Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak609 FtBenzin árak612 FtEUR386.85 FtUSD356 FtCHF392.77 FtGBP451.06 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Akit esetleg érdekelnek a magyar jog gyakorlatban megjelenő "esetlenségei", azoknak egy kis "csemege".
Éppen most készítek egy 31 hektáros osztatlan közös tulajdonban lévő szántó "használati megosztásáról szóló megállapodást". Egyébként 15 hektárnyi területet bérlek belőle vagy 10 éve. Korábbi haszonbérletem még be volt jegyezve a földhasználati nyilvántartásba, azonban az új szerződést már nem sikerült földhasználati megállapodás hiányában. Most próbálom ezt pótolni.
A tulajdoni lapon találtam egy érdekes, számomra elég nonszensz jogi tényt: egy adott tulajdoni hányadon egyszerre két özvegyi jog is be van jegyezve! Mondanom sem kell, hogy sem a tulajdonos, sem az édesanyja (1. számú özvegyi jogosult), sem a nagymamája (2. számú özvegyi jogosult) nem használja a tulajdoni hányadát, hiszen azt fizikailag ki sem tudnánk jelölni - lévén 0,0084 ha kiterjedésű és 0,09 AK-értékű!! Nincs is olyan karó, amely elég vékony lenne a tulajdon hányad "csíkjának" jelölésére.
Ilyen esetben mégis mi értelme van a tulajdonjognak? Persze az "ősi földet" semmi pénzért el nem adná...
Válasz quercuserdesz #5456. hozzászólására
mohóságában/nem tegnap/ földhasználatot jelentett be az elbirtokolni kívánt több száz hektárnyi függő jogviszonyú földre majd megjelent a hagyatékin is mint JÓTEVŐ.még jó hogy a közjegyző kihajtotta a friss levegőre,megmaradt,és biztos szavazó.
Egy olyan országban, ahol már évek óta nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik, ahol olyan jogszabályok "születnek" amiknek az a lényege, hogy a hatalmon levők a saját szájuk íze szerint értelmezzék, ezen nem kell csodálkozni.
Azt szokták mondani, hogy jogászkodni mindenki tud, de mégse ért hozzá igazán senki, a jogász meg mindenhez ért, de nem tud igazán semmit.
Ez utóbbit én is tanúsíthatom.
Nem pont ide való de azért hátha tudtok segiteni.Olyan kérdésem lenne hogy megvolt az osztatlan közös megosztása.
De egy adás vétel benne maradt a visszamaradókban.
Késsön jött meg a határozat.
Van olyan lehetőség hogy birtok összevonás?
Halottól még nem birtokoltam el, illetve most van egy ilyen földrészlet "folyamatban", de igyekszem fölkészülni. Ez könnyen megy, mert a kevés szabadidőmet elsősorban közgazdasági, és jogi témáknak szentelem. Elolvastam már több mint ezer Kúria ítéletet különböző témákban.
Az jogászkodással egyébként vigyázni kell.
Én személ szerint nem a földvásárlásban, hanem a bérlésben látok fantáziát. Főleg az erdőben, mert ahhoz értek, az a szakmám.
Annak szerintem semmi jelentsége hogy a vevők milyen rokoni viszonyban vannak. Minden vevő külön vizsgálandó, és minden elfogadó nyilatkozatot tevő szintén.
Mi van olyan esetben, ha egy osztatlan közösben van egy pici része egy kiskorúnak, akit ráadásul külföldre örökbe fogadtak titkos örökbefogadással. Nem lehet felkutatni, semmi infó róla, a föld vételárát átutaltam már több éve az ügyvédnek a letéti számlájára aki intézte a kiskorú ügyeit, de a mai napig nem történt semmi. Mi ilyenkor a teendő?
1) A törvényes örökösök megkeresése, felkutatása külön tudomány. Sok levéltáros él - nagyon jól - abból, hogy ezeket (is) kutatják, a családfa-kutatás mellett.
Persze ha valakinek szabad bejárása van az egykori BM (most Kormányhivatal) személyiadat- és lakcímnyilvántartásába, akkor könnyebb dolga van.
Egyházak anyakönyvi nyilvántartása se rossz, illetve az önkormányzatok is vezetnek ezt-azt az ott élő, ott élt emberekről.
2)A közjegyző természetesen nem áll szóba veled.
3) Az államhoz csak hagyatéki, póthagyatéki eljárás eredményeképpen kerül, ha nincs örökös vagy ha az örökös visszautasítja az egész hagyatékot.
Ezt a kérdést kerülgette valamelyik Kormányinfo-n Lázár János, miszerint az a cél, hogy a biztosan (pontosan nem emlékszem, 120 év rémlik) halott emberek (vagy egyébként bizonytalan státuszú személyek) ingatlanját, ingatlanrészét az állam minden egyéb költség nélkül bekebelezi.
A törvényes örökösök felkutatásában a közjegyző irodák tudnának segíteni? Kétlem, hogy ha bemegyek xy halott után érdeklődve megmondják kik lehetnek név szerint az örökösök.
Póthagyatéki eljárást pedig én nem kezdeményezhetek..
Tehát hogy kerül az államhoz? Onnét még mindig előbb megtudom venni, mint 15 évig bizonytalanul művelni, s ha jól értem még utána sem biztos az elbirtoklás..
Nem, dehogy, szó sincs róla.
Nagyon is jókat írsz, de eddig azt hittem ilyen csak a könyvekben létezik - elméletben.
Ha ezeket gyakorlatban tényleg végigcsináltad, akkor egy ezzel foglalkozó irodát is nyithatnál, mert kereslet az biztos lenne, mégpedig jelentős kereslet (akár innen a fórumról). Pár évvel ezelőtt már én is gondolkodtam egy ilyen iroda alapításán.
Egyébként én magam is (ahogyan valószínűleg nagyon sok más fórumozó) sokszor agyaltam már ezeken a kérdéseken, de az első lépések után inkább a "megegyezéses" utat választottam - inkább fizettem, mint a katonatiszt. Egyszer fizettem a valódi használónak, majd fizettem még egyszer a tulajdonosnak + a póthagyatéki költségét is.
Egyszer voltam megbeszélésen, ahol elhangzott egy összeg is, mégpedig 30.000.-Ft/ha "sikerdíj", amely akkor jár, ha egy adott település jól körülhatárolt részén sikerül a "megbízó" részére földet vásárolni. Két ügyvéd srác volt a "vállalkozó", hazánk egyik leggazdagabb embere volt a "megbízó". Apró pár aranykorona mellett sokszor több száz hektárt is sikerült így összevásárolni az ügyvédeknek egy-egy részen. Nem rossz "sikerdíj" jött így össze. Persze a vételárat a "megbízó" biztosította végtelenített összegben...
