Hirdetés
Fórum
- Öko gazdálkodás új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Permetezéstechnika - fúvókák új
- Napraforgó-termesztés új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Epertermelés új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
Cikkajánló
Szerdán csökkennek az üzemanyagárak. Mutatjuk, mennyivel
Így alakulnak a benzin- és gázolajátlagárak.
4475 hozzászólás
Válasz Mihály-963 #2024. hozzászólására
Jól van,ne haragudj, de nem tudtam kihagyni.
Ez az akác nálunk annyira nem vicces.
Mindenhol csak akác van. Legelők, kertek, gyümölcsösök, tanyák, homoki szántók helyén csak akác van (meg némi fenyő - gondolom, ennek a helyén is akác lesz).
Pár éve - csak úgy érdekességből, a magam szórakozásából - telepítettem egy kicsiny kocsányos tölgy - magyar kőris - vénicszil - vadkörte erdőcskét. Kapáláskor az egyik sorból mindent kikapált az emberke még a csemetéket is. Kérdezem tőle, hogy miért kapálta ki a csemetéket. Csodálkozva mondta nekem, hogy valami már gyanús kezdett lenni, mert eddig nem látta sehol az akáccsemetét (ő még csak azt látott erdőtelepítésnél).
Egyébként meg ki tudja ki az ősünk, amennyi náció megfordult itt a Kárpát-medencében. Lehet, hogy tényleg valamelyik ősünk hozta be az akácot.
Arra akartam tapintatosan utalni, hogy azért ne sztároljuk agyon az akácot - mint valami "ezeréves fajt", amelyet követve az ősmagyarok a Kárpát-medencébe kerültek. Így is elég sztár.
Nem értettem soha ezt a sötétzöld "akácellenességet", de nem értettem soha az "akác-mindenek-felett" hozzáállást sem. Az akácot a helyén kellene kezelni. Az akác egy gazdasági növény, akárcsak a kukorica vagy a napraforgó. Attól, hogy nem őshonos a Kárpát-medencében, még lehet csodálatos haszonnövény. Nekem is van egyébként pár hektár akácom - védett területen kívül.
Viszont nem is kellene egyedüli szent tehénként kezelni, hiszen ez a durva monokultúrás termesztés előbb-utóbb csúnyán vissza fog ütni.
Védett területen, Natura 2000 területen pedig nincs semmi keresnivalója sem az akácnak, sem más nem odavaló növénynek. Jelentős összegű támogatást kellene adni minden ilyen területen gazdálkodónak, hogy a nem odavaló növényeket tüntessék el onnan, cseréljék le a termőhelyének megfelelő, őshonos, hazai fajra.
Válasz mtarka #2019. hozzászólására
Ha nem lenne támogatás akkor kevesebb követelmény kell ,hogy legyen,pl trágyatároló.De ez most sem kötelező rideg tartásban méjalmos téli állásba .Csak jelzem ,hogy rendszerváltás előtt is volt tehén támogatás,nem ennyi mint most, de volt.
Válasz mtarka #2009. hozzászólására nem ismerős aki Amerikából ide hozta de ha Árpádnak hívták legyen neked csak Árpád volt az ősöd amúgy sem lehet csak az anyai ágat lekövetni és hát mit lehet tudni de ne kísérletez olyan földel amelyen 3-4 vagy több évente jelentős víz áll
http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/105215/Orszagos_erd_telepitesi_terv_felulvizsgalata.pdf/cc50cb3d-8e1a-4a99-b1bd-6a4b05698e84
Válasz Matyi50 #2021. hozzászólására
hát nézd.. ha gombának kell táptalajnak akkor a víztartalom maradhat. ha talajba kerül trágya helyett szerves anyagnak a víz maradhat.
ha a klímát vesszük, az erdők sokat egyensúlyoznak rajta.
