Hirdetés
Fórum
| Becenév: | phylazonit |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2010-02-04 16:29:47 |
| Utolsó belépés: | 2014-09-23 12:56:19 |
| Fórum hozzászólás: | 148 |
Fórumhozzászólásai
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Fortschritt E-514 kombájn új
- Permetezőtartály javítás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Grubber új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- SPC-6 vetőgépek új
- Epertermelés új
Cikkajánló
Alacsonyan a vágócsirke ára, de a tojás ára zuhan borzalmasan
A tálcás tojás csomagolóhelyi ára már a legalacsonyabb tavalyi ár alatt van.
Sajtóközlemény
Előzmény: #469 hozzászólása
Phylazonit+Amalgerolról ez a két kép szokott eszembe jutni, itt még nem voltak.
Az osztott képen a sorrend kezeletlen | Phylazonit | Phylazonit+Amalgerol.
Tolna megyei területek, tritikálé, a képek egy napon készültek, a vetés, kezelések egyszerre zajlottak mindhárom parcellában. A lenti képen csak a phylazonitos és a kezeletlen szerepel. Pontos terméseredményeim nincsenek, de 3,5 t/ha körül volt a kezeletlen, 4,5 t/ha körül a phylazonitos, az amalgerolos, ha jól emlékszem, egy kicsivel több.
Előzmény: #468 hozzászólása
Sajnos nem tehetem közzé a "receptet".
Előzmény: #472 hozzászólása
Itt a részletes ajánlások helyesen, Phylazonit+Amalgerolra.
Előzmény: #469 hozzászólása
Lehet, keverhetők, sőt ajánlott az együttes kijuttatás. (De ha a technológiába máshogy illeszthetők, akkor lehet a Phylazonitot talajba juttatni, és Amalgerollal felülkezelni is.) Részletes ajánlásokat találsz a honlapon.
Előzmény: #465 hozzászólása
Az adott talajfertőtlenítő tájékoztatóját érdemes mindig megnézni. Ha van konkrét szer, amit kiszórnál, utánakérdezek, mit mondanak róla a szakik. Többen használják együtt (nem feltétlen keverve) a Phylazonitot és a talajfertőtlenítőt, pl. Papp György, a kukoricaklubos termésversenyen 16 t feletti termésátlagot ért el, és Force-ot és Phylazonitot is kijuttatott. A gombaölő talajfertőtlenítőkre érdemes talán jobban odafigyelni.
(Egyébként csak zárójelben, azt is igazolni látszanak a kísérletek, hogy a baktériumtrágyák hatásosan visszaszorítanak bizonyos gombabetegségeket, pl. a fuzáriumot.)
Előzmény: #462 hozzászólása
Igen, lehet szántóföldi permetezővel kijuttatni és kombinátorral bedolgozni. (De fontos a technológiai fegyelem, ilyen kombinációban javasoljuk az esti kijuttatást, a lehető leghamarabbi talajba dolgozást, és a klóros víz kerülését.) Egyébként a Phylazonit kijuttatószerkezet szerelhető kombinátorra is, és így a talajművelettel egy menetben lehet kijuttatni a készítményt, hígítani sem kell. A besztereci gyáravatón kiállítva is szerepelt egy kijuttatós kombinátor, találtam is három képet róla.
Előzmény: #450 hozzászólása
Megint van itt egy kis keveredés, de erről is volt már szó korábban. Természetesen a baktériumok nem örök életűek a szántón, számtalan negatív hatás éri őket, és ezek közül egy a szárazság. (De ez természetes folyamat, elég jól fel vannak ellene vértezve.) A talajba juttatott baktériumoknak van egy életciklusa. A szántóföld nem lombik, van benne helyi mikroflóra és fauna, amely részben konkurense vagy "ragadozója" a kijuttatottaknak. Folyamatos, többnyire káros hatást jelentenek a kijuttatott kemikáliák is, növényvédő szerek, műtrágyák stb. De akár egy szántás is elindít olyan folyamatokat, amelyek a baktériumok pusztulását okozzák. A baktériumok élőlények, táplálkoznak, osztódnak, küzdenek az élettérért, elpusztulnak. Folyamatosan. Van, amikor a szaporodás van túlsúlyban, és van, amikor a pusztulás. Természetesen az egész rendszer jóval komplexebb annál, hogy pár mondatban átfogóan elemezzük. De hogy miért "kell" kijuttatni baktériumokat? Mert az az intenzív mezőgazdasági művelés, amit ma folytatunk, ezt megkívánja.
Előzmény: #459 hozzászólása
Az adagolásról a táblázat mellett ajánlom a legutóbbi szóróanyagainkat szántóföldi és zöldség-gyümölcs kultúrákról.
50 liter feletti mennyiség esetén 1 liter Phylazonit 630 Ft + áfa kiszállítással. Kisebb mennyiség esetén jelenleg 780 Ft + áfa literenként, a legkisebb kiszerelés 10 liter, és 50 liter alatti mennyiségeket csak kedden szállítunk. Többet a forgalmazóink tudnak mondani.