Hasonlót üzletet lehetne összehozni elhalálozott, hagyatékra - elbirtoklásra váró ügyekben is.
Be kell nyújtani a keresetet az elbirtoklásra, meg kell jelölni az érintett tulajdonostársakat, és ha van aki ezek közül elhalálozott, akkor a bíróság fölhív határidő kitűzésével a póthagyatéki eljárás megindítására, melyhez így már jogos érdeked fűződik, és te is indítványozhatod.
Igen erre voltam kíváncsi.
Hogyan tudod rákényszeríteni az örököst, örökösöket arra, hogy póthagyatékit eljárást indítsanak?
Különösen, ha nem akarnak, mivel éppen egy elbirtoklási per alpresi pozíciójába csöppennének?
Halottól elbirtokolni sem tudsz, mert minden tulajdonost perbe kell vonnod. Itt is az első lépés a póthagyatékolás, ha találsz törvényes örököst. Ha nem az államé lesz, de tőle el tudod birtokolni.
Vagy kihagyod a halott tulajdoni hányadát(osztatlanban), és csak az eszmei hányadot birtoklod el, ha erre van lehetőség.
Sziasztok!
Nem tudom, hogy találkozott e hasonló helyzettel valaki. Egy földterületet megvesz egy házaspár közösen, két névre. Az egyikőjük helyben lakó, a másikuk helybenlakó + fiatal földműves. Itt akkor melyikőjük sorrendjét kell figyelembe venni mondjuk egy rájelentkezésnél? Tovább bonyolítva a dolgot. Ha a rájelentkező, akik szintén egy házaspár, és az egyikőjük mondjuk nem is helybenlakó, hanem a 20 km-en belül van, viszont a másikuk helyben lakó családi gazdálkodó? Akkor kinek van elővételi joga?
Halottól nem tudsz ingatlant venni. Ahhoz először föl kell kutatnod a lehetséges törvényes örökösöket, és póthagyatéki eljárást kell lefolytatni. A gond az, hogy ha nincs törvényes örökös, akkor az állam örököl. Vagyis tőle kéne megvenned a földet. Na az nem egyszerű játék.
Inkább vedd bortokba, kezd elhasználni, tegyél eleget az elbirtoklás jogi feltételeinek, aztán 15 év után csináltasd meg a póthagyatékit, és birtokod el az államtól.
Igaz addig nincs támogatás. Persze ha találsz törvényes örököst......
Hát, ha így van, akkor le a kalappal előtted.
Hosszú éveket tölthettél el sziszi-fuszi munkával...
Ha van konkrétum, gyakorlati tapasztalatod, és nem "államtitok", engem érdekelne, legfőképpen okulás végett.
Biztos volt olyan eseted, hogy halott, esetleg több halott személy volt a tulajdonosi pozícióban. Tőlük hogyan szerezted meg elbirtoklással a tulajdonjogot?
Az kétségtelen, nem egyszerű menet az elbirtoklás. Úgy főleg nem, ha valaki csak úgy meggondolja, hogy mondjuk a 20 éve használt földet elbirtokolja. Ez még akkor sem könnyű, ha egyértelműen megállna a dolog. Főleg mióta az egyik csapásirány a földforgalmi törvény kijátszására elbirtoklással megszerezni a tulajdonjogot.
Mondjuk én már jó pár hektárt(zártkertet) szereztem elbirtoklással. Igaz, én az első perctől úgy álltam a dologhoz, ahogyan az a Ptk.-ban le van írva. Volt arra is precedens, hogy egy büntetőperben mondattam ki a bíróval, hogy a elbirtokoltam a földrészletet.
Most is lesz egy pár hektár, aminek megkezdem az elbirtoklását. Első lépésként tértivevényes levélben tájékoztatom erről az adott település jegyzőjét.
Alábbi ügyben kérném ki a véleményetek, hátha valaki találkozott már hasonlóval:
Adott két szomszédos terület (kb. 18 Ha) évek óta nem művelt területek. Földhivatali nyilvántartásban szereplő 'tulajdonos' több éve elhalálozott. Feltehetően örökös sincs. Kérdés, hogy kerülhetek esetleg tulajdonba, természetesen hivatalos úton.
Köszi a válaszokat!
Atesz
Szia!
Elméletben sok minden lehetséges pro és kontra.
Gyakorlatban nem igazán jogfilozofálnak sem a bírók, sem az ügyvédek. Erre nincs sem idő, sem jogi kultúra.
A termőföldről meg úgy kipenderítik a 30-40 éve "szakadatlanul" ingatlanhasználót mint a pinty. Ilyet én nem egyszer láttam a "gyakorlatban".
Egy szó mint száz: lehet, hogy elméletben az elbirtoklás ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjog-szerzés, de a gyakorlatban ott is marad (az ingatlan-nyilvántartáson kívül).
Nekem az AB állásfoglalásból is az jön le, hogy a látszólagos tulajdonjoggal senki nem megy semmire, abból ugyan arra a területre lehet több embernek is egyszerre, például az elbirtokló és egy örökös. Értelmezhető tulajdon abból csak a földhivatali bejegyzés alapján lehet, az pedig csak és kizárólag bírósági ítélet alapján történhet. A per úgy kezdődik, hogy a Bíró megkérdezi, ugyan már miért gondolta az elbirtokló 15 évvel ezelőtt, hogy a sajátja, ha erről nem tudja meggyőzni a Bírót az elbirtoklás nem áll fenn, tehát nagyon messze van a zálogba adható, bejegyzett, eladható, stb. tulajdontól, az önmagában csak 15 év ingatlanhasználat...
Az elbirtoklás az ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés, mint pl. az öröklés. Az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése akár peres úton, akár a tulajdonos(ok) általi elismerés alapján csak deklaratív, a tulajdonjogot regisztráló hatályú.
Az kétségtelen, hogy ha az elbirtokló a tulajdoni igényét érvényesíteni szeretné, vagy azt mások felé igazolni akarja, akkor ehhez szükséges a megszerzett tulajdonjogának ingatlan nyilvántartási bejegyzése. De ez a bejegyzés nem keletkeztet tulajdonjogot, csak regisztrálja azt.
Megjegyzem, az elbirtoklási idő alatt az elbirtoklót a tulajdonossal szemben is megilleti a birtokvédelem, mert ő van "birtokon belül", ő birtokolja a dolgot.
Továbbá az elbirtoklási időt nem szakítja meg pl. az öröklés sem.
Az egyértelmű, hogy ha valaki elbirtokol egy ingatlant, akkor annak tényét a saját érdekében is jó, ha bejegyezteti az ingatlan nyilvántartásba. Ez történhet bírói úton, vagy egyezséggel. Nem árt azonban tudni, hogy ha a szerző fél(elbirtokló) nem földműves, akkor ha az elbirtokolt földrészlettel 1 hektárt meghaladná a tulajdonában álló termőföld, a földhivatal megtagadja a bejegyzést, illetve nem igazolja a bíróság felé a jogot az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéshez. De ettől az elbirtoklónak a megszerzett ingatlan még a tulajdonában marad.
