, ami a klímaváltozás miatt aggódókat esetleg zavarhat, a többieket csak a csökkenő humusztartalom, ami miatt egyre művelhetetlenebbé válik a talaj.
Nem optimális talajállapotnál végzett szántás (márpedig elég sokat látni az iszap dagasztását) áthatolhatatlanul tömör rétegeket hoz létre, ami a vizes foltok és az aszálykár elsődleges okozója.
Röviden csak ennyi, lehetne meg órákig folytatni. A lényeg csak annyi, hogy a szántás károkozása nem mérhető összes a grubber tevékenységével.
Sokszor hallottam már, hogy szántani a pockok miatt is kell.
Nos az alábbi képet tárcsázás, mélyszántás, kombinátorozás, vetés után készítettem egy nappal a tábla közepén. Ezt az érvet is kipipálhatjuk
Válasz www.mgbiztositas.hu #3228. hozzászólására Ha ott a gép és az anyag is, akkor nosza
Ne felejts el képeket csinálni róla.
A takarás biztosan jó hatással lesz a talajra, egyedül talán az árvakelés mértéke lehet kérdéses belőle.
Ha gyomelnyomásra nincs szükség elég minimális vastagság, ha el is nyomnád, akkor tömören kell takarni.
Nekem a július elején rajtamaradt búzaszalma, jövő májusra már elbomlott, nem fog megfelelő takarást biztosítani,azért gondolkodtam ebben. Illetve a le nem hordott szalma az kb 10körbála /ha. Ezzel lehetne még +biztosítani.
Na meg van egy ilyen gép az udvarba és ki lehetne próbálni. És közel sincs 3milla használtan.
Válasz tajbor89 #3226. hozzászólására
Sekélyen bekeverve volna a legjobb, értem ez alatt az 5-10 cm közötti bedolgozást.
Én most nyitva hagyom a mélylazítást, rajta a sok csutkával, mert rossz szagú, nagyon levegőtlen volt a föld.
Kap komposztteát meg komposztot is.
Rövidtárcsája meg nincs s téesznek, hogy bekavarja...
Ha kukorica és napraforgó után már nincs időm/módom takarónövénnyel kombinálni a forgatás nélküli művelést mi a célszerűbb, minél több szár maradjon fent, vagy legyen inkább bekeverve?
Az állományok gyommentesek voltak mindegyik jól szárzúzva, tuskó csuhélevél, szotyitányér szecskázva.
A grubber 4soros 25 centis késosztás, 40mm széles kések, munkamélység 35-40 cm
Válasz kis Zombi #3221. hozzászólására Igen, nem tűnik rentábilisnak. Kertészetben még el lehet játszani odahordott takarással (green mulch transfer) , de szántón inkább termeljük meg.
Ez a szerkezet ránézésre 3 misi minimum, a területteljesítménye is kevés, biztosan nem jön ki 10 - 15 liter üzemanyagból hektáronként.
5 cm vastag takaráshoz egy hektárra hány köbméter anyag kell ? ( 500 köbméter ) Az még szalmából is horribilis összeg, nemhogy lucernából. A lucerna mint nitrogénforrás szerintem könnyen berohadna, ha vastagon van szórva, a fű is összerohadt sógoromnak.
Szia Drisa ! Érdekelne engem is! Soltvadkerten próbáltam szervezni ,de nem jött össze a 10 fő,viszont van pár lelkes ember akivel bemennénk akár Kecskemétre is. Ketten hátha könnyebben össze tudnánk hozni egy jó csapatot.
Ha lenne valami szóróanyagod az előadásodról akkor megpróbálnék egy kecskeméti előadást szervezni. Lesz egy fiatal gazda találkozó hátha lenne ott pár fogékony ember. Kellene valami amin rajta lenne az előadás rövid leírása pár sorban. Emailben elküldöd akkor én sokszorosítom és szétosztom...
Válasz Radocz #3213. hozzászólására Nem biztos, hogy túl sokat költenék a minimum műveléssel és legeltetéssel, de majd meglátjuk.
Vegyszerrel egyszerűbb volna a takarítás, de 1. eddig vegyszerrel sem sikerült a bérlőknek, 2. a bio nálam elvi kérdés.
