Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392 FtUSD366.17 FtCHF401.61 FtGBP458.3 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Szia!Sztem Téged palira akar venni a srác...Igaz,nem mindegy,hol van a területed,de mifelénk(Nyírség) ezt a melót csak a faanyagért is dalolva elvégzik... Vegyük alapul,h leírásod szerint ez egy tisztítási korú erdő.A ráfordított munka arányos a kinyert faanyag-mennyiséggel,sztem NE FIZESS NEKI SEMMIT!A becsléshez viszonyíthatsz,h egy 10 m magas ,mellmagasságban 14 cm vastag akác durván 0,1 m3.Mivel ez szabad rendelkezésű terület,a vágási engedélyben nem ragaszkodnak század pontosságú mennyiséghez.Ha kérsz 10 m3-re engedélyt,nem támadhat senki.Mellesleg ha véghasználat(de bármilyen favágás után) valaki összeszedi a gallyfát,a terület feltakarításán kívül még 3400Ft/m3-t kell fizessen az elszállítani kívánt gallyfáért.És tisztázzuk: a gally a törzsről levágott,5 cm-nél vékonyabb faanyag!A vastagabb már tűzifaként értékesíthető,annak ára 22.500Ft+ÁFA/m3!!!!!!
kitermelést köbméterben mérik ne hektárban.
egy fostos akácos nagyjából 70-80 köböt ad nettóban egy hektáron. egy közepes homoki akác 100 körül. felette már egészen jók vagyunk.
3000-3500 körül vágják akik lopják is.
4000 nél kezdődik amikor csak rosz kihozatallal vágnak.
4500 tól beszélhetünk rendesebb brigádról / erdei köbméter.
persze aljnövényzet és terep valamint választék függvénye is.
ha egyenes oszlopos véletlen, akkot ipari fára illenék egy jó 6 ezret adni, cserében el kell várni a minőséget.
az ha jó akkor 30 ezerért elmegy köbmétere.
Kedves Mindenki!
Teljesen laikusként találtam erre a fórumra, és lenne pár kérdésem. Nemrég vásároltam egy zártkertet, aminek egy része erdő besorolású, de szinte az egész terület akácos, plusz kb. 30-40 vékonyabb magas fenyő(összesen 1ha). Művelés alól ki van véve és nem is szerepel az erdőgazdálkodási tervben, tehát elvileg csak bejelentési kötelezettségem van ha kivágok vmit. Kicsit szeretném kiritkítattni ill. a fenyők közül a kidőlt/kiszáradt egyedeket kivágatni. A bejelentéshez meg kellene becsülnöm, h hány m3-t szándékozok kivágni. Kb mivel számoljak? Egy db akác v egy db fenyő kb hány m3? A másik, h egy falubeli srác elvállalná egy barátjával a munkát (kb. 15-25 fa kivágása, kis bozótírtással, égetéssel) 2 nap munkával számolva 20.000-ért plusz a fáért. Ez korrekt árnak számít? Elnézést, ha ezek a kérdések kicsit off-topic-osak, de gondoltam itt vannak tényleges tapasztalattal rendelkező emberek. Köszönöm előre is! :)
Sima terepre is rendelték.A vágástéri hulladékot felénk(Hajdú-Bihar) teljesen feltakarítják,van olyan erdész kolléga,h felgereblyézteti a vágásterületet.Max 2 éves csemetét fognak ültetni,a hosszú csemetére a suhángültetőt fejlesztettem ki( ilyen címmel fenn a Jófogáson).Az előző változat sikeresen teljesít,idén már 3-at vittek.
sima terepre lehet beválik.
páncélt nem látok rajta felgyűrődő ágmaradék kivédése ellen. a csemete tálcát benyomja az emberbe mire észreveszik.
túl hosszú csemetét nemtudsz felpakolni, bele fog érni a traktorba.
Ezt értelmezte már valaki? Nekem nem megy...
(az új erdőtörvény-javaslatban van)
(4) A földrészleten található erdőnek minősülő föld egészére vonatkozó, a Fétv. 72. § (1) bekezdésében foglalt ajánlatban az ajánlattevő rendelkezhet arról, hogy az ajánlat részleges, de legalább a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségének elfogadása esetén az ajánlat a földrészletnek a Fétv. 72. § (7) bekezdésében foglaltak szerint kialakított használati rendben meghatározott, az ajánlatot elfogadó tulajdonostársak által használható részterületére is vonatkozik, amennyiben addig más földhasználati szerződés nem lép hatályba.
Vettem 300 db magyar kőrist. (nedvesebb terület)
Nem szeretném, ha túl nagyra nővekedne.
2,5 lesz sortáv és 1 métere rakom a csemetét.
Ha megered, lehet majd esetleg ritkítani.
"Az erdősítések ápolásában elsősorban a kézi eszközökkel végzett munka a jellemző. Évről évre igyekszünk növelni a gépi sorközápolás területét és alkalmazzuk a légi, vegyszeres gyomszabályozást, szelektív gyomirtó szer alkalmazásával."
