Hirdetés
Fórum
| Becenév: | Péter |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2010-01-27 14:31:05 |
| Utolsó belépés: | 2014-05-12 08:36:02 |
| Fórum hozzászólás: | 65 |
Fórumhozzászólásai
- Borkészítés,Borkezelés új
- Jön a jó idő! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Szója termesztése új
- Napraforgó-termesztés új
- S.O.S. új
- Permetezéstechnika - fúvókák új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Körbálázót, de milyet? új
Cikkajánló
Előzmény: #2821 hozzászólása
Vételnél azért nincs elővásárlási joga a helybeli illetőségű szomszédnak (ami jogi személyt szomszédot jelöl) mert jogi személy nem szerezheti meg termőföld tulajdonjogát!
Előzmény: #2821 hozzászólása
helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;
helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;
mi a véleményetek az angus-ról? kistestű marha 450 kg-ig gazdaságosan hízlalható, korán érő. Mennyire kedvelt a felvásárlók körében? A charolais mennyire könnyen ellő?
Előzmény: #5325 hozzászólása
Zsolt!
Először is köszönöm a válaszodat!
Mi úgy gondoljuk, hogy 5-5,5 q-ra hízlalnánk a bikákat. Miért érdemes a charolais bikát magyar tarka tehénnel keresztezni?
sziasztok! A véleményeteket szeretném kikérni. Gondolkozunk rajta, hogy húsmarhatartásba fogunk. (vannak épületeink, gyepünk, abrakunk eddig csak növénytermesztéssel foglalkoztunk) melyik fajtát ajánlanátok ? (mi a charolaisra vagy a limousinra gondoltunk de sokan mondják, hogy a húsjellegű magyar tarkát jobban keresik). Úgy tervezzük, hogy vennénk 50 db üszőt és azt szaporítanánk tovább.
Segítségeteket előre is köszönöm!
Előzmény: #840 hozzászólása
A 16/2002 Kormány rendelet szabályozza:
Vételi ajánlat naptári 60 napra
Haszonbérleti ajánlat naptári 15 napra
kerül kifüggesztésre, amit 2012.dec 28-tól kell alkalmazni.
Előzmény: #388 hozzászólása
Ha az vételi/haszonbérleti ajánlat tartalmaz elállási jogot akkor az fennáll mindenkivel szemben, a eredeti ajánlattevővel és az esetleges elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogosulttal szemben is, hiszen az a kapott ajánlat része.
Előzmény: #880 hozzászólása
MZ/X
A jogszabály nem nevezi meg azt a személyt vagy hivatalt aki jogosult és köteles felállítani a sorrendet, azt a feleknek (ügyvéd, jogi tanácsadó) kell a hatályos jogszabályok alapján tudniuk. Ha mégsem az a személy köt szerződést aki a rangsor alapján jogosult az illetékes földhivatal a tulajdonjog/földhasználati jog bejegyzési kérelmet elutasítja.
Ez a helyzet.
Az új földtörvény koncepció ezt orvosolja mert a "mezőgazdasági igazgatási szerv fogja kijelölni a vevőt/haszonbérlőt ha az ajánlat estében valaki elfogadó nyilatkozatot tett.
Előzmény: #870 hozzászólása
Mf-es!
Ez a dolgok normális menete, mert szerintem nem. Egyébként meg, ha valakinek van egy kis esze rögtön kiszagolja hogy oka van annak hogy 1 ak 500.000.- Ft és él az elővásárlási jogával.(A tulajdonos mit tehet? A fennmaradó tulajdoni hányadát is oda fogja adni mert neki a pénz kell. Ha meg azzal próbálkoztok miután az egy ak esetében élt az elővásárlási jogával, hogy cseréltek az meg egyértelműen színlelt szerződés és semmis ráadásul az aki jogi érdekét valószínűsíti határidő nélkül!!! hivatkozhat rá!
Előzmény: #867 hozzászólása
MZ/X
A rangsort meghatározza a földtörvény. Az ügyvéd, jogi tanácsadó arra szolgál hogy segítsen azoknak a személyeknek akik számára ez nem egyértelmű. A tulajdonjog bejegyzési kérelmet az illetékes földhivatalnak el kell utasítania (a záradékolt kifüggesztésből és az iratjegyzékből tudomást szerez arról ki és milyen jogcímen tett elfogadó nyilatkozatot) ha az adásvételi szerződést nem az arra jogosult felek kötik meg.
