Hirdetés
Fórum
| Becenév: | Quecus |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2019-09-03 05:43:41 |
| Utolsó belépés: | 2020-05-14 06:02:51 |
| Fórum hozzászólás: | 129 |
Fórumhozzászólásai
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Máktermesztés új
- Agrártámogatások kifizetése új
- SPC-6 vetőgépek új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Epertermelés új
- Napraforgó-termesztés új
- Kukorica várhatóan........! új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
Cikkajánló
Fűszerpaprika-termelők, figyelem! Támogatás igényelhető
A termeléshez vásárolt fémzárolt vetőmag költségeinek részbeni kompenzálására.
Előzmény: Matyi50 #3710 hozzászólása
Szerintem rosszul értelmezed.
A tulajdonos lehet erdőgazdálkodó. Marad az a lehetőség is, hogy használati megosztást csináljanak, és az alapján legyenek a tulajdonosok erdőgazdálkodók.
Ami megszűnik, az a többlethasználati megállapodás. Helyette polgári jogi társaság lehetősége lesz. Ott is valamelyik tulajdonos lehet az erdőgazdálkodó.
Minden más esetben (haszonbérlet, elrendelt erdőgazdálkodás, integráció, erdőkezelés) viszont csak szakirányító vállalkozás lehet az erdőgazdálkodó.
Előzmény: Matyi50 #3707 hozzászólása
Egyébként nem tudom mi a véleményed/véleményetek arról, hogy csinálni kéne egy új topikot, ahol egy helyen lehetne értekezni minden erdővel kapcsolatos dologról.
Előzmény: Matyi50 #3707 hozzászólása
Mire gondolsz konkrétan?
Előzmény: nemerdőmérnök #3704 hozzászólása
Jogszabálysértő. Nincs ilyen előírás az Evt-ben. Kivéve ha az erdőgazdálkodó meghatározott mértéken túl túllépte az erdőfelújítás befejezésének határidejét.
Ha módisítják az Evt-t, akkor ez a felújítás megkezdésére is érvényes lesz.
Előzmény: nemerdőmérnök #3701 hozzászólása
Ha 5 hektárnál kisebb kultúrerdőt, vagy faültetvényt érint a tarvágás, nem kell biztosítékot fizetni, letermelheted.
Ha két lépcsőben termeled le, először az egyik felét, megkezded a felújítást, majd a másik felét, akkor más természetességi állapotú erdőben is termelhetsz.
Azért ez nem vasszigor szerintem.
Előzmény: nemerdőmérnök #3698 hozzászólása
Pedig sokakat nem érint. Egyenlőre.
Az, hogy kell-é fizetni, az attól függ milyen természetességi állapotú erdőben akarsz tarvágást csinálni, mióta vagy erdőgazdálkodó, végeztél-é már sikeres erdőfelújítást, és hány hektáros területet akarsz levágni.
Előzmény: antaljoco0 #1204 hozzászólása
Ez egy eléggé egyértelmű törvénytervezet, csak figyelmesen kell olvasni, és össze kell tudni kapcsolni a felhívott törvényekkel, rendeletekkel.
Előzmény: Mihály #1151 hozzászólása
Az még csak-csak, hogy előző éltedben varjú voltál, és egész nap károgtál.....
De a mostani életedben miért lettél bagoly, aki egész nap huhog?
Ezért kár volt megszületni......
Úgy néz ki, gond nélkül átmegy a törvénymódosítás. Egy dologgal egészítették ki. A megbízási jogviszonyok fennmaradhatnak 2021. dec. 31.-ig.
Előzmény: Matyi50 #3677 hozzászólása
Szerintem rosszul értelmezed.
A tulajdonos/tulajdonosok erdőgazdálkodási jogát nem fogják ezek után sem korlátozni. aki 1/1-es tulajdonos ugyan úgy lehet erdőgazdálkodó. Az osztatlanba ugyan úgy lehet használati rendet kialakítani, mint eddig. Ami változik az egyrészt az, hogy nem lehet töblethasználati megállapodást kötni, hanem polgári jogi társaságot kell alapítani, és egy személyt kijelölni , aki gazdálkodó lesz.
A másik változás, a szakszemélyzet kiválasztása. De az eddig is kellett.
Azt kizártnak tartom, hogy a korábbi töblethasználati megállapodásokat, vagy haszonbérleti szerződéseket hatályon kívül helyeznék. Az elképzelhető, hogy egy szerződést nem lehet meghosszabbítani.
Előzmény: Erdőjaro #3671 hozzászólása
Meg kell várni a törvénymódosítások elfogadását, a vhr. megjelenését.
Ha a tulajdonos rendelkezik kiemelt szakirányítói besorolással (nem tudom, ez mit jelent. majd a vhr) akkor nem kell szakirányítót alkalmazni. Ha nem, akkor szerintem igen. Azt, hogy ezt családtag milyen viszonyban teheti meg, majd kiderül.
Azt sem lehet tudni, hogy ezen feltételeknek mikortól kell megfelelni. Az is majd a vhr.-ben lesz benne gondolom.
Előzmény: horog.jozsef #3672 hozzászólása
Annak senni jelentősége, hogy az ingatlan nyilvántartásban milyen művelési ágban van bejegyezve.
A kérdés az, szerepel-é az Országos Erdőállomány Adattárban. Vagy a teljes terület, vagy annak egy része. Ha igen, akkor erdő.
Előzmény: Matyi50 #3668 hozzászólása
Nem tudom, mert erről, meg még sok mindenről nem szól a törvényjavaslat. Majd ha lesz törvény többet tudunk, de az még kevés lesz. Ezek az előírások ugyan is csak akkor lesznek végrehajthatók, ha megjelennek az ezzel kapcsolatos rendeletek. Addig nem.
Nem kellene mindenütt a gonoszt látnod. Azért nem, mert szerintem ilyen nincs.
Előzmény: Matyi50 #3665 hozzászólása
Bár csak egyszer olvastam el a jogszabálytervezetet, mert a lényeg az elfogadott törvény lesz, de nem erről szól a dolog.
