Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR393.39 FtUSD367.51 FtCHF401.77 FtGBP459.14 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nekem leginkább tavasziak alá kellene alapművelni és leginkább zúzott napraforgó tarlón vagy szója tarlón ahol így nincsen nagyon sok szár és nem akarom szántani, hanem olyan mélyen megvakarni, gyorsabban ügyesebben esetleg kevesebb gázolajból is.
460-as lenne a jó, mert a nagygép ikrekkel 420 széles így ez túlfogná és kapaszkodhatna előtte rendesen, ha meg a kisebbik nagygéppel vakarnék vagy igen nehéz szétnyitva a helyzet akkor felcsukva 3méterben is mehet a gép, ez teccik benne.
Amikor vásároltuk, még csak ez volt!
Továbbá ezzel a kapa típussal csak a Horsch rendelkezett ezen kívül, ami árban sokkal húzósabb volt számunkra akkoriban, ezért maradt a Farmet.
De nem bántam meg, a mi talajainkon ez a 2 sor is tökéletes munkát végez. Talán akkor lenne jobb a több sor, amikor rövid idő áll rendelkezésre a talajmunkára, mint pl idén. Amikor is nincs elég idő arra, hogy a biológiai éredést bevárjuk, hanem rövid időn belül vethető felszínt kell produkálni. Ilyenkor sajnos egy 6 tonnás zöldszáron beérett Antonius után problémásabb a talajelőkészítés. De ha van nedvesség, csapadék és időben megcsinálok mindent, akkor a 12 tonnás kukorica után is egy sor rt egy sor mély gruber majd tavasszal újra egy sor rt, és tökéletes vethető magágyam van.
Továbbá több év tapasztalatait összegezve arra a megállapításra jutottam, hogy ezen kapatípus olyan intenzíven keveri a talajt, hogy alig van utána árvakelés, szemben más hasonló működési elvű gépekkel, ahol már most úgy néznek ki a búzatarlók, mint búzavetés után november végén.
Szóval én maximálisan meg vagyok elégedve a két sorral.
De remélem nem leányból xxl....Mert van pár becsületes alany.Mi lenne velünk nélküled ha kinyomná belőled a szuszt.A rosszabbik értelemben természetesen.
Az utóbbi 3 évben szántva se volt mert úgy alakult a technológia, lazítva meg ki tudja mikor volt, lehet hogy soha. A másik darab az volt szántva meg kicsit barnább, ott pont optimális a talaj, álom munkája van.
Véget ért a mai nap. 10 ha fogyott el a 30-ból. 24,7 l/ha lett az átlag 45 cm-re lazítva. 3 nyírócsavar ment el. Bitang egy foltok voltak benne. Most értettem meg miért nem ment bele a Terradisc anno második soron sem. Szék méretű rögöket tépett fel. A végén már visszavettem a mélységet 40 cm-re amikor gyanús folthoz értem, de még ott is eltépett 2 csavart. Félelmetes.
Belefogtam a darab másik felibe is, ott fasza barna fövenyes, álom munkája van csak rám sötétedett.
Egyet azért csak rendelni kell majd. Vagy van aki meg tudja itt is csinálni ezt a kapás cuccot Mo-n?
Mennyi volt egy darab?
Olyan kérdésem lenne, hogy árvakeléssel nincs baj? Gondolok itt a repcében az árvakelésű búzára illetve búzába a napraforgó árvakelésre? Vagy notillbe ez nem fordul elő?
Válasz #10607. hozzászólásra A kapák Atomjet CB15-ök voltak, Kanadából, de most már azt mondom, tök felesleges rendelni, egyszerűbb az egész rendszert megcsinálni.
A takarólemez a lényege a rendszernek, mert az nyomja a magot a talajba, hogy jó legyen a kontaktja a nedvessel. Így magot mindig csak egy vékony tömörített talaj fed, ami felett a laza talaj árokban van, veszi fel szépen a vizet és melegebb is a talaj, mint a takart területeken. Ilyet más gyártó nem csinál, mindenki a felszínen tömörít a kerekekkel, nem a mag mélységében.
Tesztnek vetettem 2-15 cm mélység között ment a mag a földbe, mind kijött, még a júniusi aszályban vetett köles is nulla mm csapadékkal.
háát azzal az évi 15-20hektárnyi megszórt területtel túl sokra nem megyünk, arra sem elég hogy a telephely körüli közeli földekre jusson 3-4évente.