A zalaerdő honlapján olvastam a fenti sorokat. A kérdés az lenne, hogy milyen szelektív gyomírtók vannak forgalommba. Pl. akác esetén
"kérdezném hogy a tulajdoni lapon kivül máshol lehet bejegyezve valami, ami miatt nem lehet esetleg letermelni?"
Igen. Például nekem a területem ex lege védettsége a tulajdoni lapon nincs bejegyezve.
A betekintési ügyintézője szerint nem csak nálam van ez így.
Az erdészet másik adatbázist használ.
hát, ha érdekel a téma akkor a legjobb forrás amit lehet találni és meg is lehet látogatni szabadon az a
Kisari Dzsungelgyümölcsös Természetvédelmi Terület
én csak magánprojekt keretében szúrtam le pár fát, a pontos fajt nemtudom mert az itteni régi gyümölcsösökből megmaradt fákról lett szaporítva. a lényeg hogy semmi extra gondozást nem kapott, megmaradt, működik és igazolja hogy valóban a néprajzi forrásoknak megfelelően történhetett a hazai vadkertek működése, szöges ellentétben a manapság elterjedt intenzív gyümölcsészettel.
A kisari dzsungelgyümölcsöst érdemes felkeresni mindenképpen annak akit érdekel ez a témakör.
Megtennéd, hogy erről az "erdei gyümölcsösről" írnál egy kicsit bővebben (helyszín, "fajta"(?), talaj és egyéb adottságok) akár privátban is? Esetleg tel. szám?
Megnéztem, de unforest csak 700-as lappal gyárt. Nekem ez is kicsit luxus, drágábbat semmiképp sem akarok, akkor marad az elektromos láncfűrész, ami van.
ilyenem van kialakításra, billenővályús. 70 es lap, traktor hajtja. uniforest.
naggyon, de nagggggyon baró.
egyedül arra kell figyelni hogy rendesen feküdjön be a fa hogy ne szorítsd be a lapot, és nagyon brutálisan lehet vele nyomni.
4 óra kávészünettel, cigivel, 20 köbméter méterfa kugliba (25cm hosszú, tehát negyedelt). cirka 2 liter gázolajjal (t-25 rulez)
namost összerakva és motorfűrésszel nekimenve lehetséges hogy gyrosabb. de drága, és nem kíméli az embert sem a gépet. nem kell láncot élezni, nincsen vezetőkopás, nem kell lánckenő olaj, nagyon kicsi a vágásveszteség, egyforma méretre vág és párhuzamosan ami hasításnál nagy előny, és nagyon biztonságos használni. unifores-tesnek a billenővályún van egy görgő, az ember csípőből rá tud feszíteni. ennek nincsen.
szóval az alap konstrukció, az hogy billenővályú van rajta teljesen tökéletes.
de inkább unifores-teset vennék mert az jobban van megépítve.
Itt is felteszem az alábbi kérdést, itt csak többen foglalkoztok fűrészeléssel.
Dolgozott már valaki ilyen, vagy hasonló billenővályús hintafűrésszel? Vélemények?
Szabad ilyet venni? Mik a hátrányai?
Van most elég sok fa, aminek a java 17cm-nél kisebb átmérőjű, és ezzel egyedül is fel tudnám fűrészelni biztonságosan.
Létavértes felé esik. Nagymamám Nagylétán született, abban a házban ami a mostani fűzláp melletti akácos helyén állt. A lápos részt kenderáztatónak használták. Csak később lett ez a hely újlétai.
Lesnyiczky László kirúgásáról nem tudtam, sajnálom. Nagyon segítőkész embernek ismertük meg. Hegymegi Zoltán 2015-ben, most dr. Szabó Tamás Dénes volt az erdészeti szakügyintéző.
Hallottam a lepkeperről, de jobban utána fogok olvasni.
Úgy tanultuk anno, hogy Újléta a Nyírség része.
Bagamér-Álmosd-Kokad-Létavértes fekete földje választja el az Érmelléktől.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%ADrs%C3%A9g
Akkor helyben vagyunk.
"Egy csónakban" evezünk.
Ilyen természetvédelmi őr nincs több egész Magyarországon, de lehet az egész világon.
Miatta van mindenhol a cécó!
Gabnai Ernő ügyét akkor nem nagyon kell bemutatnom neked...
Aki esetleg nem ismerné a "lepkepert":
https://www.facebook.com/DR-ZEKE-%C3%9Cgyv%C3%A9di-Iroda-416600121795223/?ref=page_internal
Nagyon vigyázz! Ahová Szél László vigyázó szemét veti, nem sok minden marad érintetlen!! Ahol teheti, indítja is a természetkárosítás alapján a büntetőeljárást és a HNP Ig. vezérkara, illetve az ügyészség vevő rá sajnos.
Lassan alakíthatunk egy "Szél László által károsultak Egyesületét". Szerintem lassan parlamenti küszöb közelébe kerülnénk
Még annyit megírnál, hogy Álmosd felé, Létavértes felé vagy Debrecen felé esik Újlétától az ex lege védett lápod?
Egyébként, ha nincs a tulajdoni lapon feltüntetve, akkor még nem folytatták le az "ex lege láp lehatárolási" eljárást. Érdemes lenne utánajárnod - ha nem érsz rá, Gabnai Ernő biztosan segít benne (feni a kaszáját ő is).
