Hirdetés
Fórum
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Bodza ára új
- Agrártámogatások kifizetése új
- S.O.S. új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Permetezéstechnika - fúvókák új
- Osztatlan közös tulajdon megosztása új
Cikkajánló
Üzemanyagárak: reagált a Magyar Ásványolaj Szövetség
Szerintük a magyarországi üzemanyagárak a környező országok között a...
Sajtóközlemény
2869 hozzászólás
Válasz d-032a #1114. hozzászólására
De azért még búcsúzóul foglald már össze, akkor most a dánoknál jóskapista kivel szövetkezik? Mert ez még m,indig nem világos......
Válasz Gandhy #1116. hozzászólására
Majd kivirulnak, amikor kína és tajvan összerúgja a port. Talán a következő évben.
Válasz csuti0 #1110. hozzászólására
Végre egy újabb háborús helyzet, már kezdtek befordulni a hadiszakértőink.
Válasz rongyos #1034. hozzászólására
Már irják,hogy másnak is eszèbe jutott,hogy az Izraeli katonákat,hogyan lőhetik a saját fegyvereikkel,amiket Ukrajnának szántak. De hamar kiderült. Lassan lesz ott más is.
Válasz forestarius #1112. hozzászólására
Lehetséges, hogy nem a kimerült, vagy zaklatott "idegállapotba kerülés" tüneteit mutatod, hanem, csak az ideig-óráig, így-úgy titkolt, antiszociális, pszichopatikus éned tört felszínre.
Rád is hagyom. Írj valamit, valami lemosót.
Attól talán, megnyugocc egy kicsit, ha tiéd lehet az utolsó leütés.
Válasz csuti0 #1110. hozzászólására
Na jolvan, szaga csak a szarnak van, régen rossz ha a tojasnak szaga van.
Válasz d-032a #1111. hozzászólására
Öcsi. Nekem az ilyeneket mint te lemosni nem idegrendszer kérdése. Szórakozás.
Válasz forestarius #1109. hozzászólására
Remélem bírod idegekkel.
Vegyél nagy levegőt, az megment a mélyresüllyedéstől. Bár, esetedben nem mernék rá fogadni.
Amúgy az nem segítség, ha kéretlen jótanácsért, cserébe, kéretlen jó tanácsot kapsz.
Válasz Rabó001 #1104. hozzászólására
Szia!
Nem az a házi tojás amire rá mondják! Nekem egyszerű, mert én még az az elvetemült vagyok aki magának tart ezt azt pl. baromfit. A rántotta szagáról megmondom,hogy bolti,legyen az akár tanyasinak mondott.
Üdv.: Csuti
Válasz d-032a #1108. hozzászólására
Nagyon mélyre kellene ahhoz süllyednem, hogy egy fidesznyik segítségére szoruljak, öcsi.
Válasz forestarius #1105. hozzászólására
Fogj össze a többiekkel, úgy könnyebb lessz.
Csak meg ne öljenek, egy kanál vízben.
De majd mindjárt keresek neked egy nyugati példát, hogyancsináld.
Válasz .Feco. #1079. hozzászólására
Nem néztél elég Mad Max-et, hogy lásd merre felétart a világ, a sok elkényeztetett telefonnal élő puhánnyal.
Válasz Rabó001 #1104. hozzászólására
Szaros, meg szalmás.
Válasz hashtag #1102. hozzászólására
Ez nem az én dolgom, én nem gazdálkodom. Oldjátok meg.
Engem az erdőgazdálkodás érdekel, amit szintén minden erővel akadályozni próbál az agrárkormányzat, de ez nem zavar. Megoldom.
Válasz csuti0 #1099. hozzászólására
Köszönöm a távdiagnosztikát. :)
Hogy én is kötözködjek, neked mi a VALÓDI házi tojás? Ha már így kihangsúlyoztad hogy VALÓDI.
Válasz d-032a #1101. hozzászólására
Még mindig nem értem miről beszélsz. De szerintem nem vagyok ezzel egyedül.....
Válasz forestarius #1094. hozzászólására
Elárulok egy titkot, épp megtörténik. Sertés, tej, napraforgó az csányi papa, a kukorica búza az lölesz, elég nagy tételben mozognak már a piacon, és nem hinném hogy nem akarnak egyre nagyobb szeletet majd a tortából.