Előzmény: #439 hozzászólása
A szárazsággal és a vetéssel kapcsolatban két dolgot kell látni. Egyrészt a gyökérzónában a felszíninél (különösen egy jó vízgazdálkodású talajban) lényegesen több víz van, még ilyen szárazságban is. Ha ez nem így lenne, nem lenne értelme vetni, nem indulna meg a csírázás. Tehát, amennyiben például a vetéssel egy menetben egyenesen a gyökérzónába tudjuk kijuttatni a baktériumtrágyát (ami ráadásul folyadék :), az a megfelelő helyre, megfelelő körülmények közé kerül, a csírázással együtt a baktériumok is szaporodni kezdenek. Ezért is javasoljuk a kijuttatószerkezet használatát.
A másik, hogy a baktériumok nagy része nem pusztul el a száraz talajban sem (a talajfelszínen, a napsugárzásnak hosszan kitéve természetesen igen), hanem "kivár". Az Azotobacterek akár tíz évig is tűrik inaktívan a szárazságot, ha pedig megérkezik a csapadék, akkor a kitartó képletükből aktivizálják magukat, és ha van tápanyaguk, szaporodni kezdenek. A Pseudomonas putida és a Bacillus megaterium pedig kifejezetten szárazságtűrő baktériumfajok, és stimulálni képesek a növény növekedését száraz körülmények között is.
A legjobb persze, ha mindenki próbál keresni a saját környékén olyan termelőt, aki vetéskor is használta száraz körülmények között a terméket (azért nem árt rákérdezni a kijuttatási technológiára), és megbeszéli vele a tapasztalatokat.
Előzmény: #427 hozzászólása
Feltettem egy rövid videót a youtube-ra a phylazonitos szárbontásról Eszteregnyén. 2010 novemberében kijuttatott Phylazonit hatását mutatja a következő évi őszi szántásnál. Előtte több éves kokuricamaradványokkal küzdöttek. A Phylazonittal kezelt területen a markánsabb részek is szinte teljesen lebomlottak. És tapasztalták a vonóerőn is a szárbontás hatását.
Előzmény: #438 hozzászólása
Idén azok az árak és feltételek irányadóak, amiket a PAKK oldalon találsz. Más akcióról egyelőre nincs szó.
Előzmény: #435 hozzászólása
Á, ha jól értem, megkeresett a forgalmazó telefonon majd személyesen, nem pedig emailben válaszolt(unk). Maradtak még nyitott kérdések? Mert azokra szívesen kitérek.
Előzmény: #430 hozzászólása
Most két kérdésedet látom, egy 2010-es októberit és egy 2012-es februárit. Utánanézek, kinek kellett volna válaszolnia, és miért nem tette. Jelentkezem.
Előzmény: #432 hozzászólása
A link helyesen: Phylazonit arculati leírás.
Előzmény: #428 hozzászólása
Előfordul, hogy valamelyik Phylazonit forgalmazó arról számol be, hogy egy régi Phylazonit felhasználó elutasítóan fogadta, azért, mert korábbról (sok évvel ezelőttről) hasonló tapasztalata van, állítólag manipulálták az akkori forgalmazók a terméket. Hangsúlyozom, ezek mindig régi sztorik.
Idén véglegesedett a Phylazonit baktériumtrágya arculati leírása, és minden esetben egységes, plombával ellátott(!) göngyölegekben szállítjuk a terméket. Legyen szó a szegedi vagy a besztereci gyárról. (A baktériumtrágya színe, ahogy azt már sokszor leírtam itt, a világosbarnától a sötétebb barnáig változhat.) Ajánlom, hogy nézzétek meg a linkelt leírást, és ha a kiszállításkor bármi hiányzik, azt jelezzétek a központnak. Ez közös érdek.
Még egyvalami, a címkén szereplő gyártási dátum nem a kiszerelés dátuma. A gyárban, kontrollált körülmények között már a "kész" baktériumtrágyát a kiszerelés előtt egy rövid ideig tárolhatják, ez semmiféle minőségromlással nem jár. A dátum tehát a termék elkészültét, nem a kicsomagolását mutatja, azaz pár napos eltérés előfordulhat.
Előzmény: #427 hozzászólása
Annyit tudok mondani, hogy más a Phylazonit CB és a Bactofil B10 összetétele.
Utóbbi tudomásom szerint: Azospirillum lipoferum, Azotobacter vinelandii, Bacillus megaterium, Bacillus circulans, Bacillus subtilis, Pseudomonas fluorescens, Micrococcus roseus mikroorganizmus-variánsok. Ezek között nem található a Phylazonit CB cellulózbontásért felelős törzse, tehát lehet feltételezni, hogy máshogy működnek.
Egyébként nem nagyon akarok itt ebbe belemenni, de mintha lenne nekik kifejezetten szárbontásra való szerük, és nem a B10 az...
Előzmény: #425 hozzászólása
Nyilván nem az én tisztem megítélni, kinek mi elég, mi sok, mi kevés.
Más: korábban volt kérdés, és említettem, hogy folynak folyékony nitrogénműtrágyákkal kapcsolatos keverési kísérletek. A laboratóriumi fázis végén egyértelműen kijelenthető, hogy a tömény Nitrosol meggátolja a baktériumok szaporodását, valamint a keverékben kicsapódik az anyag, így kijuttathatatlan formát vesz fel. Azaz egyáltalán nem javasolt a két készítmény keverve való kipermetezése.