Jut eszembe, a minumum művelésű, augusztusban is zöld, vállig érő szója a 100 mm tenyészideji csapadékkal 2.8tonnát hozott a homokban. Hektáronként, nem összesen
Válasz Dinnyés Laci #3214. hozzászólására Kérdés, hogy miért érdemes időt pocsékolni annak a felfedezésére, ami már készen áll és legalább egy generáció úta mérhetetlenül sok tapasztalat gyűlt fel a technológiával?
Több, mint százmillió hektáron fut sikeresen a direktvetés, no-till és több száz millió hektáron a sikeres forgatás nélküli művelés világszerte.
Az ismert tudást megtanulva és alkalmazva gazdaságos a tevékenység.
A kulcsszó a tanulás.
Miután fejben a rendszer, lehet elkezdeni alkalmazni és finomhangolni az adott területre.
Válasz Pöttinger #3205. hozzászólására Már egyezkedem a szomszéd juhtartóval, hogy a tarlón pontosan adagolt legeltetéssel működjünk együtt.
Jobb szeretem, ha a biológia dolgozik helyettem, a fólia meg sokba kerülne több tucat hektárra
A 20 centi ökölszabálynak tűnik, meglátom, mikor tér át a növény valóban a tartalékolásra, nem tudom ki foglalkozott ilyen szempontból a fenyércirok élettanával.
Válasz Pilátus #3209. hozzászólására Hát én már nem tudom, hogyan hangsúlyozzam jobban
Alapvetően valami hasonlóról van szó, amit írtál, de a lényeg a folyékony szén útvonala és a legelős ökoszisztéma reproduálása szántóföldi körülmények között.
Az erdőkben sekély a humuszréteg, mert gyors ciklusokra épül a tápanyagkörforgása. A mezőkön viszont több méter mély, magas humusztartalmú termőtalaj épült fel a legelő állatok és a főként fűfélékből álló vegetáció kölcsönhatásából.
Ez az a termékeny, fekete mezőségi talaj, ami felé tartunk a változatos takarónövényekkel és minimális műveléssel, mindegy, hogy vakolóhomokból vagy sárga agyagból indulunk.
Na így már tetszik és ezt sokkal jobban kellene hangsúlyozni hogy nem zöldtrágyázásról van szó (mert az igazából csak akkor lenne ha "Fővetésben menne")és ne is ez lebegjen mindenkinek a szeme elött ha próbálkozik hanem a fedőnövényzetnek a földszerkezetre gyakorolt jótékony hatása és a morzsalékos szerkezet kialakítása a lényég .Ezáltal a lazaság miatt levegővel töltödhet fel különböző talajokon különböző vastagságban a felső réteg és így életeret biztosítva rengeteg kis apró "élőlénynek" az erdei talajokhoz hasonlóan csak ott a lehulló levélzet biztosítja sok helyen a talajborítotságot.Az évek során ezt a talajréteget lehet "hízlalni" aki ügyes és ért hozzá és aki nem az pedig egy ekehúzással tönkreteheti több év munkáját...
Válasz papa maci #3204. hozzászólására Ne kísérletezzen a zöldrágyázással....inkább tanulja meg a takarónövények használatát és alkalmazza azokat.
Azzal fog igazán kijönni a forgatás nélküli előnye.
A géppark nem rossz. Lemken karat....vader nagylapos rövidtárcsa...Helti lazító. 160le őzike. De szerintem ez menne hasonló kisebb árfekvésű vasakkal is (persze a kezdeti időszakban). Vagyis lazító...egyszerűbb grúber,esetleg V-tárcsa ha nincs más. A grúbernél mint látom igazán a kapákra szerelhető...betétek megválasztása kulcs. A 6cm-es "kések" mélyebbre hatolnak. A 8cm-es kések bár a mélyebb munkálatokban nő a vonóerő igénye. De intenzívebb a keverőhatása a nagyobb felületen szállított föld miatt. Gyakorlatilag a betétek cseréjével kombinálható...az adott körülmények közt a talaj átdolgozása. Ami annyit tesz egy jelen esetben tavaly lazított idén szója tarló. Most a 6cm-es késekkel kukorica alá 30-35cm mélyen. A másik variáció..kukorica tarló 1 sor tárcsa...átszerel 8cm-es késekre. Így intenzívebb keverés mellet 25cm ről is hatékonyan dolgozik. Persze Kb..3 évente lazítás.Mi azt eredményezi hogy egyre inkább könnyebb művelet az is.
