Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak609 FtBenzin árak612 FtEUR386.1 FtUSD355.49 FtCHF393.39 FtGBP449.44 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Csavarkulcs #11824. hozzászólására Azért érdeklődőm mert ugye tegnap végig szaladtunk itt rajta s hogy hogyan lesz aflatoxinos na de ha ahogy terem bekerül ebbe a tömlőbe akkor az már nem lesz toxinos vagy az Ukrán az úgy jó ahogy jön csak a miénk lesz veszélyes hulladék????
Az üzemeltető annyit mondott,itthon szárazkukoricával dolgoztak. Amerikában van hogy a tábla szélén a kombájn alól rakják ilyenbe. Majd van egy cél gép,mi rakta a kamiont és vágja húzza a csomagoló anyagot,eléggé zárt rendszer. Eggy időben agyaltunk mi is hasonló tároláson. Vagy a gabonagyűrűs megoldáson.
"A tárolócsövek vagy tárolóhüvelyek hőszigetelő polimer anyagból készült, 60 m hosszú és 2,7 m széles, henger alakú „zsákok", amelyek a földre fektetve és géppel feltöltve alkalmasak egyenként mintegy 200 tonna szemestermény tárolására." Ott helyben a föl végén mint már vagy 10 éve tárolják így az ukránok biztos nem toxinos mint a miénk a szárítóban
Érdekes ez a határérték mert mindenki az 5-tel jön, de az pl a tejelőnek meg a növendéknek, a húsmarhànak meg a hízónak már 20 de az a kutyát nem érdekli
Válasz Koczka József #11815. hozzászólására
A gombák ivaros és ivartalanul is szaporodnak. A spóra ivaros szaporító képlet, az ivartalan(pl:konidiumok) pedig vegetatív képletek. Az ivartalan szaporodás gyakoribb, gyakran nedves, beázott kukorica halmokban az utóbbi üti fel a fejét(ahogy lentebb is írták. Végül persze a spórás képletek is kialakulnak.
Válasz Koczka József #11801. hozzászólására
Úgy kell elképzelni az aszály és hő stressz hatását a növényen, mint egy beteg, legyengült , éhező, szomjazó ember haláltusáját. A kórokozók mindíg jelen vannak környezetünkben. Az utolsókat rúgó növény képtelen védekezni ellenük. Ezért kiugróan magas az Aspergilus, Fusarium gomba-fajok fertőzöttsége az aszály sújtotta térségekben.
valaki azt mondja, hogy az össz termés 80%-a toxinos. vannak keverők, akik már úgy adják el a takarmányt, hogy mondják mellé, hogy nem tudnak toxinmentes takarmányt kiadni.
Nem célom védeni akereskedő mundérját, de tény, hogy a dunántúlon a termések is magasabbak voltak, itt azért 1 1,5 hónappal tovább élt a növény, kevesebb stressz talán valamivel alacsonyabb hőmérséklwtek, ki tudja mi játszott még be, ennek ellenére a dunántúlon is van toxinos kukorica. Csupán leirtam egy lehetséges magyarázatot, többet nem tudok én sem.
Válasz Koczka József #11805. hozzászólására Hogy is mondta miniszterünk tavaly Spekulatív szándékkal kivárnak a gazdák a magasabb termés árakra .... hát persze spekulatív ja a kereskedők most nem vártak ki
Szerintem földrajzi okai vannak.
Itt közelebb van ukrajna
De amúgy tényleg, nyugaton azért esett néha, nem voltak annyira cudarok a körülmények, ami kell ennek a vacaknak.
Meg amit először írtam.
Válasz Batka #11804. hozzászólására még ezt is megértem de akkor Kelet Magyarország tiszta fosó szílvás vagy mi mert nem Kaposváron lett toxinos a Kukorica hanem Csongrád Szolnok Hajdúbihar Szabolcs megye szóval itt valami nem kerek a NAK meg alszik ill. nem ad véleményt
Vagy talál vagy nem. A lényeg magasak a termény árak, és ilyenkor szar a kereskedőnek. Mert mennyivel jobb lenne 9000ft/q meg venni és 15000ft/q eladni de már a gazdák zöme is érti a csiziot.
Ezeknek a gombáknak egy rakás gazdanövénye van, nem csak kukoricán élnek, a táblaszéli fasorban lévő fosószilva termésén ugyanúgy ott lehet, csak a kutya nem foglalkozik vele... ott bőven elvan a szaporitóképlet a föld felett....