A folyékony műtrágya természetesen, ha nem is ugyanilyen léptékben, de a talajban is hasonló hatással van a baktériumokra. Ha vetéssel egy menetben történik a talajba juttatása, akkor pl. két héttel a vetés után (mondjuk az első sorközműveléskor) már egészen biztosan károsodás nélkül kijuttatható a Phylazonit, és regenerálható a baktériumflóra.
Előzmény: #413 hozzászólása
Elnézést az elhúzódó válaszért, néhány termelő Nógrádban, szántóföldi kultúrában (a nevek, telefonszámok nálam)
P. G. Palotás, 60 ha-os kistermelő. Második éve használ Phylazonitot. Eddig folyamatosan tapasztalta az őszi és tavaszi kezelések pozitív hatását. Az, ahogy betartja a baktériumtrágya használata során szükséges technológiát, a nagyobb gazdálkodók számára is követendő példa lehet.
V. J., Diósjenő, Szintén második éve használja a készítményt. Nála is mutatkozott pozitív hatás a baktériumok használata során, bár előfordult, hogy a kiszállított mennyiség bedolgozása problémába ütközött (a kedvezőtlen időjárási viszonyok, sok eső miatt), és az optimálisnál tovább kellett tárolnia az anyagot kijuttatás előtt. A terület nála is savanyú barna erdőtalajnak tekinthető.
T. Á., Terény és Szanda határában gazdálkodik, ugyancsak második éve használja a Phylazonitot. Napraforgó esetében tapasztalt kedvező hatást a kezelt területen. Most tavasszal alkalmazza majd a vetéssel egy menetben történő injektálási technológiát.
Ha bármelyikük érdekel, írj nekem ezen az űrlapon keresztül, és megadom a nevet, telefonszámot.
Előzmény: #422 hozzászólása
A talajos kolléga azt mondta, hogy természetesen nem jelenthető ki általánosan, hogy a lúgos(abb) műtrágyákat kell ajánlani. Ez csak helyi adottságok alapján ítélhető meg. (Viszont az ammónium-nitrát savanyító hatása kétségtelen.)
Az a lényeg, hogy a baktériumtrágyákat (ha nem szélsőségesen alacsony vagy magas a talaj pH) nem a műtrágya savanyító/lúgosító hatása fogja jelentősen befolyásolni, hanem a feloldódó műtrágya pillanatnyi sókoncentrációja. Például az ammónium oldódása mindig savas kémhatást eredményez, de mivel ez sokkal kevésbé mobilis a talajban, mint például a nitrát, az oldódása következtében fellépő savasodás pontszerűen, az adott műtrágyaszemcse körül lép fel a talajban.
Ezért ő azt javasolja, ha vetéskor egy menetben megy ki a kettő, ne pont egy helyre menjen, így elkerülhető a direkt károsodás.
Előzmény: #415 hozzászólása
"A műtrágya formájában kijuttatott nitrogénnek mintegy 40-60%-át hasznosítják közvetlenül a növények."
"A műtrágya formájában kijuttatott nitrogén hasznosulásának - más szóval a növények általi felvételének - dinamikája számos tényezőtől, köztük a talaj hőmérsékletétől, nedvességtartalmától, redox viszonyaitól, pH-jától, adszorbciós kapacitásától, agyagásvány összetételétől, a növény fejlődési stádiumától, nitrogénigényétől, egészségi állapotától, talajélettől stb. függ."
Ezt most csak egy Dr. Tóth Zoltán cikkből idéztem.
Előzmény: #418 hozzászólása
Ha nem lehet, vagy nem gazdaságos külön megoldani a plusz N kijuttatást, akkor azt szoktuk javasolni, hogy 1-1,5 q nitrogénnél több ne kerüljön ki. Ebből is a 27%-os (pétisó) a preferált. A komplex műtrágyákkal nem szokott gond lenni, mert azoknak a N tartalma nem túl nagy, még nagyobb adagok esetén sem. De még rákérdezek a talajos kollégánál.
Előzmény: #412 hozzászólása
Azt nem én írtam, hogy 20 l Phylazonit 1 q ammónium nitráttal lenne egyenlő, valaki más hozott egy ilyen példát.
A kísérleteknél fontos a pontos elválasztás, amit sok partnerünk megcsinál a kijuttatásnál (bár van rá példa, hogy pl. megcserélik véletlenül a kezelt és kezeletlen területet), de már kevesen teszik meg a betakarításnál (és az az követő talajműveletnél). Egy korrekt kísérletben természetesen külön megy az aratás összegzése, és a termény minősítése is.
Ha van pár heted (mondjuk három ajánlott) a bedolgozás és a vetés között, akkor nem kell plusz nitrogén. (De ezt a területi képviselő erősítse meg, az a biztos.)
Előzmény: #411 hozzászólása
Erről megoszlanak a vélemények, van, aki így csinálja. Ha jól emlékszem, a Mezőkeresztesi Aranykalász 1955 Mezőgazdasági Kft.-ben a napraforgó- vagy kukoricavetéssel egy menetben juttatnak ki Phylazonitot és pl. 1 q ammónium-nitrátot. És elégedettek. Van olyan forgalmazónk, aki ezt nem ajánlja a termelőknek.
Egyébként bár nem ajánljuk, most is zajlanak keverhetőségi kísérletek pl. Nitrosollal.