Válasz forestarius #1089. hozzászólására
Akkor kellene linket dobnom, ha azt állítottam volna, hogy jogszabályi akadályai vannak a dán-, és az egykori Hangya szövetkezeti hálózatok kialakításának.
Az, hogy arra hivatkoztam, hogy az ilyen hálózatok gazdaságba integrálását törvényalkotással is elősegítették anno, az nem azt jelenti, hogy most jogszabályok, vagy törvények akadályozzák meg.
Egyébbként csinálj, húsfeldolgozót, vagy tejtermék feldolgozót, és lássuk mire mész a (hasraütésszerűen) 80% túlsúllyal, és erőfölénnyel uralt, külföldi cégek által már elfoglalt, szabadpiacon vele.
Vagy csinálj jogszolgáltató társaságot, a jelenleg kialakult gazdasági környezetben. Bizonyára nagyobb kereslet lesz a szolgáltatásaidra, mint így egyedül. Rajta, ne mutogass senkire, ne ülj otthon, csak rajtad múlik.
A dánok ügyében azt magyarázod félre, hogy nem ők csinálják a hús- és tejfeldolgozót, hanem az általuk, vagyis a szövetkezeti tagok által megválasztott képviselőkön keresztül felügyelve és igazgatva a feldolgozó céget, az a dán gazdák nyersanyagait, a dán gazdák érdekeinek a legjobban megfelelve dolgozza fel, és értékesíti az élelmiszert.
A dán gazdáknak, csak a termeléssel kell foglalkozniuk, a felvásárló-, és a feldolgozó rendszert a szövetkezeti hálózat minegy külön vállalkozásként működteti, amelyben, mintegy "igazgatótanácsban", a gazdák is érvényesítik az érdekeiket a megválasztott képviselőin keresztül.
Az egész rendszernek az alapja, az komplett, összetett, és összefüggő szövetkezeti rendszer -a nemzetgazdaságba szorosan beillesztve-, amelynek a gazdák is a szerves részei.
Nyilvánvaló, hogy az ország gazdaságába való beillesztés lehetősége nélkül, a dán parasztok sem tudtak volna összehozni, semmilyen értelmes szövetkezést, hiába bármennyire is bezzegdánok.
Jelzésértékű, hogy az ugyanilyen, egykori, többévtizedig jól működő magyar gazdaszövetkezetre nem bukkantál rá az internet bugyraiban. (Én sem ma hallottam erről először.) Pedig még az sem kizárható, sőt valószínű, hogy nyugatról másolták annak idején az elődeink, úgyhogy még szalonképes is lehetett volna erre hivatkozni. De akkor ugye, nem lehetett volna magyar parasztot szidni, dánfelszopás helyett.
Válasz csuti0 #1099. hozzászólására
Van különbség a házi tojás sok esetben keserű a sok gaztól amit a tyúkok megesznek ha szabadon vannak engedve .Persze biztos egészségesebb
Válasz Rabó001 #1097. hozzászólására
Szia!
Csak az utolsó mondatodra szeretnék reagálni.
"És én is eszek házi tojást, de ha úgyvan boltit is a multitól, és nem éreztem még egyszer se különbséget köztük."
Komoly gondok lehetnek az érzékszerveiddel,ha egy VALÓDI házi tojás, és a bolti közt nem vettél észre különbséget!
Üdv.: Csuti
Válasz Rabó001 #1097. hozzászólására
És még valami: erdélyi magyar ismerősök szoktak keseregni azon, hogy már otthon sem ugyanaz mint régen, ott sincs már minden háznál józság, meg ott is ottvannak már multik, nehéz embert kapni munkára, stb. És ezen keseregnek úgy, hogy ők eljöttek onnan, és konkrétan ezzel tették a legrosszabbat szeretett magyar hazájuknak, Erdélynek. De ez már nagyon mellékszál, csak eszembe jutott. :)
Válasz forestarius #1093. hozzászólására
Meg azt felejtik el a legtöbben, hogy anno a háztájinak komoly jövedelemtermelő szerepe volt. A fizetéssel és a háztájival együtt lehetett menni valamire akkoriban, ezért is volt az hogy az emberek többsége csinált valami háztájit a munka mellett, akkor is ha tsz-ben dolgozott, meg akkor is ha máshol. Ebből tudott a falusi házat építeni és autót venni. Az volt a ritkaság aki nem csinált semmi mást munka mellett, a szülőfalumból pár ilyen családot tudok felsorolni.