A gomba általában sérüléseken keresztül tud fertőzni adott esetben itt jöhet be a gyapottok bagolylepke hernyója például, de egy stresszes növény eleve gyengébb ellenállóképességgel rendelkezik, gyengébb az epidermisz stb. Egyébként maga a spóra ott van a levegőben is, mint pl a gyommag, amit a szomszéd táblájáról áthoz a szél.... aztán talál fogékony növényt és behatolási pontot, vagy nem....
Hogyan kerül gomba a kukoricára? Mivel csávázott vetőmag így onnat nem fertőződhet meg, eső nincs csak szárazság, gomba nem szaporodik. Ahoz hogy a cső re vagy a szára kerüljön csapadék és szél kell. Utánna a csuhé alatt fejlődhet ez igaz. Csak azt nem tudom hogy magára a kukoricára hogy került.
Szerintem meg nincs ellentmondás, azt kell megérteni, hogy a gomba jelenléte és a toxintermelés két különböző dolog. Amúgy augusztus elején mennyi a kukoricaszem nedvességtartalma 30-40% , amit elkezd leadni mikor megkapja a hőstresszt, mindezt a zárt csuhélevél alatt! Akkor ott mennyi a páratartalom?
A gondot meg fokozza, hogy ha aug elején teljesen döglött a növény a gomba ott garázdálkodik még 2 hónapot a kombájnig, rosszabb esetben még a száritón sem küldik át, mert száraz, akkor még tovább!!!
Forrás alltech tájékoztató anyaga.
A gomba normál körülmények közt is ott lehet csak nem biztos, hogy toxint is termel. A száraz meleg idő a toxintermelést ösztönzi, nem a gomba szaporodását segiti. A fuzáriumesetében is lehet hasonló, adott esetben lehet látni olyat, hogy szemmel látható a fertőzés, mégis határérték alatti a don toxin.
Válasz Koczka József #11791. hozzászólására Nos az elmúlt 10 évben volt meleg bőven csapadék nem mindig de most toxinos hát ez több mint furcsa ja és a Dunáig volt csapadék akkor áthordták ide a toxinos kukoricát állami támogatás mellett na ez még furcsább valaki helyre tehetné ezt a faramuci helyzetett vagy a jéger esőt ugyan nem de aflatoxint tudott csinálni azzal a ködszerű csapadéknak nem nevezhető pára tartalommal ami a nyáron volt eső helyett.....?????
Az Aspergillus flavus egy gyakran előforduló penészgomba, amely magas páratartalom és magas hőmérséklet mellett terjed leginkább, és főként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadja meg. A gomba a talajon telepszik le, és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek. Ugyan az Aspergillus flavus jelenlétéből nem minden esetben következik az, hogy az aflatoxin mérgező koncentrációban van jelen, mégis potenciális aflatoxin-termelésről beszélhetünk. Az aflatoxinok a szervezetben májbetegségeket, autoimmun betegséget, a szívet érintő gyulladásos betegséget, ételallergiát okozhatnak.
“
A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, a későbbi toxinfelhalmozódáshoz viszont már száraz, forró időjárásra van szükség.
“
Szia hát én sem vagyok növényorvos ezért nem is értem hogy, hogy lett aflatoxinos a kukorica felénk? Mert amikor régen tanultam azt mondták hogy a gomba kialakulásához meleg párás illetve csapadékos idő kell. Na már most ekkora aszály ami az idén volt ritka és ha nincs eső nincs pára, gomba még is van. Hát elég furcsa.
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólására Én nem vagyok növény orvos de ha te ilyen jól tájékozott vagy ne tartsd magacba mond el nekünk is hagy tanuljunk már valamit ebben a szürke összi napokon
Ez egy kicsit másképp dolgozik. 160-oldalszámú angol anyag van amerikai-Olasz vizsgálati eredményekkel. Már vagy 10 éves anyag. 70-90% mérséklődott a kezelt álományban a toxin.
Akkor annyit, hogy forgatás nélküli, Dél-Borsod, csapadék tenyész időben, ~200mm, ebből 130 szeptemberben.
Toxin 3,6. Hozam siralmas.
Szántott, vagy forgatás nélküli, a talaj mindkettőben ott van.
Rovarolő sokat segít...pl,az hogy ki mit és hogy vásárol azt mindenki maga dönti el. Nem vagyok Trigó szakértő. Szerintem ők sem szívesen olvassák a posztot.
Én nem tudok róla, hogy van olyan csávázószer amivel a toxint lehetne mérsékelni de érdekelne kérlek oszd meg velünk melyik az?
Ha a toxin aszályban mindenhol ekkora probléma akkor szerinted hogy tudok 2-es 3-as ppb vel bevinni kukoricát a Trigóhoz? A faluban a telepen volt 2000-es mérés-is
Szerintem a kolléga a kukorica utáni kukorica vetésről beszélt és a búza utáni búza vetésről elsősorban.