és ha örökerdőről van szó akkor éves bevételt számíthatunk, és kevés munkaerőt.
egyedül ha táblásításról van szó akkor kérdéses a víztartalom igazából.
jól gondold át, sokan olyan kérdésekre keresnek megoldást amiket feltenni sem kell.
ez volna dolog alapja, megkérdezni hogy mi is a kérdés.
Válasz a2457 #2020. hozzászólására
naja..
Nekem ebben annyi az aggodalmam,hogy a világgazdasági helyzet és a klímaváltozás nagy úr! Lesz még ujra búza az ilyen erdők helyén szerintem ...még ha 30-40mázsát terem is,nem pedig 90et...
egy válságos időszakban pedig nem igazán lesz hűdenagy kereslet az ipari fára,,,ha lesz is,nem olyan árban,hogy az differentálja a többi választékból származó deficitet.
Sok helyen ma is az energiaerdő,fűz stb nagyon veszteséges,hiába van nagy kereslet az aprítékra...pl arra is amíg valami forradalmi újítás nem jön be a víztartalom hatékony és olcsó,gyors kivonására,addig nem lesz gazdaságos.
Illetve ha az erdőgazdálkodás is támogatás nélkül marad(már amennyit eddig is kapott)elesik tőle...akkor cseberből vederbe...pláne ez nem évenkénti produktummal és haszonnal jár...munkaerő se annyi kell hozzá.
Válasz Matyi50 #2018. hozzászólására
na látod ezért szép dolog az erdő, az nem tud selejtet vagy hulladékot termelni.
az energia ültetvény pedig sose volt nagy ötlet.
node, mit is kezdjünk a tüzifának valóval.
egyrészt folyamatosan nő a mesterséges talajtápanyagok ára, így el fog jönni az a pont amikor alternatíva lesz aprítékot tárcsázni/szántani a földbe. de az messze van.
másrészt ami ipari fának nemjó az aprítható gomba táptalajnak.
harmadrészt olyan anyag amit ne lehetne táblásítani nem létezik, az lehetetlen hogy fából ne lehessen valamit használni.
az más kérdés hogy teljesen..máshogy kell hozzáállni. de ezt már szegény apám 30 éve hajszolja, én meg.. lassan 10 éve , és csak nagyon pici sikereket értünk el sajnos.
le kell szokni a mesterséges felújításról, át kell alakítani az erdőket önfelújítóra, olyan hely ahol megél fa nem létezik hogy ipari fának való ne legyen. az sem istentelen dolog ha a többi részével nem csinál semmit az ember, mert a természet velünk ellentétben mindent tud használni.
és a 30% erdősítést mélyen e nagyon mélynek tartom személy szerint. jó lesz az minimum 45% nak is. a mit fogunk akkor enni kérdésre meg ottvan a néprajzban a válasz. vadat ad az erdő. építőanyagot is ad, tápanyagot az intenzív termeléshez szintén. gyümölcsöt is ad bőséggel, csak nem a mostani technikában kell gondolni. egy remek példa rá amit meg is lehet lassan tekinteni egy magánpénzből folytatott kísérlet ami arra irányult hogy a régi leírásnak megfelelő gyümölcsfákat telepített szegény öregem egy erdőrész szélére rengeteg ügyeskedés árán. semmiféle , ismétlem semmiféle gondozást nem kapnak, maximum kaszálva van amikor ráérünk. mégis hoz gyümölcsöt, csak le kell szedni. ízletes, aki csak kóstolta nem evett még olyan ízeset.
más volna a gyümölcs költsége ha valóban csak évi 2-3 kaszálás és a szedés maradna az ember dolga.
a fák amúgy rettenetes kínálódás árán pár megmaradt ősfa vegetatív szaporításából származnak.
sokkal könnyebb az ember dolga ha nem az árral szemben akar mindenképpen úszni, hanem úgy alakítja a dolgát hogy a sodrás irányba vigye.
