Különleges tesztelésre került sor a közelmúltban Bácsalmáson. A gyakorlatban megvalósult kísérlet során sikeresen juttatták a szántóföldbe a Talajtáp szervestrágya-granulátumát. A tesztelés arra a kérdésre keresett választ, hogy alkalmas-e egy műtrágyaszóró gép a műtrágyakészítményektől formájában, méretében és súlyában is eltérő szervestrágya-granulátum kiszórására.
A Talajtáp Természetes tápanyagok program célja, hogy hosszú távú megoldásokat találjon a tartós növénytáplálási hiányra Magyarországon, amit a szervestrágya-felhasználás növelésével javasolnak elérni. A holland kezdeményezésű program a többi között arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a szántóföldi növénytermesztésben hosszú távon a szerves eredetű tápanyagokkal történő pótlás járul hozzá a talaj minőségének megőrzéshez, javításhoz.
Hosszú távon a szerves eredetű tápanyagokkal történő pótlás járul hozzá a talaj minőségének megőrzéshez, javításhoz – fotó: Talajtáp
A hazánkban még kevésbé ismert, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Franciaországban régóta alkalmazott szervestrágya-készítményt egy holland-belga konzorcium biztosította a teszteléshez, a választott mezőgazdasági eszköz az Amazone egyik csúcstechnológiát képviselő gépe volt.
A két résztvevőt összekötő „kapocs” Kerényi Béla gazdálkodó volt, aki nemcsak a földjét biztosította a gyakorlati próbához, hanem az műtrágyaszóró berendezést. Mint mondta, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaként maga is fontosnak tartja a talaj tápanyagának megőrzését, azt, hogy annak minőségét hosszú távon fent lehessen tartani. Emlékeztetett arra, hogy az állattenyésztés magyarországi visszaszorulásával a szervestrágya-felhasználás is csökkent, pedig a múlt tapasztalati szerint erre mindenképp szükség van. Hozzátette azt is, hogy amennyiben a költségek kedvezőek, szívesen alkalmazná önállóan vagy akár műtrágyával kombináltan a Talajtáp kínálta granulátumot.
A közös tesztelésben a programot képviselő Gerrit Kiers arra emlékeztetett, hogy a szerves trágya több mint tápanyag, mert biztosítja a talajtermékenység fenntartását és a talaj művelése során csökkenő humuszmennyiség pótlását, „nemcsak a nitrogénre, foszforra, káliumra, mikroelemekre koncentrál, mint a műtrágya”.
A kísérletben hektáronként 2,5 tonna szervestrágya-granulátumot juttattak ki – fotó: Talajtáp
A szakember elmondta, hogy elsősorban baromfitrágyából állítják elő termékeiket, melyek szárítás, komposztálás, fertőtlenítés után felhasználhatók, de további eljárásokkal granulátum is készülhet belőle, és 60-70 százalék szerves anyagot tartalmaznak.
A most lezajlott gyakorlati kísérlettel kapcsolatban kiemelte: korábban se Magyarországon, se máshol nem történt hasonló tesztelés. Az eredmény igazolta a reményeket:
jó eloszlási értéket mutattak, 24 méter munkaszelességgel, és sikeres volt a kísérlet.
Gerrit Kiers hozzátette, hogy az Amazone részvétele azért is volt fontos, mert a korszerű technológiájuknak köszönhetően az ő gépeik áteresztő képessége közel 11 kilogramm másodpercenként, amire pedig a hagyományos eszközök nem képesek. A szervestrágya-granulátumból lényegesen többet kell a talajba juttatni – magyarázta a szakember –, hiszen nem a hagyományos koncentrációt tartalmazzák, bennük szerves anyagokat is. A mostani kísérletben hektáronként 2,5 tonnát juttattunk el sikeresen.
A program képviselője megjegyezte azt is, hogy
a komposztált – granulálás nélküli - baromfitrágyát ugyanakkor a hagyományos műtrágyaszóróval is a szántóföldbe lehet juttatni, és nem igényel különleges tulajdonságokat a gép.
Tóth Ferenc, az Amazone magyarországi szervizvezetője a tesztet megelőzően is úgy vélte, hogy a gép sikeresen teljesíti majd a feladatot, a gyakorlat pedig bebizonyította, hogy röpítőtárcsás műtrágyaszóróval megfelelő minőségben lehet kijuttatni granulált szerves trágyát. A részletekről szólva elmondta, hogy vizsgálták a keresztirányú eloszlást, amit úgynevezett tálcás módszerrel végeztek el.
A bácsalmási teszt jelentősége, hogy valós körülmények között tudtuk szimulálni a szórást, és valós körülményeknek megfelelően haladtunk a táblán – mutatott rá Tóth Ferenc, hozzátéve, hogy emellett vizsgálták a műtrágyaszóró áteresztő képességét is. A szántóföldön elvégzett próba szerint
a kisebb szórógép akár 14 km/h munkasebesség mellett is ki tudott juttatni 2 500 kilogrammos hektáronkénti mennyiséget.
A tesztben kisebb tartályú gépe vett részt – hívta fel a figyelmet -, ugyanakkor ilyen trágyához inkább a vontatott kivitel javasolt, mert az akár 8 200 literes tartálymérettel növekszik a hatékonyság.
Az Amazone munkatársa kiemelte, hogy bizonyos értelemben kihívást jelentett a kísérlet, mert ilyen formátumú granulátumot még nem juttattak ki ilyen géppel, emellett nem állt rendelkezésre szórási táblázat. „A kísérlet most olyan adatokat eredményezett, amelyeket a továbbiakban ehhez a típusú géphez fel lehet használni.”
További információ: Gerrit Kiers: 06 20/614-4272
_fill_100x75_0.jpg)