Komplexet nyomunk minden alá tizen éve de tényleg minden alá, nitró adagok lettek emelve és ügyesebben kezelve az biztos!
de tény, hogy sok olyan terület ami levolt írva mindigis termések szintjén eléggé jól termőre lett állítva és a lazító az aranyat ért!!!! több helyen kétszer háromszor is járt már ez meg is látszik.
A nagyon rossz kultúrállapotú talajnak gyógyszer, ami omlik és zsíros ott nem ez lesz a lényeg.
Ma voltam kihúzni egyik cimborát a közelben..
Egy 8250-es Fergájuk van és most vettek rá egy 5fejes Kühne váltvaforgós variós ekét, ami az omékon is kivolt állítva.
Nagyon jó a gépkapcsolat! és ollyan szépen szánt az a kühne eke mint a mese!
Szerintem legalább olyan szintű munkája van mint bármelyik más sokkal drágább nyugati cuccnak, és még a szerkezet sem gyenge, jó a váz meg a fordítómű illetve vonóháromszög is.
Majd kiderűl hoszabbtávon, de jó választásnak tűnik.
úgy elsüllyedt egy vadvízfoltban hogy a hátsó féltengely sem látszott ki, a felemelt eke is szántott hehe.
Ráköttem az Xtrával és kiszedtem mint a rongyot.
Mostmár tonnás az orrsúly, maszek cucc keményen. Ja és két méterre kilóg az első tengelytől.
Van egy nagy kocka vastömb ami 600kilós ez volt eddig rajta, most pedig egy 892.2-es MTZ 45kg-os nagy orrsúlygarnitúráját gyári mtz-s kossal együtt felfúrtuk rá az elejére.
Nomeg jön hozzá a hátsó ikerfelni így hátul 4db 650/85 R38-as kerékkel fog kapaszkodni, remélem áttudom majd adatni így a plusz súllyal és plusz két kerékkel a lóerőket talajra.
Szerintem kegyetlent fog húzni, jöhet utána a discripper hehe
Az biztos és egyértelműen észrevehető, hogy amióta feltörtük átroppantottuk a fődeket altalaj lazítóval 45-60centi mélységek között azóta jelentősen jobb terméseink vannak! Van olyan talaj ahol nem, mert nem annyira hajlamos tömrödni, bírtuk igenjó mélyen szántani és váltogattuk a szántás mélységeket, de a roszabb -és ebből van a sok- szántókon erodált lemosódott partokon meg lapos pályákon is ahol olyan kemény összetaposott eketalp volt hogy ihajj, ott pálfordulást hozott több területen is ez.
Szerintem nemkell követnünk semmit és senkit, mint írtam a föld tulajdon viszonyok végett leginkább plusz a nem tőkeerős magyar vállalkozások végett itt nemlesz sarkonfordulás, és így pedig a lényeg, hogy a lehető legkevesebb munkával idővel költséggel a lehető legjobb körülményeket alkossuk meg.
Így kukorica után szántani kell sok esetben normális nagy tömegnél, ahol pedig nincsen szártömeg ott egy kombinált vakaróval gyorsan készre lehet járni a pályát nedvesség takarékosan kevés taposással jó minőségben!!!
Válasz #10594. hozzászólásra A csökkentett művelésre áttérésben csak eleinte okoz gondot a fokozott gyomosodás.
Ez kezelhető a szokásos vegyianyagokkal, de ha emellett elindul a szármaradványok gyűjtögetése is a talaj felszínén, egyre jobban csökkenni fog az évelő gyomok mennyisége.
Ez a következők miatt van így:
- a talajtakarás megakadályozza a fényérzékeny gyomok csírázását
- a bolygatatlan talajban elkezdenek szaporodni a mikroorganizmusok, amelyek feldolgozzák a gyommagvakat is
Ha valaki még aktívan táplálja is a talajt komosztkészítményeket permetezve ki, felgyorsítja a javulási folyamatot.
A hozammal kapcsolatban a missouri egyetem egy táblázatára tudnék hivatkozni, amely összehasonlította 13 év távlatában 4 különféle talajművelési eljárás kukorica terméseredményeit.
Náluk a no till hozta a legtöbbet, utána a szántás+ tárcsa, utána a kaparó és legvégül a tárcsa, de a statisztikai eltérés 5%-on belüli volt, s egyik évben az egyik eljárás hozott többet, másikban egy teljesen más. Volt, hogy a no till hozott 30%-al kevesebbet, de volt olyan év is, mikor a háromszorosát hozta a többi eljárásnak.