Előzmény: #863 hozzászólása
Ano! Én nem tartom normális dolognak azt, hogy esetleg egy olyan általam nem ismert vagy esetleg ellenszenvesnek tartott személynek kelljen eladnom a MAGÁNTULAJDONOMAT akinek nem szeretném még akkor is ha ugyanazokat a feltételeket kell biztosítania mint annak a személynek akivel én megegyeztem.
példa1: A nagynénédtől szeretnél megvásárolni egy szántót akkor a vételi ajánlatot ki kell függesztened mert nem vagytok a ptk. szerinti közeli hozzátartozók és esetleg van valaki aki megelőz az elővásárlási sorrendben (egy szomszéd, vagy családi garázdálkodó) így nem veledd jön létre az adásvétel.
példa2: Rátalálsz egy ingatlanra amelynek a tulajdonosa elhunyt, felkutatod a tulajdonosokat, segédkezel a póthagyatéki eljárás elintézésében, megegyeztek a vételárban majd a kifüggesztés során jön egy elővásárlásra jogosult aki a két retkes kezével otthon ír egy nyilatkozatot és munka és utánajárás nélkül ő vásárolhatja meg az adott ingatlant.
Ez az egész kifüggesztősdi csak arra jó, hogy helyben feszültséget és vitát okozzon. (egyedül a korábbi haszonbérlő és a szomszéd elővásárlási/előhaszonbérleti jogát tartanám meg (függetlenül hogy ő egyéni vállalkozó, őstermelő vagy családi gazdálkodó) a jogi személyek tulajdonszerzését én sem támogatom.
Ha a tulajdonos és az eredeti ajánlattevő annak ellenére, hogy egy elővásárlásra jogosult személy élt ezen jogával (azaz elfogadó nyilatkozatot tett) mégis szerződést kötnének a tulajdonjog bejegyzési kérelmet az illetékes földhivatal elutasítja.
Előzmény: #856 hozzászólása
A jegyzőnek csak annyi feladata van amit a 16/2002-es korm. rendelet számára kijelöl, a vételi/haszonbérleti ajánlatot átveszi azt 8 napon belül kifüggeszti 15 munkanapra, a beérkezett nyilatkozatokat összegyűjti, majd a újabb 8 napja van az záradék és az iratjegyzék elkészítésére amelyet megküld az ajánlatot elfogadó személy/személyek részére. A továbbiakban a tulajdonos együttműködési hajlandóságán múlik, hogy mikor lesz szerződés. Ha a tulajdonos nem hajlandó együttműködni az elfogadó nyilatkozatot tevő személlyel az bírósághoz fordulhat és a bíróság ítéletével pótolja a tulajdonos nyilatkozatát (aláírását). Sajnos ilyen mocsok országban élünk ahol a "jog" rákényszeríthet arra egy tulajdonost, hogy annak adja el a tulajdonát akinek nem akarja.
Előzmény: #836 hozzászólása
Az vételi/haszonbérleti ajánlatban illetve az elfogadó nyilatkozatban megjelölt elővásárlási/elővételi jogosultság valóságtartalmának vizsgálata sem feladata se nem kötelessége, az illetékességgel rendelkező földhivatal a tulajdonjog/földhasználati jog bejegyzési iránti kérelemben lenne köteles vizsgálni.
Előzmény: #836 hozzászólása
A jegyző nincs jogosítványa megállapítani az ajánlattevők közötti sorrendet, esetleg ha a felek a véleményét kikérik adhat iránymutatást de a véleménye nem kötelező érvényű.
Előzmény: #824 hozzászólása
MZ/X az állításod nem igaz, a jegyző az ajánlat tartalmát nem jogosult vizsgálni vagyis neki ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtáblájára az ajánlatot minden felmerülő kifogása ellenére. ( az ingatlan elégséges megjelölése az ingatlan fekvése szerinti település megnevezése és a helyrajziszáma valamint az ajánlattal érintett tulajdoni hányad és a vételár vagy haszonbérleti díj összege) Az ajánlat tartalmi vizsgálatára az illetékes földhivatal jogosult amely ez alapján dönt a tulajdonjog vagy földhasználati jog bejegyzéséről vagy a bejegyzési kérelem elutasításáról.