Az AB 3242/2017 határozatából
"[12] 3.1. Elbirtoklás esetén a korábbi tulajdonos ténylegesen nem gyakorolja jogát, a tulajdonjog tárgya a tulajdonostól különböző személynek a birtokában van, ez utóbbi személy úgy jelenik meg a környezet előtt, mint aki tulajdonos. Ilyen esetben a birtokos tulajdonosnak tűnik, miközben az elbirtoklási idő leteltéig valójában nem az. Az elbirtoklási idő elteltét követően a jog a tényleges helyzetet tudomásul veszi, és a birtokos számára tulajdonjogot ad. Az így történő tulajdonszerzés elismerését a forgalmi élet biztonsága indokolja; mindaddig azonban, amíg e tulajdonszerzés elismerésére (ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére) nem kerül sor, a látszólagos és a tényleges jogi viszonyok nem felelnek meg egymásnak.
[13] Az elbirtokláson alapuló jogszerzés a törvényben előírt feltételek [régi Ptk. 121. § (1) bekezdés, új Ptk. 5:44. § (1) bekezdés] megvalósulásával bekövetkezik, az ezzel kapcsolatos jogviszony lezárul, a volt tulajdonos tulajdonjoga megszűnik, a tulajdonjogot az elbirtokló megszerzi. Ugyanakkor kifelé e változást nem tükrözi az ingatlan-nyilvántartás, a tulajdonjog megszűnése, illetve megszerzése az ingatlan-nyilvántartáson kívül következik be. Az új tulajdonos igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát a bíróságnak az elbirtoklást megállapító ítélete alapján jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, ennek elmulasztása esetén pedig nem hivatkozhat tulajdonszerzésére azzal szemben, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében tulajdont szerzett (PK. 6. számú állásfoglalás). Az elbirtoklás megállapítása iránti per ekként nem keletkezteti a tulajdonjogot, azt az elbirtokló a per kimenetelétől függően megszerezte. A per csak megállapítja annak fennállását, az elbirtoklás tényének bekövetkeztét, vagy pedig az elbirtoklás elmaradását, és mindenkivel szemben biztosítja a megszerzett tulajdon védelmét. Mindebből fakadóan a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése ebben az esetben nem konstitutív, hanem csak deklaratív.
[14] A tulajdonvédelem teljessé tétele, a megállapítási per megindítása és a tulajdonszezés bejegyeztetése az ingatlan-nyilvántartásba ezért az elbirtokló felelőssége. Ennek bekövetkezése előtt a megszerzett tulajdon jogi védelme tehát korlátozott, de ez a korlátozás összhangban áll az Alaptörvény P) cikkében írtakkal, az O) cikkben írt minden személy önmagáért való felelősségével, valamint a XIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott, a tulajdonhoz kapcsolódó társadalmi felelősséggel. Az elbirtoklás tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése tehát olyan, az elbirtokló érdekét és minden más személy érdekét egyaránt védő eljárás, amelynek elmulasztása esetén az elbirtokló nem hivatkozhat tulajdonjogának sérelmére."
Szerintem ez azért nem ennyire egyszerű.
Talán ott kezdeném, hogy az elbirtoklás egy borzasztóan problémás kérdéskör, amelyet ahány jogász annyiféleképpen értékel.
Az 100%, hogy az az elbirtoklás eredményez klasszikus értelemben vett dologi jogi tulajdonjogot, amelyet a bíróság jogerősen megállapít. Semmiképpen nem a 15 éves "szakadatlan" jóhiszemű birtoklás eredményez "ex lege" tulajdonjogot, hanem a bíróság jogerős ítélete, amelyet természetesen a földhivatal bejegyezez aztán az ingatlan-nyilvántartásba is.
Tulajdonjog éppen attól lesz különleges, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve, ettől válik dologi joggá, ez a döntő, hiszen a bejegyzés pillanatától a földkerekség minden jogalanyától elvárhatja a tulajdonos, hogy birtokában ne zavarják, stb.
Ha létrejön egy adásvételi szerződés (alakszerűségi feltételek betartása mellett), de valamilyen okból a vevő nem jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogát (mert mondjuk lusta), attól még ez jogszerzésre alkalmas ügylet, persze nem dologi jogi értelemben vett tulajdonjogot keletkeztet, hanem csak egy kötelmi jogi igényt, azaz csak a szerződésben szereplő "eladót" kötelezi ez a jogosultság, hogy pl. tartózkodjon a "vevő" birtokának zavarásától.
Ha az ingatlan-nyilvántartásban bízva egy harmadik személy - jóhiszeműen - bármilyen jogosultságot szerez (pl. felesbérlet, haszonbérlet, részesművelés) vagy egyenesen a tulajdonjogot szerzi meg, akkor a korábbi elbirtokló bizony csak messziről integethet a "be nem fejezett" elbirtoklása tárgyának.
Bíróságon persze lehet próbálkozni (ez sosem lefutott ügy), de nem valószínű a pernyertesség.
Én is láttam hasonló ügyet. 30-40 éve művelte már az illető az adott ingatlant, amelyet a korábbi tulajdonos eladott neki a helyi italmérésben (nem túl nagy italmennyiségért). A korábbi tulajdonos elhalálozott, aztán az egész feledésbe merült. 30 év múlva az unoka megtudta, hogy még nagypapa nevén van mindig egy ingatlan - hipp-hopp póthagyatéki eljárás - unoka lett a tulajdonos, amjd az unoka eladta egy harmadik személynek, aki a tulajdonjogának bejegyzését követő napon kiszántotta a területet (elbirtoklás megszakítása "in action").
Az elbirtoklással szerzett tulajdonjog ex lege, az az a törvény erejénél fogva keletkezik. A tulajdonjog nem az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik. Az elbirtoklás esetében az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés deklaratív jellegű, az az jogot regisztrál, és nem konstitutív jellegű, ami egyébként jogot keletkeztet.
"Az a helyzet, hogy attól függetlenül, hogy ha 15 éven keresztül szakadatlanul használtátok a területet, és azt a sajátotoknak tekintettétek, akkor megszereztétek annak tulajdonjogát a törvény erejénél fogva."
Attól még nem szerezték meg. Az elbirtokláshoz minden esetben pert kell indítani az eredeti tulajdonos ellen. Amúgy ez kicsit ellentmondásos, mert "sajátjaként kell használnia 15 évig", tehát valóban úgy kell tudnia, hinnie, mintha a sajátja lenne. Ugyanakkor meg pert kell indítania az igazi tulajdonos ellen, de hogyan, hisz ő úgy tudja, hogy a sajátja...