Éves szinten összehasonlíthatatlanok a technológiák, csak hosszú távon értékelhető ki az eredmény.
A rendszer kulcs, hogy különveszi a sort és a sorközt. (Ebben igaza van a kitének.)
A sorban műtrágyákat raksz ki, ott nincs takarás, kiemelkedik a felszinből, ezáltal gyorsabban szárad, gyorsabban melegszik, és a mozgatottsága miatt porózusabb, levegősebb, a hagyományos művelésre jellemző állagú, szerkezetű. Itt műtrágyákkal pótolod a tápanyagot: depóműtrágyákat raksz le ősszel, startertrágyát tavasszal, és N fejtárgyát a tenyészidő során, amelyekkel eteté-szerűen táplálod a növényt. Vegyszerekkel, több lépésben védekezel a gyomok ellen. (Ez fontos!!)
A sorközben ellenben a növények számára kedvezőtlen körülményeket teremtesz! Itt nincs talajművelés, nincs tápanyagkijuttatás, és a minél jobb minőségű talajfedettségre törekszel! (ellenben a kite ajánlásaival, ők tarlóhántást, sorközműveléseket, meg ilyeneket) Itt az a cél, hogy ne nőjenek a gyomok, a szármaradványok folyamatosan rakódjanak le, aerob bontás menjen végbe, ezáltal túlnyomó többségben humifikáció menjen végbe. Itt nem, vagy kevés számban van vegyszeres gyomirtás, egyáltalán nincs sem talajbolygatás, sem tápanyagpótlás! Ennek köszönhetően ebben a talajszelvényben felépülhet egy magasabb minőségű bioszféra, ami vizet tárol, tápanyagot gyűjt, és eteti a növényt, ugyanakkor járható felszínt nyújt a gépek számára (mindenki ismeri, amikor hasig járnak a kombájnok, meg a szállító járművek egy késő őszi aratáskor. ilyen itt néhány év után már nincs!).
Válasz #10587. hozzászólásra
Neked mint agrármérnöknek mi a véleményed arról hogy hogyan veszi fel a gyökér a pk-t egy keskeny sávból, mikor a talaj többi részében 20-30 ppm a p ellátottság csupán?
Az ilyen kötött vizes föld, főleg ha takart is, gyakran csak május közepére melegszik fel annyira hogy biztonsággal lehessen vetni.
A horsch-nak voltak ilyen kutatásai, és ott fehéren feketén leírták hogy mik a módszer problémái, és mi szerintük rá a megoldás.
pontosan, ebben az az abszurd megvették a fent említett vasakat már vagy 10 éve..Megdolgozták vele a talajt...majd "á leszántsuk" Mára már igencsak cibálják őket. El kellet fejben is jutni idáig, nem volt elég csak a gépet megvenni. Én még anno kerülgettem a multitillert is a gazban nem használták. Pedig az első közül volt a szerencsétlen.
A legutóbbi axiál híradóban volt egy vetőgép és művelési módszer verseny, érdekes eredmény született, pedig állítólag tiszta volt a verseny.
Ezeket az új módszereket is úgy kéne versenyeztetni és akkor kiderülne hogy mennyi a marketing és mennyi az eredmény.
De valahogy ezeket a megmérettetéseket nem annyira szeretik a gyártók.
pont az egészen nagy cégek nem fognak erre elmenni, mert ahol alkalmazott dönt, nem fogja vállalni a felelősséget, mert bármilyen okból legyen is a terméskiesés, úgyis a stip-till-re fogják!
Ezt a közepes vagy kicsit nagyobb magángazdaságok, innovatív szakemberek fogják csinálni, csak kell 5-10 év, mire a gyakorlatban elterjed. (ne felejtsük el, Magyarországon 1997 óta kaphatóak a Simba Solo, JD Diskripper, és hozzájuk hasonló alapművelő gépek, és kb. ennyi ideje lennének rendelhetőek a JD kukorica és gabona vetőgépei is, de gyakorlatilag 2-3 éve kezdik veszegetni őket a gazdák....
Válasz #10581. hozzászólásra
Nekem az összes kötött réti földemen a kálium közepes a foszfor meg nagyon gyenge ellátottságú, pedig teszek rá jócskán mindegyikből. Nekem az a tapasztalatom hogy a legjobb ősszel bekevertetni 30 centi mélységbe egyenletesen az alaptrágyát. Fecoék is gaspardozott földön indultak a termésversenyben, ha majd strip tilles területtel nyerik a termésversenyt akkor majd azt fogunk venni.