Az előterjesztés szerint csak vállalkozási formában, írásban kötött megállapodás alapján lehet a jövőben szakiránytói tevékenységet ellátni. Ez lehet egyéni, vagy társas vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy egyrészről meg fog újulni a szakirányítói nyilvántartás, feltételekhez (pl. képzéseken való részvétel, és az ezekkel szerzett kreditpontok) lesz kötve az, hogy mely jogosult szakszemélyzetek szerepelhetnek benne, másrészről ez nagyobb biztonságot fog jelenteni az erdőtulajdonosoknak, erdőgazdálkodóknak, de a szakirányítóknak is, mert a szakirányítás írásos szerződéshez lesz kötve. Ráadásul úgy, hogy végre az is tisztázva lesz, egy erdőgazdálkodónak akár több szakirányítója is lehet. Tehát különböző feladatokkal, például egy erdőterv módosítás elkészítésével bárkit megbízhat, aki szerepel a nyilvántartásban.
Csak emlékezz arra, itt a fórumon hányszor vetettek föl erdőgazdálkodók olyan kérdéseket, amiket a szakirányítóiknak kisujjból vágni kellett volna. De nem vágták. Akkor miért fizetik őket?
Ezzel azt akarom mondani, hogy nagyon ideje már véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy olyan szakirányítók tevékenykedjenek, akik még az évet sem tudják eltalálni, amikor az Evt. megjelent, nem még hogy azt tudnák, mit is tartalmaznak a jogszabályok. Ha a kreditpontok megszerzése, és a szakirányítói jogosultság vizsgákhoz, tudáshoz lesz kötve, az nagyon nagy előnyére lesz a szakmának is, de az erdőgazdálkodóknak is. Mert így esély lesz arra, hogy minőségi erdőgazdálkodás folyhasson, megfelelő szakmai tudással rendelkező szakszemélyzet irányításával.
Ennek azonban semmi köze a fakitermelő, erdőművelő vállalkozásokhoz. Azok kétségtelenül egyre kevesebben vannak, de ez nem szakirányítói kérdés.
De az igazán komoly változás az erdőgazdálkodói jogosultság terén lesz.
Úgy tűnik, nem lesz meghosszabbítva a megbízási jogviszonyok határideje, és nem lesz lehetőség a tulajdonosok közötti többlethasználati megállapodásra sem.
Viszont a szakirányítói nyilvántartásban lesz egy olyan kategória, hogy erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás. Ez azért fontos, mert a törvényjavaslat szerint a továbbiakban erdő haszonbérbe adni csak az ilyen vállalkozásoknak lehet. Na én ezt pofázom már vagy 20 éve. Ezt tapostam, és most úgy néz ki, hogy a jogalkotók is megértették.
Ezen kívül lesz még több lehetőség is a tulajdonosoknak. Úgymint erdőgazdálkodói integrációs szerződés, és erdőkezelői szerződés.
Előzmény: Erdőjaro #3657 hozzászólása
Majd a törvényt lesz érdemes tanulmányozni, mert szerintem nem kevés módosító indítvány lesz. Már csak azért is, mert van jó pár ellentmondás a törvénytervezetben, amit remélhetőleg észre vesznek.
Ami a szakirányítást illeti, mármint, hogy csak szakirányító vállalkozások végezhetik, és írásban kell megállapodni az erdőgazdálkodóval, az nagyon üdvözölendő. Évek óta sürgetem ezt minden szakmai fórumon.
Ugyan így évek óta mondom, erdőgazdálkodásra csak a tulajdonosnak, vagy szakembernek legyen lehetősége. Erdőt használatba adni hozzá nem értőknek nonszensz.
Na most ez úgy néz ki, végre szabályozva lesz.
Előzmény: szeszko #3659 hozzászólása
Bejelented a nyomtatványon a fásításból fakitermelést. Tértivevényesen. A tértivevényen rajta lesz az átvétel dátuma. Az azt követő 21 napban van lehetősége az erdészeti hatóságnak korlátozni, vagy megtiltani a fakitermelést. Ha nem kapsz erről határozatot, akkor a 22. napon megkezdheted a termelést. Lehet egyébként, hogy visszaküldik a bejelentést záradékolva. Korábban ez így működött, és van ahol ez újra gyakorlat.
Ha nem, akkor a saját példányod, meg a tértivevény legyen nálad mikor termelsz. És nem felejts el szállítólevelet írni,mikor hozod a fát.
Előzmény: horog.jozsef #3660 hozzászólása
Először nézz utána mit vettél. Mert lehet, hogy erdőt.
Előzmény: Mihály #6474 hozzászólása
Ha valaki nagy hülyeségeket irkál ezen a fórumon, az te vagy.
Inkább maradj csendben és figyelj. Olvasgasd pl. az én hozzászólásaimat. Előnyödre válik. Percek alatt éveket okosodhatsz.
Előzmény: Erdőjaro #3646 hozzászólása
parlament-fejlécben irományok-lenyíló ablakban folyamatban lévő törvényjavaslatok-T/9932 javaslat megnyitni-szöveges PDF
Előzmény: BélaNB #3652 hozzászólása
A lejt fokot elnézve talajvédelmi rendeltetésű.
Írni kell egy erdőterv módosítási kérelmet. A kérelemben föllehet hívni a jogszabályi helyet, amely szerint a kultúrerdő természetességű erdőknél a vágásérettségi kor csak tájékoztató jellegű.
A kérelemhez mellékelni kell egy erdőrészlet leíró lapot, amelyben a fakitermelési tervben le kell vezetni a trv-t. Az erdősítési tervet pedig úgy kell kitölteni, hogy az erdősítés módja TFSARJ, célállománya A, vagyis akác.
A leíró lapot alá kell írni az erdőgazdálkodónak, és a szakszemélyzetnek is.
Benyújtásra került salátatörvényben módosítani fogják az erdőtörvényt.
Első olvasatra lesz benne pár érdekes dolog.
Ugyan így módosítani fogják a földforgalmi törvényt ( 2013. évi CXXII. törvény) illetve ennek átmeneti rendelkezését (2013. évi CCXII. törvény).
Gyakorlatilag teljesen újra szabályozzák az erdőgazdálkodási jogosultságot. Szerintem kifejezetten pozitív irányba.
Ugyan így az Evt. módosítás egyértelműen meghatározza, ki lehet szakirányító magánerdő gazdálkodóknál. Megszűnik az állami erdész kollégák egyeduralma.
Előzmény: Erdőjaro #3632 hozzászólása
Boccs, de kiszálltam.
Akkor mégegyszer az ominózus poszt
https://erdojog.blog.hu/2020/03/05/torlik_vagy_sem_megszunik
Nos akkor befejezés, zárás képpen leírom miért téved Balogh Natália a megbízott erdőgazdálkodói jogviszony adattári törlésével kapcsolatban.