Miért beszélne hülyeségeket amikor köztudott, hogy az aflatoxint termelő penészgomba talajról fertőz?
13725 hozzászólás
Válasz Csavarkulcs #11824. hozzászólására Azért érdeklődőm mert ugye tegnap végig szaladtunk itt rajta s hogy hogyan lesz aflatoxinos na de ha ahogy terem bekerül ebbe a tömlőbe akkor az már nem lesz toxinos vagy az Ukrán az úgy jó ahogy jön csak a miénk lesz veszélyes hulladék????
Válasz Mihály #11823. hozzászólására
Az üzemeltető annyit mondott,itthon szárazkukoricával dolgoztak. Amerikában van hogy a tábla szélén a kombájn alól rakják ilyenbe. Majd van egy cél gép,mi rakta a kamiont és vágja húzza a csomagoló anyagot,eléggé zárt rendszer. Eggy időben agyaltunk mi is hasonló tároláson. Vagy a gabonagyűrűs megoldáson.
Válasz Csavarkulcs #11822. hozzászólására Értem s nincs semmi baja a kombájn tiszta kukorinak májusig vagy meddig lehet benne??
Válasz Mihály #11821. hozzászólására
Ez évek óta itt sem újdonság. "Hernyónak hívjuk."
"A tárolócsövek vagy tárolóhüvelyek hőszigetelő polimer anyagból készült, 60 m hosszú és 2,7 m széles, henger alakú „zsákok", amelyek a földre fektetve és géppel feltöltve alkalmasak egyenként mintegy 200 tonna szemestermény tárolására." Ott helyben a föl végén mint már vagy 10 éve tárolják így az ukránok biztos nem toxinos mint a miénk a szárítóban
Válasz LiverPuli #11812. hozzászólására
Mi is megcsináltuk. 30 körül volt egy gazda tétele. Meg lett rostálva és lement 3-ra. Az aprajában volt a toxin.
Válasz .Feco. #11816. hozzászólására
Érdekes ez a határérték mert mindenki az 5-tel jön, de az pl a tejelőnek meg a növendéknek, a húsmarhànak meg a hízónak már 20 de az a kutyát nem érdekli
Válasz molnarmi1 #11817. hozzászólására
Jó jó csak nekem kukorica öt évente meg ez most pont lucerna után volt vetve. Úgy hogy számomra érthetetlen.
Válasz Koczka József #11815. hozzászólására
A gombák ivaros és ivartalanul is szaporodnak. A spóra ivaros szaporító képlet, az ivartalan(pl:konidiumok) pedig vegetatív képletek. Az ivartalan szaporodás gyakoribb, gyakran nedves, beázott kukorica halmokban az utóbbi üti fel a fejét(ahogy lentebb is írták. Végül persze a spórás képletek is kialakulnak.
Válasz LiverPuli #11812. hozzászólására
Hogy csinálta? Ügyesen át csúsztatott egy borítékot a mintavevő kollégának?
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólására
Én meg úgy emlékszem bár lehet rosszul hogy a gomba sporával szaporodik és terjed de ahoz hogy a zárt száraz spóra kötődjön ahoz nedvesség kell.
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólására
meg a szárító előtti placcon egy héten át heverő vizes halomban
Válasz Koczka József #11801. hozzászólására
Úgy kell elképzelni az aszály és hő stressz hatását a növényen, mint egy beteg, legyengült , éhező, szomjazó ember haláltusáját. A kórokozók mindíg jelen vannak környezetünkben. Az utolsókat rúgó növény képtelen védekezni ellenük. Ezért kiugróan magas az Aspergilus, Fusarium gomba-fajok fertőzöttsége az aszály sújtotta térségekben.
Azt hallottam, hogy Pest megyében valaki levitte a toxin szintet határérték alá. Erről tudtok valamit?
Válasz Batka #11809. hozzászólására
valaki azt mondja, hogy az össz termés 80%-a toxinos. vannak keverők, akik már úgy adják el a takarmányt, hogy mondják mellé, hogy nem tudnak toxinmentes takarmányt kiadni.
Válasz Batka #11809. hozzászólására
Nem célom védeni akereskedő mundérját, de tény, hogy a dunántúlon a termések is magasabbak voltak, itt azért 1 1,5 hónappal tovább élt a növény, kevesebb stressz talán valamivel alacsonyabb hőmérséklwtek, ki tudja mi játszott még be, ennek ellenére a dunántúlon is van toxinos kukorica. Csupán leirtam egy lehetséges magyarázatot, többet nem tudok én sem.