Egyébként Hegymegi Zoltán mondta, hogy védett vagy Szabó Péter az erdőfelügyeletnél? Ha jól tudom, Lesnyiczky Lászlót a Gabnai-féle erőltetett "lepkeper" miatt (is) rúgták ki - nemcsoda, hogy az utódja odafigyelt.
Ha nem folytatták le az "ex lege láp lehatárolási eljárást", akkor van még mozgástered bőven.
Válasz mtarka #2044. hozzászólására
A nyírség közelében: Újlétán. Fűzláp. Szél László a természetvédelmi őr.
Hogy miként lett ex lege védett, azt nem tudom. 2012-ben gond nélkül adtak engedélyt favágásra, 2015-ben már a természetvédelmi hatóság jóváhagyása kellett. Akkor még jóváhagyták korlátozás nélkül.
Ha nem titok, megkérdezhetem, hogy melyik település?
Akác fásítás, amelynek a végében ex lege védett láp???
Olyan nyírségi érzésem van. Domboldalon akácos, buckaközben meg egy nedves terület.
Hogy lett belőle ex lege védett láp? Lehatárolta a zöld hatóság egy külön hatósági határozatban, amely alapján az ingatlan-nyilvántartásba is felvezették a jogi tények közé, hogy ex lege védett láp (országos jelentőségű védett terület)?
Mégis, milyen lápot találtak ott? Nyírláp, fűzláp, égerláp?
Ki a természetvédelmi őr? Erdész barátom pontosan egy ugyanilyen ügy miatt járja 5 éve a bíróságokat...
Üdv! December elején tettem bejelentést fásításból való fakitermelésre, akácra. Január közepén megkaptam az engedélyt.
A területem végén van néhány négyzetméterem egy ex lege védett lápban. A természetvédelmi hatóság vegetációs időszakon kívüli (szeptember 1. és március 15. közötti) munkavégzést engedélyezett.
Továbbá a munka megkezdése előtt egy héttel egyeztetnem kellett a területileg illetékes természetvédelmi őrrel a deponálás hellyel kapcsolatban.
Hogy a tulajdoni lapon rajta van-e, azt nem tudom. De amikor az erdészeti hatóságnál a bejelentő kitöltésekor megadtam a helyrajzi számot, az ügyintéző azonnal mondta, hogy védett terület, nem lesz egyszerű.
Helyrajzi szám alapján interneten kikereshető, hogy a terület, Natura 2000 , vagy természetvédelmi terület-e. (ha natura 2000 akkor az rajta van a tul. lapon)
Először esetleg meg lehetne kérdezni telefonon az ter.ill. Természetvédelmi Felügyelőséget, hogy részükről van-e akadálya a fakivágásnak.
Mikor én egyéb ügy miatt megkerestem őket, akkor kérdésemre erről is adtak felvilágosítást.
Ahogy Mihály írja is, az Erdészeti Hatóság is ennek ismeretében intézi az ügyet.
Válasz BélaNB #2038. hozzászólására nem tudom felétek hogy van de nálunk Debrecenben egy épületben van az egész a földhivatal meg a nébih erdészeti osztály is annyi hogy viszed a kitöltött nyomtatványt s két hét múlva megtudod hogy vághatod vagy ha nem miért nem
Válasz BélaNB #2036. hozzászólására az engedélyt ha megkaptad akkor nincs a nébih mindenek utána néz mert ők adják ki s ami a tulajdon lapra bejegyeztek mindent lát
Üdv az Uraknak. Fásitásbol történő fakitermelést szeretnénk végezni egy területen ahogy megyünk ide kint van egy természetvédelmi terület tábla, de a mi területünk az ut másik oldalán van, kérdezném hogy a tulajdoni lapon kivül máshol lehet bejegyezve valami, ami miatt nem lehet esetleg letermelni?
Megtennéd, hogy erről az "erdei gyümölcsösről" írnál egy kicsit bővebben (helyszín, "fajta"(?), talaj és egyéb adottságok) akár privátban is? Esetleg tel. szám?
az teljesen tényszerű hogy vannak fura elképzelések fafajok terén, főleg ha hozzátesszük hogy a teljes kontinensen legnagyobb elterjedésben.. juharfélék voltak.
nem azt mondom hogy most mindenki holnap vágassa ki az akácot és telepítsen tőgyet helyette , ahogy azt sem mondom hogy nincsen helye az akácnak az országunkban.
ezzel az őshonos e vagy sem kérdéssel is úgyvagyok hogy ugyan meddig kell itt valaminek élni hogy őshonosnak lehessen hívni.
sőt, a meggyőződésem az hogy olyan ökoszisztémát kell megpróbálni elindítani ami emberi beavatkozás nélkül magától is működőképes marad.
nem is véletlen írtam hogy elegyíteni kell, egyszerűen ez az állományalkotó 50%+ dolog eleve egy baromság, ahogyan az is amikor hektárszámra teljesen homogén fafaj van.
másik baromság amikor 20% elegyet úgy rének el hogy az X hektár szélén az egyik faj van, a többin a másik. technikailag az elvárásnak megfelel, de igazából az egy nulla.