Előzmény: #413 hozzászólása
Egyelőre én is várom őket. Nem felejtettem el.
Előzmény: #371 hozzászólása
Ha már nitrogénigény, korábban előkerült az 1 q ammónium-nitrát a 20 l phylazonittal szemben, és a profit. Most számoljunk 15 literrel, hogy az árak közelítsenek egymáshoz.
Az 1 q ammónium-nitrát 34% nitrogén hatóanyagot tartalmaz, fele-fele arányban ammónium és nitrát formájút. Azaz 34 kg nitrogén hatóanyagot. Ennek a kijuttatás után csak egy része hasznosul (a többi kimosódik a talajvízbe, ammónia és nitrogén-oxid formájában elillan a légkörbe, kisebb része pedig lekötődik) Hagyományos kijuttatás esetén optimista becslés szerint 50% hasznosul, azaz 17 kg N.
Az 15 l Phylazonit esetén átlagosan 75-90 kg N hatóanyag feltárásáról lehet beszélni (optimális esetben ez a szám jóval nagyobb), de emellett 45-60 kg foszfor mobilizálását is eredményezi. A káliumot, mikroelemeket most nem említem.
Mindkét esetben 9000 + áfa körüli a befektetés.
Előzmény: #404 hozzászólása
Egy egészen biztos, a folyékony műtrágyákkal, azok savas kémhatása miatt nem keverhető a Phylazonit. (Ahogy nem keverhető a baktericid természetű növényvédő szerekkel sem.)
A nitrogén kijuttatásra viszont valóban szükség lehet a baktériumtrágyázás mellett is, mert pl. nagy mennyiségű szármaradvány bontása esetén, és a betakarítás utáni közvetlen vetésnél előfordulhat, hogy a szárbontás nitogénigényét nem tudják fedezni a talajbaktériumok (magas C:N arány alakul ki, a szárbontás nitrogényigénye a fejlődő növény elől "veszi el" a nitrogént: pentozán hatás). Ugyanis a baktériumtrágya egyik előnye, hogy folymatatos nitrogénellátást biztosít, nem lökésszerűt, mint a műtrágya. Ebben az esetben viszont lehet a lökésszerűen megnövekedett igényen plusz nitrogénnel segíteni. A bevitt műtrágyák valóban nem javítják a baktériumok életkörülményeit, de ezt nevezhetjük a szükséges rossznak.
Mivel természetesen a tarlóbontó Phylazonit CB is tartalmaz nitrogénfixáló baktériumokat, általában azok elég nitrogént tudnak megkötni a levegőből a szárbontáshoz is, nem kell hozzáadott nitrogén. Persze nem lehet mindenre kiterjedően érvényes technológiai javaslatokat tenni, ezért vannak a területi képviselők, ők felmérnek, ismerik a területük adottságait, konkrétan tudnak tanácsot adni.
Előzmény: #401 hozzászólása
Én abban a helyzetben vagyok, hogy több pozitív visszajelzéssel találkozom, mint negatívval. Az, hogy valaki több évig használja a készítményt (egy kérdés: minden évben ugyanazt a területet kezelted?), és azután mond le róla, egyáltalán nem szokványos. Ezért nem is akarnánk elintézni egy vállvonással. Rögtön utána fogok nézni a nógrádi referenciáinknak. Ha pedig mégis úgy gondolod, hogy van értelme még egyszer megnézni, mi lehet az oka, hogy csalódtál, írd meg az info@phylazonit.hu-ra az adataidat, és megkeresünk.
Előzmény: #394 hozzászólása
Ami ezek szerint nem jött át abból, amit írtam, az az, hogy nem biztos, hogy azért nem nő a növény, mert a baci nem teljesít, nem tár föl elég nitrogént, foszfort, káliumot.
Amúgy nem hiszem, hogy bármikor tukmáltuk volna ezen a fórumon a terméket (máshol nem tudom, nem állok ott minden forgalmazó mellett), itt információt közlünk, párbeszédet folytatunk. Én legalábbis így látom.
Előzmény: #382 hozzászólása
Ezen most kicsit elgondolkodtam.
Egy nagyon leegyszerűsített példa: Ha mondjuk foszforhiányos a területed (és te ezt nem tudod), és ezért nem tudod kihozni a maximumot a kultúrádból, de megduplázod a kiadott nitrogént, mert mondjuk azt gondolod, hogy az majd megoldja a helyzetet, de persze nem oldja meg. Akkor a kidobott pénzért, ami a plusz kiadott nitrogén költsége, ki a felelős? A nitrogénműtrágya gyártója, mert nem tájékoztatott róla, hogy az nem old meg mindent? Vagy te, mert nem tudod a talajodról, hogy foszforhiányos? Tényleg, szélsőségesen leegyszerűsített a példa, általános alannyal, csak arra igyekszem ezzel rávilágítani, hogy a felelősség minimum közös. És tájékozódni kell, minél többet, annál jobb.
Természetesen a baktériumoknak vannak optimális életkörülményei, de a várthoz képest elmaradt termésnövekedés nem feltétlen annak a számlájára írható, hogy ők nem teszik a dolgukat.
Előzmény: #378 hozzászólása
Speciális lélegző kupak van a Phylazonit kannáin, így az oxigénellátás biztosított. De igen, ez is lényeges.