[link1]
Nézzük meg a hatályos jogszabályi előírást az Evt.-ből:
"113. §
(25)535 Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megbízási szerződést bármelyik fél 60 napos felmondási idővel felmondhatja.
(25a)536 A (25) bekezdés szerinti szerződések 2020. május 7-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.2
Az első lényeges kérdés, mi minősül megbízási szerződésnek, megbízási jogviszonynak. Nos nem szaporítva a szót, a lényeg, hogy a megbízott a megbízó utasításai szerint jár el, és az elvégzett feladatért megbízási díj illeti meg.
Ezek után nézzük, hogyan lehet szétszálazni egy megbízási jogviszonyt más jogviszonyoktól. A dolog lényege. Egy szerződést soha nem az elnevezése, hanem annak tartalma szerint értékelünk. Ez azt jelenti, hogy attól, hogy a szerződés fejlécében az áll, hogy "Megbízási szerződés", az nem jelenti azt, hogy a tartalma is arról szól. Vagyis, ha a szerződés nem megbízási díjat tartalmaz, hanem pl. bérleti díjat, akkor az nem megbízási szerződés hanem használati megállapodás, haszonbérleti, vagy feles bérleti szerződés. Tehát ha a "megbízott erdőgazdálkodó" a tulajdonosok részére a haszonvételekből származó bevétel után pénzben, vagy természetben díjat fizet, akkor az nem megbízási jogviszony. Ha viszont a szerződésben bármilyen formában az erdőgazdálkodó részére díj, jutalék van kikötve, az megbízási jogviszony. Tehát először ezt kell tisztázni.
És akkor most térjünk rá arra, 2020 május 7-tel automatikusan megszűnik-é a megbízott erdőgazdálkodók lehetősége arra,hogy gyakorolják erdőgazdálkodói jogaikat.
A válasz egyértelműen nem. Ahogy azt az Evt. kimondja:
"18. §
(3) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és – a határozott idejű szerződéseket kivéve – a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg."
Vagyis mindaddig, amíg valakit nem törölnek "jogerősen" a nyilvántartásból, addig erdőgazdálkodó. Balogh Natália ott téved először, hogy összekeveri a fentebb beidézett jogszabályi előírást a határozott idejű szerződésekkel. Ez utóbbi esetén ugyan kétségtelen, hogy az erdőgazdálkodási jogosultság a szerződés lejártával megszűnik. A megbízási jogviszony esetében azonban a törvény ezt nem mondja ki. Azt mondja ki, hogy az ilyen szerződések hatályukat veszítik. Tehát. Az idézett jogszabályi előírás nem mondja ki, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy megbízott erdőgazdálkodók automatikusan törlésre kerülnek a nyilvántartásból. Azt mondja ki, hogy "az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból."
És akkor nézzük, hogy hogyan.
Balogh Natália második tévedése az, hogy ez a törvény erejénél fogva következik be. Vagyis, hogy 2020 május 8-án a megbízott erdőgazdálkodók már akkor sem erdőgazdálkodók, nem gyakorolhatják jogaikat, ha egyébként még szerepelnek a nyilvántartásba. Ennek alátámasztására beidéz egy Kúria elvi határozatot (elvi határozat, nem elvi döntés Kedves Natália).
Csakhogy. Ennek a határozatnak semmi köze az erdőgazdálkodói nyilvántartáshoz. Mint ahogy a blogbejegyzésben is kiemelésre került a Kúria határozat a földhasználói nyilvántartással kapcsolatos megállapításokat tesz. A földhasználói nyilvántartás -ahogy az a kiemelt Kúria határozatban is olvasható- deklaratív bejegyzés. Vagyis a már létező jogot, a földhasználat jogát regisztrálja. Tehát a jog, a használat joga ettől a bejegyzéstől függetlenül már fönnáll. Magyarul, egy szántót akkor is birtokba lehet venni, lehet használni, ha az erre jogosult nem jegyezteti be ezt a jogot a földhasználati nyilvántartásba.
Az erdőknél azonban ez nem így működik. Hiába szerez valaki akár tulajdon-, akár használati jogot egy erdőnek minősülő földre, addig nem használhatja, nem gazdálkodhat rajta, amíg nyilvántartásba nem veszik, mint erdőgazdálkodó. Ebből egyértelműen következik, hogy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi nem deklaratív, hanem KONSTITUTÍV jogi aktus. Vagyis jogot KELETKEZTET! Ahogyan azt az Evt. fentebb idézett 18. §-a kimondja.
Miután ezt a jogot egy hatósági jogi aktus keletkezteti, annak törléséhez is hatósági jogi aktus szükséges. Ezt egyértelműen kimondja a 433/2017. Korm. rendelet is:
"3. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőnek minősülő föld használatára vonatkozó bejegyzés erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlésére irányuló hivatalból indított eljárást folytat le
a) természetes személy erdőgazdálkodó halála vagy erdőgazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén,
b) a használati jogosultság megszűnése esetén, illetve
c) ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tudja igazolni a használati jogosultságát."
A b)pont alkalmazandó ebben az esetben. Miután az Evt. előírása szerint 2020 május 7-tel a megbízási szerződések hatályukat veszítik, így ezzel a nappal megszűnik megbízott erdőgazdálkodó használati jogosultsága. A kormányrendelet előírása szerint tehát az erdészeti hatóságnak ezek után hivatalból indított törlési eljárást kell lefolytatnia. Annak eredményéről határozatot kell hoznia, azt közölnie kell az érintettekkel. Természetesen megjelölve a jogorvoslati lehetőséget is. Amikor ez a határozat hatályosul, és a megbízott erdőgazdálkodót törlik a nyilvántartásból, akkor szűnnek meg az ehhez köthető jogai, és kötelezettségei.
DE ADDIG NEM!
Miután a Balogh Natália nevű nő, aki kinevezte magát erdőjogásznak a blogján megszüntette a kommentelési lehetőséget itt hívnám föl a tisztelt erdőgazdálkodók, és erdőtulajdonosok figyelmét arra, hogy a blogon olvasható információk jelentős része téves jogértelmezésen alapul.
Ilyen például, hogy a megbízott erdőgazdálkodói jogviszony 2020 május 07-tel olyan formában szűnik meg, hogy már másnaptól akkor sem gyakorolható, ha egyébként az erdőgazdálkodó még nincs jogerősen törölve a nyilvántartásból.