A termőföldre vonatkozó vételi és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályait a 16/2002. (II. 18.) Kormány rendelet szabályozza. Ajánlom mindenki figyelmébe!
Rendkívüli túlzásnak és visszaélésszerűen gyakorolható jognak találom, hogy a helyi földbizottságnak vétójogot biztosítana a törvény egy adásvételhez vagy egy haszonbérlethez. Lassan azt is megakarják mondani, hogy ki hova sz.rhat.....
Még néhány dolog ha már belekedtem:
- Nem is értem, hogy merülhet fel egy piacgazdaságban hogy egyenrangú felek megegyezésébe a (haszonbérleti díj mértékére gondolok)jogaszabályi maximumot illetve minimumot vezessen be egy olyan vagyontárgy esetében ami nem homogén ( olyan nagyszámú körölmény befolyásolhatja egy föld minőségét és ebből eredően az elérhető jövedelmet hektáronként hogy a bérleti díj jogszabályi keretek közé sorolása a megegyezés gátja lehet és igazságtalanságokhoz vezethet.)
-közel sem mindegy hogy egy tartós jogviszony létrehozásakor (gondolok itt a haszonbérleti jogviszonyra) a tulajdonos dönthesse el kivel szeretne szerződni (Helyben az emberek ismerik egymást tudják ki mennyire hiteles, fizetőképes és fizetőkész) az ebből eredő kockázatot növeli, hogy az állam egy szerve jogosult lesz kijelölni a haszonbérlőt is, így esetleg olyan személyt aki ha a jövőben nem fizet, nem pontosan fizet akkor a tulajdonos kínlódjon vele, egyezkedjen, járjon bíróságra, érvényesítse a jelzálogjogot a bérlő dolgain amit a törvény bíztosítana neki de az állam mossa kezeit. Szemét dolog.
- Közeli hozzátartozó fogalmából kimarad a nagynéni (aki sok esetben egybeesik a keresztszülővel) vagyis a nagynénitő nagybácsitól nem vehetem meg, nem haszonbérelhetem az egyébként egyeneságbeli hozzátartozómtól (nagyszülőmtől) a nagynénimre, nagybácsimra háramlott vagyont kifüggesztés nélkül. Ez is igazságtalan, felháborító,és rossz szabályozás.
- Tartási szerződéssel CSAK EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY szerezhetne földtulajont. Felháborító
Arról csak szó sem esik, mintha az teljesen egyértelmű lenne hogy egyébként magánszemélyek magánjogi szerződéseibe akar az állam beleszólni azáltal, hogy gyakorlatilag a törvény által "mezőgazdasági igazgatási szervnek" nevezett szervezet fogja eldönteni, hogy egy haszonbérleti vagy adásvételi jogviszony kik között jön létre és milyen áron. Tehát azon mindenki probléma nélkül átlép hogy az állam beférkőzik a magántulajdonnal való szabad rendelkezés jogába olyannyira, hogy az öröklés mint univerzális jogutódlás esetén is tulajdonszerzési korlátokba ütköznek az örökösök. Véleményem szerint az országgyűlés úgy hoz szabályt más személyek magántulajdonának átruházására vonatkozóan mintha ahhoz valami köze lenne. Ami az enyém nem is az enyém, ha nem rendelkezhetem róla saját belátásom szerint. Azok az emberek akik ezt a jogszabályt kitalálták elfelejtik azt hogy ez nem nyugat-európa,itt is kialakult volna egy stabil birtokszerkezet ha nem lett volna tszesítés. Rengeteg személy tulajdonát értékelik le azzal, hogy bizonyos embereket akik egyébként gazdálkodók csak azért zárnak ki a földtulajdon vagy a haszonbérlés lehetőségéből mert nem felel meg a helybenlakó törvény szerinti definíciójának. Fazakas miniszter urat hallottam a Hír tv-ben és ebből az interjúból is kiderült hogy nincs tisztában a törvény szövegével és szabályaival. Ez a jogszabály egy elkapkodott összecsapott, a célját el nem érő szörnyszülött. (foglalkoztatási szabályok, mezőgazdasági igazgatási szerv jogköre, földcserére vonatkozó életszerűtlen szabályok, stb.) Ami egyébként érdekes, hogy azok az emberek akiket helyzetbe kíván hozni is elutasítóak vagy félelemmel vegyes érzelmekkel tekintenek a FIDESZ újabb szörnyszülöttjére.