14817 hozzászólás
Válasz Gergő1220 #3255. hozzászólására
Csak nedves évben javasolnám, de akkor melegkedvelő fűfélék és Tillage Radish jól működik együtt, az nem fog neked elvirágozni.
Válasz Netparaszt #3253. hozzászólására
Ezt értem én, de ha nyáron (augusztus 20-előt kb) akarok takarónövényt vetni akkor a mustár nem jó mert gyorsan elvirágzik, ilyenkor mit lehetne vetni úgy hogy legyen némi gyomelnyomó képessége.
Válasz otis #3249. hozzászólására Ennyi. Az áll vissza a szántásra, aki valamit nagyon rosszul csinál. A helyi téesz bérmunkázik nekem és nem értem a minőséget, a forgók betonra taposva elhúzás nélkül, szaladgálnak a legnagyobb szarvassal keresztül a vetésen, vetőmag a föld tetejére megy a 740-esből, olyan hullámok vannak a kész vetett területen, hogy tengeribetegséget kapok, ha ránézek is.
Na ők is visszaálltak szántásra nemrég...
Képet azért majd dobjál a takarónövényes búzáról, jó látni az efféléket.
Válasz Gergő1220 #3243. hozzászólására Gyomelnyomásra például a gyorsan fejlődő keresztesvirágúak, az allelopatikus hatású fűfélék, mint a rozs, cirok, szudáni és az áthatolhatatlan bozótot képző bükkönyfélék a legalkalmasabbak.
A herefélék és facélia nem alkalmas erre.
Válasz *** HM *** #3240. hozzászólására
Leginkább így szárnyalunk:
Válasz *** HM *** #3245. hozzászólására
5000 ha-juk már biztos van, de az egyik kijelentette, hogy nem nyugszanak, míg fél somogy nem lesz az övék. Egyedüli ellenfél csak a benetton nekik, de szerintem már az sem.
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólására Ez az egyik nagy vidék- és élettellenes mg csoport, a földpályázatok nagy nyertese.
Kétlem, hogy számukra fontos volna fenntarthatóság, egészséges táplálék előállítása, minimális költségek, klímaváltozás elleni küzdelem.
Műtrágyával, szántással mindenki tud termelni még egy ideig.
2020-tól majd kíváncsi leszek, kinek fogja még futni a magas inputra.
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólására
Talán az is magyarázat, amit előttem leírtak, de gyakran elkövetett hiba az is, amit már Netparaszt is leírt számtalanszor, hogy csupán az eke Hecci általi beállításával nem fogjuk megváltani a világot. Nekem véletlen egybeesés talán, vagy csak a vak szerencse, de akkoriban álltunk át erre a forgatás nélküli témára, mikor indult az előző AKG, ahol is kötelező volt fővetésben zöldugarozni, minimum 3 féle keverékkel, és jogkövető állampolgárként, mi ezt komolyan is vettük, és nem nyakig érő parlagfüvet, acatot, szerbtövist termelünk ezeken a területeken, hanem tényleges zöldtrágya növényeket, amik bizony már a következő kultúrában megmutatták jótékony hatásukat. Aztán jött Netparaszt, aki még inkább megmutatta ennek a technológiának a tudományos hátterét, és ennek következtében már kacérkodom a no till-es technológiával is. Búza pl idén már lett így vetve, sajnos takarónövénynek még aligha nevezhető állományba, de még szépen vegetáló zöldtrágyával bevetett területbe, amit ha a fagy nem végzi ki, akkor majd tavasszal a gyomirtó.
Válasz *** HM *** #3237. hozzászólására Nem egy volt, csináljak egy leltári ívet róluk?
Válasz *** HM *** #3239. hozzászólására
Szárnyasan csak ritkán szárnyalunk, szárnyak nélkül lehet igazán szárnyalni, és úgy a giliszták is szárnyalhatnak továbbra is!