Előzmény: #374 hozzászólása
Minden (vagy a legtöbb?) baktériumkészítmény más-más fajokat tartalmaz. (Ezért sem lehet azt mondani, hogy ha valakinek nem jött be X termék, ne is próbálja ki a másikat.) Nem biztos, hogy pontosan ismerem a Mikro-Vitál tartalmát, de amennyire tudom, nincsenek benne szárbontásra specializálódott baktériumok. Más az összcsíraszáma is.
Előzmény: #371 hozzászólása
Ez is egy vélemény. Mondjuk a "fizkai biológiai képtelenség"-et azért kifejthetnéd.
Ha már fizikai-biológiai képtelenségről: sokszor, ezek szerint nem elégszer elmondtuk, nem a N bontja a növényi maradványokat, hanem a talajlakó élőlények. A bontáshoz (és a humifikáláshoz, ásványosodáshoz) viszont valóban szükségük van nitrogénre. Ezért, amíg vannak talajlakó élőlények (többek között baktériumok) a talajban, serkenthető a tevékenységük (pl. nitrogénkötő baktériumokkal). Vagy akár ammónium-nitráttal is, ami fölfogható úgy, mint egy tüneti kezelés, aminek mellékhatásai vannak, többek között az, hogy ezeknek a talajlakó élőlényeknek a száma csökken. Amint ezek nem lesznek elegen, szórhatsz akármennyi nitrogént a talajba, a szárbontás elégtelen lesz. Tehát, ha csakis a rövidtávú profit érdekel, szórjál nyugodtan ammónium-nitrátot.
A másik aspektusa a dolognak: a leírt mennyiségű Phylazonit több nitrogént tár föl, mint amennyi az 1 q ammónium-nitrátodból hasznosul, és emellett foszfort, mikroelemeket is mobilizál (nem csak a szármaradványokból), visszaszorítja bizonyos növényi kártevők életterét, stb., stb.
Előzmény: #363 hozzászólása
Ha szántóföldi permetezővel akarod kijuttatni, akkor 300-500 l/ha (klórmentes, de minimum pihentetett csap-) vízzel kell kipermetezni, és rögtön bedolgozni. Ha a Phylazonit kijuttatóval, akkor nem kell vízzel hígítani.
A kijuttatandó mennyiségekre találsz ajánlást itt (szántóföldi kultúrákhoz): Phylazonit adagolása, a zöldség-gyümölcsös anyag most készül, de a könyben arról is találsz leírást.
Az ára 50 l feletti rendelés esetén egységesen 630 Ft + áfa/liter, kiszállítással együtt. Megrendelni itt tudod, az űrlapon, a telefonszámok valamelyikén, vagy emailen.
Előzmény: #360 hozzászólása
A Phylazonit és az Amalgerol kijuttatására alapvetően két lehetőség van:
1. Szántóföldi permetezővel vagy a Phylazonit kijuttató szerkezettel lehet a talajba juttatni a Phylazonit és Amalgerol keveréket.
2. Szántóföldi permetezővel vagy a Phylazonit kijuttató szerkezettel lehet a Phylazonitot talajba juttatni, majd szántóföldi permetezővel az Amalgerolt felülkezelésre használni.
Kultúrától függően hektáronként 10-25 liter Phylazonit ajánlott, 2-4 liter Amalgerollal, adott esetben az amalgerolos felülkezelést megismételve. A részletes ajánlásokat nemsokára a honlapon is meg lehet találni.
A Phylazonit ára 50 l feletti rendelésnél kiszállítással együtt 630 Ft + áfa / liter. Az Amalgerol ára hasonló kondíciókkal 2250 Ft + áfa / liter.
Előzmény: #367 hozzászólása
A baktériumok a kannában a táptalajt fogyasztják. Ennek mennyisége határozza meg a baktériumtrágya eltarthatóságát is. (4 fokon 3 hónap, 11 fokon 3 hét.)
A Phylazonitban átlagosan melegkedvelő (mezofil) baktériumok vannak, ez azt jelenti, hogy nagyjából három fokos hőmérsékletig még tevékenyek, az alatt szüneteltetik a szaporodást és az anyagcserét. A talaj és a levegő hőmérséklete között természetesen eltérés van, tehát tél elején-végén akár 0 fokos külső hőmérsékletnél is dolgoznak (ha nem is gőzerővel) a baktériumok.
Ajánlom két hírlevelünket:
Szunnyadó mikrovilág
Cellulózbontás télen?
Előzmény: #351 hozzászólása
Valóban, megjelent A beforgatott jövő: Talajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek című könyv. A 76 oldalas kiadvány szemléletesen és mindenki számára érthető módon taglalja azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi növénytermesztés folytatható.
A kötet célja az, hogy a bemutatott ismereteken keresztül segítsen eredményesebbé tenni a növénytermesztést: a baktériumtrágyázás tudományos hátterét jelentő témakörök tárgyalásán túl gyakorlati vezérfonalat nyújtson a gazdálkodók számára, hogy az egészséges talajéleten keresztül megteremthessék a növénytermesztés elvárt és kitűzött sikerességéhez, valamint az egészségesebb élelmiszerek előállításához szükséges talajtermékenységet.
