Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392 FtUSD366.3 FtCHF401.61 FtGBP458.93 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #12. hozzászólásra Ez egy folyamat, amelyet elkezdve a biztonságos utat követve lehet haladni. Ha valaki egyik napról a másikra elhagyna mindent, az csak katasztrófát eredményezne.
Érdemes elkezdeni, először csak kis mennyiségű, de nagyon jó minőségű komposzt előállításával, amiből a permetlevet el lehet készíteni. Közben odafigyelni, hogy minél több apróra zúzott szármaradvány maradjon a talaj felszínén, csak a minimális mértékben legyen bolygatva a talaj és egész évben legyen valami élő növény a földben, lehetőség szerint minél nagyobb változatosságban.
Ezek az alapok, amelyek még nem veszélyeztetik a termelést, de már okoznak látható változást néhány szezon alatt.
Közben lehet a megszokott termelési eljárásokat folytatni, szem előtt tartva, hogy elsősorban a talajt kell táplálni, nem a növényeket.
Válasz #12. hozzászólásra Laci, megszámlálhatatlan gazda zárta már ki a vegyipart a termelésből, még ha nincs is bio minősítésük. A felszín alatti és feletti biológia a problémáid java részét meg fogja oldani az átállási folyamat végére.
Én nem zárom ki a vegyianyagok használatát, mert vannak olyan helyzetek, amikor oda kell verni, egyébként megy a termés. Vagy évelő gyomos területnél én is használom a totált és a szántást.
De akkor is a következő lépés a biológia segítése, mert hosszú távon az fogja védni és tápanyaggal ellátni a növényeid.
Válasz #13. hozzászólásra A jó komposztteához először egy mikrobiológiában gazdag, nagyon jó komposztot kell készíteni, ami pontosan meghatározott folyamat szerint készül. Utána a tea elkészítéséhez néhány tápanyagot kell beszerezni vagy elkészíteni, s a levegőztetőszerkezetet elkészíteni a tartállyal.
Este feltöltöm a részleteket.
Tudom, hogy elsőre rémisztő a sok szöveg, s egyszerűbb a polcról leemelni valami tartályos anyagot, de némi tanulással sokkal hatékonyabb eszközhöz fogtok jutni, mint a kereskedelemben kapható baktériumtrágya bármelyike.
Válasz #10. hozzászólásra
Ha már kipróbáltad ezt a módszert, szeretném megkérdezni mit csinálsz a káros talajlakókkal, ha a vegyszert kiiktatod a termelésből? Mondjuk az egereket féken lehetne tartani az állandó mérgezéssel, de a drótférgek vagy más kértevőkkel mit csinálsz, mert nincsen természetes ellenségük ami féken tartaná a szaporodásukat. Amit leírtál a hasznos hatással kapcsolatban a talajszerkezettel eggyet értek. De nem úgy fog végződni, mint a nagy vegyszermentes biotermelésü búza, ami aratáskor tele van toxinos fuzáriumfertőzéssel vagy egyebekkel?
Énszerintem nem lehet kizárni a vegyipart a mezőgazdaságból.
Válasz #9. hozzászólásra ""hiszem, ha látom""
Megosztottam néhány képet már évekkel ezelőtt is a saját földemről, milyen egyszerű technológiát használva, miként változott pozitív irányba a talajom (gyomok eltűnése, termékenység gyarapodása, talaj fizikai jellemzőinek javulása, vízmegtartás erősödése).
De ha az nem elég bizonyíték, az interneten is elérhető, közismert külföldi példák százaiból készítek egy másik is "rövid" cikket, számokkal, időjárási adatokkal, hogy pontos képest kaphassatok mások munkájáról.
A szántás nélküli talajművelés és a direktvetés működőképességét sem hiszi a magyar paraszt, hiába százmillió hektárokon dolgoznak így világszerte a legváltozatosabb időjárási és talajviszonyok mellett.