Változott a Világ és vele mi is, és ezt tudomásul kell venni. Keseregni lehet rajta, csak nem érdemes. A többség mobil, családonként van 2 kocsi, rengeteg üzlet lett elérhető közelségben ahol minden van, hol van már az hogy a 2db falusi boltban sorban kellett állni kenyérért, meg építkezésre feliratni és borravalót adni hogy kapjál egy láda sört. Az emberek többsége ezért nem pöcsöl még a zöldséggel se, vagy baromfival, meg tudja venni és kész, nincs a lekötöttség hogy gondozni kell az állatot. És én is eszek házi tojást, de ha úgyvan boltit is a multitól, és nem éreztem még egyszer se különbséget köztük.
Válasz forestarius #1093. hozzászólására. Egyszóval,Pompa. A pompa elveszi az emberek józan eszèt,amivel csak problèmát csinál magának,hogy kifelè látszatra megjelenèsre megfeleljen. Így mindennek a rovására megy a Pompa. Ezek után a saját valagát is applikácioval törli ki. Törölnè. Így semmi nem fog törtènni èrdemileg,megèlhetèsileg. Sajnálatramèltó,hogy ebbe az irányba terelik az emberek gondolatait. Aztán a Pompa ès az egó, mint szar,leverte a lekvárt a polcról.
Válasz forestarius #1094. hozzászólására
Itt ha valaki valamit megcsinál, és jól csinál, azt így is, úgy is elveszik, nem egy példa van rá az elmúlt pár évből.
Válasz d-032a #1087. hozzászólására
Szerinted akkor az a megoldás, hogy ültök otthon, meg siránkoztok itt, és arra vártok, hogy az orbán-rezsim majd jól megtámogatja lölőt, meg csányit, meg a többi szarházi fidesznyik olichgarhát, hogy ugyan már rakják össze a magyar élelmiszerfeldolgozó ipart?
Attól nektek gazdáknak majd jobb lesz?
Válasz Rabó001 #1090. hozzászólására
A falu, mint élelmiszer termelő a gengszterváltáskor elkezdett agonizálni, és mára meghalt.
Háztájiban addig lehetett gondolkodni, amíg több generáció élt együtt, amig a nők életerősen, 55 évesen nyugdíjba mentek, amíg a nagyszülők ellátták a jószágot, csinálták a kertet, a szőllőt. a kenderföldet, és amíg alig volt olyan porta, ahová a tsz le nem billentett egy pótkocsi terményt.
Ma már ha két generáció él együtt, az nagy szó, a fiatalok saját egzisztenciával rendelkeznek, jól keresnek, nem fognak a háztájival bohóckodni.
Válasz d-032a #1087. hozzászólására
Felülről csak ilyen nak-szeru retteneteket lehet létrehozni, ami a születése pillanatában halálra van ítélve! Amit a politika jelöl ki felülről az szinte soha nem fogja az ellen oldalt képviselni a politika ellenében, nagyon vigyáznak rá hogy csak olyan emberek legyenek benne akik a megfelelő pillanatban majd tudjak hivy ki is rakta oda őket!
Válasz forestarius #1068. hozzászólására
Sok idő a 30 év, de generációk gondolkodásának megváltozásához nagyon kevés.
Válasz Dave #1088. hozzászólására
El lehet adni háztól ezt-azt, de a falusi népesség hány százaléka az, aki erre alapozza az élelmiszer ellátását? Vagy a falusi lakosság által elfogyasztott élelmiszer hány százaléka kerül ki innen? Szerintem bőven egy számjegyű mind a kettő értek.
Más: ha megnézel egy amerikai farmer videóját a YouTubeon, úgy megy ki dolgozni a földre a 8ezres johnival, hogy eszméletlen mennyiségű gyári élelmiszert visz magával, nem látsz nála saját tejet, kolbászt, szalonnát. Ellenben viszi a Starbucks kávét, az energiaitalt, üdítőt, mcdonalds hamburgert hozzá valami szószt, fánkot, csokit, mindezt előre csomagolt állapotban.