Előzmény: #693 hozzászólása
Helyrajziszám és ahogy írtam a tulajdonost megillető tulajdoni hányad. Ha jobban belegondolsz a tulajdoni lapon a tulajdonos neve mellett sem aranykorona hanem tulajdoni hányad szerepel. pl. 2609/102974
Előzmény: #690 hozzászólása
Hubcika! Nagy tévedés hogy a területnagyság és az aranykorona feltétlen kelléke a vételi ajánlat kifüggesztésének. Település helyrajziszám, az eladó/haszonbérbeadó tulajdoni hányada és a vételi ár/haszonbérleti díj összege.
Jóhogynem már még az eladó/haszonbérbeadó bankszámláján lévő összeget bele nem írják. Aki élni akar elővásárlási/bérleti jogával azért dolgozzon is érte, nem csak benyögjük, hogy nekünk ez kell.
Előzmény: #686 hozzászólása
NSKYPE!
A kérdésre a válasz, igen ki lehet játszani csere-berékkel az elővásárlási jogot. Az elővásárlásra jogosultak a kifüggesztéssel értesülnek az ügyletről, tehát külön nem kell őket nyilatkoztatni külterületi ingatlan esetén. A földhivatal nem jegyzi be adásvétel jogcímen a szerzést a jegyző által záradékolt vételi ajánlat és iratjegyzék hiányában hanem hiánypótlásra szólít fel. A széljegyen lévő bejegyzési kérelem támadható.
Nagyon kíváncsi leszek, hogy az új földtörvény lenti tervezetéből hány elem marad meg a törvény megszületéséig. Ez a koncepció nagyon bonyolulttá és hosszadalmassá tenné a föld tulajdonjogának illetve használati jogának megszerzését amely már így is kellőképpen bonyolult és hosszadalmas.
Felhívom mindenki figyelmét, hogy 2012.05.01-én hatálybe lépett 40/2012. (IV. 27.) VM rendelet amely alapján 8 millió árbevétel feletti őstermelőknek is van bevallási és felügyeleti díj fizetési kötelezettségük.
Cégek esetén a nettó árbevétel 0,1%-a
őstermelők estén a megállapított jövedelemből számítandó.
http://www.nebih.gov.hu/
Előzmény: #252 hozzászólása
ez, így van ugyanis a vonatkozó kormányrendelet szerint teljes bizonyítóerejű magánokiratban kell az elfogadó ajánlatot közölni.
Előzmény: #734 hozzászólása
igen, az elővásárlási jogosultnak lehetősége van csak 1 hrsz. kapcsán is élni elővásárlási jogával. tudom, rossz a szabály de sajnos így van. Erről van bírósági határozat is már.
helyrajziszámonként kell részletezni, hogy melyik esetben milyen elővásárlási joggal rendelkezik a vevő.
Előzmény: #132 hozzászólása
Értelmezés kérdése hogy a felek eltérhetnek-e a ptk. 455.§ (1) azon általános szabályától amelyik kimondja, hogy a " A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni".
Ne az előhaszonbérleti jogosult határozza már meg hogy ki milyen feltételekkel adhatja bérbe a saját földjét mert már lassan ott járunk.......
Előzmény: #103 hozzászólása
Soha semmilyen törvény nem tiltotta a haszonbérbeadónak hogy a saját tulajdonát eladja. Rosszul informálódtál.
Vicc az egész. Egy haszonbérleti pályázat sava-borsa a haszonbérleti díj mértéke lenne, ezzel az 1250 ft/ak bérleti díjjal nagyon alálőttek. "hugyér szarér" már elnézést a kifejezésért használatba adják 2030-ig az állami földet.
Előzmény: #1774 hozzászólása
Összeségében Fecónak igaza van, de:
Az autó ára igaz, hogy költség de nem írható le egyszerre kft esetén csak az amoritáziós kulccsal több év alatt míg
egyéni vállalkozó egyszerre leírhatja. Az áfa meg csak bizonyos tipusú autók után (pick up) igényelhető vissza. Ezek alapján cégautóadó (levonható a gépjárműadó összegéből) ide vagy oda akkor is megéri cégautót venni.
A cafeteria esetében ha jól tudom ha magadnak adsz természetbeni juttatást mint a társaság munkavállalójának akkor az alkalmazottaidnak is adnod kell valamennyit ugyanis cafeteria szabályzatot kell csinálni.