Ez nem igaz.
Megkezdődtek az erdőtervezések a jogszabályban előírt körzetekben.
Lehetőség van javaslatokat tenni a tervezéssel kapcsolatban. Sok későbbi kellemetlenséget ellehet kerülni. Nagyon sokat.
Előzmény: Matyi50 #3622 hozzászólása
Nem igazán látom értelmét a erdőt venni, még nyomott áron sem. Hacsak valaki nincs olyan információk birtokában, amik nem publikusak.
Ma nagyon sokan szabadulnának az erdőktől, de a kereslet nagyon gyér. Én személy szerint nem igazán tudnék indokot fölhozni arra, miért érdemes erdőt venni.
Előzmény: Erdőjaro #3617 hozzászólása
Felkerült a pont az i-re. Ahogyan már számtalanszor elmondtam, felkészült, jogban is jártas szakirányító nélkül egyetlen erdőgazdálkodó sem rúg labdába az erdészeti hatósággal szemben.
"Jó hír"
Március 01-től az erdészeti hatóságok visszakerülnek a kormányhivatalokhoz. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a hatóság által hozott végzések, határozatok fellebbezhetősége. Aki nem ért egyet a döntéssel, annak bírósághoz kell fordulnia jogorvoslatért.
Előzmény: csoppika #3613 hozzászólása
Ha eddig nem tervezték be, akkor ezután már nem fogják, legfeljebb szabad rendelkezésű erdőként veszik föl, ha megfelel a kritériumoknak.
Előzmény: csoppika #3612 hozzászólása
Fásításból fakitermelés bejlentése
Előzmény: csoppika #3608 hozzászólása
Bejelented a fakitermelést akár erdőben, akár fásításban, és az erdészeti hatóságnak 21 napja van arra, hogy korlátozza, vagy megtiltsa. Ha ezt nem teszi, akkor a 22. napon kezdheted a termelést.
Persze ha már az erdőtervben van korlátozás, azt illik figyelembe venni. Főleg a szakirányítónak.
Előzmény: Erdőjaro #3605 hozzászólása
A MEPAR-ban rögzített védett tájképi elemekre vonatkozik.
Előzmény: imiagro14 #3593 hozzászólása
Gondolom a záródással lehet gond. Mondjuk 2000 négyzetméter elég kevésnek tűnik. Ha nem vagy erdőgazdálkodó túl sok mindent nem tudnak tenni, ha az vagy akkor igen.
De többet kellene tudni a dologról ahhoz, hogy tippet tudjak adni.
https://mandiner.hu/cikk/20200221_nagy_istvan_interju
Előzmény: Erdőjaro #3590 hozzászólása
Nagyon neki vannak buzdulva, az kétségtelen. Majd meglátjuk mi lesz ebből.
Végül is az adattárból kivezetett szabad rendelkezésű erdők is erdők. Vagy ha pl. ott vannak az évtizedek óta nem művelt zártkertek. Vagy az elhanyagolt gyepterületek, amiknek egy része akácosok mellett van. Zúzás, gyökérszaggatás, és már erdőt lehet csinálni belőle. De ez akkor fog működni, ha megéri. Mert ha valaki egy ilyen gyepet évente egyszer megzúz,és megkapja a földalapút,az nem fogja önerdősíteni.
Én abban bízom, hogy lesz olyan támogatás, amit azért kapnak a gazdálkodók, ha nem gazdálkodnak. Vagyis ha csak a minimálisan szükséges fahasználati beavatkozást hajtják végre.
Előzmény: eep12 #3706 hozzászólása
Ha nem akarjátok bérbe adni, akkor mindhárman külön-külön tértivevényes levélben utasítsátok vissza az ajánlatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül. Világosan, érthetően. Ha csak egyvalaki teszi ezt, a másik kettő nem, és az ő tulajdoni hányaduk 50%-nál nagyobb, akkor még mindig lesz lehetősége az ajánlattevőnek, hogy használati megosztást csináljon, és az ő területükön bérlő legyen.
A célravezető az lenne,ha valamelyikőtök bevállalná az erdőgazdálkodást.
Előzmény: Matyi50 #3586 hozzászólása
Az általam ismert fidesz olichgarhák szabadulnának az erdeiktől. Amelyiknek meg nincs, az még véletlenül sem akar venni. Nem buli az erdő, nagyon nem, főleg a termőföldhöz képest. És ezt szerintem ők jól tudják. Kivétel talán a naturás erdők.
Én már végignéztem egy fapiac összezuhanást a '90-es évek elején. Szerintem ez most hosszabb lesz. Csak abba kell belegondolni, mi lenne ha az a többszázezer köbméter tűzifa, amit most az állam megvesz saját magától, és kiosztja szociális tűzifa címén, a piacon maradna.
Nagyon komolyan vissza lesz nyesve a tűzifa ára, mert másképpen nem lehet eladni. De még így sem lesz egyszerű. Ez addig fog tartani, amíg a jelenlegi mértékű lesz a foglalkoztatás, és folyamatosan nőnek a bérek. Mert addig a gáz lesz az úr, meg a napenergia.
Változást az fog eredményezni talán, ha az eju hajlandó lesz támogatni pénzel azt is, ha valaki nem gazdálkodik. Vagyis azért fizet,hogy ne termelj az erdődbe. Én ebben bízom, ezért bérelek erdőket.
Az erdők privatizációja az egyik legnagyobb gazemberség volt a gengszterváltás után. Mindenkit, ezért felelős sittre kéne vágni élete végéig.
Előzmény: Erdőjaro #3584 hozzászólása
Nagyon úgy néz ki, hogy rövid időn belül padlót fog a magánerdő gazdálkodás. Ennek vannak egészen friss okai is, mint a fapiac bezuhanása, ami véleményem szerint tartós lesz, a munkaerő hiány, a túlszabályozottság, stb.
És vannak hosszú évekre visszanyúló okok, mint a bizonytalan, sokszor értelmezhetetlen jogi háttér, az átláthatatlan, megoldatlan adózási kérdések, a fiatal erdőgazdálkodók hiánya, a túlburjánzó bürokrácia, és a képzett, a jogszabályok dzsungelében eligazodni képes szakirányítók hiánya. És így tovább.