Válasz d-032a #1087. hozzászólására
Még mindig ugyan az a kérdés. Hol ítram, hogy a dán jóskapista már nem is emlékszem mit csinál?
Mert akkor szerinted ha én tizedmagammal szövetkezem, alapszabályt hozok, mindenki egyenlő szavazati joggal rendelkezik......akkor nem mi tízen szövetkeztünk, hanem kik is?
Dobjál már egy linket arról, hogy a dán, a a francia, a spanyol szövetkezeteket felülről hozták össze, a gazdák meg csak úgy beestek.
Aztán arról is dobjál már egy linket, melyik magyar jogszabály akadályoz meg benneteket arra, hogy pl. közösen létrehozzatok egy zóldségfeldolgozót, egy tejfeldolgozót, stb.
Válasz .Feco. #1086. hozzászólására
Sok igaz van a szavaidban, de az utolsó két mondattal nem értek egyet. A falusi facebook csoportokban mindent is el lehet adni a beköltözött városiaknak. A minőségi feldolgozott füstölt árut is mindegy szálig el lehet adni, mert igazi házi sonkát és kolbászt hentesnél nem kapsz. A jó tejért pedig sokban állnak, ahol még mérnek ki.
Válasz forestarius #1084. hozzászólására
" A magyar gazda azért nem közösködik, mert magyar, és megölné a másikat egy kanál vízben." ...
.... " Ki akadályoz benneteket abban, hogy elinduljatok ebben az irányban? Ki akadályoz benneteket abban, hogy szétzavarjátok a picsába a fideszcsicska nakot, magoszt, amely semmilyen érdekvédelmet, semmilyen segítséget nem nyújt nektek."
---
Az akadályoz meg kérlekszépen, hogy hiába fog össze, akár 10 000 magyar gazda is, és veri a seggét a királycsináló téli Duna jegéhez, ha nincs meg hozzá a magyar élelmiszer-feldolgozó ipar, és a magyar kereskedelmi hálózat.
Azok nélkül, ugyanis nem működik az ilyen rendszer. Dániában sem működne.
Az is elkerülte a figyelmedet, hogy sem a dán szövetkezeti rendszert, sem pedig, anno a magyar Hangya szövetkezeteket, Jóskapistáék nem tudták volna önmaguktól, alulról létrehozni, kiépíteni és működtetni.
Mindezeket a szövetkezeti rendszereket, mindkét esetben a dán, és a magyar törvények megalkotásával, a nemzeti kormányok politikai akaratával, pénzügyi alapozásával, és támogatásával volt lehetséges létrehozni.
Válasz kulakman #1085. hozzászólására
Ez nem maradiság kérdése.
Ahogyan nagyapám is leélte az életét úgy, hogy sosem szerzett jogosítványt autóra, apám meg már sosem tekintett a lóra úgy, mint közlekedési eszközre, sem én, sem az utánam jövő generáció nem tekint maradiként arra aki disznót vág, csak én nem fogok soha, mert sem időm, sem kedvem, sem igényem nincs rá. A városi ember már nem akar ilyennel pöcsöni, sokkal egyszerűbb és könnyebb megvenni mindig épp azt a részt amire szükség van, és nem pakolgatni a fagyasztóban azokat a részeket amit nem szeretek, vagy azért enni valamit mert épp azzal van már csak tele minden.
De a lényeg nem is ez: Ma már a vidéki lakosság túlnyomó része is városinak számít, társasházban él, nemhogy nincs disznóól, de kamra vagy spájz sem, ráadásul az idő a legszűkebb keresztmetszet, munka után már nem akar senki sem disznót etetni, de disznót vágni sem. Aki ezt észre veszi az tudomásul veszi, aki nem az meg siránkozik, hogy miért zavarja a szomszédot a disznószag és miért nem veszik meg háztól a tejet meg a krumplit. Nem fogják, mert ez az idő már elmúlt.
Válasz .Feco. #1079. hozzászólására
Feco-kám ,nem azért vágok -félig-meddig itthon disznót mert maradi lennék , hanem azért mert jóízűt akarok enni.