Csak olyan esetben, mint jelenleg is, ha 15 év múlva, hirtelen kiderül, hogy hiszen nem is a miénk, akkor lehet pert indítani elbirtoklásra, ha közben az előző tulaj nem rendelkezik vele sajátjaként, de jelen esetben rendelkezett róla, nevezetesen: eladta.
Írásban, szerezzetek bizonyítékokat, amíg lehet!!! Esetleg hangfelvétel, fényképek korábbról. Tulajdonképpen az új tulajt és ügyvédeit kell meggyőzni, hogy ha per lenne jó eséllyel vesztenének és akkor a perköltség az övék, jobban járnának ha segítenek rendezni.
Amíg ki nem okosítják az ügyvédek, kérjétek írásban az eredeti tulajdonostól, hogy Ő azt Nektek adta el a 60-as években. Mert jelenleg akkor Ö azt kétszer adta el, nem dicsérnék meg érte, éppen ezért előbb utóbb tagadni fogja. Ha viszont van egy papírotok amit aláírt, akkor már lehet keresni valamit. Sajnos most már a bizonyítási teher a Tiétek, papíron birtokon kívül vagytok...
Na annyit elértünk hogy meg kerestük az eredeti tulajdonost És még ők is el ismerik hogy az én nagyszüleim szüleim meg én is már több mint 58éve vagyunk a területen összesen Még a régi adásvételt is tudják Tudták nagyon jól hogy fólia áll a földön és hogy mi használjuk Csak éppen elfelejtettek szólni hogy eladják Ez az új túlaj meg a nyakukra járt ügyvédestől és meg vette
Az a tulajdonos társ aki velem kibaszott most vette a tulajdon részét tavaly áprilisban De az előző tulajdonos is maga művelte a saját részét Mi csak a saját felünket használtuk Csak ez az új túlaj egy nagyon áskálódó ember nincs egy éve mindenkivel össze van veszve
Az a helyzet, hogy attól függetlenül, hogy ha 15 éven keresztül szakadatlanul használtátok a területet, és azt a sajátotoknak tekintettétek, akkor megszereztétek annak tulajdonjogát a törvény erejénél fogva. Ehhez persze az kell, miután osztatlan közös tulajdon, hogy a földhivatal igazolja, van lehetőség az önálló telekalakításra.
Viszont, miután a tulajdonjogotok nem került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba, így nem hivatkozhatsz az elbirtoklásra azzal szemben, aki az ingatlan nyilvántartásban JÓHISZEMŰEN bízva jogot szerez. Itt a jóhiszeműségen van a hangsúly. Ezt egy törlési per során meg lehet támadni.
A másik érdekes dolog, hogy pl. a tulajdonostárs vevő, használta-é a saját tulajdoni hányadát, vagy azt pl. ti tartottátok karban(kaszáltátok, gyommentesítettétek, stb.) az elmúlt 15 évben. Mert ha igen, ás egyébként fennállnak
az ő tulajdoni hányadára az elbirtoklás feltételei, akkor meg lehet őt lepni egy elbirtoklási keresettel. És ez már jó alap az egyezségre.
Az eladók valószínű már a leszármazottai az előző eladónak de tudni tudtták szerintem A vevő az még garantáltan tudta hogy ki a földhasználó le se lehet tagadni mióta műholdak vannak az égen mindig rajta van a felvételeken a váz Meg beszéltünk a szomszédokkal és mind nekem ad igazat a környéken mindenki tudja hogy mi hogy van
Az lesz van itt két olyan ügyvéd is akik ilyen ügyekkel foglalkoznak
Szerintem keress egy ügyvédet,de olyat, akinek kitart az esze estig.
Egyrészről kérdés az, tudod-é bizonyítani, hogy a nagyszülők megvették a tulajdoni hányadot.
Aztán kérdés az, hogy az eladók ugyan azok-é, akik eladták, vagy ha nem azok, az eladó tudott-é a korábbi tranzakcióról. Ha igen, fölmerül a rosszhiszeműség.
Ugyan ez érvényes a tulajdonostárs vevőre is. Ő is lehet rosszhiszemű, ha tisztában volt azzal, hogy ti már hosszú évek óta birtokoljátok a földrészletet, és nem emelt ellene kifogást.
Kérdés továbbá, hogy ti birtokoltátok-é a teljes ingatlant, vagy a tulajdonostárs birtokolta a saját tulajdoni hányadát. Pl. ki tartotta karban az ingatlan másik részét.
Aztán még mindig ott van a kérdés, hogy eszközöltetek-é olyan beruházást az ingatlanon, ami növelte annak értékét, vagy ott marad, mert ezeket az új tulajnak meg kell téríteni.
8713 hozzászólás
Moderálási elveink miatt törölve: 2018-03-29 12:36:22
Akit esetleg érdekelnek a magyar jog gyakorlatban megjelenő "esetlenségei", azoknak egy kis "csemege".
Éppen most készítek egy 31 hektáros osztatlan közös tulajdonban lévő szántó "használati megosztásáról szóló megállapodást". Egyébként 15 hektárnyi területet bérlek belőle vagy 10 éve. Korábbi haszonbérletem még be volt jegyezve a földhasználati nyilvántartásba, azonban az új szerződést már nem sikerült földhasználati megállapodás hiányában. Most próbálom ezt pótolni.
A tulajdoni lapon találtam egy érdekes, számomra elég nonszensz jogi tényt: egy adott tulajdoni hányadon egyszerre két özvegyi jog is be van jegyezve! Mondanom sem kell, hogy sem a tulajdonos, sem az édesanyja (1. számú özvegyi jogosult), sem a nagymamája (2. számú özvegyi jogosult) nem használja a tulajdoni hányadát, hiszen azt fizikailag ki sem tudnánk jelölni - lévén 0,0084 ha kiterjedésű és 0,09 AK-értékű!! Nincs is olyan karó, amely elég vékony lenne a tulajdon hányad "csíkjának" jelölésére.
Ilyen esetben mégis mi értelme van a tulajdonjognak? Persze az "ősi földet" semmi pénzért el nem adná...
Válasz quercuserdesz #5456. hozzászólására
mohóságában/nem tegnap/ földhasználatot jelentett be az elbirtokolni kívánt több száz hektárnyi függő jogviszonyú földre majd megjelent a hagyatékin is mint JÓTEVŐ.még jó hogy a közjegyző kihajtotta a friss levegőre,megmaradt,és biztos szavazó.
Válasz mtarka #5459. hozzászólására
Hát.....az elmúlt bő ezer évben biztos nem. Hogy előtte....
