Gulyás Nándor

2015-02-28 18:21:50

Ugrás a hozzászóláshoz

A termék használatáról további információkat a következő linken talál: www.frigocur.com

Gulyás Nándor

2010-10-16 12:47:35

Ugrás a hozzászóláshoz

Rezisztens almamolyok Szerbiában

A gyümölcstermesztés a mezőgazdaság, azon belül is a kertészet egyik legfontosabb ága. Világszerte egyre több, és egyre jobb minőségű gyümölcsöt igényelnek a fogyasztók.
A XX. sz. második felében végbement társadalmi és gazdasági változások, élelmezési tendenciák igazolják, hogy a mezőgazdasági termelésen belül a gyümölcstermesztés - kiemelkedően az almatermesztés - minden földrészen, minden országban így Szerbiában kiemelt termeléspolitikai tényezővé vált.
A Kárpát-medencében a legtöbb gyümölcsfaj termesztéséhez kedvezőek a feltételek. Különösen áll ez az alma esetében, mely jelentős mértékben tartalmaz életfontosságú vitaminokat, és más fontos anyagokat, jelentős népélelmezési cikk.
Nagyon sok családban az alma jelenti az egyetlen gyümölcsöt.
Főként friss fogyasztásra termeljük, de egyre nagyobb mennyiséget dolgoz fel a konzervipar is.
Nemcsak arra kell törekednünk, hogy elegendő mennyiséget termeljünk, hanem arra is, hogy minél jobb legyen a minőség. Ez befolyásolja a kórokozókkal és kártevőkkel való fertőzöttség.
Az almamoly (Cydia pomonella) egyike azoknak a kártevőknek, amelyek állandó csapást jelentenek, ellenük rendszeres védekezés nélkül jövedelmező almatermesztés nem képzelhető el. A termő almaültetvények egyik legjelentősebb kártevője.
Egy egészen sajátos, nagy ökológiai rugalmassággal ellátott faj. Kellő minőségű biológiai ismeretek birtokában azonban eredményesen védekezhetünk ellene.
Amikor a faj számára néha kedvezőtlenül alakulnak az ökológiai körülmények, olyankor visszahúzódik, annyira, hogy „ugrásra készen” várja a kedvezőbb adottságokat.
Napjainkban sokkal könnyebb a faj életútját követni, hiszen a feromoncsapdák jóvoltából erre jóval megbízhatóbbak a lehetőségek, mint az elmúlt évszázadokban bármikor. Az almamoly a termő almaültetvények egyik legjelentősebb kártevője.
Az alábbiakban összefoglaltam az almamoly életmódjára jellemzőket:

A hímek kelése néhány nappal megelőzi a nőstényekét.

A repüléshez és a tojásrakáshoz min. 14-16 C fok szükséges .

A nőstények már egy nappal a kelés után képesek párosodni –teszik ezt alkonyatkor.

Irodalmi adatok szerint 30m-től 5km-ig repülnek.

A megtermékenyített nőstények a megtermékenyítéstől számított 10-16 nap helyezik le tojásaikat általában 100-160 darabot

5-8 nap a leggyakoribb kelési idő

A lárvák többsége az alma közelében születik de amelyik nem az komoly távolságot képes megtenni berágási helyért.

Különböző viselkedési típusok fordulnak elő-például berágás után visszafordul.

-A kifejlet lárva az utolsó napjaiba még egy almába belerág.

Egy almába mindig egy lárva található.

A lárva fejlődési ideje 20-34nap utánna éjszaka vonul bábozódni.

Fán vagya földön.2-3 hetet tölt bábállapotban




Egyike azoknak a kártevőknek, amelyek állandó csapást jelentenek, ellenük rendszeres védekezés nélkül jövedelmező almatermesztés nem képzelhető el.
Az almamolynak a lárva alakja károsít. A gyümölcsbe fúrja magát, ott járatokat rág, a magot a csíra felőli oldalról megrágja-kiüregesíti ezáltal megszűnik az auxin termelés ezután a károsított gyümölcs megfonnyad, leesik vagy kényszerérett lesz, értéktelenné válik. Időnként, kedvező feltételek között több gyümölcsöt is fölkeres.
Kártétele nyomán gyakran másodlagos kórokozók is fellépnek.