Pedig érdemes volna megfigyelni a változásokat, mert a klímaváltozásnak legjobban kitett országok már rájöttek arra, hogy nincs tovább, a vegyipari mezőgazdaság hatalmas csőd felé tántorog.
"hogy a nitrogénmegkötésben résztvevő mikrobák száma és változatossága sokkal nagyobb, ahol a talajt egész évben élő növények fedik (elsősorban a fűfélék családjából), mint azokban a talajokban, amelyeket barnára művelve parlagon hagytak.
A talajaggregátumok kialakításában résztvevő mikrobák energiaforrást igényelnek, ez az energia elsőként a napból érkezik. A fotoszintézis csodája során a zöld növények a fényenergiát, vizet és széndioxidot átalakítják biokémiai energiává, amely folyékony szén formájában szállítódik a talajba a mikorriza gombák és a kapcsolatban lévő baktériumok bonyolult hálózatán keresztül.
Hogyan néz ki egy talajaggregátum?
A feketeugaron vagy parlagon megszűnik a fotoszintézis és nagyon alacsony a biológiai aktivitás. A parlagon hagyott szántóból nitrogén és szén távozik, a tápanyagok körforgása működésképtelenné válik, a talaj szerkezete és víztartó képessége romlik.
Az első lépés az egész éves zöld fedettség fontosságának felismerése, s annak, hogy ezek a növények milyen mértékben támogatják a talaj mikrobiológiát.
Az újratervezésben megvan a lehetősége számos probléma hatásának csökkentésére, amelyet a vegyipari mezőgazdaság okoz, beleértve a talaj szénveszteségét ( megjegyzem, hogy a Föld klímaváltozásáért elsősorban felelős CO2 kibocsátás felét a mezőgazdaság okozza!), a csökkenő nitrogéntartalmat, talaj tömörödését, savasodó talajokat, tápanyagok alacsony rendelkezésre állását, növényvédőszer rezisztenciát és csökkent vízmegtartó képességet.
Ahogy a trágya és a vizelet haszna egyértelmű, a rövid időtartamú, koncentrált állományú legeltetés növeli a gyökérváladékok (folyékony szén) képződését és a levélzet vesztesége serkenti többek közt a gyökérrel kapcsolatban élő nitrogénkötő baktériumok számát és aktivitását is, amelyek viszont extra adag nitrogént biztosítanak a növényeknek az újranövekedéshez.
Az átállási folyamat közben a csökkenő szintetikus nitrogénbevitel mellett fontos a lehető legváltozatosabb, egész évben zöldellő növényi fedettséget, legelőkön és szántókon, amennyire csak lehetséges.
elsőkézből szerzett tapasztalatok alapján fedezte fel, hogy a feketeugar egész eves növényi fedettségre cserélése, párosítva a megfelelő állattartási szokásokkal és a csökkenő szintetikus nitrogénbevitellel képes helyreállítani a talajok természetes taápanyagszolgáltató képességét, termékenységét."
A Debreceni Egyetemen dolgozója is írt már ezekről. Majd megkeresem, hogy hol is olvastam róla.
Válasz #2. hozzászólásra A nagyon rövid válasz: a komplex hatását megkapod, ha komposzttal, ALKO-val, állandó élő növény fedettséggel, mulcshagyással, egyre csökkenő szintetikus anyag használattal és lehetőség szerint gyors és intenzív legeltetéssel újraépíted a talajéletet. A komposztról és az ALKO-ról röviden.
Válasz #2. hozzászólásra Gondoltam, hogy a műszar lesz a fő csapásvonal, ezért megosztok egy kis cikket a nitrogénről - ami a humusztartalmon és az egyre gyakrabban előkerülő széntartalmon kívül, minden más makro és mikroelem elérhetőségét is szabályozza. A szintetikus komplexek töredéke jut el a növényig, 10-40% körül hasznosul a N hatóanyag, a PK még ennél is kisebb mértékben.