Még nem láttam sosem ilyen kimutatást.
Te ismersz olyan adatokat, hogy védett, Natura2000 területen mekkora területet borít nem őshonos, tájidegen növényzet?
Ha sok ilyen van, az mindenképpen felveti azt a kérdést, hogy akkor meg minek védett, Natura2000-es?
Ha nincs sok, akkor miért ne lehetne lecserélni?
Tény, hogy ehhez támogatást kell, nagyon jelentős összegű támogatást kell nyújtani a gazdálkodóknak.
Viszont nem védett, nem Natura2000-es területen, meg miért ne lehetne olyan fafajjal telepíteni, felújítani, amely erdészetileg elfogadható? Miért kell(ene) itt is a természetvédelem érdekeit erőltetni?
Megfelelő támogatás nélkül senki sem fog ,nem is tud önerőből tízhektárszám olyan fafajt telepíteni,aminek még az unokája sem biztos,hogy fog örülni,aminek ma már a kivitele egyre kockázatosabb,valljuk be.
Bármennyire is szereti valaki pl a tölgyet,nem fognak azt telepíteni,hiába lenne megfelelő a termesztési körzet és ez teljesen érthető is. Be kell látni azt is,hogy az időjárás szélsőségessége az őshonos fafajokból álló erdők fenntartásában jóval nagyobb feladatokat,több költséget és jóval nagyobb kockázatot jelent,mint pl 30éve. Alternatívának bizonyos helyeken jó az akác,de semmiképp sem mindenhol. Ugyanakkor meg kell egy fafaj,ami ezt a szélsőségességet elviseli hosszu távon is...az meg sajnos nem a Ktt,Kst lesz.
teljesen egyetértek veled.
az akác nagyon jó mézelő a méheknek, valóban jó ipari fát tud adni. megvan a maga helye, de azért annyira nem nagy sztár.
azt nem lenne szabad hagyni hogy tölgynek is megfelelő helyre akác kerüljön.
persze, tölgy vágásfordulója túl hosszú nem éli meg aki ülteti. akácnál nem így van mert rövid a forduló.
a helyzet megoldása lenne szerintem ha rendkívül alapos ellenőrzés mellett támogatást kapna az aki megfelelő helyen akácról tölgyre vált, és eleve a telepítéstől kezdve célirányosan természetesen újuló erdő lenne az ültetvény célja. természetesen nem monokultúrában hanem elegyesen.
de körmére is kellene nézni annak aki belevág, cserében a támogatás mértékének kompenzálina kell a törődést.
80 év hosszú idő, de ha egyszer körbeér a dolog akkor csak évente azt a mennyiséget kell kivenni amit ad az erdő, éves bevételt hozna és azért a tölgy jóval értékesebb mint az akác. főleg a vaskos tölgyfa rönk.
tüzifája is jobb ha valaki ragaszkodik hozzá bár szerintem az lassan nem fog számítani.
annyi hogy ez hosszútávú, generáción átívelő program volna.
4475 hozzászólás
Válasz oldjoey64 #2075. hozzászólására
attól függ. ha tényleg valami nagyon korrekt munkát végeznek akár bele is férhet.
de akkor fel kell velük sepertetni mindent.
én nem sajnálnám rá azt a 20 ezret. ugyanakkor a körmükre is néznék hogy biztosan minden rendben legyen.
Válasz wiew1987 #2073. hozzászólására
Szia!Sztem Téged palira akar venni a srác...Igaz,nem mindegy,hol van a területed,de mifelénk(Nyírség) ezt a melót csak a faanyagért is dalolva elvégzik... Vegyük alapul,h leírásod szerint ez egy tisztítási korú erdő.A ráfordított munka arányos a kinyert faanyag-mennyiséggel,sztem NE FIZESS NEKI SEMMIT!A becsléshez viszonyíthatsz,h egy 10 m magas ,mellmagasságban 14 cm vastag akác durván 0,1 m3.Mivel ez szabad rendelkezésű terület,a vágási engedélyben nem ragaszkodnak század pontosságú mennyiséghez.Ha kérsz 10 m3-re engedélyt,nem támadhat senki.Mellesleg ha véghasználat(de bármilyen favágás után) valaki összeszedi a gallyfát,a terület feltakarításán kívül még 3400Ft/m3-t kell fizessen az elszállítani kívánt gallyfáért.És tisztázzuk: a gally a törzsről levágott,5 cm-nél vékonyabb faanyag!A vastagabb már tűzifaként értékesíthető,annak ára 22.500Ft+ÁFA/m3!!!!!!
Válasz *** HM *** #2072. hozzászólására
kitermelést köbméterben mérik ne hektárban.
egy fostos akácos nagyjából 70-80 köböt ad nettóban egy hektáron. egy közepes homoki akác 100 körül. felette már egészen jók vagyunk.
3000-3500 körül vágják akik lopják is.
4000 nél kezdődik amikor csak rosz kihozatallal vágnak.