Nem bort hanem "cukorszirupot"
Válasz endypapa #3244. hozzászólására
Hány családtól veszik el territóriumot a --------------jei?........... ha mondjuk 100 ból heccesen megtud élni 1
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólására
Ők itt vannak a szomszédban. Bármilyen hihetetlen Heci rátapintott a lényegre.
Úgy tele vannak lével, hogy nem tudnak mit kezdeni vele. Már belgiumban is kő gazdagok voltak. Itt meg a mindenkori kormányokban is találtak támogatót bőven, mert minden évben pályázat hegyeket nyernek. Saját kamionokkal hordják olaszba a tejet, viszfuvarban meg bort hoznak. Naponta.
Ha úgy adódik, hogy a mustár-olajretek takarónövény optimális vetési ideje előtt (aratástól-augusztus közepéig) van esős idő, és akkor ér rá az ember takarónövényt vetni, célszerű lehet lassabban fejlődő növényeket használni? pl bíborhere,facélia?
Ezek a lassú fejlődés miatt tudnak versenyezni az árvakelésekkel, kelő gyomokkal?
Idén mustár-facélia keveréket vetettem agusztus végén, és az látszik hogy a facéliát teljesen elnyomja a mustár kb negyed akkorára nőtt meg nem tudott érvényesülni a mustár mellet kb 50-50 % volt a keverék.
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólására
Muszáj vlm bu-i költségeket generálni ebben a hepiendes csúcsszezonban.....
Notilles üzemmódban nincs mire költeni ....
Válasz otis #3238. hozzászólására
Ezek meg 10 év szántás nélküli művelés után most vettek ekét.Nem is akármilyet.
Akkor hogy is van ez ?
Válasz otis #3238. hozzászólására
Azzal nem dicsekszű mi hogy a szárnyasan szárnyaló grubbered pont gerincközépen nyalja el a gilisztáidat hö....
Válasz otis #3238. hozzászólására
Azzal nem dicsekszű mi hogy a szárnyasan szárnyaló grubbered pont gerincközépen nyalja el a gilisztáidat hö....
Válasz Pilátus #3232. hozzászólására
Én első körben a kétkedőknek, mindig azt a -30-40% gázolajmegtakarítást említem, ami a gruber használatából ered. Környezetemben ez elég nyomós érv (szerintem máshol is), aztán második körben az idő megtakarítás, és sajnos csak valahol a sor végén kezdik el kapisgálni, a talajéltere gyakorolt jótékony hatást, ami ott válik számukra nyilvánvalóvá, mikor lehull a hályog a szemükről, és áttekintenek a mezsgyén túlra is. Kis nagyképűséggel nyugtáztam, hogy idén, egy-két pár hektáros gazdát leszámítva, már a nagyok sem szántanak, komoly kukoricatarlók vannak csupán lazítózva, bődületes mennyiségű szármaradvánnyal a felszínen, ami korábban már ősszel feketére volt művelve, most messziről sárgállik. Zöldített mustár is sok virít még, remélem, nem veszítik el a fejüket, és nem bántják a következő vetésig azokat sem!
Válasz Netparaszt #3230. hozzászólására
Most ez az 1 luk mit bizonyít?
Max hogy nem mindet nyírta ki az eke + traktorkerék + ölyvek hada triumvirátus....
"Szakmai" "szempontok"
Még jó, hogy jelennek meg szakmai cikkek az Agroinformon is a zöldítésről...
Felértékelődött a másodvetés a zöldítéssel
Nitrogénhiányos mustár alászántása novemberben - ez távol áll a gazdaságos tevékenységtől.
A 3 hónap alatt felszívott tápanyagok a következő, tavaszi növényig már messze járnak, az elpöfögött gázolaj elszállt, a nehéz gép nedves talajgyúrása tönkreteszi a kialakuló talajszerkezetet.
Kár volt érte.
Válasz Pilátus #3232. hozzászólására
Centiméterre valóban azonosnak tűnik...aztán itt véget is ért a hasonlóság.
Csak címszavakban, ha Dr. Birkás Márta az elmúlt évtizedekben kiadott, talajvédő technológiákról szóló 3 db könyve még nem ért volna el mindenkihez.