A szintetikus input helyett biológiai alapú javasolt, néhány év alatt egyre csökkenő mennyiségben. Igen, ez a klasszikus 22es csapdája - mivel alacsony a talaj tápanyagszolgáltató képessége, ezért szükséges egyre több műtrágyát használni, de a magas dózisok egyre inkább lehetetlenné teszik a talajélet biológiai tápanyagfeltárását. Nitrogén - a kétélű fegyver
A cikkekben szereplő állítások nem a saját agyszüleményem, mindegyik mögött tudományos kutatások és külföldi parasztok sok évtizedes tapasztalata áll. Ahol fontos, mellékelem az eredeti hivatkozást is.
Csak szervestrágyát használok évek óta, igaz, hogy csak takarmányt termelek, nem az árunövénytermelés a cél. Annyi szántó van, amennyi a jószágnak elég. Bár lenne több...
Szeretném, ha a magyar parasztok is bekapcsolódhatnának a világon egyre népszerűbb és sikeresebb gazdálkodási eljárásokba, amelyekkel egyre csökkenő input mellett tudnak elérni stabilan jó hozamot. A legfrisebb tudományos eredményekre és sok évtizedes, nemzetközi mezőgazdasági gyakorlatra épülő rendszer az intenzív mezőgazdasági eljárások miatt tönkretett talaj táplálékháló újraélesztésére, folyamatos fejlesztésére épül, s világszerte számtalan helyen bizonyította működőképességét.
Ha kísérletező kedvű, nyitott elméjű vagy, itt megtudhatod, mi az ami, kimarad az oktatásból és a kereskedők terméktájékoztatóiból.
14817 hozzászólás
Válasz #16. hozzászólásra
Hány hektáron gazdálkodsz és milyen növényeket termelsz.?
Válasz #12. hozzászólásra Ez egy folyamat, amelyet elkezdve a biztonságos utat követve lehet haladni. Ha valaki egyik napról a másikra elhagyna mindent, az csak katasztrófát eredményezne.
Érdemes elkezdeni, először csak kis mennyiségű, de nagyon jó minőségű komposzt előállításával, amiből a permetlevet el lehet készíteni. Közben odafigyelni, hogy minél több apróra zúzott szármaradvány maradjon a talaj felszínén, csak a minimális mértékben legyen bolygatva a talaj és egész évben legyen valami élő növény a földben, lehetőség szerint minél nagyobb változatosságban.
Ezek az alapok, amelyek még nem veszélyeztetik a termelést, de már okoznak látható változást néhány szezon alatt.
Közben lehet a megszokott termelési eljárásokat folytatni, szem előtt tartva, hogy elsősorban a talajt kell táplálni, nem a növényeket.
Válasz #12. hozzászólásra Laci, megszámlálhatatlan gazda zárta már ki a vegyipart a termelésből, még ha nincs is bio minősítésük. A felszín alatti és feletti biológia a problémáid java részét meg fogja oldani az átállási folyamat végére.
Én nem zárom ki a vegyianyagok használatát, mert vannak olyan helyzetek, amikor oda kell verni, egyébként megy a termés. Vagy évelő gyomos területnél én is használom a totált és a szántást.
De akkor is a következő lépés a biológia segítése, mert hosszú távon az fogja védni és tápanyaggal ellátni a növényeid.
Válasz #13. hozzászólásra A jó komposztteához először egy mikrobiológiában gazdag, nagyon jó komposztot kell készíteni, ami pontosan meghatározott folyamat szerint készül. Utána a tea elkészítéséhez néhány tápanyagot kell beszerezni vagy elkészíteni, s a levegőztetőszerkezetet elkészíteni a tartállyal.
Este feltöltöm a részleteket.
Tudom, hogy elsőre rémisztő a sok szöveg, s egyszerűbb a polcról leemelni valami tartályos anyagot, de némi tanulással sokkal hatékonyabb eszközhöz fogtok jutni, mint a kereskedelemben kapható baktériumtrágya bármelyike.
Válasz #6. hozzászólásra
Egy világosan,jól érthető komposzt tea recept kellene.