A beforgatott jövő 2000 forintos kiskereskedelmi áron megvásárolható többek között a 2012-es év valamennyi jelentősebb mezőgazdasági kiállításán a Szaktudás Kiadó és a Phylazonit Kft. standjain. De megrendelhető a kiadótól is.
www.bakteriumtragya.hu/konyv
Előzmény: #349 hozzászólása
Röviden: minden a makro- (mezo- és mikro-) elemek nagy körforgalmáról szól. Leegyszerűsítve, és tényleg leegyszerűsítve az NPK és szénkörről, a mikroelemek körforgásáról, arról, hogy a növények által fölvett tápanyagok hogyan kerülnek vissza a talajba. Az egyensúly az erdőben azt jelenti, hogy beavatkozás nélkül működik, és "kerek" a rendszer. A szántóföldi területeken ez nem mondható el. Miért? Csak néhány okot sorolok:
- A terméssel és a lehordott szármaradványokkal a talajból felvett tápanyagok elkerülnek a talajról (és nem csak a leggyakrabban pótolt NPK!), így ezek nem jutnak vissza a talajba, és rajta keresztül a körforgásba (az istállótrágyázás visszaszorulásával pedig különösen nem). // Az erdőben igen, ráadásul van természetesen működő tápláléklánc.
- A növényi maradványok hiánya miatt a talajban tápanyagfeltárást végző mikroflóra tápanyagellátása, élettere szűkül. (A mikroflórába mondjuk értsük a baktériumokat, sugárgombákat, gombákat, nyilván nem azonos egy lomberdei talaj mikroflórája a fenyves savanyúbb vagy a szikes legelő alkálibb talajában működővel.) // Az erdőben hosszú idő alatt kialakul, és viszonylag háborítatlanul működik ez a mikroflóra.
- A lehordott tápanyagok pótlására használt műtrágyák egy része ugyan közvetlenül a talajoldatba kerül, és onnan jó esetben fölvehető egy ideig, más részük (pl. a karbamid műtrágyák) azonban szintén mikrobiális feltárást igényelnek, ezért a visszaszoruló mikroflóra miatt romlik a hatásfokuk. De sokkal fontosabb, hogy ezek kémiai változást idéznek elő a talajban: savanyítják azt. // Az erdőben nincs műtrágyázás, a talaj pH viszonylag állandó.
-- Az elmozduló talaj pH újabb változásokat okoz, a mezőgazdasági talajokon jellemző (és a tápanyagfeltárást végző) baktériumok élettere tovább szűkül, helyüket részben átveszik más, mezőgazdasági értelemben káros mikroszervezetek, mert ezek számára kedvezőbb a savanyúbb talaj. Ilyenek lehetnek pl. bizonyos gombák.
-- A változó talaj pH, a változó talajélet hatással van bizonyos a tápanyagok oldhatóságára is, ilyenek a nehézfémek, amelyek növényi felvétele nőhet. Tehát nem elég, hogy csökken pl. a növények (és az állai takarmányon keresztül az állati eredetű élelmiszerek) értékes mikroelemtartalma, de nő bennük a káros elemek aránya.
-- És emellett persze lehet beszélni a helytelen (vagy akár a helyes!) talajművelés általad is említett hatásairól, a levegőtlen, lefolyástalan talajok kialakulásáról, amelyek nem kedveznek sem a mikrobiális életnek, sem a tápanyagok "vándorlásának", a növényekhez való eljutásuknak. // Az erdőben nincs talajművelés.
De az egész lényege az, hogy nem körfolyamat a folyamat, nem önfenntartó, ráadásul nem is fenntartható, legalábbis nem a jelenleg bevett eszközökkel. A romló talajállapotok és elszegényedő talajélet miatt csökken a talajból feltárt tápanyagok mennyisége, és értelemszerűen nő a műtrágyabevitel, ami a helyzet további romlását okozza.
Természetesen az erdei folyamat viszont nem tud eltartani hétmilliárd embert, fontos az intenzív mezőgazdaság, de fontos tudni, hova vezethet.
A mikroflóra és a talaj regenerálódhat ugyan, és regenerálódik is, de nem feltétlen civilizációs léptékkel, lehet például a majákra és az elnéptelenedett városaikra gondolni.
Biztos lesz, aki azt mondja, hogy ő ugyan ebből semmit nem vett észre, nincsenek csökkenő termésátlagai, nem fogyasztanak többet az erőgépei, a növényvédelemre is van elég pénze, az ő teheneiből fejt tejben pedig ugyanannyi "A, D, E, K vitamin" van, mint gyerekkorában, persze, nem elképzelhetetlen. De az összkép nem ilyen rózsás, még ha egyelőre nem is olyan apokaliptikus, mint amilyenre ez az összefoglaló sikerült. :)
Előzmény: #347 hozzászólása
Valóban igazad van, nem lehet szétválasztani a humifikálódás kérdését a talajművelés-technológia kérdésétől. A mezőgazdasági területeken a legnagyobb humuszveszteséget felső talajrétegben lezajló oxidációs folyamatok okozzák (gyakori [mély-]szántás, talajtömörítés hiánya stb.)