Válasz quercuserdesz #5458. hozzászólására
Halkan jegyzem meg, hogy szerintem ebben az országban sosem volt másképpen...
Válasz mtarka #5457. hozzászólására
Egy olyan országban, ahol már évek óta nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik, ahol olyan jogszabályok "születnek" amiknek az a lényege, hogy a hatalmon levők a saját szájuk íze szerint értelmezzék, ezen nem kell csodálkozni.
Válasz quercuserdesz #5453. hozzászólására
Azt szokták mondani, hogy jogászkodni mindenki tud, de mégse ért hozzá igazán senki, a jogász meg mindenhez ért, de nem tud igazán semmit.
Ez utóbbit én is tanúsíthatom.
Válasz sanyi1965 #5455. hozzászólására
Az elbirtokláshoz mi köze a földműves örökösnek?
Válasz quercuserdesz #5439. hozzászólására
láttad volna az arcát egy ilyen életművésznek mikor kiderült van földműves az örökösök között.
Nem pont ide való de azért hátha tudtok segiteni.Olyan kérdésem lenne hogy megvolt az osztatlan közös megosztása.
De egy adás vétel benne maradt a visszamaradókban.
Késsön jött meg a határozat.
Van olyan lehetőség hogy birtok összevonás?
Válasz mtarka #5448. hozzászólására
Halottól még nem birtokoltam el, illetve most van egy ilyen földrészlet "folyamatban", de igyekszem fölkészülni. Ez könnyen megy, mert a kevés szabadidőmet elsősorban közgazdasági, és jogi témáknak szentelem. Elolvastam már több mint ezer Kúria ítéletet különböző témákban.
Az jogászkodással egyébként vigyázni kell.
Én személ szerint nem a földvásárlásban, hanem a bérlésben látok fantáziát. Főleg az erdőben, mert ahhoz értek, az a szakmám.
Válasz goodman75 #5444. hozzászólására
Annak szerintem semmi jelentsége hogy a vevők milyen rokoni viszonyban vannak. Minden vevő külön vizsgálandó, és minden elfogadó nyilatkozatot tevő szintén.
Sziasztok!
Mi van olyan esetben, ha egy osztatlan közösben van egy pici része egy kiskorúnak, akit ráadásul külföldre örökbe fogadtak titkos örökbefogadással. Nem lehet felkutatni, semmi infó róla, a föld vételárát átutaltam már több éve az ügyvédnek a letéti számlájára aki intézte a kiskorú ügyeit, de a mai napig nem történt semmi. Mi ilyenkor a teendő?
Válasz Attila.17 #5449. hozzászólására
1) A törvényes örökösök megkeresése, felkutatása külön tudomány. Sok levéltáros él - nagyon jól - abból, hogy ezeket (is) kutatják, a családfa-kutatás mellett.
Persze ha valakinek szabad bejárása van az egykori BM (most Kormányhivatal) személyiadat- és lakcímnyilvántartásába, akkor könnyebb dolga van.
Egyházak anyakönyvi nyilvántartása se rossz, illetve az önkormányzatok is vezetnek ezt-azt az ott élő, ott élt emberekről.
2)A közjegyző természetesen nem áll szóba veled.
3) Az államhoz csak hagyatéki, póthagyatéki eljárás eredményeképpen kerül, ha nincs örökös vagy ha az örökös visszautasítja az egész hagyatékot.
Ezt a kérdést kerülgette valamelyik Kormányinfo-n Lázár János, miszerint az a cél, hogy a biztosan (pontosan nem emlékszem, 120 év rémlik) halott emberek (vagy egyébként bizonytalan státuszú személyek) ingatlanját, ingatlanrészét az állam minden egyéb költség nélkül bekebelezi.
Válasz quercuserdesz #5443. hozzászólására
A törvényes örökösök felkutatásában a közjegyző irodák tudnának segíteni? Kétlem, hogy ha bemegyek xy halott után érdeklődve megmondják kik lehetnek név szerint az örökösök.
Póthagyatéki eljárást pedig én nem kezdeményezhetek..
Tehát hogy kerül az államhoz? Onnét még mindig előbb megtudom venni, mint 15 évig bizonytalanul művelni, s ha jól értem még utána sem biztos az elbirtoklás..
Válasz quercuserdesz #5447. hozzászólására
Nem, dehogy, szó sincs róla.
Nagyon is jókat írsz, de eddig azt hittem ilyen csak a könyvekben létezik - elméletben.
Ha ezeket gyakorlatban tényleg végigcsináltad, akkor egy ezzel foglalkozó irodát is nyithatnál, mert kereslet az biztos lenne, mégpedig jelentős kereslet (akár innen a fórumról). Pár évvel ezelőtt már én is gondolkodtam egy ilyen iroda alapításán.
Egyébként én magam is (ahogyan valószínűleg nagyon sok más fórumozó) sokszor agyaltam már ezeken a kérdéseken, de az első lépések után inkább a "megegyezéses" utat választottam - inkább fizettem, mint a katonatiszt. Egyszer fizettem a valódi használónak, majd fizettem még egyszer a tulajdonosnak + a póthagyatéki költségét is.
Egyszer voltam megbeszélésen, ahol elhangzott egy összeg is, mégpedig 30.000.-Ft/ha "sikerdíj", amely akkor jár, ha egy adott település jól körülhatárolt részén sikerül a "megbízó" részére földet vásárolni. Két ügyvéd srác volt a "vállalkozó", hazánk egyik leggazdagabb embere volt a "megbízó". Apró pár aranykorona mellett sokszor több száz hektárt is sikerült így összevásárolni az ügyvédeknek egy-egy részen. Nem rossz "sikerdíj" jött így össze. Persze a vételárat a "megbízó" biztosította végtelenített összegben...
Hasonlót üzletet lehetne összehozni elhalálozott, hagyatékra - elbirtoklásra váró ügyekben is.
Válasz mtarka #5446. hozzászólására
Most vizsgáztatsz? DDD
Be kell nyújtani a keresetet az elbirtoklásra, meg kell jelölni az érintett tulajdonostársakat, és ha van aki ezek közül elhalálozott, akkor a bíróság fölhív határidő kitűzésével a póthagyatéki eljárás megindítására, melyhez így már jogos érdeked fűződik, és te is indítványozhatod.
Válasz quercuserdesz #5445. hozzászólására
Igen erre voltam kíváncsi.
Hogyan tudod rákényszeríteni az örököst, örökösöket arra, hogy póthagyatékit eljárást indítsanak?
Különösen, ha nem akarnak, mivel éppen egy elbirtoklási per alpresi pozíciójába csöppennének?
Válasz mtarka #5440. hozzászólására
Halottól elbirtokolni sem tudsz, mert minden tulajdonost perbe kell vonnod. Itt is az első lépés a póthagyatékolás, ha találsz törvényes örököst. Ha nem az államé lesz, de tőle el tudod birtokolni.