sajnálatos tévedés volt ipari ültetvénnyé degradálni a természetes erdőket anno, keményen megfogjuk fizetni az árát annak még mire visszaalakítjuk természetszerűvé.s még nehezebb lesz mire a természet szerűből természetes leszen egy napon.
az akác kérdés is amint elkezdik a tüzifát korlátozni érdekes lesz, a tipikus 20-35% közti ipari fa kihozatal sehogyan sem fogja fedezni magát. énszerintem most sem éri meg nemesítetlen akáccal foglalkozni. ezekután aki előre gondolkodik az szerintem főleg nem forgat ilyesmit a fejében. nemesített árbóc akác, ahol kivitelezhető feketedió eleggyel.
szintén vitatott dolog, nehezen vehető rá a tintanyaló réteg is, és a gazdálkodó réteg is. ennek ellenére volt ahol nem maradt más megoldás és igazolja magát a tézis.
nincsen itten semmi baj, csak nagyon de nagyon nehéz az évszázados rutinból kitörni.
de a kényszer nagyúr, úgyis győzni fog mert nincsen más lehetőség. el kell szaporodnia a fasornak a szántókon, főleg ahol a légköri aszály fenyeget. kevesebb szántó nagyobb hozammal és minél kisebb ráfordítással, egyfajta vegyes használatban.
a nagytábla-nagyrába mezőgazdaság és a kertszerű erdő ötlete szépen lassan megbukik.
csökken az érték amit elő tudnak állítani, egy főre egyre több hektárt kell mindkettőből számolni a gazdaságossághoz.
persze a folyamat lassú, de a végkimenetel biztos mint a halál. és könyörtelen.
az biztos hogy a támogatás ténye akadályozza az innovációt, legkényelmesebb magasabb támogatással ugyanazt a pazarlást folytatni.
az álattartás kérdésére is tökéletes választ adott mindíg a hagyomány, nem kell nekünk semmi újat kitalálni csak visszatérni a gyökereinkehz abba a korba amit Mária Terézia még nem tett tönkre.
Válasz Diesel Tibor #2016. hozzászólására
Minden tiszteletem azoké, akik támogatás nélkül (tehát területalapú-, zöldítés-, Natura2000-, öko/AKG-, anyatehén-, hízottbika-támogatás nélkül) elsősorban a legelőre alapozott húsmarhatartást fognak gazdaságosan folytatni.
Jövőbeli induló fiatal gazdáknak szép feladvány lesz
Ja, és enélkül kell fejleszteni is (tenyészállatot, gépeket venni, épületeket kialakítani), sőt trágyatárolót építeni
Válasz mtarka #2013. hozzászólására
Nemzeti erdőstratégia..az ország akár 30%a erdő legyen... Hmm..
A minőségi,ipari fát termő helyek,már rég erdőkkel borítottak. Az újonnan beerdősítésre tervezhető területek jórészén max tüzifa vagy még azt a minőséget sem elérő állományok nevelhetők. Mindezt akkor,amikor lebegtetik,hogy a tüzifa és szénfelhasználást az áramtermelésbe és a fűtésben korlátozni akarják világszerte 2030ig jelentősen....
Mi lesz akkor a rengeteg energetikai célú erdővel,mikor majd lehetne őket termelni kérdem én?
Ez is mégjobban kiszolgáltatottá teszi az országot a multiknak és a nyugatnak....akik tapsikolva nézik,hogyan szünnek meg a termelésre alkalmas területek ezer hektárjai az erdősítések miatt. Így a piaci versenyben is sokkal több előnyük lesz,illetve az így kieső Mg termékek,vagy alapanyagok ellátását majd ők végzik... jó pénzért a sz@rt majd idehozzák ...
Aztán ha majd neadjisten vissza kéne rendezkednünk önellátásra,akkor se gyáraink,se földünk nem lesz.
Válasz mtarka #2015. hozzászólására
A globalizáció nagy úr.
A dél-amerikai szarvastartókkal és Usa farmerekkel nehéz felvenni a versenyt.