Válasz #10. hozzászólásra
Ha már kipróbáltad ezt a módszert, szeretném megkérdezni mit csinálsz a káros talajlakókkal, ha a vegyszert kiiktatod a termelésből? Mondjuk az egereket féken lehetne tartani az állandó mérgezéssel, de a drótférgek vagy más kértevőkkel mit csinálsz, mert nincsen természetes ellenségük ami féken tartaná a szaporodásukat. Amit leírtál a hasznos hatással kapcsolatban a talajszerkezettel eggyet értek. De nem úgy fog végződni, mint a nagy vegyszermentes biotermelésü búza, ami aratáskor tele van toxinos fuzáriumfertőzéssel vagy egyebekkel?
Énszerintem nem lehet kizárni a vegyipart a mezőgazdaságból.
Válasz #7. hozzászólásra
Levél ment.
Válasz #9. hozzászólásra ""hiszem, ha látom""
Megosztottam néhány képet már évekkel ezelőtt is a saját földemről, milyen egyszerű technológiát használva, miként változott pozitív irányba a talajom (gyomok eltűnése, termékenység gyarapodása, talaj fizikai jellemzőinek javulása, vízmegtartás erősödése).
De ha az nem elég bizonyíték, az interneten is elérhető, közismert külföldi példák százaiból készítek egy másik is "rövid" cikket, számokkal, időjárási adatokkal, hogy pontos képest kaphassatok mások munkájáról.
A szántás nélküli talajművelés és a direktvetés működőképességét sem hiszi a magyar paraszt, hiába százmillió hektárokon dolgoznak így világszerte a legváltozatosabb időjárási és talajviszonyok mellett.
Pedig érdemes volna megfigyelni a változásokat, mert a klímaváltozásnak legjobban kitett országok már rájöttek arra, hogy nincs tovább, a vegyipari mezőgazdaság hatalmas csőd felé tántorog.
Válasz #5. hozzászólásra
ha ez a kis cikk, milyen, milyen lesz a nagy?
megosztok egy kis cikket a nitrogénről -
Részlet a cikkből:
"hogy a nitrogénmegkötésben résztvevő mikrobák száma és változatossága sokkal nagyobb, ahol a talajt egész évben élő növények fedik (elsősorban a fűfélék családjából), mint azokban a talajokban, amelyeket barnára művelve parlagon hagytak.
A talajaggregátumok kialakításában résztvevő mikrobák energiaforrást igényelnek, ez az energia elsőként a napból érkezik. A fotoszintézis csodája során a zöld növények a fényenergiát, vizet és széndioxidot átalakítják biokémiai energiává, amely folyékony szén formájában szállítódik a talajba a mikorriza gombák és a kapcsolatban lévő baktériumok bonyolult hálózatán keresztül.
Hogyan néz ki egy talajaggregátum?
A feketeugaron vagy parlagon megszűnik a fotoszintézis és nagyon alacsony a biológiai aktivitás. A parlagon hagyott szántóból nitrogén és szén távozik, a tápanyagok körforgása működésképtelenné válik, a talaj szerkezete és víztartó képessége romlik.
Az első lépés az egész éves zöld fedettség fontosságának felismerése, s annak, hogy ezek a növények milyen mértékben támogatják a talaj mikrobiológiát.
Az újratervezésben megvan a lehetősége számos probléma hatásának csökkentésére, amelyet a vegyipari mezőgazdaság okoz, beleértve a talaj szénveszteségét ( megjegyzem, hogy a Föld klímaváltozásáért elsősorban felelős CO2 kibocsátás felét a mezőgazdaság okozza!), a csökkenő nitrogéntartalmat, talaj tömörödését, savasodó talajokat, tápanyagok alacsony rendelkezésre állását, növényvédőszer rezisztenciát és csökkent vízmegtartó képességet.