Vagy kihagyod a halott tulajdoni hányadát(osztatlanban), és csak az eszmei hányadot birtoklod el, ha erre van lehetőség.
Sziasztok!
Nem tudom, hogy találkozott e hasonló helyzettel valaki. Egy földterületet megvesz egy házaspár közösen, két névre. Az egyikőjük helyben lakó, a másikuk helybenlakó + fiatal földműves. Itt akkor melyikőjük sorrendjét kell figyelembe venni mondjuk egy rájelentkezésnél? Tovább bonyolítva a dolgot. Ha a rájelentkező, akik szintén egy házaspár, és az egyikőjük mondjuk nem is helybenlakó, hanem a 20 km-en belül van, viszont a másikuk helyben lakó családi gazdálkodó? Akkor kinek van elővételi joga?
Válasz Attila.17 #5438. hozzászólására
Halottól nem tudsz ingatlant venni. Ahhoz először föl kell kutatnod a lehetséges törvényes örökösöket, és póthagyatéki eljárást kell lefolytatni. A gond az, hogy ha nincs törvényes örökös, akkor az állam örököl. Vagyis tőle kéne megvenned a földet. Na az nem egyszerű játék.
Inkább vedd bortokba, kezd elhasználni, tegyél eleget az elbirtoklás jogi feltételeinek, aztán 15 év után csináltasd meg a póthagyatékit, és birtokod el az államtól.
Igaz addig nincs támogatás. Persze ha találsz törvényes örököst......
Válasz Attila.17 #5438. hozzászólására
Alighanem nagyon sok fórumozó ábrándozik erről...
Válasz Attila.17 #5438. hozzászólására
Ez egy igen jó kérdés, engem is érdekelne egy ilyen jogi út.
Válasz quercuserdesz #5439. hozzászólására
Hát, ha így van, akkor le a kalappal előtted.
Hosszú éveket tölthettél el sziszi-fuszi munkával...
Ha van konkrétum, gyakorlati tapasztalatod, és nem "államtitok", engem érdekelne, legfőképpen okulás végett.
Biztos volt olyan eseted, hogy halott, esetleg több halott személy volt a tulajdonosi pozícióban. Tőlük hogyan szerezted meg elbirtoklással a tulajdonjogot?
Válasz mtarka #5436. hozzászólására
Az kétségtelen, nem egyszerű menet az elbirtoklás. Úgy főleg nem, ha valaki csak úgy meggondolja, hogy mondjuk a 20 éve használt földet elbirtokolja. Ez még akkor sem könnyű, ha egyértelműen megállna a dolog. Főleg mióta az egyik csapásirány a földforgalmi törvény kijátszására elbirtoklással megszerezni a tulajdonjogot.
Mondjuk én már jó pár hektárt(zártkertet) szereztem elbirtoklással. Igaz, én az első perctől úgy álltam a dologhoz, ahogyan az a Ptk.-ban le van írva. Volt arra is precedens, hogy egy büntetőperben mondattam ki a bíróval, hogy a elbirtokoltam a földrészletet.
Most is lesz egy pár hektár, aminek megkezdem az elbirtoklását. Első lépésként tértivevényes levélben tájékoztatom erről az adott település jegyzőjét.
Sziasztok!
Alábbi ügyben kérném ki a véleményetek, hátha valaki találkozott már hasonlóval:
Adott két szomszédos terület (kb. 18 Ha) évek óta nem művelt területek. Földhivatali nyilvántartásban szereplő 'tulajdonos' több éve elhalálozott. Feltehetően örökös sincs. Kérdés, hogy kerülhetek esetleg tulajdonba, természetesen hivatalos úton.
Köszi a válaszokat!
Atesz
Válasz Pont #5435. hozzászólására
Sőt hallottam olyat ,hogy a bíró ahelyett ,hogy megítélte volna az elbírtoklást , helyette az állam javára "bekebelezte"
Válasz quercuserdesz #5434. hozzászólására
Szia!
Elméletben sok minden lehetséges pro és kontra.
Gyakorlatban nem igazán jogfilozofálnak sem a bírók, sem az ügyvédek. Erre nincs sem idő, sem jogi kultúra.
A termőföldről meg úgy kipenderítik a 30-40 éve "szakadatlanul" ingatlanhasználót mint a pinty. Ilyet én nem egyszer láttam a "gyakorlatban".
Egy szó mint száz: lehet, hogy elméletben az elbirtoklás ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjog-szerzés, de a gyakorlatban ott is marad (az ingatlan-nyilvántartáson kívül).
Válasz quercuserdesz #5434. hozzászólására
Nekem az AB állásfoglalásból is az jön le, hogy a látszólagos tulajdonjoggal senki nem megy semmire, abból ugyan arra a területre lehet több embernek is egyszerre, például az elbirtokló és egy örökös. Értelmezhető tulajdon abból csak a földhivatali bejegyzés alapján lehet, az pedig csak és kizárólag bírósági ítélet alapján történhet. A per úgy kezdődik, hogy a Bíró megkérdezi, ugyan már miért gondolta az elbirtokló 15 évvel ezelőtt, hogy a sajátja, ha erről nem tudja meggyőzni a Bírót az elbirtoklás nem áll fenn, tehát nagyon messze van a zálogba adható, bejegyzett, eladható, stb. tulajdontól, az önmagában csak 15 év ingatlanhasználat...
Válasz mtarka #5433. hozzászólására
Az elbirtoklás az ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés, mint pl. az öröklés. Az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése akár peres úton, akár a tulajdonos(ok) általi elismerés alapján csak deklaratív, a tulajdonjogot regisztráló hatályú.
Az kétségtelen, hogy ha az elbirtokló a tulajdoni igényét érvényesíteni szeretné, vagy azt mások felé igazolni akarja, akkor ehhez szükséges a megszerzett tulajdonjogának ingatlan nyilvántartási bejegyzése. De ez a bejegyzés nem keletkeztet tulajdonjogot, csak regisztrálja azt.
Megjegyzem, az elbirtoklási idő alatt az elbirtoklót a tulajdonossal szemben is megilleti a birtokvédelem, mert ő van "birtokon belül", ő birtokolja a dolgot.
Továbbá az elbirtoklási időt nem szakítja meg pl. az öröklés sem.
Az egyértelmű, hogy ha valaki elbirtokol egy ingatlant, akkor annak tényét a saját érdekében is jó, ha bejegyezteti az ingatlan nyilvántartásba. Ez történhet bírói úton, vagy egyezséggel. Nem árt azonban tudni, hogy ha a szerző fél(elbirtokló) nem földműves, akkor ha az elbirtokolt földrészlettel 1 hektárt meghaladná a tulajdonában álló termőföld, a földhivatal megtagadja a bejegyzést, illetve nem igazolja a bíróság felé a jogot az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéshez. De ettől az elbirtoklónak a megszerzett ingatlan még a tulajdonában marad.