Az éghaljati, földrajzi adottásgok miatt.
Válasz mtarka #2013. hozzászólására
Ne hogy azt hidd,lesz itt jószág akkor is,100évvel ezelőtt is volt itt "marha "bőven.
Válasz nagypistivagyok2 #2014. hozzászólására
Állattartás terén - szerintem - 100%-os biztonsággal kijelenthető, hogy a húsmarhatartás támogatás nélkül (értsd jól - területalapú, zöldítés, Natura2000, öko/AKG) erősen vissza fog szorulni.
Sokszor elgondolkodok rajta, hogy régen - a TSZCS idején - vajon hogyan csinálták?
Volt egyáltalán húsmarha tartás (ez alatt nem a fekete bikák hizlalására gondolok)?
Bocs az offtopicért...
Válasz mtarka #2013. hozzászólására
Állattartás?
Válasz nagypistivagyok2 #2012. hozzászólására
Ha majd nem lesz területalapú támogatás, egyből megindul az erdősítés magától is.
Lehet, nincs is olyan messze már ez az idő...
Ki fog támogatás nélkül gazdálkodni a gyengébb földeken? Lesz helyette erdőtelepítés - szabad rendelkezésű fásítás.
Válasz mtarka #2011. hozzászólására
"Azért hagyhattak volna egy kicsit több homoki legelőt,..."
Ezek semmilyen legelőt nem akarnak hagyni,mindből erdőt akarnak.Eladták a széndioxid kvótát,a csornai csársz bronzon meg ki tudja miket írogat alá külföldön.
Válasz Matyi50 #2010. hozzászólására
Igen, erről beszélek. A Duna-Tisza közén (a Kiskunságban) tényleg szempont volt a futóhomok megkötése. De csak ott.
A Nyírségben viszont nem.
Nem "általában véve" volt fontos "futóhomok-megkötő", hanem volt "mellékesen" ilyen szerepe is egyes helyeken.
Mondjuk aligha volt ennyi futóhomok, ha érted mire gondolok...
Azért hagyhattak volna egy kicsit több homoki legelőt, még ha gazdasági értéke töredéke is az akáchoz viszonyítva.
Válasz mtarka #2009. hozzászólására
A "mondák világa helyett"
http://erdeszetilapok.oszk.hu/00178/pdf/EL_1955_03_129-132.pdf
Válasz Mihály-963 #2008. hozzászólására
Mire gondolsz? Milyen őseink?
Gondolod, hogy Árpád és társai akácnyergen ültek?
Kíváncsi lennék arra is, hogy a Nyírségben merre volt olyan "futóhomok", amelyet akáccal kellett megregulázni. Szerintem ez is inkább a Kiskunságra volt jellemző.
A mondák világán túl, az akácot régen is, most is és a jövőben is azért ültették, mert gazdaságilag ez az egyetlen, amely megéri.
Ne misztifikáljunk már ezzel a futóhomok megkötéssel.
Válasz BélaNB #2007. hozzászólására nem vagyok szakértője de a dió a Tisza árterén sokáig bírja a vizet ellentétben az akáccal tehát mélyfekvésű talajra akác nem való az a homok megkötésére alkalmas azért hozták be őseink
Üdv az Uraknak, jól tudom hogy ami talaj jó volt a diófának az jó lesz az akácnak is?
Válasz nagypistivagyok2 #2005. hozzászólására köszönöm rá kattanok
Válasz Mihály-963 #2000. hozzászólására
Tiszteletem!Szerintem a legtisztább az lenne,ha kérne egy állásfoglalást az ügyben a helyileg illetékes erdészeti hatóságtól.Természetesen levélben(ajánlva,tértivevény). A legjobb egy ügyvéd bevonása lenne (hatósági ügy). Ha nem válaszolnak,akkor menni tovább a minisztérium felé a kérdéssel.A lényeg az ,hogy a későbbi félreértések elkerülése végett(arrafelé sétálgató erdész úr betervezi erdőnek) legyen valami önt igazoló nyilatkozat a kézben.