Az élő talajban rendkívül fontos a rétegek elhelyezkedése és a minél kevesebb zavaró hatás. A mikrobiológiailag legaktívabb réteg a felső 5-10 centiméteren található, innen indul ki minden földi élet.
Ez a réteg oxigénben gazdag és a legváltozatosabb élővilággal rendelkezik.
A szántás ezt a réteget lefordítja egy levegőtlen rétegbe, a termékenységért felelős, oxigénkedvelő mikrobák és egyéb jószágok lakóhelyét megsemmisíti.
Ezek nélkül pedig semmiféle termékenységnövekedés, humuszgyarapodás nem fog létrejönni.
A grubber is rendelkezik kavaróhatással, amennyiben azonban a legkeskenyebb kapákkal dolgozunk, minimálisra csökken ez a kavarás a lazító hatás mellett.
A szántásnál a talajnak védelmet nyújtó szármaradványok is eltűnnek, enélkül pedig nincs klímavédelem, csapadékmegőrzés, gyomelnyomás, lassú tápanyag felszabadulás.
A szántás emellett a legtöbb szenet égeti el a talajból, ami a klímaváltozás miatt aggódókat esetleg zavarhat, a többieket csak a csökkenő humusztartalom, ami miatt egyre művelhetetlenebbé válik a talaj.
Nem optimális talajállapotnál végzett szántás (márpedig elég sokat látni az iszap dagasztását) áthatolhatatlanul tömör rétegeket hoz létre, ami a vizes foltok és az aszálykár elsődleges okozója.
Röviden csak ennyi, lehetne meg órákig folytatni. A lényeg csak annyi, hogy a szántás károkozása nem mérhető összes a grubber tevékenységével.
Válasz tajbor89 #3226. hozzászólására
Mi különbség a 35-re járatott gruber és eke közt? Semmi... csak a taljzárás
Válasz Netparaszt #3230. hozzászólására
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/vetogep-ulteto-palantazo-gep/horsch-sprinter-4-st-vetogep-elado/h_6554752?ref=df32b6a5
Alkalmas lehet direkt vetésre? Apró magot hogy vetheti el?
Sokszor hallottam már, hogy szántani a pockok miatt is kell.
Nos az alábbi képet tárcsázás, mélyszántás, kombinátorozás, vetés után készítettem egy nappal a tábla közepén. Ezt az érvet is kipipálhatjuk
Válasz www.mgbiztositas.hu #3228. hozzászólására Ha ott a gép és az anyag is, akkor nosza
Ne felejts el képeket csinálni róla.
A takarás biztosan jó hatással lesz a talajra, egyedül talán az árvakelés mértéke lehet kérdéses belőle.
Ha gyomelnyomásra nincs szükség elég minimális vastagság, ha el is nyomnád, akkor tömören kell takarni.
Válasz Netparaszt #3222. hozzászólására
És közel sincs 3milla használtan.
Nekem a július elején rajtamaradt búzaszalma, jövő májusra már elbomlott, nem fog megfelelő takarást biztosítani,azért gondolkodtam ebben. Illetve a le nem hordott szalma az kb 10körbála /ha. Ezzel lehetne még +biztosítani.
Na meg van egy ilyen gép az udvarba és ki lehetne próbálni.
Válasz tajbor89 #3226. hozzászólására
Sekélyen bekeverve volna a legjobb, értem ez alatt az 5-10 cm közötti bedolgozást.
Én most nyitva hagyom a mélylazítást, rajta a sok csutkával, mert rossz szagú, nagyon levegőtlen volt a föld.
Kap komposztteát meg komposztot is.
Rövidtárcsája meg nincs s téesznek, hogy bekavarja...
Ha kukorica és napraforgó után már nincs időm/módom takarónövénnyel kombinálni a forgatás nélküli művelést mi a célszerűbb, minél több szár maradjon fent, vagy legyen inkább bekeverve?
Az állományok gyommentesek voltak mindegyik jól szárzúzva, tuskó csuhélevél, szotyitányér szecskázva.