Érdekes lesz megfigyelni, hogy a hirtelen született kormányzati érdeklődés az erdők iránt magával hozza-é ezen problémák megértését, orvoslását. Szerintem nem. Azért sem, mert ma nincs olyan szakmai szervezet, amely napi kapcsolatban lenne az érintettekkel, az erdőtulajdonosokkal, az erdőgazdálkodókkal, a szakirányítókkal, és az erdészeti hatóság munkatársaival. Enélkül pedig nem fog menni. Marad a mellé-, és az egymás mellett elbeszélés.
Én már egy ideje nem vállalok szakirányítást, ami van is igyekszem leépíteni. Erdőbérlésben gondolkodom inkább, de ez sem egyszerű játék.
Előzmény: Matyi50 #3582 hozzászólása
Van egy állítólagos érdekvédelmi szervezet a MEGOSZ. Köztudomásúlag Móczék gründolták össze az Evt. módosítást. Ami úgy szar, ahogy van. Ennek ellenére a MEGOSZ honlapján két éve egy hang nincs arról, mennyi probléma van. Kussolnak, minden a legnagyobb rendben.
Az erdészeti hatóságok meg miután nekik is kussolni kell, a gyengébb ellenállás felé fejtik ki az erőt. Vagyis a tulajdonosok, meg az erdőgazdálkodók felé.
Olyan szakirányítókat kell megszólítani az erdőgazdálkodóknak, akik ki tudják védeni ezeket a sokszor jogalap nélküli, vagy félreértelmezett jogszabályokra hivatkozó határozatokat.
Előzmény: Erdőjaro #3580 hozzászólása
Nem tudom, nem néztem meg az erdőrészletet.
Viszont ha valóban bírságolni fognak Molnár Gabiék, és valamelyik tulajdonos/tulajdonosok bíróságra viszik a dolgot, és lesz aki érthetően elmagyarázza az eljáró bírónak, miért jogszabálysértő a határozat, akkor el fog bukni a dolog.
Igen érthető a hatóság szándéka, de ha a jogalkotó hülye, vagy hanyag, azt nem lehet az ügyfél terhére róni.
Előzmény: Kapusi Csilla #281 hozzászólása
Majd ha a fideszes olichgarhák, élükön az egybites gázszerelővel érdekeltek lesznek az ilyen bizniszekben, föl fog gyorsulni az elbírálás, és a kifizetés is.
Konkrétan az erdőknek addig jó, míg ez a söpredék nem vet szemet rájuk.
Előzmény: Erdőjaro #3578 hozzászólása
Nem bírságolnak. Úgy, hogy gyakorlatilag az Evt. módosítása óta erre nincs lehetőségük.
Megjegyzem, valamilyen formában jogos.
http://www.nfk.gov.hu/Hatosagi_hirdetmenyek___Erdeszet_category_45
A harmadik hirdetmény.
Úgy látom új csapásirányt találtak az erdészeti hatóságok arra, hogyan kötelezzék a tulajdonosokat az erdőfelújításra, ha nincs erdőgazdálkodó.
Előzmény: Selvin #814 hozzászólása
A Munka törvénykönyve nem tiltja, hogy több munkaviszonyod legyen, akár két 8 órás is. Viszont az új cégedet tájékoztatni kell arról, hogy már van másik munkaviszonyod is.
Előzmény: Pont #801 hozzászólása
Tökéletesen fölmondtad a neoliberális mantrát. A mezőgazdasági termelés adó-, és járuléktámogatása csak és kizárólag a tőke, a tőkések érdeke. Ráadásul úgy, hogy ez alapvetően nem az ő, hanem az adófizetők pénzéből történik.
Soroljak olyan szakmákat, amik nem vonzóak a fiatalok számára, és valószínűleg nincsenek túlfizetve?
Előzmény: Pont #794 hozzászólása
Ez nem válasz.
Ez kb. olyan, mint ha egy kurvától megkérdezik, miét kurva, mire az a válasz, miért más nem az?
Miért kell adó-, és járulékmentességet biztosítani az őstermelők, a gazdáknak?
Oscar Wilde
A Boldog Herceg
A mű eredeti címe: The Happy Prince
Fordította: Lengyel Balázs
Egy oszlop tetején, magasan a város fölött állt a Boldog Herceg szobra. Tetőtől talpig arany borította, vékony, finom levelekben, két ragyogó zafír volt a szeme, s hatalmas rubin piroslott a kardja markolatán.
Nemhiába csodálta mindenki.
- Legalább olyan szép, mint egy szélkakas - jegyezte meg az egyik városi tanácsos, aki szerette volna, ha híre megy művészi ízlésének -, csakhogy nincs annyi haszna - tette hozzá, nehogy az emberek még azt higgyék, hiányzik belőle a gyakorlati érzék, mert az aztán nem hiányzott.
- Bár olyan lennél, mint a Boldog Herceg! - sóhajtott fel a józan anya, mert kisfia nyafogott, hogy hozza le neki a csillagokat. - A Boldog Hercegnek még álmában sem jut eszébe, hogy nyafogjon valamiért.
- Örülök, hogy akad legalább egy lény a világon, aki tökéletesen boldog - dünnyögte a csalódott férfi, amint a csodálatos szobrot bámulta.
- Olyan, mint egy angyal - mondták az árva gyerekek, amikor kiléptek a székesegyházból ragyogó skarlátvörös kabátban és tiszta, fehér kötényben.
- Honnan tudjátok? - kérdezte a számtantanár. - Sose láttatok angyalt.
- Dehogynem, álmunkban - válaszolták a gyerekek, és a számtantanár összeráncolta a homlokát, és nagyon szigorú arcot vágott, mert nem helyeselte, ha a gyerekek álmodnak.
Egy éjszaka elszállt a város fölött egy kis fecske. Társai már hat hete útnak indultak Egyiptomba, de ő hátramaradt, mert szerelemes volt a legszebb nádszálba. Még a kora tavaszon ismerkedett meg vele, amint egy nagy, sárga pillét kergetett a folyó mentén, és a nádszál karcsú alakja úgy elbűvölte, hogy megállt és megszólította:
- Szeresselek? - kérdezte a fecske, mert kedvelte az egyenes beszédet, mire a nádszál mélyen meghajolt. Így aztán a fecske újra meg újra körülrepülte a nádszálat, a szárnya meg-megérintette és ezüstösen fodrozta a vizet. Ez volt a vallomása, és így udvarolt egész nyáron át.
- Micsoda nevetséges kapcsolat - csivitelte a többi fecske -, nincs a menyasszonynak pénze, és túlságos sok a rokona. - És csakugyan, a folyót szinte elborította a nád. Azután beköszöntött az ősz, és a fecskék elrepültek. Távozásuk után a kis fecske nagyon egyedül maradt, és unni kezdte kedvesét.