Ha van egy saját kft-d akkor a saját tulajdonú földjeidet haszonbérbe adod neki legalább 5 évre és szja mentesen kapsz olyan legális pénzt amely a kft számára költség.
Előzmény: #1010 hozzászólása
Nem vágtunk bele végülis, mondhatom szerencsénkre mert akinek itt a környéken volt annak elvitte a betegség, így vagy nem termett annyit hogy érdemes legyen betakarítani vagy kb. 100-150 kg mag lett, ami nagyon kevés a korábbi évekhez képest. A kukorica meg ami itt nálunk az alternatívája közel csúcstermést adott.
Követtem a fórumot és olvastam, hogy neked is vegyes érzelmeket okozott a tök.
Mai Cargill telephelyi ár 47.500 ft/t +áfa vagy kompenzáció
Hajdú-Bihar megyében.
Ne felejtsétek el, hogy a Saps top up támogatás vagyis a területalapú támogatás nemzeti kiegészítő része bázis alapon megy amelyet még 2006-ban állapítottak meg. Szerintem a következő évi költségvetésben biztosítanak forrást vagyis 2011. év-ben lesz nemzeti kiegészítés az egységes területalapú Saps támogatás eu-s részéhez.
Valaknek megérkezett már a földalapú?
Az ígéretek szerint hétfőn kellett volna elutalniuk..................
A vártnál kevesebb búza és árpa teremhet Ukrajnában
Csökkentette Ukrajna idei gabonatermésre vonatkozó prognózisát 3,6 százalékkal az UkrAgroConsult pénteken - közölte a Reuters pénteken az ukrán agrárgazdasági tanácsadó cégre hivatkozva.
Az UkrAgroConsult ukrán agrárgazdasági tanácsadó cég a 2010-es évre vonatkozó gabonabetakarítási várakozását 3,6 százalékkal 43,52 millió tonnára csökkentette, a korábbi 45,15 millió tonnáról.
A tanácsadó cég közlése szerint egy jelentésben csökkentette a búzatermésre vonatkozó előrejelzését, 19,125 millió tonnáról 18,645 millió tonnára. Ugyanígy az árpatermésre vonatkozó korábbi, 11,2 millió tonnás várakozását is mérsékelte, 10,2 millió tonnára.
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium a Reuters-nek éppen a napokban név nélkül nyilatkozó egyik illetékese arról számolt be, hogy Ukrajna 42,2 millió tonnára rontotta idei gabonatermés- várakozását a korábbi 45,5 millió tonnáról.
Júniusban az ukrán kormány még 19 millió tonna búza, 11,1 millió tonna árpa, és 13,2 millió tonna kukorica betakarításával számolt.
Ukrajnában tavaly 20,9 millió tonna búzát, 11,9 millió tonna árpát és 10,5 millió tonna kukoricát arattak le.
Az UkrAgroConsult ukrán agrárgazdasági tanácsadó cég az idei árpatermésre vonatkozó becslését 200-300 ezer tonnával 10,8-11,0 millió tonnára tervezi csökkenteni az esőzések miatt.
A világ egyik legnagyobb búzaexportőrének számító Ukrajnában tavaly 46 millió tonna gabonát takarítottak be az egy évvel korábbi 53,3 millió tonna rekordtermés után.
(Reuters-MTI)
Amerikában 13 havi csúcson a búzaár
Az amerikai búzaár 13 havi csúcsra emelkedett csütörtökön a chicagói terménytőzsdén (CBOT) az európai és orosz terméskilátásokkal kapcsolatos aggodalmakra.
Röviddel 18 óra előtt a búza szeptemberi határidős ára 29 cent (5 százalék) emelkedéssel 5,88 dolláron állt vékánként (1 véka=36,35 liter). Röviddel korábban 5,98 dolláron, 2009. június 11-ike óta legmagasabb szinten is volt.
A Newedge USA alelnöke azt mondta, hogy valóságos pánikvásárlás tört ki a bizonytalanná vált európai búzatermés miatt, de növeli a bizonytalanságot az is, hogy hetek óta rendkívüli meleg van Oroszországban is.
Oroszország a legnagyobb európai búzatermelő. Más vezető búzatermelő országok, így Franciaország és Németország esetében is romlott a termésvárakozás a nagy meleg miatt.