A grubber 4soros 25 centis késosztás, 40mm széles kések, munkamélység 35-40 cm
Válasz Netparaszt #3223. hozzászólására
Ha lenne ilyen szórólap, időpont meghatározás nélkül egyenlőre, akkor lehet, hogy én is megpróbálnék összehozni egy ilyen okosítást!
Válasz kis Zombi #3221. hozzászólására Igen, nem tűnik rentábilisnak. Kertészetben még el lehet játszani odahordott takarással (green mulch transfer) , de szántón inkább termeljük meg.
Válasz Drisa #3217. hozzászólására Összedobok valami csinosat hamarosan.
Válasz www.mgbiztositas.hu #3219. hozzászólására Mókás megoldás, de szerintem egyszerűbb és olcsóbb, ha az előző évi szármaradványt használja az ember...
Válasz www.mgbiztositas.hu #3219. hozzászólására
Ez a szerkezet ránézésre 3 misi minimum, a területteljesítménye is kevés, biztosan nem jön ki 10 - 15 liter üzemanyagból hektáronként.
5 cm vastag takaráshoz egy hektárra hány köbméter anyag kell ? ( 500 köbméter ) Az még szalmából is horribilis összeg, nemhogy lucernából. A lucerna mint nitrogénforrás szerintem könnyen berohadna, ha vastagon van szórva, a fű is összerohadt sógoromnak.
Válasz kacar #3218. hozzászólására
Az jó, ha összejön a dolog akkor úgyis ide írok majd.
Netparaszt szerinted napraforgót így lehetne mulcsozni? És mi a véleményed ha a gomabölőszeres szalmát, lucernaszalmával váltja ki az ember?
https://www.youtube.com/watch?v=67h--XL8Idk
Válasz Drisa #3217. hozzászólására
Szia Drisa ! Érdekelne engem is! Soltvadkerten próbáltam szervezni ,de nem jött össze a 10 fő,viszont van pár lelkes ember akivel bemennénk akár Kecskemétre is. Ketten hátha könnyebben össze tudnánk hozni egy jó csapatot.
Válasz Netparaszt #3216. hozzászólására
Ha lenne valami szóróanyagod az előadásodról akkor megpróbálnék egy kecskeméti előadást szervezni. Lesz egy fiatal gazda találkozó hátha lenne ott pár fogékony ember. Kellene valami amin rajta lenne az előadás rövid leírása pár sorban. Emailben elküldöd akkor én sokszorosítom és szétosztom...
Válasz Radocz #3213. hozzászólására Nem biztos, hogy túl sokat költenék a minimum műveléssel és legeltetéssel, de majd meglátjuk.
Vegyszerrel egyszerűbb volna a takarítás, de 1. eddig vegyszerrel sem sikerült a bérlőknek, 2. a bio nálam elvi kérdés.
Jut eszembe, a minumum művelésű, augusztusban is zöld, vállig érő szója a 100 mm tenyészideji csapadékkal 2.8tonnát hozott a homokban. Hektáronként, nem összesen
Válasz Dinnyés Laci #3214. hozzászólására Kérdés, hogy miért érdemes időt pocsékolni annak a felfedezésére, ami már készen áll és legalább egy generáció úta mérhetetlenül sok tapasztalat gyűlt fel a technológiával?
Több, mint százmillió hektáron fut sikeresen a direktvetés, no-till és több száz millió hektáron a sikeres forgatás nélküli művelés világszerte.
Az ismert tudást megtanulva és alkalmazva gazdaságos a tevékenység.
A kulcsszó a tanulás.
Miután fejben a rendszer, lehet elkezdeni alkalmazni és finomhangolni az adott területre.
Válasz papa maci #3204. hozzászólására
lehet be kéne illeszteni egy kis darab ősszel jó időben szántott és elmunkált talajt ami tavaszal vethető (vagy max egyművelet) a kisérletbe
Válasz Netparaszt #3212. hozzászólására
"nem tudom ki foglalkozott ilyen szempontból a fenyércirok élettanával."
A nádhoz hasonló lehet. Amíg gyenge, addig a birka megeszi a nádat. A marha az ott hagyta az idén, de volt neki gyep.
Tengeriből mindkettőt sikerült "örökre" eltávolítani. Vegyszerrel.