- Örökké csak hallgat - mondta -, és félek, hogy ingatag természet, mert szüntelenül kacérkodik a széllel. - És valóban, a nádszál a legkisebb szélre is a lehető legkecsesebben hajladozott. - Elismerem ugyan, hogy otthon ülő teremtés - folytatta a fecske -, én viszont szeretek utazni, szeressen hát utazni a feleségem is! - Eljössz-e velem? - kérdezte végül a nádszáltól; de az csak a fejét rázta, annyira ragaszkodott az otthonához. - Hitegettél csak! - kiáltotta a fecske. - Indulok a piramisokhoz. Isten veled! - És elrepült.
Szállt, szállt egész nap, és estére megérkezett a városba.
- Hol töltsem az éjszakát? - kérdezte. - Remélem, felkészültek a fogadásomra.
Ekkor megpillantotta a szobrot az oszlop tetején.
- Itt fogok megszállni - kiáltott fel -, pompás ez a hely, járja a friss levegő is! - És leereszkedett, egyenesen a Boldog Herceg lába elé. - Arany a hálószobám - mondta magának halkan, amint körülpillantott, és aludni készült; de alig dugta a fejecskéjét a szárnya alá, rápottyant egy nagy vízcsepp. - Milyen különös! - kiáltott fel. - Egyetlen felhő sincs az égen, tisztán ragyognak a csillagok, és mégis esik. Bizony szörnyű az éghajlat itt Észak-Európában. A nádszál ugyan szerette az esőt, de csak puszta önzésből.
Akkor ismét ráhullott egy csepp.
- Mi haszna van egy ilyen szobornak, ha még az esőtől sem véd meg? - kérdezte. - Keresnem kell egy jó, fedeles kéményt. - És elhatározta, hogy továbbszáll.
De mielőtt szétnyitotta volna szárnyait, ráhullott a harmadik csepp. Ekkor felnézett és látta - de jaj, mit is látott?
A Boldog Herceg szeme könnyben úszott, és a könnyek végigcsorogtak aranyorcáján. És a holdfényben olyan gyönyörű volt az arca, hogy a kis fecskét elöntötte a szánalom.
- Ki vagy te? - kérdezte.
- Én vagyok a Boldog Herceg.
- Miért sírsz akkor? - kérdezte a fecske. - Teljesen átáztattak a könnyeid.
- Míg éltem, és emberi szívem volt - felelte a szobor -, azt se tudtam, mi a könny, mert a Gondtalanság Palotájában laktam, ahova nem léphet be a Szomorúság. Nappal a kertben játszottam társaimmal, este pedig a Nagy Teremben én nyitottam meg a táncot. A kertet magas fal vette körül, de nekem eszembe se jutott megkérdezni, hogy mi van a falon túl, olyan szép volt odabent minden. Az udvaroncaim Boldog Hercegnek neveztek, és én csakugyan boldog voltam, ha a gyönyör boldogság. Így éltem, és így haltam meg. És most, hogy holt vagyok, ide állítottak, olyan magasra, hogy látnom kell a város minden szörnyűségét és nyomorúságát, és bár a szívem ólomból van, mást sem csinálok, csak sírok.
"Úgy, hát belül nem is arany?" - jegyezte meg magában a fecske. De udvariasabb volt annál, semhogy kimondjon egy ilyen személyes természetű megjegyzést.
- Messze innen - folytatta mély, zengő hangon a szobor -, jó messze, valamelyik kis utcában áll egy szomorú házacska. Ablaka éppen nyitva, és én egy asszonyt látok odabent, amint az asztal mellett ül. Arca keskeny és megviselt, keze durva és vörös, telis-tele tűszúrással, mert az asszony varrónő. Golgotavirágokat hímez éppen egy atlaszruhára, amelyet a királyné legkedvesebb udvarhölgye visel majd a legközelebbi udvari bálon. A szoba sarkában, az ágyon betegen fekszik a kisfia. Lázas, és narancsot kér. De az édesanyja nem tud mást adni neki, csak vizet, s így a kisfiú sír. Fecském, fecském, kicsi fecském, nem vinnéd-e el neki a rubint a kardom markolatáról? Lábamat ehhez a talapzathoz erősítették, magam nem tudok mozdulni.
- Engem várnak már Egyiptomban - mondta a fecske. - Társaim föl-le cikáznak a Nílus fölött, és beszélgetnek a nagy lótuszvirágokkal. Hamarosan elpihennek a nagy király piramisában. Ott fekszik a király is festett koporsóban. Sárga vászonba burkolták, és bebalzsamozták fűszerekkel. A nyakában halványzöld jadelánc van, és a keze, mint a száraz levél.
- Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, várhatnál-e még egy éjszakát, lennél-e a követem? A kisfiú olyan szomjas, és az édesanyja olyan szomorú.
- Ha meggondolom, én nem is szeretem a fiúkat - felelte a fecske. - Múlt nyáron, amikor a folyó mellett tanyáztam, volt ott két durva kölyök, a molnár fiai, akik unos-untalan kővel hajigáltak. Persze, nem találtak el, mi fecskék sebesebben repülünk annál, és az én famíliám különösen híres a gyorsaságáról, hanem azért ez tiszteletlenség volt.
De a Boldog Herceg úgy elszomorodott, hogy a kis fecske megsajnálta.
- Bár nagyon hideg van - mondta -, egy éjszakára mégis maradok, és a követed leszek.
- Köszönöm kicsi fecske - mondta a Herceg.
Így aztán a fecske kicsípte a nagy rubint a Herceg kardjából, és a csőrébe fogva, a tetők fölé emelkedett.
Elszállt a székesegyház tornya mellett, ahol az angyalok fehér márványszobrai állnak. Elsuhant a palota fölött, és hallotta a tánc dobogását. Egy szép fiatal lány épp akkor lépett ki az erkélyre szerelmesével.
- Milyen csodálatosak a csillagok - mondta a férfi -, és milyen csodálatos a szerelem hatalma!
- Remélem, hogy idejében elkészül a ruhám az udvari bálra - felelte a lány -, golgotavirág-hímzést rendeltem rá, de a varrónők olyan lusták.