A mai kor illuziójának megfelelve a szakácsok elkészítik a csirke-pulykamellet, és ,hogy annak a semmi állagú húsnak legyen egy kis jó íze sütés előtt körbetekerik szalonnával, na most ha nem az újvilágnak akarnának megfelelni akkor sertéstarjából sütnek , annak van rendes íze!
anno a 6 éves unokám megérezte a bolti tojás és a miénk közti különbséget!
üdv
Válasz d-032a #1082. hozzászólására
Egyébként ha már itt vagy, hol írtam, hogy a dán jóskapista fogja össze egymást? Mert ha ezekben a szövetkezetekben minden gazda egy szavazat, akkor ki a faszom fog össze kivel?
Válasz d-032a #1082. hozzászólására
Tényleg nem, még szerencse, hogy itt vagy......mi lenne velünk nélküled?
Válasz forestarius #1077. hozzászólására
Na igaz-e, hogy megláttad, ami nem lényeg.
Csak azt nem láttad, hogy nem a Dán Jóskapista fogja össze egymást, (hacsak nem...).
Hanem, a dán szövetkezeti rendszer fogja össze őket, illetve az érdekeiket és a lehetőségeiket.
Válasz .Feco. #1079. hozzászólására
Ha kiszaladsz a környező falvakba, akkor tojást, meg sárgarépát max. a hűtőből tudnak adni.
Én akkor sem rendelnék élemiszert a neten, ha fizetnének érte.
Válasz kis Zombi #1073. hozzászólására
Az, hogy 30-40 nap meló legyen 100 hektár földdel nem lehetőség hanem szükség. Valójában ez nagyon nagy szám, és aki 100 hektárt annyi ideig farigcsál, hogy kitölt 30-40 munkanapot annak kb. régen rossz. 8-10eFt-os rezsióradíjjal számolva arra jutna 240 munkaóra, és mivel nem nagyon kapálgatunk semmit manapság, így kb ugyanannyi gépüzemóra is, az már rendkívül sok...
Ha ukrajnával kell versenyezni akkor ennyi munkaórában kb 300 hektárt kell(eme) megcsinálni.
Válasz mtz1221 #1074. hozzászólására
Menj el egy kisvárosi coop vagy CBA áruházba, és nézd meg milyen szuper minőséget kapsz milyen árakon... valójában aki nem jár külföldön az legfeljebb az Audiban és a lidliben lát normális sajtot, csokoládét, és egy rakat egyéb árut...
ezt a csinálunk meg otthon vagy háztól vegyünk mindent meg ugyanúgy kell elengedni ahogy lóval sem járunk már sehova, meg ruhát sem a szabóval csináltatunk és számtalan hasonló dolgot. A mai ember nem fog minden tarért kiszaladgálni környékbeli falvakba és minden tojásra meg sárgarépára alkudozni külön-külön....
Még multi boltban sem voltam 5x sem az idei évben mert neten rendelek már mindent, beleértve gyümölcsöt, péksüteményt, pálinkát is. Ami neten van az van, ami nincs az nincs. Aki ezt nem érti annak lassan annyi. És ehhez semmi köze sem brüsszelnek sem ukrajnának, sem a zsidóknak. Az világ amiben otthon vágjuk a disznót épp elmúlik, vagy már el is múlt.
Röviden :
Majd ha a nép mást akar enni , majd másként termeljük meg , most ha szigorúan veszem az uniós rendszert , nincs ellátási felelősség rajtunk , bár kapunk támogatást , de nem azért ,hogy termeljek ,hanem azért ,hogy megfeleljek a támogatási feltételeknek, az ,hogy a nagy cégek reklámozzák nekem a különböző csoda anyagaikat az csak hab a tortán , nem vagyok köteles alkalmazni-szerencsére- és nem is alkalmazom.
Válasz d-032a #1076. hozzászólására
Szövegértésből még van hová fejlődnöd fideszhuszár........
Válasz forestarius #1071. hozzászólására
Nem tudsz különbséget tenni aközött, hogy Jóska, Pista és még 20-150 gazda közösködik, fog össze egymással, és aközött, hogy Jóska, Pista, és még 20-150 gazda, egymástól függetlenül szuverén módon, külön-külön, és egyenkét tagjai olyan szövetkezeteknek, szervezeteknek, amelyek mindegyikőjöknek a közös érdekében működik, és amelyek minden gazdának kölön-külön biztosítják az adott szolgáltatást, felvásárlást stb.