•

•
2008 évben 5 ha egybefüggő almaültetvényem az eredményes védekezés érdekében Csalomon rovarcsapda segítségével figyeltem meg az almamoly rajzását, fejlődését.
• A feromoncsapdát a koronában levő vázágakra, lombos ágra helyeztem ki.
• A szexferomon csapdák a nőstény lepkék csalogató-anyagát tartalmazzák, ezzel vonzzák az almamoly hím egyedeit.
• A hajdújáráson beállított szexferomon csapdák április 28-tól szeptember 10-ig folyamatosan felvilágosítást adtak a területen élő almamoly populációk változásairól.
Az imágók számbeli és időbeli változásáról kaptam eredményt, ami meghatározta az optimális védekezési időt, és a várható fertőzöttséget.
Minden második napon feljegyeztem, hány lepkét fogott a csapda.
Ezek az adatok nemcsak kísérleteim céljait, de védekezések időpontjának megállapításait is szolgálták.
A több kihelyezett ferromoncsapda alapján látható, hogy az almamoly rajzása 2008-ban a kisparcellás, elhanyagolt, keveset permetezett vagy teljesen műveletlen területeken az almamoly kétszer akkora darabszámban fordulnak elő, mint az általam redszeresen művelt ültetvényben, melynek közelében nincs alma, almás terület.
Évről évre azt tapasztaljuk, hogy növekszik az almamoly populációk száma.
Időközben bebizonyosodott, hogy Franciaországban más rovarölőszerekkel szemben is kialakult a rezisztencia: ezek a piretroidok és a foszforsav-észterek, de a rovarok növekedésszabályzó anyagával szemben is, mint a fenoxycarb (Insegar) és a tebufenozid (Nomolt).


Elgondolkodtató az almamoly elleni védekezés lehetőségei, miután valószínűvé vált, hogy az almamoly hazánkban is ellenállóvá vált a kémiai szerekkel szemben
2007. év nemcsak a tavaszi fagy miatt lett különleges az almatermesztők számára, hanem az almamoly különösen nagymértékű kártétele miatt is.
Nem csak az én almáskertemben, de több környékbeli kertben is elérte az 50%-ot a károsított gyümölcsök aránya. A jobb helyeken is 15% körüli károsodás volt.
Az időjárás kedvezett a molyoknak, de az 50%-os kár arra utal, hogy ott talán rezisztens törzsek fejlődtek ki
. Egy 10 éve permetezetlen, magára hagyott almáskertben csak 45%-os károsodást találtam.

Több évtizede, hogy az almamolyokban ellenálló-képesség kezdett kialakulni a foszforsavészterekkel szemben Amerikában, Dél-Afrikában és Óceániában valamint Európában- az ellenálló-képesség elsősorban a diflurobenzuron (Dimilin) ellen alakult ki

Svájcban a rezisztenciát 1996 májusában észlelték, azóta csak súlyosbodott a helyzet

A védekezések nagyobb gyakorisága és a dózisok emelése nem oldotta meg a kérdést, inkább meggyorsult az ellenálló egyedek kiválasztódása.

Az almamoly 2008-ban is elhúzódóan rajzott, ezért a károsított őszi almákért ez a faj is felelős.
Az almamoly kártétele még ősszel is jelentős volt.
A szakemberek többsége ekkor már kettő és fél generációról beszélt a korábbi kettő helyett.
2009 novemberében a vizsgálati eredmények birtokában kijelenthetjük ,hogy Észak-Bácskában az almamolynak a tankönyvekben leírtak ellenére is három generációja volt jelen. Ebből adódóan a jövő évi növényvédelmet már így kell tervezni.

A virágzásban alkalmazott rovarölő szerek használata javítja az esélyeket az almamoly elleni védekezésben, a problémát az jelenti, hogy kevés az a szer ami a méhkimélő technológiába belefér ami viszont alkalmazható lenne az árban nem versenyképes illetve nincs arányban az alma árával.