Az AB 3242/2017 határozatából
"[12] 3.1. Elbirtoklás esetén a korábbi tulajdonos ténylegesen nem gyakorolja jogát, a tulajdonjog tárgya a tulajdonostól különböző személynek a birtokában van, ez utóbbi személy úgy jelenik meg a környezet előtt, mint aki tulajdonos. Ilyen esetben a birtokos tulajdonosnak tűnik, miközben az elbirtoklási idő leteltéig valójában nem az. Az elbirtoklási idő elteltét követően a jog a tényleges helyzetet tudomásul veszi, és a birtokos számára tulajdonjogot ad. Az így történő tulajdonszerzés elismerését a forgalmi élet biztonsága indokolja; mindaddig azonban, amíg e tulajdonszerzés elismerésére (ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére) nem kerül sor, a látszólagos és a tényleges jogi viszonyok nem felelnek meg egymásnak.
[13] Az elbirtokláson alapuló jogszerzés a törvényben előírt feltételek [régi Ptk. 121. § (1) bekezdés, új Ptk. 5:44. § (1) bekezdés] megvalósulásával bekövetkezik, az ezzel kapcsolatos jogviszony lezárul, a volt tulajdonos tulajdonjoga megszűnik, a tulajdonjogot az elbirtokló megszerzi. Ugyanakkor kifelé e változást nem tükrözi az ingatlan-nyilvántartás, a tulajdonjog megszűnése, illetve megszerzése az ingatlan-nyilvántartáson kívül következik be. Az új tulajdonos igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát a bíróságnak az elbirtoklást megállapító ítélete alapján jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, ennek elmulasztása esetén pedig nem hivatkozhat tulajdonszerzésére azzal szemben, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében tulajdont szerzett (PK. 6. számú állásfoglalás). Az elbirtoklás megállapítása iránti per ekként nem keletkezteti a tulajdonjogot, azt az elbirtokló a per kimenetelétől függően megszerezte. A per csak megállapítja annak fennállását, az elbirtoklás tényének bekövetkeztét, vagy pedig az elbirtoklás elmaradását, és mindenkivel szemben biztosítja a megszerzett tulajdon védelmét. Mindebből fakadóan a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése ebben az esetben nem konstitutív, hanem csak deklaratív.
[14] A tulajdonvédelem teljessé tétele, a megállapítási per megindítása és a tulajdonszezés bejegyeztetése az ingatlan-nyilvántartásba ezért az elbirtokló felelőssége. Ennek bekövetkezése előtt a megszerzett tulajdon jogi védelme tehát korlátozott, de ez a korlátozás összhangban áll az Alaptörvény P) cikkében írtakkal, az O) cikkben írt minden személy önmagáért való felelősségével, valamint a XIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott, a tulajdonhoz kapcsolódó társadalmi felelősséggel. Az elbirtoklás tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése tehát olyan, az elbirtokló érdekét és minden más személy érdekét egyaránt védő eljárás, amelynek elmulasztása esetén az elbirtokló nem hivatkozhat tulajdonjogának sérelmére."
Válasz quercuserdesz #5428. hozzászólására
Szerintem ez azért nem ennyire egyszerű.
Talán ott kezdeném, hogy az elbirtoklás egy borzasztóan problémás kérdéskör, amelyet ahány jogász annyiféleképpen értékel.
Az 100%, hogy az az elbirtoklás eredményez klasszikus értelemben vett dologi jogi tulajdonjogot, amelyet a bíróság jogerősen megállapít. Semmiképpen nem a 15 éves "szakadatlan" jóhiszemű birtoklás eredményez "ex lege" tulajdonjogot, hanem a bíróság jogerős ítélete, amelyet természetesen a földhivatal bejegyezez aztán az ingatlan-nyilvántartásba is.
Tulajdonjog éppen attól lesz különleges, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve, ettől válik dologi joggá, ez a döntő, hiszen a bejegyzés pillanatától a földkerekség minden jogalanyától elvárhatja a tulajdonos, hogy birtokában ne zavarják, stb.
Ha létrejön egy adásvételi szerződés (alakszerűségi feltételek betartása mellett), de valamilyen okból a vevő nem jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogát (mert mondjuk lusta), attól még ez jogszerzésre alkalmas ügylet, persze nem dologi jogi értelemben vett tulajdonjogot keletkeztet, hanem csak egy kötelmi jogi igényt, azaz csak a szerződésben szereplő "eladót" kötelezi ez a jogosultság, hogy pl. tartózkodjon a "vevő" birtokának zavarásától.
Ha az ingatlan-nyilvántartásban bízva egy harmadik személy - jóhiszeműen - bármilyen jogosultságot szerez (pl. felesbérlet, haszonbérlet, részesművelés) vagy egyenesen a tulajdonjogot szerzi meg, akkor a korábbi elbirtokló bizony csak messziről integethet a "be nem fejezett" elbirtoklása tárgyának.
Bíróságon persze lehet próbálkozni (ez sosem lefutott ügy), de nem valószínű a pernyertesség.
Én is láttam hasonló ügyet. 30-40 éve művelte már az illető az adott ingatlant, amelyet a korábbi tulajdonos eladott neki a helyi italmérésben (nem túl nagy italmennyiségért). A korábbi tulajdonos elhalálozott, aztán az egész feledésbe merült. 30 év múlva az unoka megtudta, hogy még nagypapa nevén van mindig egy ingatlan - hipp-hopp póthagyatéki eljárás - unoka lett a tulajdonos, amjd az unoka eladta egy harmadik személynek, aki a tulajdonjogának bejegyzését követő napon kiszántotta a területet (elbirtoklás megszakítása "in action").
Válasz quercuserdesz #5430. hozzászólására
Nagyon jól értesz a hobbidhoz az egyszer biztos Köszönöm
Válasz Szalai A P #5429. hozzászólására
Így helyes (Ti ügyvédek vagytok mert kenitek vágjátok az ilyen jogi dolgokat???)
Válasz Szalai A P #5429. hozzászólására
Nem, én erdész vagyok. Csak az egyik hobbim a közgazdaságtan, a másik a jog.
Válasz quercuserdesz #5428. hozzászólására
Ti ügyvédek vagytok mert kenitek vágjátok az ilyen jogi dolgokat
Nagyon szépen köszönöm az eddigi segítséget
Válasz Pont #5426. hozzászólására
Az elbirtoklással szerzett tulajdonjog ex lege, az az a törvény erejénél fogva keletkezik. A tulajdonjog nem az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik. Az elbirtoklás esetében az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés deklaratív jellegű, az az jogot regisztrál, és nem konstitutív jellegű, ami egyébként jogot keletkeztet.