Azt kérted itt számon, hogy a magyar parasztok miért nem közösködnek egymással.
Olvasd el a bemásolt anyagot, van-e benne olyan, hogy a dán parasztok egymással közösködnek.
Mert inkább az van benne, hogy a dán parasztok önállósága, egymástól való függetlensége megmarad.
A szövetkezési rendszeren keresztüli érdekérvényesítés összekapcsolása, nagyon nem ugyanaz, mint amit számonkérsz elfogult kibicként.
Nem gond, ha nem látod a két állapot közötti alapvető különbséget. Akkor, csak az alaptalan, eltévedt fröcsögésed a gond.
Válasz kis Zombi #1073. hozzászólására
Mondjuk abban pont igaza van, hogy olyan veszélyesen rettentő sokat nem kell dolgozni benne amíg csak szántóföldi gazdálkodás van.
A kertészetben és állattartásban viszont ott kell lenni a toppon szinte minden nap.
Őstermelők adózása tényleg elég barátságos, bár elég baj, ha már így forszírozzák... Lehet ezt dobják még az őstermelők nyakába, a szuper felvásárlási árak mellé.
Válasz kis Zombi #1073. hozzászólására
Azt kellett volna agyonütni, aki megeresztette a multik létezését, az országainkban. Szépen megélnének a falusiak nélkülük, meg minőségibbet zabálnának a városiak is. ( erre a minőségre, azért nem vennék mérget, néhány ember felelőtlensége miatt)
Válasz Joco7211 #1065. hozzászólására
Mond néhány ostobaságot.
A szántóföldi növények termesztése kockázatmentes, még évi 30-40 napos meló van 100 ha szántóval:-)))
Békési gazdák erre mit mondanának, amikor a sorozatos aszályok miatt 3. éve "gennyesre" keresik magukat.
A termelői piacokat is ekézi, nem adnak számlát stb. Ezeken a piacokon, és a kiskereskedőknél a friss zöldség gyümölcsnek talán már az 5 %-a sem kerül értékesítésre, a többi 95 %-ot a multik értékesítik. Ismerősöm szállít multinak, nettó 400 forintos áruját bruttó 1499-ért rakták ki polcra, az nettô 1034 Ft. (31 % adóval számolva) Azért álljunk már meg egy percre, a termelő nyeresége100-120 forint a terméken jó esetben (25-30%) a kereskedelem nyeresége 400-500 Ft (100-125%) holott minden kockázatot a termelő visel, ha a multi túlrendeli magát, visszaküldi a termelőnek a terméket valamilyen kifogással.
Én többek között ezért hagytam fel a gyümölcs termesztéssel, mert kiskereskedőknek minimális tételt lehet már csak eladni, multinak meg termeljen az akinek hat anyja van. Extra minöséget sz.rért hugyért, ha olyan kedvük van, akkor azt is megszázalékolják.
https://szoszov.hu/szeremley-bela-a-dan-szovetkezeti-modell
Válasz d-032a #1069. hozzászólására
"Az utóbbi években a precíziós gazdálkodás teljesen új lehetőségeket hozott a növénytermesztés fenntarthatóságának javítására Dániában.
Az észak-európai országban ennek a technológiának a használata egyre elterjedtebb a különféle méretű gazdaságok között.
A gazdálkodók nagy része használja a mezőgazdasági berendezéseiken a GPS nyomkövető rendszereket. A korszerű vetőgépek lehetővé teszik, hogy a növényvédő szereket és műtrágyákat megfelelő adagban alkalmazzák, és a vetőmagokat a megfelelő mélységbe vessék az optimális növekedés érdekében.
A mezőgazdasági termelők tulajdonában lévő SEGES mezőgazdasági tudásközpont számos eszközt fejlesztett ki, amelyek segítik őket, hogy kiaknázzák a műholdak által biztosított információkat.
Ezek mellett terjed a robotika is: például egy intelligens kapálógép segítségével a gazdák okostelefonról, vagy laptopról felügyelhetik a gyomirtást a növények között. A következő években a drónok is egyre fontosabbá válnak. A földeken általuk könnyen elemezhető a növények állapota.