Úgy gondolom, ideje új védekezési módszereket bevezetni a kialakuló vegyszer-ellenállóság, és a környezetkímélés miatt is. Egyre valószínűbb, hogy a légtértelítéses, vagy összezavarásos módszer versenyképes lesz, nagy költségei ellenére is


A kémiai védekezés látszik a legolcsóbbnak, de félő, hogy ismét szinte hatástalan lesz és akkor az a legdrágább módszer

Gulyás-Oldal Nándor
kertészmérnök

Gulyás Nándor

2010-10-16 12:39:04

Ugrás a hozzászóláshoz

Növényi hormonok
A leírt kisérletet Szerbiában végeztem kollégáimmal-senki ne tekintse reklámnak.

. A növényekben az 1920-as években olyan vegyületeket mutattak ki, amelyről beigazolódott, hogy a növekedést szabályozzák. Azóta már sikerült mesterségesen is előállítani növényi hormonokat és azokat bevonni a növénytermesztők mindennapos munkájába.
Amikor hormonokról kezdünk beszélni a gyümölcstermesztés kapcsán nagyon sokunknak a genetikailag módosított élelmiszerek jutnak eszünkbe, azonnal szeretném eloszlatni a kételyeket ,hogy a kettőnek köze nincs egymáshoz .

A szintetikus úton előállított hormonok teljesen azonosak azzal amit a növény állít elő. Vajon akkor miért van szükség a mesterségesen előállított hormonok használatára? A válasz az időjárási szélsőségekben keresendő de más tényezők is indokolhatják. Az időjárási szélsőségek az év folyamán folyamatosan stressz helyzetbe hozzák a növényt ami aztán különböző reakciókkal reagál pl. gyümölcs hullás.

. A növényi növekedésre több vegyület van hatással. Ezek közül az a és b auxint, valamint a ß indolecetsavat megtalálták az emlős állatok vizeletében.
A naftil- és fenil ecetsavak és származékaik szintén növekedés szabályozók. Ha a természetes vagy a mesterséges növényi hormonokat szükségnél nagyobb mennyiségban alkalmazzuk a növények táplálkozását oly mértékben zavarják, hogy amiatt a növény elpusztul.
Ezt a hatást használják fel a kétszikű gyomok irtására. Ilyen mesterséges hormonok a 2,4-diklórfenoxi-ecetsav, a klórkrezoxinecetsav, 2,4,5-triklórfenoxiecetsav.
A gyomirtáson kívűl más felhasználási területei is vannak a növényi hormonok-nak. A dugványok gyorsabb és nagyobb eredését teszik lehetővé az e célra készített, külföldön különböző néven forgalomba kerülő pl. gibberellin-tartalmú szerek.
Az alma termesztésben kettő éve, hogy kollégáimmal kísérleti célból alkalmazzuk az auxin hormont. Először 2008-ban
csak hullásgátlóként kezdtük a Horgostól Tavankutig terjedő homokvidéken illetve Kupuszinán.Szerbiában.

Különböző dózisokban alkalmaztuk mivel nekünk kellet kivizsgálnunk ,hogy a külföldön beszerzett szintetikus úton
előállított hormon hogyan viselkedik a mi termesztési körülményeink között. Az idei évre így sikerült a pontos dózisokat beállítani sőt arra is rájöttünk, -amit a gyártók is feltüntettek -,hogy meghatározott program szerint kell illetve a leghatásosabb alkalmazni.
Kétféle növényi hormont-de összetételben ugyanazt- alkalmaztunk a kísérleteink és vizsgálataink során.