A talajon, talajban hagyott szervesanyag-tömeg átalakulásának, humifikálódásának, ásványosodásának lezajlása, vagy igen, akár sebessége viszont a mai intenzív mezőgazdasági igényeket tekintve egyáltalán nem mindegy. (És ez egyébként nemcsak talajtáplálási, hanem növényvédelmi kérdés is!) Egy egyensúlyi helyzetben, pl. az erdőkben valóban nincs jelentősége, a művelt talajokon ez nem mondható el. A baktériumtrágyázás katalizálja ezeket a folyamatokat (a légköri nitrogén megkötésével pl. nem a növények elől "eszik el" a cellulózbontó baktériumok a N-t), a célja a mesterségesen megbontott egyensúlyi folyamat (lehetőségekhez mért) helyreállítása. A felgyorsított ásványosodás sem mutat túl ezen, nem arról van szó tehát, hogy "kipréseljük" gyorsan a talajból, ami van benne, és magára hagyjuk.
Igen, mi is hangsúlyozzuk minden kiadványban a szerves anyag visszapótlásának fontosságát, a mulcshagyó művelés jelentőségét.
Előzmény: #296 hozzászólása
Kicsilány felvetésére írta egy talajos kolléga. Remélem, ez kimerítő válasz az egyik fő kérdésre (fölélik-e a talaj szervesanyag-tartalékait a bejuttatott baktériumok):
"A talaj humusztartalma, ill. szervesanyag-tartalma optimális körülmények között dinamikus egyensúlyi állapotban van, tehát ugyanannyi tápanyag ásványosodik belőle, mint amennyi szervesanyag humifikálódik. Ha a talajnak nagyobb a mikrobiológiai aktivitása, az mindkét irányban növeli az intenzitást, a rendszer egyensúlyi állapota tehát változatlan marad.
Fontos látni azt is, hogy a talaj összes humusztartalmának csupán néhány százaléka az a könnyen oldható (mobilis) frakció, ami oldatba kerülve engergiát szolgáltat a mikroorganizmusoklnak, ill. tápanyagot a növényeknek: minőségileg és nem mennyiségileg fontos, de ez az ásványi tápelemekre is igaz, ha belegondolunk, hogy egy átlagos talaj humusztartalma 2% körül van, míg a makroelemek dimenziója 150 ppm körül van, a mikroelemeké pedig ennek tized-/századrésze."
Előzmény: #342 hozzászólása
Soha, senki nem állította, hogy nincsenek a termőtalajokban talajbaktériumok. Olvassatok egész nyugodtan vissza. Sőt! Persze, hogy vannak. Még. Ahogy azt sem olvashattátok egyetlen Phylazonit anyagban (ha olvastatok ilyet), hogy baktériumtrágya nélkül rövid távon elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés. A kérdés a gazdaságosság és a fenntarthatóság. Egyelőre ebben a sorrendben..
De a talajokban található a növények számára felvehető formában jelen levő nitrogén, kálium, foszfor is. Tényleg. Miért olyan természetes, hogy a műtrágyával mégis bejuttatok ezekből a makroelemekből a talajba? Ráadásul esetenként nem is fölvehető formában? (Mert ötven éve ezt tanítják?) Tisztában vagytok a kiszórt műtrágyák hasznosulásának folyamatával?
És miért nem természetes, hogy ezeknek az elemeknek a nem fölvehető formáit átalakító baktériumok talajba juttatása már egyesek szerint ostobaság? (Mert ötven éve még csak sejtették, mi, hogy működik a talajban?) Miért szabadkozik valaki, ha azt írja le, hogy nála, az ő földjén működik a baktériumtrágya? Igen, nála. Nem szerinte, nem a szomszéd szerint, hanem nála. Érdemes gondolkodni is, meg kicsit utánaolvasni. Nem szégyen.
Előzmény: #340 hozzászólása
Hacsak nem a sivatagban gazdálkodsz. Mert akkor csoda történt.
Előzmény: #333 hozzászólása
Mi lett volna... lebontották a talajbaktériumok.
Előzmény: #329 hozzászólása
És vajon mi lesz talajbaktériumok nélkül a kukoricaszárból három (négy, öt...) év múlva? Elárulom, kukoricaszár. Nem pedig szerves tápanyag a növények számára.
Előzmény: #328 hozzászólása
Szerintem te még azt is megpróbálnád meggyőzni, hogy rosszul lát, csal a mérleg, a Hale–Bopp-üstökös az oka, aki hektáronként tonnás terméstöbbletet ér el a baktériumtrágyával.
Előzmény: #310 hozzászólása
A párhuzam téves. Ebben a történetben a haladást épp a baktériumtrágyák jelentik. A szemüket, fülüket, szájukat (na jó, a szájukat nem annyira) befogók is be fogják látni idővel, hogy bizony "mozog a föld".
Előzmény: #307 hozzászólása
20 liter esetén a 600 Ft + áfa / l árhoz hozzáadódik a 150 Ft + áfa / l kiszállítási költség, így húsz liter ára 15e forint plusz áfa. Ez az idei ár, a jövő évi árképzést még nem tudom pontosan megmondani. A másik 50 liter alatti megrendelésekre vonatkozó megkötés idén az volt, hogy csak keddi kiszállítással lehetett rendelni.
A kijuttatásról: ha nem egy menetben történik a kijuttatás és a bedolgozás, mindig érdemes a hajnali, vagy még inkább az esti órákat választani, esetleg borús időt. Tűző napon az öt perc is sok, de alacsony UV sugárzásnál valószínűleg nem probléma.