Az automatizált takarmányozási rendszerek keverik és szállítják a takarmányt, hogy megfeleljenek az állatállomány speciális tápanyagigényének, csökkentve a takarmányveszteséget és növelve a gazdaság jövedelmezőségét.
A helyes alapanyag-szállítás és -tárolás szintén fontos tényező a veszteség minimalizálásában. Ezért a dán vállalatok zárt silókat fejlesztettek ki a tárolt gabona hőmérsékletének és páratartalmának szabályozására, a rovarok elleni védelemre és a szennyeződések, például a gyommagvak eltávolítására. A silók jelentősen csökkentik az aratás utáni hulladékba kerülő gabona mennyiségét."
Kérsz még? Olvasgass, mielőtt arcoskodsz......
Válasz d-032a #1069. hozzászólására
Szóval....mit is szerettél volna mondani?
"A dán agrárpolitika 3 alappilléren nyugszik:
földbirtok-politika
szaktanácsadó rendszer
szövetkezeti társulások
A dán törvények a mai napig védelmezik a családi vállalkozások alapját jelentő paraszttanyát
és a földet birtokló státust. Az 1945 után is többször módosított földtörvény szerint Dániában
csak az lehet farmtulajdonos, aki a tanyáján lakik, letette a megfelelő vizsgákat, amelyek
nemcsak mezőgazdasági, hanem üzemvezetési, számítógépes és egyéb ismeretekből is állnak. A tanyától legfeljebb 15 km távolságra fekvő földterületet kerülhet tulajdonba. A 30 hektár fölötti földterület birtoklásához minimálisan a kétéves, nappali képzéssel és bentlakással megszerezhető szakképesítés, az úgynevezett „zöld bizonyítvány”, vagy szakirányú egyetemifőiskolai bizonyítvány és igazolt szakmai gyakorlat megléte szükséges. A földtulajdon felső határa 125 hektár. A dán gazdálkodó, vagy – ahogy ők nevezik magukat – a dán paraszt mindig a saját érdekeit, képességeit, földjének lehetőségeit, épületeit, eszközeit szem előtt tartva hozza meg döntéseit.
Szaktanácsadás
A dán gazdák munkáját rendkívül hatékony szaktanácsadó és továbbképző rendszer segíti. A
szaktanácsadás országos szervezete és regionális intézményei a gazdaszervezetek (érdekképviseletek) tulajdonában vannak. A néhány évtizeddel ezelőtt kialakított mai szervezetre jellemző, hogy annak költségviselői az úgynevezett „kisgazda és nagygazda” szervezetek, akik a gazdák tagdíjai alapján járulnak hozzá az alapszolgáltatások fenntartásához. Ezek az intézmények nyújtják a legtöbb gazda számára a könyvelési, pénzügyi és hitelezési tanácsadói szolgáltatást, amelyekből képesek a legkülönbözőbb elemzéseket elkészíteni. Kezdetben az állam 100%-os, később 70%-os, jelenleg 40%-os támogatást nyújt a szaktanácsadó rendszer fenntartásához. Ma olyan felkészült intézményekkel rendelkezik a szaktanácsadó szervezet, amely az EU és az állam részére is tud megbízásokat teljesíteni.
A dán szövetkezetek
A dán szövetkezeti együttműködések a Grundtik püspök által életre hívott keresztyén-szociális ihletésű, népfőiskolai képzési és szövetkezetfejlesztő mozgalmakhoz kapcsolhatóak, nemcsak Dániában, de egész Skandináviában.
A dán szövetkezet olyan társulás, melyben több gazdaság valamely gazdálkodási műveletet
közös üzemben végez vagy végeztet el, úgy azonban, hogy a gazdaságokat egyébként független különállásukban meghagyja. A szövetkezet a tagok tevékenységét előmozdító szerveződés, valójában egy kisvállalkozói beszállító rendszer.
A szövetkezés fő célkitűzése: a tagok által irányított termelői közösség létrehozása azon célból, hogy a tagok termelését optimális áron adja el, és kockázatukat mérsékelje (biológiai és
kereskedelmi ciklus összehangolása).