Egyik az olasz gyártású Obsthormon a másik magyarországi Frigocur Sajnos nálunk egyik sem regisztrált
.Két év használat után kollégáimmal a Frigocur használatát állapítottuk meg hatásosabbnak mivel itt egy folyamatos úgynevezett „lépcsőshatást”tapasztaltunk míg az Obsthormonnál ez a hatás elmaradt. Ami még a magyar gyártmányú szer mellett szól az az ár(cca 50 euro/ha/év) ami a jelenlegi helyzetben egyébként is a növénytermesztés meghatározója.
Megállapíthatjuk hogy az auxin hormon használata mérsékli, ill. megszünteti a téli és a tavaszi fagyok terméscsökkentő hatását.
Gyümölcs, ill. szőlőkultúrákban a szer jelentősen felgyorsítja a téli fagykárok által károsodott szállító edénynyalábok regenerálódását, alkalmazásával lehetőség nyílik a tavaszi, ill. a következő évi fagykárok megelőzésére, s kivédhető az aszálykár is.

A mesterségesen előállított hormon jótékony hatása nagyrészt annak köszönhető, hogy a növényben egyébként is termelődő hormonok mennyiségét megnövelve a kambiumot a károsodott szállító edénynyalábok pótlására, ill. nagyobb keresztmetszetű szállító szövetek kialakítására serkenti. A kezelés hatására több, mint 50%-kal nőhet a működő szállítópályák keresztmetszete, s a több és funkcióképes szállító edénynyaláb következtében a víz- és tápanyagszállítás normalizálódik-a növény a tápanyagot vízben oldva veszi fel-tehát a nagyobb keresztmetszetű szállítóedénynyalábokban könnyebben zajlik a vízforgalom, ezzel együtt növényünk több tápanyagot tud felhalmozni
minden szervre vonatkozóan ebből adódóan egyértelműen megállapíthatjuk a következőket

1. erős, a következő télre jobban felkészült hajtásrendszer alakul ki
2. nő a gyümölcsök tápanyag ellátottsága, a gyümölcskötődés, a gyümölcsméret és javul a színeződés
3. a vízszállítás nagyobb teljesítménye következtében csökken az aszályérzékenység
4. harmonizálódik a gyümölcsterhelés
5. zöldebb lesz a lomb (mintegy 40%-kal több klorofil!) ami többek között fokozottabb cukorképződést eredményez
6. az optimális ellátottság miatt megnövekszik a betegségekkel, károsítókkal szembeni ellenállóképesség




Mindezek együttes hatására:
- tartósan nő, optimalizálódik a termésteljesítmény;
- javul a gyümölcsminőség és a tárolhatóság;
- megnövekszik a fák és így a gyümölcsös élettartalma;

Az almatermelők nagyon sokan hullásgátlóként ismerik az auxin hormont. Az elmúlt néhány esztendőben az időjárási szélsőségek miatt (aszály, forróság ) a növényekben a szállítópályák szűkülése miatt a az alma kocsányánál található úgynevezett leválasztó réteg megszáradt és ez időelőtti hulláshoz vezetett.
Azokban a gyümölcsösökben ahol használtuk a hormon készítményeket jelentősen csökkent a hullás illetve ahol program szerüen alkalmaztuk ki sem alakult hullás.
Amikor gyümölcs ritkítási célból alkalmaztuk, a nehezen ritkítható fajtáknál(Golden Delicius) nem voltunk megelégedve.A jövőben magasabb dózist kell alkalmazni , az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem tapasztalatai is ezt igazolják.
Betakarítás után október hónapban az almafa téli felkészítése és a következő évi terméshozam növelése érdekében
mindenképpen megéri még egy kezelést elvégezni - tehát, hogy a rügyek nagyobbak és súlyosabbak legyenek.

Már egyszeri permetezés is jelentős, több évre kiható jótékony hatást eredményez, de nyilvánvalóan a legkedvezőbb hatás elérése a teljes permetezési program esetén várható. Ez esetben érhető el folyamatosan az optimális termésmennyiség és minőség valamint az alternacia megszünése.
A hormon permetezése nem igényel külön műveleti költséget, mert az általánosan használt növényvédő szerekkel együtt kijuttatható.
Bármely hormon használatáról legyen szó felhívom a termelők figyelmét, hogy csakis azután kezdjék el mielőtt szakemberrel konzultáltak illetve a felhasználási permetezési programot beszerezték

Gulyás-Oldal Nándor kertészmérnök