4500 tól beszélhetünk rendesebb brigádról / erdei köbméter.
persze aljnövényzet és terep valamint választék függvénye is.
ha egyenes oszlopos véletlen, akkot ipari fára illenék egy jó 6 ezret adni, cserében el kell várni a minőséget.
az ha jó akkor 30 ezerért elmegy köbmétere.
Kedves Mindenki!
Teljesen laikusként találtam erre a fórumra, és lenne pár kérdésem. Nemrég vásároltam egy zártkertet, aminek egy része erdő besorolású, de szinte az egész terület akácos, plusz kb. 30-40 vékonyabb magas fenyő(összesen 1ha). Művelés alól ki van véve és nem is szerepel az erdőgazdálkodási tervben, tehát elvileg csak bejelentési kötelezettségem van ha kivágok vmit. Kicsit szeretném kiritkítattni ill. a fenyők közül a kidőlt/kiszáradt egyedeket kivágatni. A bejelentéshez meg kellene becsülnöm, h hány m3-t szándékozok kivágni. Kb mivel számoljak? Egy db akác v egy db fenyő kb hány m3? A másik, h egy falubeli srác elvállalná egy barátjával a munkát (kb. 15-25 fa kivágása, kis bozótírtással, égetéssel) 2 nap munkával számolva 20.000-ért plusz a fáért. Ez korrekt árnak számít? Elnézést, ha ezek a kérdések kicsit off-topic-osak, de gondoltam itt vannak tényleges tapasztalattal rendelkező emberek. Köszönöm előre is! :)
1ha akácot kitermelni mekkora lé?
Válasz oldjoey64 #2070. hozzászólására
hát, jo.
te véleményt kértél, én meg írtam.
Válasz a2457 #2069. hozzászólására
Sima terepre is rendelték.A vágástéri hulladékot felénk(Hajdú-Bihar) teljesen feltakarítják,van olyan erdész kolléga,h felgereblyézteti a vágásterületet.Max 2 éves csemetét fognak ültetni,a hosszú csemetére a suhángültetőt fejlesztettem ki( ilyen címmel fenn a Jófogáson).Az előző változat sikeresen teljesít,idén már 3-at vittek.
Válasz oldjoey64 #2068. hozzászólására
sima terepre lehet beválik.
páncélt nem látok rajta felgyűrődő ágmaradék kivédése ellen. a csemete tálcát benyomja az emberbe mire észreveszik.
túl hosszú csemetét nemtudsz felpakolni, bele fog érni a traktorba.
Kedves Fórumtársak!Ehhez mit szóltok?
Válasz Scipio #2066. hozzászólására
Te jó isten
Ezt értelmezte már valaki? Nekem nem megy...
(az új erdőtörvény-javaslatban van)
(4) A földrészleten található erdőnek minősülő föld egészére vonatkozó, a Fétv. 72. § (1) bekezdésében foglalt ajánlatban az ajánlattevő rendelkezhet arról, hogy az ajánlat részleges, de legalább a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségének elfogadása esetén az ajánlat a földrészletnek a Fétv. 72. § (7) bekezdésében foglaltak szerint kialakított használati rendben meghatározott, az ajánlatot elfogadó tulajdonostársak által használható részterületére is vonatkozik, amennyiben addig más földhasználati szerződés nem lép hatályba.
Vettem 300 db magyar kőrist. (nedvesebb terület)
Nem szeretném, ha túl nagyra nővekedne.
2,5 lesz sortáv és 1 métere rakom a csemetét.
Ha megered, lehet majd esetleg ritkítani.
Válasz Matyi50 #2063. hozzászólására
úgy értettem hogy az akácot vigye, nemigen hiszem hogy a bükk vagy tölgy okozna gondot az akacosban :)
Válasz ermike #2062. hozzászólására
Az pont,hogy viszi az akácot kifelé,mint a huzat! :D
Válasz hun vén cigány #2061. hozzászólására
lontrel
"Az erdősítések ápolásában elsősorban a kézi eszközökkel végzett munka a jellemző. Évről évre igyekszünk növelni a gépi sorközápolás területét és alkalmazzuk a légi, vegyszeres gyomszabályozást, szelektív gyomirtó szer alkalmazásával."
A zalaerdő honlapján olvastam a fenti sorokat. A kérdés az lenne, hogy milyen szelektív gyomírtók vannak forgalommba. Pl. akác esetén
Válasz BélaNB #2036. hozzászólására
"kérdezném hogy a tulajdoni lapon kivül máshol lehet bejegyezve valami, ami miatt nem lehet esetleg letermelni?"
Igen. Például nekem a területem ex lege védettsége a tulajdoni lapon nincs bejegyezve.
A betekintési ügyintézője szerint nem csak nálam van ez így.
Az erdészet másik adatbázist használ.
Válasz a2457 #2056. hozzászólására
Mail ment.
Válasz BélaNB #2057. hozzászólására
Nyomjad!
Üdv, akác csemetét lehet már ültetni?