A strip-till a jövő, csak ahhoz, hogy megértsd a lényegét el kell felejtened amit a KITE mond, vedd elő az összes dolgot, amit a direkt-vetésről tudsz, rágd át, majd térj vissza gondolatban a strip-tillhez.
Valójában a Strip-till nem a szántás alternatívája, hanem a direktvetés hibáinak a kiküszöbölése, és amennyiben így tekintel rá, már más képet kapsz!
Viszont: aki nem hiszi, hogy direktvetésben, és forgatás nélküli művelésben lehet bármilyen növényt termeszteni, az nem fog sohasem strip-till-ezni sem!
Szerintem meg jó technika lesz ez!
A gyökér nyugi az elmegy oldalra is rendesen, a lényeg, hogy lefelé könnyű útja van meg a kés nyoma mellett is valamilyen szélességben, a sorközökben meg olyan mintha notill lenne csak a gyökerek járnak így belesz az drénezve rendesen...
Nomeg mint láthatod is a linken ősszel-télen húzzák a strip alapművelést amikoris a késnyomokba lökik ki az alap műtrágyát, gondolom sok PK-t és az tavasszal ottvan helyben a növénynek szépen.
Válasz #10577. hozzászólásra
Úgy érted hogy a strip tillhez képest?
Simán el tudom képzelni.
Az a gondom vele hogy a keskeny sávból hogyan tudja a gyökér felvenni a tápanyagot, a p meg a k csak millimétereket mozog a talajban, a a sorok közötti rész meg túlságosan tömör.
Én ezt egy technológiai zsákutcának tartom, amivel elő akarják mozdítani a gps rendszerek elterjedését.
12373 hozzászólás
Válasz #10626. hozzászólásra
De 5 méteres van.
Válasz #10626. hozzászólásra
Igazad lehet a Horsch grubber paletta 220centinél bezárul......
Válasz #10625. hozzászólásra
dehát abból nincsen olyan ami 420cm-széles ikres nagygépet elfogja...
Válasz #10623. hozzászólásra
Veszü horschot oszt téma lezárva.
Válasz #10621. hozzászólásra
Az S eseket is távoltartjuk nyugi....
Nem folythatja belénk a szót 1 XXLes....... piánó van.....
Válasz #10622. hozzászólásra
Nekem leginkább tavasziak alá kellene alapművelni és leginkább zúzott napraforgó tarlón vagy szója tarlón ahol így nincsen nagyon sok szár és nem akarom szántani, hanem olyan mélyen megvakarni, gyorsabban ügyesebben esetleg kevesebb gázolajból is.
460-as lenne a jó, mert a nagygép ikrekkel 420 széles így ez túlfogná és kapaszkodhatna előtte rendesen, ha meg a kisebbik nagygéppel vakarnék vagy igen nehéz szétnyitva a helyzet akkor felcsukva 3méterben is mehet a gép, ez teccik benne.
Kérdés egy triolent nem e jobb!?!
Válasz #10616. hozzászólásra
Amikor vásároltuk, még csak ez volt!
Továbbá ezzel a kapa típussal csak a Horsch rendelkezett ezen kívül, ami árban sokkal húzósabb volt számunkra akkoriban, ezért maradt a Farmet.
De nem bántam meg, a mi talajainkon ez a 2 sor is tökéletes munkát végez. Talán akkor lenne jobb a több sor, amikor rövid idő áll rendelkezésre a talajmunkára, mint pl idén. Amikor is nincs elég idő arra, hogy a biológiai éredést bevárjuk, hanem rövid időn belül vethető felszínt kell produkálni. Ilyenkor sajnos egy 6 tonnás zöldszáron beérett Antonius után problémásabb a talajelőkészítés. De ha van nedvesség, csapadék és időben megcsinálok mindent, akkor a 12 tonnás kukorica után is egy sor rt egy sor mély gruber majd tavasszal újra egy sor rt, és tökéletes vethető magágyam van.
Továbbá több év tapasztalatait összegezve arra a megállapításra jutottam, hogy ezen kapatípus olyan intenzíven keveri a talajt, hogy alig van utána árvakelés, szemben más hasonló működési elvű gépekkel, ahol már most úgy néznek ki a búzatarlók, mint búzavetés után november végén.