Válasz csferri #5425. hozzászólására
Nem veszem rossz néven meg tudom is hogy saját balfaszság ez már Az meg szinte mindegy hogy mibe kerül csak legyen
Válasz quercuserdesz #5418. hozzászólására
"Az a helyzet, hogy attól függetlenül, hogy ha 15 éven keresztül szakadatlanul használtátok a területet, és azt a sajátotoknak tekintettétek, akkor megszereztétek annak tulajdonjogát a törvény erejénél fogva."
Attól még nem szerezték meg. Az elbirtokláshoz minden esetben pert kell indítani az eredeti tulajdonos ellen. Amúgy ez kicsit ellentmondásos, mert "sajátjaként kell használnia 15 évig", tehát valóban úgy kell tudnia, hinnie, mintha a sajátja lenne. Ugyanakkor meg pert kell indítania az igazi tulajdonos ellen, de hogyan, hisz ő úgy tudja, hogy a sajátja...
Csak olyan esetben, mint jelenleg is, ha 15 év múlva, hirtelen kiderül, hogy hiszen nem is a miénk, akkor lehet pert indítani elbirtoklásra, ha közben az előző tulaj nem rendelkezik vele sajátjaként, de jelen esetben rendelkezett róla, nevezetesen: eladta.
Válasz Szalai A P #5424. hozzászólására
Ne vedd rosznéven de 58 év alatt feltűnhetett volna neked is hogy nincs átíratva,, ez most már nehéz lesz és sokba kerül.
Válasz Pont #5423. hozzászólására
Holnap megyünk intézni valamint Mert ez így nem egészen fasza így
Válasz Szalai A P #5422. hozzászólására
Írásban, szerezzetek bizonyítékokat, amíg lehet!!! Esetleg hangfelvétel, fényképek korábbról. Tulajdonképpen az új tulajt és ügyvédeit kell meggyőzni, hogy ha per lenne jó eséllyel vesztenének és akkor a perköltség az övék, jobban járnának ha segítenek rendezni.
Válasz Pont #5421. hozzászólására
Az hogy a bizonyítási teher a miénk az nem is volna még baj csak lehessen valamint elérni
Válasz Szalai A P #5420. hozzászólására
Amíg ki nem okosítják az ügyvédek, kérjétek írásban az eredeti tulajdonostól, hogy Ő azt Nektek adta el a 60-as években. Mert jelenleg akkor Ö azt kétszer adta el, nem dicsérnék meg érte, éppen ezért előbb utóbb tagadni fogja. Ha viszont van egy papírotok amit aláírt, akkor már lehet keresni valamit. Sajnos most már a bizonyítási teher a Tiétek, papíron birtokon kívül vagytok...
Na annyit elértünk hogy meg kerestük az eredeti tulajdonost És még ők is el ismerik hogy az én nagyszüleim szüleim meg én is már több mint 58éve vagyunk a területen összesen Még a régi adásvételt is tudják Tudták nagyon jól hogy fólia áll a földön és hogy mi használjuk Csak éppen elfelejtettek szólni hogy eladják Ez az új túlaj meg a nyakukra járt ügyvédestől és meg vette
Válasz quercuserdesz #5418. hozzászólására
Az a tulajdonos társ aki velem kibaszott most vette a tulajdon részét tavaly áprilisban De az előző tulajdonos is maga művelte a saját részét Mi csak a saját felünket használtuk Csak ez az új túlaj egy nagyon áskálódó ember nincs egy éve mindenkivel össze van veszve
Válasz Szalai A P #5416. hozzászólására
Az a helyzet, hogy attól függetlenül, hogy ha 15 éven keresztül szakadatlanul használtátok a területet, és azt a sajátotoknak tekintettétek, akkor megszereztétek annak tulajdonjogát a törvény erejénél fogva. Ehhez persze az kell, miután osztatlan közös tulajdon, hogy a földhivatal igazolja, van lehetőség az önálló telekalakításra.
Viszont, miután a tulajdonjogotok nem került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba, így nem hivatkozhatsz az elbirtoklásra azzal szemben, aki az ingatlan nyilvántartásban JÓHISZEMŰEN bízva jogot szerez. Itt a jóhiszeműségen van a hangsúly. Ezt egy törlési per során meg lehet támadni.
A másik érdekes dolog, hogy pl. a tulajdonostárs vevő, használta-é a saját tulajdoni hányadát, vagy azt pl. ti tartottátok karban(kaszáltátok, gyommentesítettétek, stb.) az elmúlt 15 évben. Mert ha igen, ás egyébként fennállnak
az ő tulajdoni hányadára az elbirtoklás feltételei, akkor meg lehet őt lepni egy elbirtoklási keresettel. És ez már jó alap az egyezségre.
Válasz Szalai A P #5416. hozzászólására
Legalább annyit kéne hogy elérni hogy legalább meg vehessem a terület
Válasz quercuserdesz #5415. hozzászólására
Az eladók valószínű már a leszármazottai az előző eladónak de tudni tudtták szerintem A vevő az még garantáltan tudta hogy ki a földhasználó le se lehet tagadni mióta műholdak vannak az égen mindig rajta van a felvételeken a váz Meg beszéltünk a szomszédokkal és mind nekem ad igazat a környéken mindenki tudja hogy mi hogy van
Az lesz van itt két olyan ügyvéd is akik ilyen ügyekkel foglalkoznak
Válasz Szalai A P #5413. hozzászólására
El kellett volna birtokolni.
Szerintem keress egy ügyvédet,de olyat, akinek kitart az esze estig.
Egyrészről kérdés az, tudod-é bizonyítani, hogy a nagyszülők megvették a tulajdoni hányadot.
Aztán kérdés az, hogy az eladók ugyan azok-é, akik eladták, vagy ha nem azok, az eladó tudott-é a korábbi tranzakcióról. Ha igen, fölmerül a rosszhiszeműség.
Ugyan ez érvényes a tulajdonostárs vevőre is. Ő is lehet rosszhiszemű, ha tisztában volt azzal, hogy ti már hosszú évek óta birtokoljátok a földrészletet, és nem emelt ellene kifogást.
Kérdés továbbá, hogy ti birtokoltátok-é a teljes ingatlant, vagy a tulajdonostárs birtokolta a saját tulajdoni hányadát. Pl. ki tartotta karban az ingatlan másik részét.
Aztán még mindig ott van a kérdés, hogy eszközöltetek-é olyan beruházást az ingatlanon, ami növelte annak értékét, vagy ott marad, mert ezeket az új tulajnak meg kell téríteni.
Válasz Szalai A P #5413. hozzászólására
.