Válasz mohauptmelinda #2003. hozzászólására
ez sok mindentől függ fafaj kor állomány összetétel...stb ettől többet kell tudni a reális árhoz! Az elmúlt időben 8000 Ft/ br m3 től 14.000Ft/m3 ig szerződtünk! De lehet akár 6000 Ft is!
Üdvözlettel Minden tagnak! Tudnak valaki információt adni, hogy 2017-ben hogyan alakulnak a lábon álló tüzifa árak?
Köszönettel
Válasz nagypistivagyok2 #1995. hozzászólására
Küld el privátba mert a moderátornak nem tetszett ide malacfarka017@freemail.hu
Válasz vén cigány #1999. hozzászólására
nem így ismerem vagy csak nálunk nem így van az árnyék számít itt nálatok meg a méter
Válasz ermike #1996. hozzászólására hát 3 oldalról lehetne fásítani s az ha 20 széles lenne az több mint 2ha s az már meghaladja az 5000nm meg külterület úgy-hogy mégis csak és arról szólt a fáma hogy mindegy gyümölcs vagy erdészeti csemete a lényeg az hogy 250 tő/ha max de akkor a fasort hozzászámolják ?? vagy az külön fásításnak számít konkrétan hol lehetne fejleszteni a tudást ebben a témában mert ez érdekelne engem van egy 11ha táblám amin már van 4000nm fasor
Válasz Matyi50 #1998. hozzászólására
A telekhatártól 4m a helyi rendelet, azt betartom.
Válasz vén cigány #1997. hozzászólására
A települési rendezési tervben lehetnek kikötések....fafaj...telekhatártól való távolság stb... később ezzel lehet gond ha nem ismered.
Válasz ermike #1996. hozzászólására
Most, szeretnék beültetni egy 0,3 ha-os belterületet akác csemtével.
Milyen gond lehet, abból, ha nem jelentem sehova?
Válasz Mihály-963 #1994. hozzászólására
Amit te szeretnél az nem erdő hanem faültetvény! Gondolom ott a gyümölcstermelés a fő cél, abban ez esetben mindenképpen ajánlom a talaj termőhely vizsgálat elvégzését! Az a te érdeked! Ennek egyébként nincs sok köze az erdőhöz, szabadon végezheted! Esetleg földhivatal jajgathat a műv ág miatt de jelenleg annyi a munkájuk, hgoy azt sem tudják merre van észak! :)
Válasz Mihály-963 #1994. hozzászólására
}
Moderátor által módosítva: 2017-02-15 20:37:08
Válasz ermike #1990. hozzászólására s ezt most is lehet csinálni mert valamikor volt ilyen mert én szeretnék 1,5-2ha beültetni dió cseresznye alma esetleg néhány körte szóval vegyest s közte kertészeti kultúra s a garádján fásítás a lényeg hogy ne érje el az 5 ezer nm meg nem lehet 20 m szélesebb s a csemeték 50% államilag elismert csemete kertből legyen Van még amit kihagytam esetleg ?? Ehhez is kell az a sok f.szs.g mint gyümölcs kataszter ,talajvédelmi terv stb hogyan lehet egyszerűen s gyorsan intézni az ilyet
Válasz ermike #1990. hozzászólására
Értem köszi, de ez amit mondasz ez a jelenlegi hatályos erdőtörvényben igaz.Te tudod azt garantálni, hogy ez így is marad?
Válasz Matyi50 #1986. hozzászólására
átlátok...
Ez így igaz!Ja és nem vagyok nagy tudású csak nyitva a szemem és már látok.