A Strategie Grains független francia elemző lefelé módosította az Európai Unió idén várható búzatermésére vonatkozó előrejelzését csütörtökön. Az intézet szerint az idén 129,5 millió tonna búzatermés várható, ami elmarad a tavalyi 129,8 millió tonnától. Az eddigi várakozás 133 millió tonna volt.
Csütörtökön jegyzési csúcsra emelkedett a malmi búza ára az Euronext párizsi határidős árupiacon. A malmi búza 6,2 százalékkal (10,25 euróval) 176,75 euróra drágult tonnánként.
(MTI/Reuters)
Csökkenő orosz gabonaexport
Az illetékes orosz hatóságok 90 tonnáról 85 millióra csökkentették előrejelzésüket a várható gabonatermés nagyságáról, de a napokban további öt millió tonnával mérsékelhetik ezt a prognózist is.
A termés csökkenéséért az időjárás a felelős, az aszály miatt már 14 régióban rendeltek el rendkívüli állapotot. Oroszország legnagyobb gabonatermesztő térségében, a Volga menti vidéken ötven éve nem látott forróság tette tönkre a vetést. Az agrártárca becslése szerint 9 millió hektárt perzselt fel a tűző nap. Oroszországban 2008-ban 108 millió, tavaly pedig 97 millió tonna gabonát takarítottak be a földekről. Az ország éves gabonaszükséglete 77 millió tonna, és köszönhetően az előző évek jó termésének a gabonasilókban 24 millió tonna tartalék halmozódott fel. Így tehát a belső kereslet kielégítésével nem lesz gond, az export azonban más kérdés. Andrej Szizov elemző a BBC orosz nyelvű adásának elmondta, hogy a rossz évjárat elsősorban az exportnak kedvezőtlen. Míg két éve 23,5 tonna, tavaly pedig 22 millió tonna gabonát adott el Oroszország a világpiacon, idén várhatón jóval kevesebb mint 20 tonnát exportál. Számításai szerint az orosz gabona exportára 20 százalékkal emelkedhet, a hazai piacon pedig 30 százalékos drágulással kell számolni.
Az aszály nemcsak a Volga-vidéket, hanem Kazahsztánt és Nyugat-Európát is sújtja, éppen azokat az országokat, amelyek Törökországgal együtt a világ gabonatermésének 45 százalékát adják. A várható termés jelentős csökkenésére figyelmeztető előrejelzésekkel összhangban az árak villámgyorsan emelkedtek. Az utóbbi két hét alatt 18 százalékkal növekedtek a világpiaci árak, és az árutőzsdéken a novemberre szóló kötések 21 hónapos csúcsra értek. Oroszországban 20 dollárral drágult a búza és az árpa tonnája. Elemzők arra számítanak, hogy a nyár folyamán még tovább emelkednek, majd stagnálnak az árak. Szizov szerint az árak akkor indulnak ismét növekedésnek vagy csökkenésnek, ha pontos adatok lesznek a világ gabonaterméséről, valamint az őszi vetésről. Aggodalomra ad okot, hogy a talaj annyira kiszáradt és széttöredezett, hogy nem képes beinni a vizet. Emiatt gondok lehetnek az őszi vetéssel, s ha ez bekövetkezik, az árak növekedésnek indulnak.
http://www.gazdasagiradio.hu/cikk/50853/
Nem törvény hanem európai tanácsi rendelet amely a jogszabályi hierachiában a magyar törvények felett áll, nem lenne szabad hogy magyar törvény ellentétben álljon vele de ez a helyzet jelenleg.
Előzmény: #33 hozzászólása
a haszonbérleti sorrendre a most hatályos jogszabály a vásárlási sorrendet tekinti irányadónak azzal a kivételllel, hogy azt a személyt aki állattartással foglalkozik a korábbi haszonbérlővel egy sorba teszi.
A Tft. a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd jogi fogalmát az elővásárlási, és az
előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő jogosulti kör kapcsán határozta meg. Ebből
következően az említett jogok jogosulti sorrendjének újraszabályozásánál alapvető kérdés, hogy
mely személyek tartoznak a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd fogalmi körébe.