A szövetkezeti vállalkozás mindig üzemszervezési vagy piaci előnyök megszerzéséért folyik,
a tagok önálló vállalkozásának, vállalkozási sikerességének előmozdítása érdekében. A szövetkezet tartalma marketing értelemben éppen ezért maga a vállalkozás. A szövetkezet azért a vállalkozásért jön létre, amely tevékenységét illetően a tagok önálló gazdálkodásától elkülönült gazdasági egység, ugyanakkor annak elválaszthatatlan részét, mintegy továbbfolytatását jelenti. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet egyben az azonos érdekű tagok csoportosulása, melynek közvetlen irányításába személy szerint az egyes tagok nem kapcsolódnak bele, ezért tulajdonosi jogaikat közvetett módon, választott testületeik által gyakorolják.
A dán szövetkezet alapelvei
A dán szövetkezeti alapelvek valójában megegyeznek a rochdale-i és raiffeiseni szövetkezeti
elvekkel, amelyek ma is a szövetkezeti társulások alapnormáit jelentik. Tartalmuk csupán
annyit változott, hogy a modern kor társadalmi és piaci gyakorlatának megfelelően alkalmazzák. Használhatóságukat semmi sem bizonyítja jobban, mint a dán farmerek eredményei, valamint az élelmiszerfeldolgozó-, értékesítő- és szolgáltató szövetkezeti vállalatok nemzetközi sikerei.
Az egyik szövetkezeti alapelv, hogy minden szövetkezeti szervezetnek kötelessége a tagok
előnyeinek növelése érdekében együttműködésre törekednie más szövetkezetekkel helyi, országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A szövetkezeti rendszerek több országban külön, egymás közötti kapcsolataikat illetően többé-kevésbé zárt szektort alkotnak. A szövetkezeti szektor hatékony működését és egybefogását a szövetkezeti banki rendszer biztosítja. Dániában a szövetkezeti társulások az elmúlt évtizedek során fuzionáltak annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a gazdák szövetkezeteinek értelmetlen versengése. Ennek eredményeként a ma működő dán szövetkezeti vállalatok nagy, a nemzetközi piacon is versenyképes alakulatok.
A termelői tulajdonlás formája – jogi kerete – az egyre bővülő szövetkezeti vállalkozás. Így
például egy újabb fuzionálást követően 2002-ben a Danish Crown, mint a jelenleg megmaradt
két sertésfeldolgozó közül a nagyobbik, szövetkezeti vágóhídi társulás, mintegy 22 millió
sertést vág (több telephelyén), és közel 22 ezer gazda tulajdona. A vágóhíd működése egy kisvállalkozói beszállítói rendszerre hasonlít, amelyben azonos minőségért azonos pénzt kapnak a gazdák, azonos fizetési feltételekkel. Így jött létre a dán és svéd tejtermelők közös tejfeldolgozó üzeme, az MD-ARLA, ahol a viszonylagos kicsinység ellenére a nagyság előnyeit
élvezhetik a gazdák.
A dán gazdák jogai és kötelezettségei
A hagyományosan korrekt módon együttműködő dán gazdákat céljaik megvalósításában, valamint a kötelezettségeik és jogaik közötti biztos eligazodásban a belső szabályzataik segítik.
Legfontosabb ezek között is az alapszabály, amely, összefoglalva a kötelezettségeket és jogokat, belső alkotmányként írja elő az együttműködés fő szabályait. Az alapszabály rögzíti az
értékesítés, az áruleadás és az átvétel, a szerződéses kötelezettségek, az eredményfelosztás és a társulás egyéb fontos feltételeit, mint például a tisztségviselők választását, a irányítás fórumait, a vitás ügyek rendezésének módját.
A tagok jogai és kötelezettségei a mérlegelv szerint igen kiegyensúlyozottak. Így például a tag
köteles minden termékét a szövetkezeten keresztül értékesíteni, amely viszont köteles azt teljes egészében átvenni, és a lehető legmagasabb árat fizetni érte. A tagok egyenlősége nyílvánvaló: azonos áruért azonos pénzt fizet a szövetkezet, azonos feltételek mellett. Minden tag ugyanolyan módon juthat információkhoz, és valódiságukat ellenőrizheti. A tagok együttműködése rendkívül gyakorlatias, üzleti érdekeiken alapul. A közös feldolgozás és eladás
biztonságosabb, és a hozzáadott értékkel növelten nagyobb a jövedelem."