Ez nagyon-nagyon drága BIO lesz.
Válasz Pöttinger #3205. hozzászólására Már egyezkedem a szomszéd juhtartóval, hogy a tarlón pontosan adagolt legeltetéssel működjünk együtt.
Jobb szeretem, ha a biológia dolgozik helyettem, a fólia meg sokba kerülne több tucat hektárra
A 20 centi ökölszabálynak tűnik, meglátom, mikor tér át a növény valóban a tartalékolásra, nem tudom ki foglalkozott ilyen szempontból a fenyércirok élettanával.
Válasz Pilátus #3209. hozzászólására Hát én már nem tudom, hogyan hangsúlyozzam jobban
Alapvetően valami hasonlóról van szó, amit írtál, de a lényeg a folyékony szén útvonala és a legelős ökoszisztéma reproduálása szántóföldi körülmények között.
Az erdőkben sekély a humuszréteg, mert gyors ciklusokra épül a tápanyagkörforgása. A mezőkön viszont több méter mély, magas humusztartalmú termőtalaj épült fel a legelő állatok és a főként fűfélékből álló vegetáció kölcsönhatásából.
Ez az a termékeny, fekete mezőségi talaj, ami felé tartunk a változatos takarónövényekkel és minimális műveléssel, mindegy, hogy vakolóhomokból vagy sárga agyagból indulunk.
Válasz Pilátus #3209. hozzászólására "ezt sokkal jobban kellene hangsúlyozni hogy ..." Ne légy rest visszaolvasni a fórumon! Üdv
Válasz Netparaszt #3208. hozzászólására
Na így már tetszik és ezt sokkal jobban kellene hangsúlyozni hogy nem zöldtrágyázásról van szó (mert az igazából csak akkor lenne ha "Fővetésben menne")és ne is ez lebegjen mindenkinek a szeme elött ha próbálkozik hanem a fedőnövényzetnek a földszerkezetre gyakorolt jótékony hatása és a morzsalékos szerkezet kialakítása a lényég .Ezáltal a lazaság miatt levegővel töltödhet fel különböző talajokon különböző vastagságban a felső réteg és így életeret biztosítva rengeteg kis apró "élőlénynek" az erdei talajokhoz hasonlóan csak ott a lehulló levélzet biztosítja sok helyen a talajborítotságot.Az évek során ezt a talajréteget lehet "hízlalni" aki ügyes és ért hozzá és aki nem az pedig egy ekehúzással tönkreteheti több év munkáját...
Válasz papa maci #3204. hozzászólására Ne kísérletezzen a zöldrágyázással....inkább tanulja meg a takarónövények használatát és alkalmazza azokat.
Azzal fog igazán kijönni a forgatás nélküli előnye.
Válasz Berkó_ #3206. hozzászólására
A géppark nem rossz. Lemken karat....vader nagylapos rövidtárcsa...Helti lazító. 160le őzike. De szerintem ez menne hasonló kisebb árfekvésű vasakkal is (persze a kezdeti időszakban). Vagyis lazító...egyszerűbb grúber,esetleg V-tárcsa ha nincs más. A grúbernél mint látom igazán a kapákra szerelhető...betétek megválasztása kulcs. A 6cm-es "kések" mélyebbre hatolnak. A 8cm-es kések bár a mélyebb munkálatokban nő a vonóerő igénye. De intenzívebb a keverőhatása a nagyobb felületen szállított föld miatt. Gyakorlatilag a betétek cseréjével kombinálható...az adott körülmények közt a talaj átdolgozása. Ami annyit tesz egy jelen esetben tavaly lazított idén szója tarló. Most a 6cm-es késekkel kukorica alá 30-35cm mélyen. A másik variáció..kukorica tarló 1 sor tárcsa...átszerel 8cm-es késekre. Így intenzívebb keverés mellet 25cm ről is hatékonyan dolgozik. Persze Kb..3 évente lazítás.Mi azt eredményezi hogy egyre inkább könnyebb művelet az is.
Válasz papa maci #3204. hozzászólására
Milyen gépparkkal rebdelkezik? Kezdő, régi gruber,lazító, v-tárcsa, vagy új eeszközökkel?