A fecske átsuhant a folyó felett, és látta a hajóárbocokon lengő lámpásokat. Elszállt a gettó fölött, és látta, amint az alkudozó öreg zsidók rézserpenyőben méregetik a pénzt. Végül elérkezett ahhoz a szomorú házhoz, és benézett. A kisfiú lázasan köhögött az ágyban, anyját pedig a fáradságtól elnyomta az álom. Beröpült hát a szobába, és letette az asztalra, az asszony gyűszűje mellé a nagy rubint. Aztán gyengéden körülrepülte az ágyat, és szárnyával legyezgette a kisfiú homlokát.
- Milyen jó hűvös van - mondta a kisfiú -, most már meg fogok gyógyulni! - És édes álomba merült.
Akkor a fecske visszaszállt a Boldog Herceghez, és elmondta, mit végzett.
- Furcsa - jegyezte meg -, csöppet se fázom, pedig meglehetősen hideg van.
- Mert jót cselekedtél, azért - mondta a Herceg.
A kis fecske elgondolkozott ezen, s azután elaludt. A gondolkozás ugyanis mindig elálmosította.
Hajnalban elszállt a folyóhoz, és megfürdött.
- Milyen rendkívüli jelenség - mondta a madártan professzora, amikor áthaladt a hídon. - Fecske télen! - És hosszú levelet írt az esetről a helybeli újságnak. Nagy feltűnést keltett vele, mivel teletűzdelte olyan szavakkal, amelyeket senki sem értett.
- Ma este indulok Egyiptomba - mondta a fecske, és előre örült az elkövetkezőknek. Meglátogatta sorra a műemlékeket, és sokáig elüldögélt a templomtorony csúcsán.
Amerre csak megfordult, a verebek felcsiripeltek.
- Nicsak, egy előkelő idegen! - mondogatták egymásnak. S így aztán a fecske nagyon jól érezte magát.
Amikor felkelt a hold, visszarepült a Boldog Herceghez.
- Nem üzensz semmit Egyiptomba? - kiáltotta. - Nyomban indulok.
- Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, maradj velem még egy éjszakára.
- Várnak már Egyiptomban - felelte a fecske. - Társaim holnap továbbrepülnek a második vízeséshez. Víziló hűsöl ott a sás között, és hatalmas gránittrónuson ül Memnon isten. Egész álló éjszaka a csillagokat bámulja, s amikor a hajnalcsillag feltűnik az égen, kiszakad belőle az örömkiáltás, és aztán megint elnémul. Délben sárga oroszlánok járnak inni a vízpartra. Szemük zöld, mint a legzöldebb berill, és ordításuk túlharsogja a vízesés zuhogását.
- Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, messze-messze, a város túlsó szélén látok egy fiatalembert egy padlásszobában. Asztala tele van kéziratlapokkal, föléjük hajlik, és mellette, egy talpas pohárban hervadozó ibolyák. Haja barna és hullámos, az ajka piros, mint a gránátalma, a szeme nagy és álmodozó. A darabját szeretné befejezni a színházigazgató számára, de nem tud írni, mert nagyon fázik. Kandallójában nincsen tűz, és az éhség elgyengítette.
- Itt maradok még egy éjszakára - mondta a fecske, mert igazán jó szíve volt. - Vigyek neki is egy rubint?
- Sajnos, nincs több rubinom - mondta a Herceg -, nincs egyebem már, csak a két szemem. Ritka zafírból valók, ezer évvel ezelőtt hozták őket Indiából. Vájd ki az egyiket, s vidd el neki. Majd eladja az ékszerésznek, eleséget és tüzelőt vesz érte, és befejezi a darabját.
- Drága herceg - mondta a fecske -, én ezt nem tudom megtenni! - És sírva fakadt.
- Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, tedd, ahogy parancsoltam!
A fecske hát kivájta a herceg fél szemét, és repült a diákhoz a padlásszobába.
Nem is volt nehéz bejutnia, mert a háztetőn lyuk tátongott, s azon besurranhatott egyenest a szobába. A fiatalember éppen tenyerébe temette az arcát, s meg sem hallotta a szárnyak suhogását; de amikor feltekintett, ott találta a gyönyörű zafírt a hervadt ibolyákon.
- Mégiscsak megbecsülnek - kiáltott fel -, ezt valamelyik tisztelőm küldte! Most már befejezhetem a darabomat! - És sugárzott a boldogságtól.
Másnap a fecske elrepült a kikötőbe. Megült egy nagy hajóárboc csúcsán, és elnézte, hogyan emelik ki a tengerészek köteleken a hatalmas ládákat a hajó gyomrából.
- Húzd meg! - kiáltották, valahányszor egy-egy láda előbukkant.
- Megyek Egyiptomba! - kiáltotta a fecske, de senki sem törődött vele, s így aztán amikor felkelt a hold, visszaszállt a Boldog Herceghez.
- Búcsúzni jöttem - szólt fel hozzá.
- Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, maradj velem még egy éjszakára!
- Tél van - felelte a fecske -, nemsokára itt a fagy, lehull a hó. Egyiptomban a zöld pálmafákra melegen tűz a nap, az iszapban krokodilusok feküsznek, és bután bámulnak a világba. Társaim fészket raknak Baalbek templomában, és turbékolva figyelik őket a rózsaszín és fehér galambok. Drága Herceg, elhagylak, de sohasem foglak elfelejteni, és tavasszal, visszafelé szállva majd hozok neked két szép drágakövet azok helyett, amelyeket elajándékoztál. A rubin pirosabb lesz, mint a piros rózsa, és a zafír kék lesz, akár az óceán.
- Odalent a téren - mondta a Boldog Herceg - álldogál egy gyufaárus kislány. A gyufát beleejtette a csatornába, s tönkrementek az utolsó szálig. Az apja megveri, ha nem visz haza pénzt, és most sírdogál szegény. Nincs se cipője, se harisnyája, és a feje is fedetlen. Vájd ki a másik szememet, add oda neki, és nem veri meg az édesapja.
- Itt maradok még egy éjszakára - mondta a fecske -, de nem vájhatom ki a szemedet, mert akkor megvakulsz.
- Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, tedd, ahogy parancsoltam.
Kivájta hát a fecske a Herceg másik szemét, és elrepült vele. Elsuhant a gyufaárus kislány mellet, és beleejtette a követ a tenyerébe.
- De gyönyörű üvegcserép! - kiáltott fel a kislány, és nevetve hazafutott.
A fecske pedig visszaszállt a Herceghez.
- Most már vak vagy - mondta -, így hát veled maradok örökre.