Válasz Égető László #2055. hozzászólására
hát, ha érdekel a téma akkor a legjobb forrás amit lehet találni és meg is lehet látogatni szabadon az a
Kisari Dzsungelgyümölcsös Természetvédelmi Terület
én csak magánprojekt keretében szúrtam le pár fát, a pontos fajt nemtudom mert az itteni régi gyümölcsösökből megmaradt fákról lett szaporítva. a lényeg hogy semmi extra gondozást nem kapott, megmaradt, működik és igazolja hogy valóban a néprajzi forrásoknak megfelelően történhetett a hazai vadkertek működése, szöges ellentétben a manapság elterjedt intenzív gyümölcsészettel.
A kisari dzsungelgyümölcsöst érdemes felkeresni mindenképpen annak akit érdekel ez a témakör.
Válasz a2457 #2053. hozzászólására
Megtennéd, hogy erről az "erdei gyümölcsösről" írnál egy kicsit bővebben (helyszín, "fajta"(?), talaj és egyéb adottságok) akár privátban is? Esetleg tel. szám?
Válasz a2457 #2053. hozzászólására
Megnéztem, de unforest csak 700-as lappal gyárt. Nekem ez is kicsit luxus, drágábbat semmiképp sem akarok, akkor marad az elektromos láncfűrész, ami van.
Válasz VMisi #2052. hozzászólására
ilyenem van kialakításra, billenővályús. 70 es lap, traktor hajtja. uniforest.
naggyon, de nagggggyon baró.
egyedül arra kell figyelni hogy rendesen feküdjön be a fa hogy ne szorítsd be a lapot, és nagyon brutálisan lehet vele nyomni.
4 óra kávészünettel, cigivel, 20 köbméter méterfa kugliba (25cm hosszú, tehát negyedelt). cirka 2 liter gázolajjal (t-25 rulez)
namost összerakva és motorfűrésszel nekimenve lehetséges hogy gyrosabb. de drága, és nem kíméli az embert sem a gépet. nem kell láncot élezni, nincsen vezetőkopás, nem kell lánckenő olaj, nagyon kicsi a vágásveszteség, egyforma méretre vág és párhuzamosan ami hasításnál nagy előny, és nagyon biztonságos használni. unifores-tesnek a billenővályún van egy görgő, az ember csípőből rá tud feszíteni. ennek nincsen.
szóval az alap konstrukció, az hogy billenővályú van rajta teljesen tökéletes.
de inkább unifores-teset vennék mert az jobban van megépítve.
Itt is felteszem az alábbi kérdést, itt csak többen foglalkoztok fűrészeléssel.
Dolgozott már valaki ilyen, vagy hasonló billenővályús hintafűrésszel? Vélemények?
Szabad ilyet venni? Mik a hátrányai?
Van most elég sok fa, aminek a java 17cm-nél kisebb átmérőjű, és ezzel egyedül is fel tudnám fűrészelni biztonságosan.
https://www.profikisgep.hu/hecht_830_billenovalyus_korfuresz_24514?_link
Válasz mtarka #2050. hozzászólására
Nem. A Hegyalja dűlő.
Válasz mnagygyula #2048. hozzászólására
http://www.fentrol.hu/hu/legifoto/42775?r=1&c=2431973.660054:6016887.113337:11
Válasz mnagygyula #2048. hozzászólására
080 hrsz vagy 060 hrsz körül?
Válasz mtarka #2046. hozzászólására
Létavértes felé esik. Nagymamám Nagylétán született, abban a házban ami a mostani fűzláp melletti akácos helyén állt. A lápos részt kenderáztatónak használták. Csak később lett ez a hely újlétai.
Lesnyiczky László kirúgásáról nem tudtam, sajnálom. Nagyon segítőkész embernek ismertük meg. Hegymegi Zoltán 2015-ben, most dr. Szabó Tamás Dénes volt az erdészeti szakügyintéző.
Hallottam a lepkeperről, de jobban utána fogok olvasni.
Válasz mnagygyula #2045. hozzászólására
Úgy tanultuk anno, hogy Újléta a Nyírség része.
Bagamér-Álmosd-Kokad-Létavértes fekete földje választja el az Érmelléktől.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%ADrs%C3%A9g
Válasz mnagygyula #2045. hozzászólására
Akkor helyben vagyunk.
"Egy csónakban" evezünk.
Ilyen természetvédelmi őr nincs több egész Magyarországon, de lehet az egész világon.
Miatta van mindenhol a cécó!
Gabnai Ernő ügyét akkor nem nagyon kell bemutatnom neked...
Aki esetleg nem ismerné a "lepkepert":
https://www.facebook.com/DR-ZEKE-%C3%9Cgyv%C3%A9di-Iroda-416600121795223/?ref=page_internal
Nagyon vigyázz! Ahová Szél László vigyázó szemét veti, nem sok minden marad érintetlen!! Ahol teheti, indítja is a természetkárosítás alapján a büntetőeljárást és a HNP Ig. vezérkara, illetve az ügyészség vevő rá sajnos.
Lassan alakíthatunk egy "Szél László által károsultak Egyesületét". Szerintem lassan parlamenti küszöb közelébe kerülnénk
Még annyit megírnál, hogy Álmosd felé, Létavértes felé vagy Debrecen felé esik Újlétától az ex lege védett lápod?