Válasz ermike #1987. hozzászólására
Ezt én értem, De a körzeti erdőtervezésnél a hatóság a földhivatali nyilvántartásból dolgozik és nem fogja érdekelni őket,hogy Radócz papa Balmazújvárosról milyen szándékkal van .Mert ők a jelenlegi aktuális Hatósági Közhiteles ingatlannyilvántartásából dolgoznak.Az meg az adott időszakban teljesen egyértelmű.Egyébként ez büntetéskor nem olyan nagy gond nekik csak szólok.Az,hogy az eljárás megindítása után akár bérbe adják, akár eladják és a tulaj tudott az eljárásról az meg egyszerűen hamis eladásnak minősül a P.T.K.szerint(nem linkelem be mert hosszú)üdv.
Válasz nagypistivagyok2 #1989. hozzászólására
Agrár erdészetiben kevesebb mint 20 m széles lehet, így legalább húsz méter szélességet nem éri el!
a százalékos fedettség pedig a fák koronavetületéből, számított záródást jelenti! Jogszabály ez az amit belinkeltél!
De a pályázat pont nem engedi meg ezek teljesülését! tőszám 150-250 ig terjedhet ez 5x10 m es hálózatban 200 db fát jelent!
Válasz ermike #1985. hozzászólására
Légyszi valami jogszabályt,mert jelenleg ez van:6. §b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek
ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ÖTVEN SZÁZALÉKOS mértékben fedi;
bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább HARMINC SZÁZALÉKOS mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;
Válasz Matyi50 #1986. hozzászólására
Ha külön hrsz, akkor nem lehet, Tv szerint, megjegyzem számtalanszor találkoztam már ilyennel! Ha egy nagy ingatlan alrészlete, és a többi része erdő, akkor igen!
Válasz nagypistivagyok2 #1984. hozzászólására
Még egyszer! Szerintem nem biztos hogy tulajdonos lehet erdőgazdálkodó!!! Tehát automatikusan nem lehet gazdálkodónak nevezni!
Pl: te és még három másik ember tulajdonosa az ingatlannak úgy döntöttetek, hogy a területet haszonbérbe adod jóerdőgazda Kft.-nek kifüggesztitek, De jön Radócz papa Balmazújvárosból és előhaszonbérleti joggal rájelentkezik, mert van már ott egy szomszédos földje (hiába az ország másik felén lakik) és ott erdőgazdálkodik, Ő lesz a terület gazdálkodója és lehet, hogy a tulajdonosok közül senki nem is ismeri! Vagy Mégis?
Ebben az esetben Ő lesz az erdőgazdálkodó!
Válasz ermike #1985. hozzászólására
"Nem teljesülhet ugyanis az erdő tv.ben leírt erdő fogalma szerinti kritérium!"
Feltéve ha: a szomszédos ingatlano(ko)n nem épp egy erdőtömb van...
Azért ez nem ennyire egyszerű!
De bocs,hogy belevau...nagytudású barátunkal való diskurzusba innentől többet nem is óhajtok belevau
Válasz nagypistivagyok2 #1983. hozzászólására
Nem lesz erdő az agár erdészeti rendszerben létrehozott fás legelőből és a mezővédő fásításból sem!
Nem teljesülhet ugyanis az erdő tv.ben leírt erdő fogalma szerinti kritérium!
EVTben nincs semmi féle százalék!
pl. maximum 20 m széles lehet az erdősáv, de erdőnek a csak min 1 ha és legalább 20 m széles EVT szerinti fafajokból állhat! Fajtajegyzékben szereplő gyümölcsfák nem ilyenek!
Válasz ermike #1982. hozzászólására
Üdv! Végre valaki aki tudja is ,hogy mit beszél,ezt köszönöm.A 17-es paragrafus 8 as pontja:(8) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa köteles....stb DE van erdőgazdálkodó mindenképp értsd meg,nem én mondom hanem egy alkotmányjogász.