Előzmény: #308 hozzászólása
Mert az istállótrágyának virágillata van...
225-ből:
"3. Büdös. smile smile Szintén biológiai folyamatok zajlanak le benne, mint pl. a szerves trágyában.
4. A színe: teljesen világos barnás színtől indul el és ez barna színbe is átmehet. Akkor nem megfelelő, amikor a színe fekete, mint a kávé. Ilyen a kimenő anyagoknál nem lehetséges."
Előzmény: #305 hozzászólása
Most beszéltem a központtal, valóban, a 20 és 50 literes kanna és a köbméteres IBC tartály a hivatalos, egyedi esetekben megoldható a 10 literes kanna is. Kell hozzá egy kis meggyőzőerő. :)
De azt tudni kell, hogy 50 l alatti rendeléseknél más feltételek (pl. ár) érvényesek a termékre.
Előzmény: #296 hozzászólása
A természetes körforgás és a talajélet teljes visszaállítása rövid távon természetesen gyakorlatilag lehetetlen. Viszont a Phylazonit nem hogy csökkentené a talaj szervesanyag-készletét, hanem még növeli is. Az idézett humusztartalom-növekedések ezt pontosan jelzik. Nagy vonalakban:
A nitrogénkötő baktériumok a légköri N-t kötik meg, ami kifogyhatatlan.
A foszformobilizálók a talajban komoly tartalékokkal rendelkező, kötött formában jelen levő foszfort teszik felvehetővé. Ez a foszfor pótlódik a cellulózbontás során is, másrészt időnkénti P műtrágya bejuttatásával kiegészíthető. A foszformobilizálók a P műtrágyák jobb hasznosulásában is segítenek.
A cellulózbontók a visszaforgatott szármaradványok elbontásával szerves tápanyagot képeznek (és a fő makroelemeket is felszabadítják), így a növények nem a humusztartalékokat élik föl, a talajban levő humusz nem fog csökkenni a Phylazonit hosszú távú használata mellett sem.
Ezért nagyon fontos, hogy a tarlómaradvány mindig visszakerüljön a talajba, és hogy megtaláljuk, mikor, és milyen arányban használjunk emellett műtrágyát (és milyet), és mikor Phylazonitot.
Előzmény: #296 hozzászólása
Mindenképpen elgondolkodtató az, hogy amíg rendben voltak a termésátlagok, szinte senkit sem aggasztott az a tény, hogy az intenzív műtrágyázás, a szavaidat használva, tönkre teszi a talaj élővilágát és a kémiáját. Az, hogy megtizedeli az évmilliók során kialakult, és egyensúlyban levő talajélet legfontosabb szereplőinek, a talajbaktériumoknak a számát, hogy elsavanyítja a talajokat. A helytelen talajművelési technikákkal pedig valóban tönkre teszi a talajt. (Emellett, persze, a műtrágyának köszönhetjük, kb., hogy nem halunk éhen, nem is a műtrágya ellen kampányol egyetlen baktériumtrágyát gyártó, forgalmazó cég sem.)
És abban a szerencsés(?) helyzetben vagyunk, hogy a műtrágyázás hatásairól már jó ideje egészen pontos képünk van (a már említettek mellékhatásaiként a termésben növekvő nehézfém-koncentrációról, a nyomelemek eltűnéséről, pl. a fuzárium térhódításáról már ne is beszéljünk). Ugyanakkor hiába az évszázados, évtizedes tapasztalat, számos tévhit él (szinte kigyomlálhatatlanul) a termelők fejében a műtrágyáról, és még a szerves trágyákról is.
Hogy miért fontos a baktérium-egyedszám, mi a talajbaktériumok szerepe a globális tápanyagkörforgásokban, arról ajánlom, olvassátok el az Őstermelő idei első számában megjelent baktériumtrágyás rovatot, 23 oldal, helyenként egy kicsit száraz, de semmiképp sem nevezném semmitmondónak. A Phylazonit (ha jól tudom) hazai talajokból izolált baktériumtörzseket tartalmaz. Tehát nagy vonalakban az evolúció során kialakult egyedszámot állítja vissza a talajban. Túladagolásról sem igazán lehet beszélni, mert tápanyag híján a baktériumok egyszerűen elpusztulnak (és ezáltal is részt vesznek a tápanyagkörforgásban). A baktériumok szerepe sokrétű, de most egyet kiemelve, az Azotobacter chroococcum például nem a talaj erőforrásait mozgósítja, hanem a légköri nitrogént hozza a növények (és pl. a cellulózbontó baktériumok) számára felvehető formába. Abból pedig elég komoly tartalékaink vannak. (De megkérem a talajos kollégákat, hogy fogalmazzák meg nálam jobban, miért nem fenyeget az a veszély, amiről írsz. Amint megkapom a választ, jelentkezem.)
Ami a reklámokat illeti, köszönjük a kritikát, fontos számunkra a visszajelzés. Figyelembe vesszük a jövő évi kampányok alakításában. (Nem akarok mélyre merülni a marketing bugyraiba, ezeknek a reklámoknak is volt egy elsődleges céljuk, amit tulajdonképpen elérni látszanak, ezért is lehet időszerű a továbblépés.