A tervezet szerint helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező
őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett
lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld
vagy tanya fekszik, illetőleg akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen
van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van. A
helyben lakó definíciójának újraszabályozásával megszűnik a „helyben lakó jogi személy illetve a
jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet” státusz. Ezzel elkerülhetővé válik az, hogy a
jogi személy illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (a továbbiakban együtt:
gazdálkodó szervezet) természetes személy tagjait illetve részvényeseit is elővásárlási jog illessen
meg úgy, hogy egyébként ezen személyek nem felelnek meg a hatályos szabályozás szerinti, a
magánszemély helyben lakóra vonatkozó kritériumoknak. Ugyanis a hatályos szabályozás nem
közvetlenül a gazdálkodó szervezet tagja, illetve részvényese oldaláról állította fel a kritériumokat,
hanem közvetve a gazdálkodó szervezet oldaláról. Márpedig a gazdálkodó szervezet jogai és
kötelezettségei elválnak azok tagjaitól (részvényeseitől.)
A helyben lakó szomszéd fogalmának módosítása azt a gyakorlati problémát kívánja orvosolni,
amikor két termőföldet út, árok, csatorna választ el egymástól, s így a két földrészlet egymással nem
közvetlenül szomszédos. Méltánytalan, és nem a jogalkotói célt szolgálja az, hogy az elővásárlási
illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlása kapcsán az a helyben lakó ne essen a helyben lakó
szomszéd fogalmi körébe, akinek a tulajdonában illetve használatában olyan termőföld áll, amely az
ajánlat tárgyát képező termőfölddel szomszédos, de például azokat éppen a földrészletek
megközelíthetőségét szolgáló út választ el egymástól.
A tervezet alapján a földalapkezelő szervezetre is a hirdetményi közlés szabályai lesznek az
irányadóak. Az elővásárlási jog határidőben történő gyakorlását segíti a 16/2002. (II. 18.) Korm.
rendelet azon rendelkezése, miszerint az ajánlatról a kormányzati portálon tájékoztatót kell
közzétenni.
Ezen módosítással a tulajdonosok mentesülnek a postaköltségek megfizetése alól, továbbá
megszőnűk az állam javára fennálló, a közlési módok közötti megkülönböztetés.
Ki fizeti a csatornák rendbetételét?
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
A hozzájárulás, bár adók módjára behajtható, nem számít adónak, 90 százalékban a termelők, mintegy 10 százalékban az önkormányzatok fizetik a vízitársulásoknak az állami tulajdonú, de a társulások kezelésében lévő belvízvédelmi létesítmények fenntartása és működtetése fejében.
Ugyanakkor az eredeti elgondolás szerint a termelőknek, az önkormányzatoknak és az államnak egyenlő mértékben kellene a hozzájárulást fizetni.
A jelenlegi helyzetben ugyanakkor az évi nagyjából 6 milliárd forintra tehető összeg lényegében véve ablakon kidobott pénz, mivel nincs egységes, tervszerű koordinált belvízvédelmi terv és munka. Helyileg változó intenzitású erőfeszítések vannak, aminek eredményeit egy-egy kevésbé tőkeerős, de veszélyeztetett helyen lévő önkormányzat és az állami hozzájárulás hiánya vagy kiszámíthatatlansága miatt akár semmissé is teheti a mostanihoz hasonló időjárás. Sok helyütt ugyanis a meglévő állami védelmi főművek sincsenek kellően karbantartva.
Ha azonban a hozzájárulást eltörlik, akkor az államnak kell átvállalnia és állnia a belvízelvezető csatornák és védművek, szivattyútelepek és zsilipek fenntartásának költségeit, ami elérheti akár a 30 milliárd forintot is. Arról nem is beszélve, hogy a feleslegessé váló vízgazdálkodási társulatoknál dolgozók elveszthetik a munkájukat. Ugyanakkor vannak arra utaló nyilatkozatok, hogy az új kormány teljesen átalakítaná az árvízvédelmet és a közmunkaprogramok keretében lehetőséget látnak a belvízvédelmi rendszer rendbetételére is.
Félkatonai módon működő, hatékony vízügyet szeretne létrehozni Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára. A Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának nyilatkozva kijelentette: egyes feladatokat - például az árvízi védekezést - vissza kell venni az önkormányzatoktól, utóbbiaknál ugyanis sem ember, sem eszköz, sem pénz, sem szakértelem nincs erre a feladatra. "Olyan hadra fogható vízügy kell, amely megelőző munkálatokat végez, míg nincs árvíz. Ha meg jön az árvíz, akkor egy közel tízezer főből álló vízügyes csapatnak kell védekeznie" - közölte az államtitkár.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár pedig arról számolt be, hogy a két hete meghirdetett közmunkaprogram keretében már meg is kezdődött a dolgozók foglalkoztatása a tíz vízügyi igazgatóságnál. Az eredetileg meghirdetett kétezer helyett 2300 hátrányos helyzetű, rátos vagy tartós munkanélküli egyhavi foglalkoztatását támogatja a kormányzat az árvízi védekezés és helyreállítási munkák során, 251 településen.