Válasz Koczka József #11805. hozzászólására Hogy is mondta miniszterünk tavaly Spekulatív szándékkal kivárnak a gazdák a magasabb termés árakra .... hát persze spekulatív ja a kereskedők most nem vártak ki
Válasz Mihály #11806. hozzászólására
Szerintem földrajzi okai vannak.
Itt közelebb van ukrajna
De amúgy tényleg, nyugaton azért esett néha, nem voltak annyira cudarok a körülmények, ami kell ennek a vacaknak.
Meg amit először írtam.
Válasz Batka #11804. hozzászólására még ezt is megértem de akkor Kelet Magyarország tiszta fosó szílvás vagy mi mert nem Kaposváron lett toxinos a Kukorica hanem Csongrád Szolnok Hajdúbihar Szabolcs megye szóval itt valami nem kerek a NAK meg alszik ill. nem ad véleményt
Válasz Batka #11803. hozzászólására
Vagy talál vagy nem. A lényeg magasak a termény árak, és ilyenkor szar a kereskedőnek. Mert mennyivel jobb lenne 9000ft/q meg venni és 15000ft/q eladni de már a gazdák zöme is érti a csiziot.
Válasz Mihály #11800. hozzászólására
Ezeknek a gombáknak egy rakás gazdanövénye van, nem csak kukoricán élnek, a táblaszéli fasorban lévő fosószilva termésén ugyanúgy ott lehet, csak a kutya nem foglalkozik vele... ott bőven elvan a szaporitóképlet a föld felett....
Válasz Koczka József #11801. hozzászólására
A gomba általában sérüléseken keresztül tud fertőzni adott esetben itt jöhet be a gyapottok bagolylepke hernyója például, de egy stresszes növény eleve gyengébb ellenállóképességgel rendelkezik, gyengébb az epidermisz stb. Egyébként maga a spóra ott van a levegőben is, mint pl a gyommag, amit a szomszéd táblájáról áthoz a szél.... aztán talál fogékony növényt és behatolási pontot, vagy nem....
Válasz Batka #11797. hozzászólására Már ha volt cső mert 50% nem volt még cső kezdemény sem
Válasz Batka #11797. hozzászólására
Hogyan kerül gomba a kukoricára? Mivel csávázott vetőmag így onnat nem fertőződhet meg, eső nincs csak szárazság, gomba nem szaporodik. Ahoz hogy a cső re vagy a szára kerüljön csapadék és szél kell. Utánna a csuhé alatt fejlődhet ez igaz. Csak azt nem tudom hogy magára a kukoricára hogy került.
Válasz Batka #11798. hozzászólására hát úgy hogy kialakulhat a leforgatott földön vagy sem???
múlt heti ár nálunk 124 ezer, de a kereskedő azt sugallta, hogy inkább feljebb megy, mint le, még tartom.
Válasz Mihály #11796. hozzászólására
Nem értem a kérdést hogy jön ide a tavaszi szántás?
Válasz Koczka József #11795. hozzászólására
Szerintem meg nincs ellentmondás, azt kell megérteni, hogy a gomba jelenléte és a toxintermelés két különböző dolog. Amúgy augusztus elején mennyi a kukoricaszem nedvességtartalma 30-40% , amit elkezd leadni mikor megkapja a hőstresszt, mindezt a zárt csuhélevél alatt! Akkor ott mennyi a páratartalom?
A gondot meg fokozza, hogy ha aug elején teljesen döglött a növény a gomba ott garázdálkodik még 2 hónapot a kombájnig, rosszabb esetben még a száritón sem küldik át, mert száraz, akkor még tovább!!!
Válasz Batka #11793. hozzászólására Hogy lehet ott tavaszi szántás a terület stb mint ahogy valamikor múködött ???
Válasz Batka #11793. hozzászólására
Azért ebben van némi ellent mondás. Mert gomba csak nedves vagy párás környezetben alakul ki vagy képződik. És nem vagyok növényorvos.
Válasz Mihály #11792. hozzászólására
Na ja nálunk még pára vagy köd sem volt
Válasz Mihály #11792. hozzászólására
Forrás alltech tájékoztató anyaga.
A gomba normál körülmények közt is ott lehet csak nem biztos, hogy toxint is termel. A száraz meleg idő a toxintermelést ösztönzi, nem a gomba szaporodását segiti. A fuzáriumesetében is lehet hasonló, adott esetben lehet látni olyat, hogy szemmel látható a fertőzés, mégis határérték alatti a don toxin.