Egyébként, ha nincs a tulajdoni lapon feltüntetve, akkor még nem folytatták le az "ex lege láp lehatárolási" eljárást. Érdemes lenne utánajárnod - ha nem érsz rá, Gabnai Ernő biztosan segít benne (feni a kaszáját ő is).
Egyébként Hegymegi Zoltán mondta, hogy védett vagy Szabó Péter az erdőfelügyeletnél? Ha jól tudom, Lesnyiczky Lászlót a Gabnai-féle erőltetett "lepkeper" miatt (is) rúgták ki - nemcsoda, hogy az utódja odafigyelt.
Ha nem folytatták le az "ex lege láp lehatárolási eljárást", akkor van még mozgástered bőven.
Válasz mtarka #2044. hozzászólására
A nyírség közelében: Újlétán. Fűzláp. Szél László a természetvédelmi őr.
Hogy miként lett ex lege védett, azt nem tudom. 2012-ben gond nélkül adtak engedélyt favágásra, 2015-ben már a természetvédelmi hatóság jóváhagyása kellett. Akkor még jóváhagyták korlátozás nélkül.
Válasz mnagygyula #2043. hozzászólására
Ha nem titok, megkérdezhetem, hogy melyik település?
Akác fásítás, amelynek a végében ex lege védett láp???
Olyan nyírségi érzésem van. Domboldalon akácos, buckaközben meg egy nedves terület.
Hogy lett belőle ex lege védett láp? Lehatárolta a zöld hatóság egy külön hatósági határozatban, amely alapján az ingatlan-nyilvántartásba is felvezették a jogi tények közé, hogy ex lege védett láp (országos jelentőségű védett terület)?
Mégis, milyen lápot találtak ott? Nyírláp, fűzláp, égerláp?
Ki a természetvédelmi őr? Erdész barátom pontosan egy ugyanilyen ügy miatt járja 5 éve a bíróságokat...
Válasz BélaNB #2036. hozzászólására
Üdv! December elején tettem bejelentést fásításból való fakitermelésre, akácra. Január közepén megkaptam az engedélyt.
A területem végén van néhány négyzetméterem egy ex lege védett lápban. A természetvédelmi hatóság vegetációs időszakon kívüli (szeptember 1. és március 15. közötti) munkavégzést engedélyezett.
Továbbá a munka megkezdése előtt egy héttel egyeztetnem kellett a területileg illetékes természetvédelmi őrrel a deponálás hellyel kapcsolatban.
Hogy a tulajdoni lapon rajta van-e, azt nem tudom. De amikor az erdészeti hatóságnál a bejelentő kitöltésekor megadtam a helyrajzi számot, az ügyintéző azonnal mondta, hogy védett terület, nem lesz egyszerű.
Válasz BélaNB #2038. hozzászólására
Bocs. Harmadszor is nekifutok, jobban megnézve az eredeti kérdésed.
Erdőtérképen megnézhető, hogy a fásítás nincsen-e erdővé nyilvánítva.
http://erdoterkep.nebih.gov.hu/
Helyrajzi szám alapján interneten kikereshető, hogy a terület, Natura 2000 , vagy természetvédelmi terület-e. (ha natura 2000 akkor az rajta van a tul. lapon)
http://www.natura.2000.hu/hu/node/254
Natura 2000 területen is adhatnak engedélyt, ha az adott helyen nincs védett növény vagy állat.(tapasztalat)
Válasz BélaNB #2038. hozzászólására
Először esetleg meg lehetne kérdezni telefonon az ter.ill. Természetvédelmi Felügyelőséget, hogy részükről van-e akadálya a fakivágásnak.
Mikor én egyéb ügy miatt megkerestem őket, akkor kérdésemre erről is adtak felvilágosítást.
Ahogy Mihály írja is, az Erdészeti Hatóság is ennek ismeretében intézi az ügyet.
Válasz BélaNB #2038. hozzászólására
Üdv! Itt megnézheted , melyikhez tartozol, és nyomtatvány is letölthető
https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/nyomtatvanyok_erd
Én postán küldtem be:
Bejelentés fásításban tervezett fakitermelésről.
Válasz BélaNB #2038. hozzászólására nem tudom felétek hogy van de nálunk Debrecenben egy épületben van az egész a földhivatal meg a nébih erdészeti osztály is annyi hogy viszed a kitöltött nyomtatványt s két hét múlva megtudod hogy vághatod vagy ha nem miért nem
Válasz Mihály-963 #2037. hozzászólására
Engedély még nincs, a tulajdoni lapon nincs semmi bejegyezve, előre szeretnék utána nézni.
Válasz BélaNB #2036. hozzászólására az engedélyt ha megkaptad akkor nincs a nébih mindenek utána néz mert ők adják ki s ami a tulajdon lapra bejegyeztek mindent lát
Üdv az Uraknak. Fásitásbol történő fakitermelést szeretnénk végezni egy területen ahogy megyünk ide kint van egy természetvédelmi terület tábla, de a mi területünk az ut másik oldalán van, kérdezném hogy a tulajdoni lapon kivül máshol lehet bejegyezve valami, ami miatt nem lehet esetleg letermelni?