Szóval én maximálisan meg vagyok elégedve a két sorral.
Válasz #10620. hozzászólásra
De remélem nem leányból xxl....Mert van pár becsületes alany.Mi lenne velünk nélküled ha kinyomná belőled a szuszt.A rosszabbik értelemben természetesen.
Válasz #10619. hozzászólásra
Eléggé XXS hiányom van........no
De lehet vlm XXL is kitudna elégiteni no.........
Válasz #10618. hozzászólásra
Hát még azoknak akiknek nincs, de szeretnének HM????
Mennyire van hiányérzet azokban akik a XS es vogelt vették meg , ahhoz képest h. XXS nem e lett volna jobb........... ?????
Szóval vágjátok a témát no......
Válasz #10616. hozzászólásra
Simán mellényúlt szasza simán mellé......
Otis!
Neked duolented van!
Miért azt választottad? Miért nem 3 vagy 4 gerendelyes vakarót vettél amikor ez lett a választásod?
Válasz #10614. hozzászólásra
Ez a jobbik része, a durváját nem fotoztam.
Válasz #10613. hozzászólásra
Az utóbbi 3 évben szántva se volt mert úgy alakult a technológia, lazítva meg ki tudja mikor volt, lehet hogy soha. A másik darab az volt szántva meg kicsit barnább, ott pont optimális a talaj, álom munkája van.
Válasz #10612. hozzászólásra
ezek a foltok mindig ilyenek vagy most szaggattad át őket először?
szerinted javulnak tőle ezek is?
Válasz #10608. hozzászólásra
Véget ért a mai nap. 10 ha fogyott el a 30-ból. 24,7 l/ha lett az átlag 45 cm-re lazítva. 3 nyírócsavar ment el. Bitang egy foltok voltak benne. Most értettem meg miért nem ment bele a Terradisc anno második soron sem. Szék méretű rögöket tépett fel. A végén már visszavettem a mélységet 40 cm-re amikor gyanús folthoz értem, de még ott is eltépett 2 csavart. Félelmetes.
Belefogtam a darab másik felibe is, ott fasza barna fövenyes, álom munkája van csak rám sötétedett.
Válasz #10610. hozzászólásra
Az árvakelés előfordul....de már van itthoni verzióban is. Kicsit lejjebb látható a videón is.
Válasz #10609. hozzászólásra
Egyet azért csak rendelni kell majd. Vagy van aki meg tudja itt is csinálni ezt a kapás cuccot Mo-n?
Mennyi volt egy darab?
Olyan kérdésem lenne, hogy árvakeléssel nincs baj? Gondolok itt a repcében az árvakelésű búzára illetve búzába a napraforgó árvakelésre? Vagy notillbe ez nem fordul elő?
Válasz #10607. hozzászólásra A kapák Atomjet CB15-ök voltak, Kanadából, de most már azt mondom, tök felesleges rendelni, egyszerűbb az egész rendszert megcsinálni.
A takarólemez a lényege a rendszernek, mert az nyomja a magot a talajba, hogy jó legyen a kontaktja a nedvessel. Így magot mindig csak egy vékony tömörített talaj fed, ami felett a laza talaj árokban van, veszi fel szépen a vizet és melegebb is a talaj, mint a takart területeken. Ilyet más gyártó nem csinál, mindenki a felszínen tömörít a kerekekkel, nem a mag mélységében.
Tesztnek vetettem 2-15 cm mélység között ment a mag a földbe, mind kijött, még a júniusi aszályban vetett köles is nulla mm csapadékkal.
Kb. 100-120 ha után ma megfordítottuk a késeket a lazítón. Holnap jön egy 30 hekis parcella, kíváncsi leszek a fogyasztásra.
Válasz #10554. hozzászólásra
Ezzel a Technotill kapákkal milyen mélységre tettétek a magot? Mit vetettél vele?
Egyébként honnan lehet ezt beszerezni? Mennyibe került?
Válasz #10605. hozzászólásra
kell 100 hízóbika azt lesz gané
háát azzal az évi 15-20hektárnyi megszórt területtel túl sokra nem megyünk, arra sem elég hogy a telephely körüli közeli földekre jusson 3-4évente.
Komplexet nyomunk minden alá tizen éve de tényleg minden alá, nitró adagok lettek emelve és ügyesebben kezelve az biztos!
de tény, hogy sok olyan terület ami levolt írva mindigis termések szintjén eléggé jól termőre lett állítva és a lazító az aranyat ért!!!! több helyen kétszer háromszor is járt már ez meg is látszik.