(9) A tulajdonos helyett, a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséért az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja felelős. Ez így van de csak akkor ha a hatóság jogszabályszerűen járt el és bevonta az ügyfelet az eljárásba és tudomására hozta a jogait(kötelező kioktatás)tehát tud róla! A gazdátlan elgazosodott szukcessziós folyamatokról meg annyit,hogy lehet tulajdonosi akarat miatt van így,és a tulajdonos nem felelős a kialakult helyzetért ugyanis a tisztelt hatóság sok helyen a MŰVELÉS ALÓL KIVONT(bocs) területet is betervezte.
Válasz Radocz #1976. hozzászólására
Gyakorlatilag itt ma minden hivatalnok az állását félti.Nincs tökös országépítő jogszerű határozott kiállás,csak ez amit mindenki tapasztal.Már most elkezdődött a székfogás.
De a témához visszatérve(1952) én úgy gondolom,hogy ez egy mézesmadzag megmondom miért.(ez az én véleményem nem kérek támadást senkitől köszönöm)Az agrár-erdészeti támogatásokról amit eddig kibogoztam az az,hogy hektáronként 250db fát kérnek(de most csak így fejből),és öt évig terjed.Na most ha 5 év múlva (ami a program)eléri az EVT-ben meghatározott százalékot akkor az onnantól erdő,ja és nem önerdősülés.Ki van ez találva.Kevés az erdő az országban.Hova lett?Vagy az ország hova lett?
Tiszteletem! Ez a nick név azért ilyen egyszerű,mert utalni akar az egyszerű paraszti észjárásra,mert én is az vagyok.Sokáig ittam a hatóságok hülyítő nektárját aztán rájöttem,hogyan működik ez
Válasz nagypistivagyok2 #1981. hozzászólására
Aki nyilvántartásba vételét jogszerűen igazolja és kezdeményezi!
Az erdőnél az erdő és mezőgazdasági földek forgalmáról szóló tv szerint lehet 3. személy is!
Azonban erdőtörvény 17 § 8-9 pontja érdekes!
Nem mondom, hogy jó a törvény de ha van egy földtulajdonos aki szerzett valamikor egy területet majd több évig gazdátlanul elgazosodott szukcessziós folyamatok elindultak ott a tulajdonos felelős a kialakult helyzetért!
Jogszabályi környezet teljesen rossz! De már jobb se lesz soha!!!!!! Sajnos!
Válasz ermike #1978. hozzászólására
Üdv! Nem maradtál le semmiről!Beszéljük meg!Az önerdősült területek esetében is van erdőgazdálkodó hiszen:17. § (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó.Tehát ha nincs jogszerű használó akkor a tulajdonos az erdőgazdálkodó!Az osztatlan tulajdonnál ez tényleg probléma de a külön HRSZ-eknél ez nem.A végrehajtási rendelet meg nem írhatja felül a törvényt,mert a törvény magasabb rendű jogszabály!(nem véletlen akarják ezt is módosítani az új erdőtörvényben)Tehát ha mindent összegzünk a tisztelt hatóság nem a jogszabályok alapján járt el ,és sérült az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való joga.Ennyi ez.
Válasz Radocz #1976. hozzászólására
Értem és köszönöm.
Válasz kissjanos04 #1959. hozzászólására
belterületi fasitas szabályait be kell tartsad, jegyző szerintem telepítést nem biralhatja. nem közterület
Válasz nagypistivagyok2 #1969. hozzászólására
hát jó kis buliról maradtam le!
a probléma az, hogy az onerdosult területek estében nincs erdogazdalkodo így hatóság nembtud kit értesíteni, a jogszabály szerint eljerasba ügyfélként csak őt (gazdálkodót) tudja meghívni, eletszerűbb lenne ha tulajdonos is ügyfél lehetne, de a sok osztatlan tulajdon miatt az sem egy leányálom! Itt van szerepe hmgy-nek! ha használod és muveled a földed akkor ezek az események elkerülhetők
Válasz Matyi50 #1971. hozzászólására
Köszi a választ.