- Nem, kicsi fecském - mondta a szegény Herceg -, menned kell Egyiptomba.
- Örökre veled maradok - mondta a fecske, és elaludt a herceg lábánál.
Másnap pedig a vállára telepedett, és arról mesélt neki, mi mindent látott ő idegen országokban. Mesélt a piros ibiszekről, amelyek hosszú-hosszú sorokban álldogálnak a Nílus partján, és csőrükbe kapják az aranyhalakat; mesélt a szfinxről, amely olyan öreg, mint maga a világ, a sivatagban él, és tud mindent; mesélt a kalmárokról, akik lassan lépkednek a tevék mellett, és borostyánszemeket szorongatnak a kezükben; mesélt a holdhegyek királyáról, aki fekete, akár az ébenfa, és egy nagy kristály az istene; mesélt az óriás, zöld kígyóról, amely egy pálmafán alszik, és húsz papja mézeskaláccsal eteti; mesélt a törpékről, akik a nagy tavon óriás leveleken hajóznak, és örökös háborút vívnak a lepkékkel.
- Drága kicsi fecském - mondta a Herceg -, csodálatos dolgokat beszélsz nekem, de nincs csodálatosabb az emberi szenvedésnél. Nincs nagyobb titokzatosság, mint a nyomorúság. Repülj végig a város felett, kicsi fecske, és meséld majd el nekem, mit láttál.
Így a fecske végigrepült a város felett, és látta, hogy a gazdagok szép házaikban boldogan vigadoznak, míg a koldusok a kapuk előtt üldögélnek. Berepült a sötét sikátorokba, és belenézett az éhező gyermekek fehér arcába, amint közömbösen bámulták a fekete utcát. Egy híd boltíve alatt két kisfiú feküdt, szorosan egymás karjában, hogy meg ne dermessze őket a hideg.
- Jaj de éhesek vagyunk! - mondták.
- Itt nem alhattok! - kiáltott rájuk az őr, s a két kisfiú nekivágott az esőnek.
Aztán a fecske visszarepült, és elmondta a Hercegnek, mit látott.
- Aranylemezkékkel vagyok borítva - mondta a Herceg -, fejtsd le rólam levelenként, és add a szegényeimnek; az élők azt képzelik, hogy az arany boldogságot hoz rájuk.
A fecske lecsipegette hát az aranylevélkéket, egyiket a másik után, míg a Boldog Herceg tetőtől talpig kopott nem lett és szürke. És az aranylevélkéket, egyiket a másik után, mind a szegényeknek vitte, és a gyermekek arca kipirosodott tőle; nevetésük, játszadozásuk felverte az utcát.
- Van már otthon kenyerünk! - kiáltották.
Amikor lehullott a hó, s a hóra jött a fagy, az utcák mintha ezüstből volnának, úgy csillogtak és ragyogtak; a házak ereszéről hosszú jégcsapok lógtak, megannyi kristálytőr, az emberek pedig mind bundába bújtak, és a kisfiúk skarlátszínű sapkában korcsolyáztak a jégen.
A szegény kicsi fecske egyre jobban és jobban fázott, de annyira megszerette a Herceget, hogy nem akarta elhagyni. Felcsipegette a morzsákat a pék ajtaja előtt, amikor a pék nem látta, és a szárnyaival csapkodott, hogy felmelegedjék.
Végül érezte, hogy nemsokára meghal. Már csak annyi ereje maradt, hogy utoljára rászállhasson a Herceg vállára.
- Isten veled, drága Herceg - suttogta -, ugye, megengeded, hogy megcsókoljam a kezedet?
- Örülök, kicsi fecském, hogy végre mégis elindulsz Egyiptomba - mondta a herceg -, túlságosan hosszan időztél itt; de inkább az ajkamat csókold meg, mert szeretlek.
- Nem Egyiptomba indulok - mondta a fecske. - A halál házába megyek. És a halál, ugye, az álom testvére?
Azzal ajkon csókolta a Boldog Herceget, és holtan hullott a lába elé.
Ebben a pillanatban furcsa roppanás hangzott a szobor belsejéből, mintha valami eltört volna. S csakugyan, az ólomszív kettéhasadt. Szörnyen kemény volt a fagy, annyi bizonyos.
Másnap kora reggel a polgármester a városi tanácsosok kíséretében átsétált a téren.
Ahogy elhaladtak az oszlop mellett, a polgármester feltekintett a szoborra.
- Uramisten! De ütött-kopott ez a Boldog Herceg! - mondta.
- Ütött-kopott, de még mennyire! - harsogták a városi tanácsosok, akik mindig egyetértettek a polgármesterrel; és odamentek a szoborhoz, hogy megnézzék közelebbről.
- Kiesett a rubin a kardjából, a szeme eltűnt, és aranyos külsejét is elvesztette - szólt a polgármester -, hiszen koldusabb már a koldusnál!
- Koldusabb már a koldusnál! - ismételték a tanácsosok.
- És itt meg éppenséggel egy halott madár hever a lábánál! - folytatta a polgármester. - Csakugyan legfőbb ideje rendeletet hoznunk arról, hogy a madaraknak tilos itt meghalniuk.
És a városi írnok följegyezte a javaslatot. Így aztán lebontották a Boldog Herceg szobrát.
- Mivelhogy nem szép, nem is hasznos többé - jelentette ki a művészetek egyetemi professzora.
Azután megolvasztották a szobrot a kemencében, és a polgármester egybehívta a városi tanácsot, hogy elhatározzák: mi történjék az érccel.
- Természetesen új szoborra van szükségünk - mondta -, és legyen az az én szobrom.
- Az én szobrom - mondta mindegyik városi tanácsos, és civakodni kezdtek. És amikor utoljára hallottam felőlük, még egyre civakodtak.
- Milyen különös - mondta a munkavezető az öntőműhelyben. - Ez a meghasadt ólomszív nem olvadt meg a kemencében. Ki kell hajítanunk.
És kihajította a szemétdombra, ahol már ott feküdt a halott fecske is.
- Hozd el nekem a városból azt a két dolgot, ami a legértékesebb - mondotta az Úr egyik angyalának; és az angyal elhozta az ólomszívet és a holt madarat.
- Jól választottál - szólt az Isten -, mert ez a kis madár örökké énekelni fog az én paradicsomkertemben, és a Boldog Herceg az én aranyvárosomban dicsőít majd engemet.
Békés Boldog Karácsonyt Isten áldásával!