A nagyon rossz kultúrállapotú talajnak gyógyszer, ami omlik és zsíros ott nem ez lesz a lényeg.
Válasz #10602. hozzászólásra
Egyébként amit ők kiszórnak szerves trágyát , az édes kevés egy 600 hektáros területre . Ahhoz annyi trágya kellene ,amennyi a földön sincs.
Válasz #10602. hozzászólásra
Foszfort és Káli eddig is rakott , néha feleslegesen is .
Nitróból volt ezek szerint kevesebb eddig.
Válasz #10600. hozzászólásra
Meg hogy volt állat, és a trágyát szórták ahova lehetett.Abban meg nitrogénen kívül sokminden más is volt.
Válasz #10598. hozzászólásra
Ha olyan jól ki lóg az a plusz súly , akkor innentől fogva majd gyakrabban nézegesd a gömbcsuklókat...
Válasz #10597. hozzászólásra
Azért a több Nitrogén is segített egy kicsit...
Ma voltam kihúzni egyik cimborát a közelben..
Egy 8250-es Fergájuk van és most vettek rá egy 5fejes Kühne váltvaforgós variós ekét, ami az omékon is kivolt állítva.
Nagyon jó a gépkapcsolat! és ollyan szépen szánt az a kühne eke mint a mese!
Szerintem legalább olyan szintű munkája van mint bármelyik más sokkal drágább nyugati cuccnak, és még a szerkezet sem gyenge, jó a váz meg a fordítómű illetve vonóháromszög is.
Majd kiderűl hoszabbtávon, de jó választásnak tűnik.
úgy elsüllyedt egy vadvízfoltban hogy a hátsó féltengely sem látszott ki, a felemelt eke is szántott hehe.
Ráköttem az Xtrával és kiszedtem mint a rongyot.
Mostmár tonnás az orrsúly, maszek cucc keményen. Ja és két méterre kilóg az első tengelytől.
Van egy nagy kocka vastömb ami 600kilós ez volt eddig rajta, most pedig egy 892.2-es MTZ 45kg-os nagy orrsúlygarnitúráját gyári mtz-s kossal együtt felfúrtuk rá az elejére.
Nomeg jön hozzá a hátsó ikerfelni így hátul 4db 650/85 R38-as kerékkel fog kapaszkodni, remélem áttudom majd adatni így a plusz súllyal és plusz két kerékkel a lóerőket talajra.
Szerintem kegyetlent fog húzni, jöhet utána a discripper hehe
Az biztos és egyértelműen észrevehető, hogy amióta feltörtük átroppantottuk a fődeket altalaj lazítóval 45-60centi mélységek között azóta jelentősen jobb terméseink vannak! Van olyan talaj ahol nem, mert nem annyira hajlamos tömrödni, bírtuk igenjó mélyen szántani és váltogattuk a szántás mélységeket, de a roszabb -és ebből van a sok- szántókon erodált lemosódott partokon meg lapos pályákon is ahol olyan kemény összetaposott eketalp volt hogy ihajj, ott pálfordulást hozott több területen is ez.
Szerintem nemkell követnünk semmit és senkit, mint írtam a föld tulajdon viszonyok végett leginkább plusz a nem tőkeerős magyar vállalkozások végett itt nemlesz sarkonfordulás, és így pedig a lényeg, hogy a lehető legkevesebb munkával idővel költséggel a lehető legjobb körülményeket alkossuk meg.
Így kukorica után szántani kell sok esetben normális nagy tömegnél, ahol pedig nincsen szártömeg ott egy kombinált vakaróval gyorsan készre lehet járni a pályát nedvesség takarékosan kevés taposással jó minőségben!!!
Válasz #10595. hozzászólásra Akarom írni, egynyári gyomok, nem évelő.
Válasz #10594. hozzászólásra A csökkentett művelésre áttérésben csak eleinte okoz gondot a fokozott gyomosodás.
Ez kezelhető a szokásos vegyianyagokkal, de ha emellett elindul a szármaradványok gyűjtögetése is a talaj felszínén, egyre jobban csökkenni fog az évelő gyomok mennyisége.
Ez a következők miatt van így:
- a talajtakarás megakadályozza a fényérzékeny gyomok csírázását
- a bolygatatlan talajban elkezdenek szaporodni a mikroorganizmusok, amelyek feldolgozzák a gyommagvakat is
Ha valaki még aktívan táplálja is a talajt komosztkészítményeket permetezve ki, felgyorsítja a javulási folyamatot.