Ahogy a trágya és a vizelet haszna egyértelmű, a rövid időtartamú, koncentrált állományú legeltetés növeli a gyökérváladékok (folyékony szén) képződését és a levélzet vesztesége serkenti többek közt a gyökérrel kapcsolatban élő nitrogénkötő baktériumok számát és aktivitását is, amelyek viszont extra adag nitrogént biztosítanak a növényeknek az újranövekedéshez.
Az átállási folyamat közben a csökkenő szintetikus nitrogénbevitel mellett fontos a lehető legváltozatosabb, egész évben zöldellő növényi fedettséget, legelőkön és szántókon, amennyire csak lehetséges.
elsőkézből szerzett tapasztalatok alapján fedezte fel, hogy a feketeugar egész eves növényi fedettségre cserélése, párosítva a megfelelő állattartási szokásokkal és a csökkenő szintetikus nitrogénbevitellel képes helyreállítani a talajok természetes taápanyagszolgáltató képességét, termékenységét."
A Debreceni Egyetemen dolgozója is írt már ezekről. Majd megkeresem, hogy hol is olvastam róla.
"hiszem, ha látom"
Válasz #4. hozzászólásra És miként látod, volna még lehetőség, hogy többet hozzanak a földek?
Válasz #3. hozzászólásra Megtisztelő a kérésed. Kérlek olvasd el a cikkeket és ha úgy érzed azonosulni tudsz a rendszerrel, privátban beszéljük meg
Válasz #2. hozzászólásra A nagyon rövid válasz: a komplex hatását megkapod, ha komposzttal, ALKO-val, állandó élő növény fedettséggel, mulcshagyással, egyre csökkenő szintetikus anyag használattal és lehetőség szerint gyors és intenzív legeltetéssel újraépíted a talajéletet.
A komposztról és az ALKO-ról röviden.
Válasz #2. hozzászólásra Gondoltam, hogy a műszar lesz a fő csapásvonal, ezért megosztok egy kis cikket a nitrogénről - ami a humusztartalmon és az egyre gyakrabban előkerülő széntartalmon kívül, minden más makro és mikroelem elérhetőségét is szabályozza. A szintetikus komplexek töredéke jut el a növényig, 10-40% körül hasznosul a N hatóanyag, a PK még ennél is kisebb mértékben.
A szintetikus input helyett biológiai alapú javasolt, néhány év alatt egyre csökkenő mennyiségben. Igen, ez a klasszikus 22es csapdája - mivel alacsony a talaj tápanyagszolgáltató képessége, ezért szükséges egyre több műtrágyát használni, de a magas dózisok egyre inkább lehetetlenné teszik a talajélet biológiai tápanyagfeltárását.
Nitrogén - a kétélű fegyver
A cikkekben szereplő állítások nem a saját agyszüleményem, mindegyik mögött tudományos kutatások és külföldi parasztok sok évtizedes tapasztalata áll. Ahol fontos, mellékelem az eredeti hivatkozást is.
Csak szervestrágyát használok évek óta, igaz, hogy csak takarmányt termelek, nem az árunövénytermelés a cél. Annyi szántó van, amennyi a jószágnak elég. Bár lenne több...
Válasz #1. hozzászólásra
Szívesen venném ha "szaktanácsolnád" 60ha-s gazdaságomat.
Mesélj!5 mázsa komplex műtrágyát mivel pótolhatom?Olcsóbban?
Szeretném, ha a magyar parasztok is bekapcsolódhatnának a világon egyre népszerűbb és sikeresebb gazdálkodási eljárásokba, amelyekkel egyre csökkenő input mellett tudnak elérni stabilan jó hozamot. A legfrisebb tudományos eredményekre és sok évtizedes, nemzetközi mezőgazdasági gyakorlatra épülő rendszer az intenzív mezőgazdasági eljárások miatt tönkretett talaj táplálékháló újraélesztésére, folyamatos fejlesztésére épül, s világszerte számtalan helyen bizonyította működőképességét.
Ha kísérletező kedvű, nyitott elméjű vagy, itt megtudhatod, mi az ami, kimarad az oktatásból és a kereskedők terméktájékoztatóiból.