A pluszdolgozókkal a program forrásigénye 261 millió forintra nőtt, de ezt a munkaerő-piaci alapból téríti a kabinet. Czomba szerint a jövőben érdemi munkát kell fordítani a megelőzésre is, adott esetben gátakat kell építeni és lehetőséget kell biztosítani azoknak az embereknek is érdemi munkára, akik most az önkormányzatoknál az Út a munkához program keretében nem értékteremtő munkával foglalkoznak.
Előzmény: #556 hozzászólása
MF-es neked végül sikerület leszerződni a tökmagot?
Mi a napraforgót wing-gel alapkezeltük és ugyanez a problémánk, a vegyszer csírázásást gátolja. A növény jobban kiheveri jobb minőségű területeken, nekünk is foltoban ilyen illetve a forgóban
http://www.youtube.com/watch?v=NmXeZUD22qg
http://www.youtube.com/watch?v=NmXeZUD22qg
Ez ám a hatékonyság!!! 48 soros vetőgéppel vetik a pioneer tengerit az USA-ban
Előzmény: #798 hozzászólása
Igen így van. sőt még van egyéb a tőzsdei ügylet költsége és a finanszírozásé is.
pl: 2010 májusában eladsz a tőzsdén 1 kontraktus azaz 100 tonna takarmánykukoricát novemberi határidőre 33.000 ft/tonnáért. a 2010.novemberi kukorica határidős termék napi árváltozása esetén attól függően hogy esett vagy emelkedett az ára jóváírnak vagy terhelnek a számládon. tehát ha 2010. október utolsó kereskedési napján a kukorica novemberi szállításra 37.000 ft te a számlát erre az összegre állítod ki mert közben a különbözetet a te kereskedési számládról ( 4000 ft/tonna) már leemelték.
Tehát a napi elszámolások során a kontraktust finanszírozni kell.
Előzmény: #248 hozzászólása
leírod pontosan a történteket?
3, pontosítva: ha több azonos elővásárlásra vagy előhaszonbérletre jogosult tett érvényes elfogadó nyilatkozatot akkor a haszonbérbeadó, eladó a tetszése szerinti személlyel köti meg a szerződést de csak a kifüggesztett ajánlatban szereplő feltételekkel.
A tisztánlátás érdekében!
A helyzet a következő:
1, Haszonbérlet esetén van előhaszonbérleti joga az állattartótelep üzemeltetőjének ( elővásárlási joga nincs). 1994. évi 55. tv. 21.§ (3).
2, Kifüggeszteni a haszonbérbeadónak kell a potenciális haszonbérlőtől kapott ajánlatot 16/2002 korm. rendelet1§ (3).( ha a haszonbérleti szerződés kerül kifüggesztésre nem jó, bár tudom hogy sok jegyző elfogadja és sok földhivatal is, de a bíróságon nem állna meg.) A haszonbérleti szerződés kelte nem előzheti meg a záradékolt kifüggesztés levételének napját.
3, A haszonbérbeadó azonos elővásárlási vagy előhaszonbérletre, elővásárlásra jogosult esetén az általa választott személlyel kötheti meg. (ehhez szükséges hogy a másik elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogosult is érvényes elfogadó ajánlatot tegyen)
4, A haszonbérbeadó, eladó a kifüggesztésben szereplő haszonbérleti vagy eladási árhoz kötve van. (Nem lehet ráígérni)
5, A ajánlati kötöttség azt is jelenti, hogy az ajánlatnak a hirdetőtáblára kerülése után a haszonbérbeadó, eladó nem állhat el. Ha a szerződést nem hajlandó aláírni, a bíróság jognyilatkozatát ítéletével pótolja.
Én ma beszéltem egy Cargill üzletkötővel, a mai napraforgó ár 68.000 ft+Áfa Októberi szállítással, telephelyen, Hajdú-Bihar Megyében Létavértesen. Nem rossz ár.