A hozammal kapcsolatban a missouri egyetem egy táblázatára tudnék hivatkozni, amely összehasonlította 13 év távlatában 4 különféle talajművelési eljárás kukorica terméseredményeit.
Náluk a no till hozta a legtöbbet, utána a szántás+ tárcsa, utána a kaparó és legvégül a tárcsa, de a statisztikai eltérés 5%-on belüli volt, s egyik évben az egyik eljárás hozott többet, másikban egy teljesen más. Volt, hogy a no till hozott 30%-al kevesebbet, de volt olyan év is, mikor a háromszorosát hozta a többi eljárásnak.
Éves szinten összehasonlíthatatlanok a technológiák, csak hosszú távon értékelhető ki az eredmény.
Válasz #10592. hozzászólásra
Mi folyamatosan csináljuk mind kettőt , de lehetetlen összehasonlítani.
Nincs két egyforma föld , év , gyomosodási hajlam , stb...
Így gyakorlatilag mérhetetlen bármi különbség is.
Egy biztos , aki nem szánt , annak a gyomokkal meg fog gyűlni a baja.
Termésben vannak különbségek , de oda-vissza egyformán .
Inkább a föld nedves állapotánál való művelhetőségét látom előnyként a NEM szántottnak.
...és most GO OMÉK !
Válasz #10590. hozzászólásra
Jó volna,valahol a tapasztalataid megtalálható lenne,képekkel kiegészítve.
Válasz #10590. hozzászólásra
kisérletet csináltatok,hogy egy szántot vagy td-zet földhoz képest mennyi a termés?
Válasz #10578. hozzászólásra
Itt vagy egy olcsó DR.
Válasz #10589. hozzászólásra
A rendszer kulcs, hogy különveszi a sort és a sorközt. (Ebben igaza van a kitének.)
A sorban műtrágyákat raksz ki, ott nincs takarás, kiemelkedik a felszinből, ezáltal gyorsabban szárad, gyorsabban melegszik, és a mozgatottsága miatt porózusabb, levegősebb, a hagyományos művelésre jellemző állagú, szerkezetű. Itt műtrágyákkal pótolod a tápanyagot: depóműtrágyákat raksz le ősszel, startertrágyát tavasszal, és N fejtárgyát a tenyészidő során, amelyekkel eteté-szerűen táplálod a növényt. Vegyszerekkel, több lépésben védekezel a gyomok ellen. (Ez fontos!!)
A sorközben ellenben a növények számára kedvezőtlen körülményeket teremtesz! Itt nincs talajművelés, nincs tápanyagkijuttatás, és a minél jobb minőségű talajfedettségre törekszel! (ellenben a kite ajánlásaival, ők tarlóhántást, sorközműveléseket, meg ilyeneket) Itt az a cél, hogy ne nőjenek a gyomok, a szármaradványok folyamatosan rakódjanak le, aerob bontás menjen végbe, ezáltal túlnyomó többségben humifikáció menjen végbe. Itt nem, vagy kevés számban van vegyszeres gyomirtás, egyáltalán nincs sem talajbolygatás, sem tápanyagpótlás! Ennek köszönhetően ebben a talajszelvényben felépülhet egy magasabb minőségű bioszféra, ami vizet tárol, tápanyagot gyűjt, és eteti a növényt, ugyanakkor járható felszínt nyújt a gépek számára (mindenki ismeri, amikor hasig járnak a kombájnok, meg a szállító járművek egy késő őszi aratáskor. ilyen itt néhány év után már nincs!).
Én ezt csinálom már amúgy...
Válasz #10587. hozzászólásra
Neked mint agrármérnöknek mi a véleményed arról hogy hogyan veszi fel a gyökér a pk-t egy keskeny sávból, mikor a talaj többi részében 20-30 ppm a p ellátottság csupán?
Az ilyen kötött vizes föld, főleg ha takart is, gyakran csak május közepére melegszik fel annyira hogy biztonsággal lehessen vetni.
A horsch-nak voltak ilyen kutatásai, és ott fehéren feketén leírták hogy mik a módszer problémái, és mi szerintük rá a megoldás.