Válasz Égető László #2034. hozzászólására
Ha lehetne, akkor inkább ne privátban!!
Engem is érdekelne:)
Gondolom nem vadkörte...
Válasz a2457 #2020. hozzászólására
Megtennéd, hogy erről az "erdei gyümölcsösről" írnál egy kicsit bővebben (helyszín, "fajta"(?), talaj és egyéb adottságok) akár privátban is? Esetleg tel. szám?
Válasz Tree #2032. hozzászólására
1,5-2 erdei köbméter valamire való ág és rőzsefa kiszedhető belőle sacc/kb,de ha nyesve volt,akkor kevesebb.
Üdv.azt szeretném kérdezni,hogy kb 100-120 mázsa akác fasori fának kb mennyi gallyfája van amit ki lehet gallyalni.a fák törzse 8-16 cm.
Válasz Matyi50 #2028. hozzászólására
az teljesen tényszerű hogy vannak fura elképzelések fafajok terén, főleg ha hozzátesszük hogy a teljes kontinensen legnagyobb elterjedésben.. juharfélék voltak.
nem azt mondom hogy most mindenki holnap vágassa ki az akácot és telepítsen tőgyet helyette , ahogy azt sem mondom hogy nincsen helye az akácnak az országunkban.
ezzel az őshonos e vagy sem kérdéssel is úgyvagyok hogy ugyan meddig kell itt valaminek élni hogy őshonosnak lehessen hívni.
sőt, a meggyőződésem az hogy olyan ökoszisztémát kell megpróbálni elindítani ami emberi beavatkozás nélkül magától is működőképes marad.
nem is véletlen írtam hogy elegyíteni kell, egyszerűen ez az állományalkotó 50%+ dolog eleve egy baromság, ahogyan az is amikor hektárszámra teljesen homogén fafaj van.
másik baromság amikor 20% elegyet úgy rének el hogy az X hektár szélén az egyik faj van, a többin a másik. technikailag az elvárásnak megfelel, de igazából az egy nulla.
Válasz Matyi50 #2028. hozzászólására
Még nem láttam sosem ilyen kimutatást.
Te ismersz olyan adatokat, hogy védett, Natura2000 területen mekkora területet borít nem őshonos, tájidegen növényzet?
Ha sok ilyen van, az mindenképpen felveti azt a kérdést, hogy akkor meg minek védett, Natura2000-es?
Ha nincs sok, akkor miért ne lehetne lecserélni?
Tény, hogy ehhez támogatást kell, nagyon jelentős összegű támogatást kell nyújtani a gazdálkodóknak.
Viszont nem védett, nem Natura2000-es területen, meg miért ne lehetne olyan fafajjal telepíteni, felújítani, amely erdészetileg elfogadható? Miért kell(ene) itt is a természetvédelem érdekeit erőltetni?
Válasz mtarka #2026. hozzászólására
Válasz a2457 #2027. hozzászólására
Megfelelő támogatás nélkül senki sem fog ,nem is tud önerőből tízhektárszám olyan fafajt telepíteni,aminek még az unokája sem biztos,hogy fog örülni,aminek ma már a kivitele egyre kockázatosabb,valljuk be.
Bármennyire is szereti valaki pl a tölgyet,nem fognak azt telepíteni,hiába lenne megfelelő a termesztési körzet és ez teljesen érthető is. Be kell látni azt is,hogy az időjárás szélsőségessége az őshonos fafajokból álló erdők fenntartásában jóval nagyobb feladatokat,több költséget és jóval nagyobb kockázatot jelent,mint pl 30éve. Alternatívának bizonyos helyeken jó az akác,de semmiképp sem mindenhol. Ugyanakkor meg kell egy fafaj,ami ezt a szélsőségességet elviseli hosszu távon is...az meg sajnos nem a Ktt,Kst lesz.
Válasz mtarka #2026. hozzászólására
teljesen egyetértek veled.
az akác nagyon jó mézelő a méheknek, valóban jó ipari fát tud adni. megvan a maga helye, de azért annyira nem nagy sztár.
azt nem lenne szabad hagyni hogy tölgynek is megfelelő helyre akác kerüljön.
persze, tölgy vágásfordulója túl hosszú nem éli meg aki ülteti. akácnál nem így van mert rövid a forduló.
a helyzet megoldása lenne szerintem ha rendkívül alapos ellenőrzés mellett támogatást kapna az aki megfelelő helyen akácról tölgyre vált, és eleve a telepítéstől kezdve célirányosan természetesen újuló erdő lenne az ültetvény célja. természetesen nem monokultúrában hanem elegyesen.
de körmére is kellene nézni annak aki belevág, cserében a támogatás mértékének kompenzálina kell a törődést.
80 év hosszú idő, de ha egyszer körbeér a dolog akkor csak évente azt a mennyiséget kell kivenni amit ad az erdő, éves bevételt hozna és azért a tölgy jóval értékesebb mint az akác. főleg a vaskos tölgyfa rönk.
tüzifája is jobb ha valaki ragaszkodik hozzá bár szerintem az lassan nem fog számítani.
annyi hogy ez hosszútávú, generáción átívelő program volna.