Válasz Koczka József #11791. hozzászólására Nos az elmúlt 10 évben volt meleg bőven csapadék nem mindig de most toxinos hát ez több mint furcsa ja és a Dunáig volt csapadék akkor áthordták ide a toxinos kukoricát állami támogatás mellett na ez még furcsább valaki helyre tehetné ezt a faramuci helyzetett vagy a jéger esőt ugyan nem de aflatoxint tudott csinálni azzal a ködszerű csapadéknak nem nevezhető pára tartalommal ami a nyáron volt eső helyett.....?????
Az Aspergillus flavus egy gyakran előforduló penészgomba, amely magas páratartalom és magas hőmérséklet mellett terjed leginkább, és főként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadja meg. A gomba a talajon telepszik le, és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek. Ugyan az Aspergillus flavus jelenlétéből nem minden esetben következik az, hogy az aflatoxin mérgező koncentrációban van jelen, mégis potenciális aflatoxin-termelésről beszélhetünk. Az aflatoxinok a szervezetben májbetegségeket, autoimmun betegséget, a szívet érintő gyulladásos betegséget, ételallergiát okozhatnak.
Válasz Meggybefőtt #11789. hozzászólására
Ezért nem értem. Mert ugye 70 napig nem esett!
Válasz Koczka József #11788. hozzászólására
Virágzásban 42fok volt 3hetig!!! 0mm
“
A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, a későbbi toxinfelhalmozódáshoz viszont már száraz, forró időjárásra van szükség.
“
Válasz Mihály #11787. hozzászólására
Szia hát én sem vagyok növényorvos ezért nem is értem hogy, hogy lett aflatoxinos a kukorica felénk? Mert amikor régen tanultam azt mondták hogy a gomba kialakulásához meleg párás illetve csapadékos idő kell. Na már most ekkora aszály ami az idén volt ritka és ha nincs eső nincs pára, gomba még is van. Hát elég furcsa.
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólására Én nem vagyok növény orvos de ha te ilyen jól tájékozott vagy ne tartsd magacba mond el nekünk is hagy tanuljunk már valamit ebben a szürke összi napokon
Válasz termelo #11785. hozzászólására
2015 környéki anyag lehet. Valahol a neten kell lennie.
Válasz Csavarkulcs #11784. hozzászólására
Mondtam, hogy érdekel légyszi oszd meg az elérhetőségét.
Előre is köszi!
Válasz termelo #11783. hozzászólására
Ez egy kicsit másképp dolgozik. 160-oldalszámú angol anyag van amerikai-Olasz vizsgálati eredményekkel. Már vagy 10 éves anyag. 70-90% mérséklődott a kezelt álományban a toxin.
Válasz Csavarkulcs #11782. hozzászólására
(Fusarium spp., Rhizoctonia sp., Pythium spp.) erre jó a Maxim ;
Csírakori betegségek
A fuzárium könnyen félrevezethetett mert van gyökérfuzárium is.
Az aflatoxin virágzáskori 2 hétben fertőz a pollentömlőkön keresztül addigra már a csávázó nem hat.
Válasz Csavarkulcs #11779. hozzászólására
Maxim Quattro ez lemaradt.
Válasz A.I. #11780. hozzászólására
, csak a témához általánosságban!
Nem neked személyesen, bocsánat
Válasz termelo #11778. hozzászólására
Akkor annyit, hogy forgatás nélküli, Dél-Borsod, csapadék tenyész időben, ~200mm, ebből 130 szeptemberben.
Toxin 3,6. Hozam siralmas.
Szántott, vagy forgatás nélküli, a talaj mindkettőben ott van.
Válasz termelo #11778. hozzászólására
Rovarolő sokat segít...pl,az hogy ki mit és hogy vásárol azt mindenki maga dönti el. Nem vagyok Trigó szakértő. Szerintem ők sem szívesen olvassák a posztot.
Válasz Csavarkulcs #11777. hozzászólására
Én nem tudok róla, hogy van olyan csávázószer amivel a toxint lehetne mérsékelni de érdekelne kérlek oszd meg velünk melyik az?
Ha a toxin aszályban mindenhol ekkora probléma akkor szerinted hogy tudok 2-es 3-as ppb vel bevinni kukoricát a Trigóhoz? A faluban a telepen volt 2000-es mérés-is
Válasz termelo #11776. hozzászólására
Fajta és prémium csávázásokkal,mérsékelhetől. Viszont az aszályban a toxin az toxin...még a szántottban is.
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólására
Szerintem a kolléga a kukorica utáni kukorica vetésről beszélt és a búza utáni búza vetésről elsősorban.
Miért beszélne hülyeségeket amikor köztudott, hogy az aflatoxint termelő penészgomba talajról fertőz?