Válasz #10586. hozzászólásra
pontosan, ebben az az abszurd megvették a fent említett vasakat már vagy 10 éve..Megdolgozták vele a talajt...majd "á leszántsuk" Mára már igencsak cibálják őket. El kellet fejben is jutni idáig, nem volt elég csak a gépet megvenni. Én még anno kerülgettem a multitillert is a gazban nem használták. Pedig az első közül volt a szerencsétlen.
A legutóbbi axiál híradóban volt egy vetőgép és művelési módszer verseny, érdekes eredmény született, pedig állítólag tiszta volt a verseny.
Ezeket az új módszereket is úgy kéne versenyeztetni és akkor kiderülne hogy mennyi a marketing és mennyi az eredmény.
De valahogy ezeket a megmérettetéseket nem annyira szeretik a gyártók.
Válasz #10585. hozzászólásra
pont az egészen nagy cégek nem fognak erre elmenni, mert ahol alkalmazott dönt, nem fogja vállalni a felelősséget, mert bármilyen okból legyen is a terméskiesés, úgyis a stip-till-re fogják!
Ezt a közepes vagy kicsit nagyobb magángazdaságok, innovatív szakemberek fogják csinálni, csak kell 5-10 év, mire a gyakorlatban elterjed. (ne felejtsük el, Magyarországon 1997 óta kaphatóak a Simba Solo, JD Diskripper, és hozzájuk hasonló alapművelő gépek, és kb. ennyi ideje lennének rendelhetőek a JD kukorica és gabona vetőgépei is, de gyakorlatilag 2-3 éve kezdik veszegetni őket a gazdák....
Válasz #10582. hozzászólásra
szerintem meg csak a nagycégeknél fogják alkalmazni ahol 1-2 emberrel akarják elvégeztetni a munkát
Válasz #10581. hozzászólásra
Nekem az összes kötött réti földemen a kálium közepes a foszfor meg nagyon gyenge ellátottságú, pedig teszek rá jócskán mindegyikből. Nekem az a tapasztalatom hogy a legjobb ősszel bekevertetni 30 centi mélységbe egyenletesen az alaptrágyát. Fecoék is gaspardozott földön indultak a termésversenyben, ha majd strip tilles területtel nyerik a termésversenyt akkor majd azt fogunk venni.
Válasz #10580. hozzászólásra
ááá drága az és tákolt hegesztett, késszárakról az élvédőket lehagyták úgy dolgoztak vele így félbekoptak a szárak is....jáájjjáájjjájjjjj
Válasz #10579. hozzászólásra
A strip-till a jövő, csak ahhoz, hogy megértsd a lényegét el kell felejtened amit a KITE mond, vedd elő az összes dolgot, amit a direkt-vetésről tudsz, rágd át, majd térj vissza gondolatban a strip-tillhez.
Valójában a Strip-till nem a szántás alternatívája, hanem a direktvetés hibáinak a kiküszöbölése, és amennyiben így tekintel rá, már más képet kapsz!
Viszont: aki nem hiszi, hogy direktvetésben, és forgatás nélküli művelésben lehet bármilyen növényt termeszteni, az nem fog sohasem strip-till-ezni sem!
Válasz #10579. hozzászólásra
Szerintem meg jó technika lesz ez!
A gyökér nyugi az elmegy oldalra is rendesen, a lényeg, hogy lefelé könnyű útja van meg a kés nyoma mellett is valamilyen szélességben, a sorközökben meg olyan mintha notill lenne csak a gyökerek járnak így belesz az drénezve rendesen...
Nomeg mint láthatod is a linken ősszel-télen húzzák a strip alapművelést amikoris a késnyomokba lökik ki az alap műtrágyát, gondolom sok PK-t és az tavasszal ottvan helyben a növénynek szépen.
Válasz #10578. hozzászólásra
van a kiténél bent biztos láttad te is már elég rég árulják lehet ócskavasárba odaadják neked
Válasz #10577. hozzászólásra
Úgy érted hogy a strip tillhez képest?
Simán el tudom képzelni.
Az a gondom vele hogy a keskeny sávból hogyan tudja a gyökér felvenni a tápanyagot, a p meg a k csak millimétereket mozog a talajban, a a sorok közötti rész meg túlságosan tömör.
Én ezt egy technológiai zsákutcának tartom, amivel elő akarják mozdítani a gps rendszerek elterjedését.
megrendeltem az Xtrára hátsó ikerfelniket!
mostmár csak egy diskrippert kéne szereznem majd kipróbálni.
Most 20mm eső is leesett és még csepereg, ennek örülök.