Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak609 FtBenzin árak612 FtEUR385.65 FtUSD356.38 FtCHF393.08 FtGBP448.63 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
tavaly volt itt a szomszédba kisérlet őszi és tavaszi művelés is kukoricából.
de ami megvolt húzva gaspardóval ősszel abba kétszer olyan volt a kukorica
Válasz #10574. hozzászólásra
nekem is van ilyen nehézagyagom, 9 éve nem voltak szántva, meg nem is lesznek amíg én művelem. Eddig tárcsa+lazító volt a művelés eszköze, de tavalytól meg grubber.
A grubber azt hiszem jobban bekeveri a műtrágyát a talajba meg jobban levegőzteti de mégse szárad ki. Szerintem egy őszi gruberezéstől nem csökken a talaj élővilága, az csak levegőt ad a leülepedett talajnak
Válasz #10560. hozzászólásra USA könnyebb talaj: valóban a legtöbb minimál művelésű a könnyű talajokon van, de megkerestem az etalon legnehezebb talajt az USÁban, ez 74% agyagtartalommal a Luton heavy clay. Ha jól emlékszem, nálunk már 45% agyagtartalom és 60 KA felett nem is méregetik, hanem nehézagyagnak minősítik a talajokat.
Ebben a rendkívül magas agyagtartalmú talajban már nem megy a no till, viszont sikeresen strip tillezik a paraszt 500+ hektáron, használva műtrágyát, védőszereket. Ennek ellenére néhány év alatt elkezdett lazulni a talaja is köszönhetően a gyarapodó talajéletnek, így a felszínen hagyott szármaradvány jótékony hatása itt is beigazolódik. Nehézagyag művelési tapasztalatok
csakmert barátoméknak ilyenjük van 8270-es Fergával húzzák szintén ami még nem Xtra 246 lovas meg tízezer óra felett van benne de nehéz letaposott porszáraz nyirokban 40centi mélység körül bírta húzni a nagytraki, bár az is inkább elkapart ha olyanja volt.
Hát 6,2-es tárcsát meg 6méteres frakombot Fralaz-t húztam vele amit rába húz és mindennel könyebben gyorsabban ment a gép.
Szántani még nem szántottam a nagyobbikkal ez szokott lazítózni meg vakarózni amikor voltak teszt vakarók, de a lazítóból kiindulva meg a másik kisebb nagygépből ami tök jól viszi a rabewerket húzná ez is mint a rongyot.
Viszont a rábának nagyobb talajfogása lehet és gyengébb a motorja is mert az motorból fogy el, vagy csak nagyon lassú sebességi fokozatban bír dolgozni, hogy a kereke alig forog, az Xtra meg motorból csak nagyon magas sebességnél tud megfogyatkozni tizen km/h-kkal de hiába rába súlyban van meg 600 első és 650 hátsó széles papucsokon jár inkább elrugdoskodik slippel nem az erő fogy el. Főleg amikor a gumi futója nemtud belekapni a talajba hanem csak elcsúszik rajta.
Ezért szerzek rá hátra ikreket meg elől tonnára bővítem a súlyozását, egyszerűen univerzális traktor 220 tisztességes lóerő felett 4kerékkel talajra nemtudja rendesen átadni a kraftot egy bizonyos terhelés után.
512-es diskripper van esetleg felétek???
legkisebb mekkora gépekkel bírják elhúzni???
9240-es egy hátsó ikerrel megbirkózna vele? no ha nem is full mélyen...
A mulcs vetésnél méghogy csak kéri a kultúra a műtrágyát folyamatosan pótolva!!!
Mivel felül vetésmélyen is sok a szármaradvány így a pentozán hatás végett a nem megfelelően visszapótolt tápanyag a vetett kultúrádon fog csattanni, kevesebb fog neki jutni, ennyi.
Arra lennék kíváncsi egy vaderstad seed hawk vetőgéppel én tudnék e direktbe vetni a mi területeinken.
Mert szójabab után azt kéne csinálni egyszerűen gyorsan.
Én inkább úgy mondanám, hogy nincsen akkora tőkeerősségünk általában, hogy belekezdjünk egy olyan folyamatban aminek idő kell míg beáll rendesen és bizony addig időközben kemény minuszok is kijöhetnek az embernek év végén.
No ezt senki sem bírja bevállalni, nembeszélve arról amit már írtam, hogy osztatlan közös bérelt földterületek...
Plusz az is igaz, hogy a technikai háttér itt még sokkalinkább a hagyományos szántásos balhéra van beállítva.
Nomeg a GMO!!! kint azért ezzel könyebb volt, bár aztmondják már balhés a dolog mert rezisztens gyom rasszok alakulnak kifelé egyre inkább.
Válasz #10548. hozzászólásra Az angol talajbiológiai szakirodalomban kétféle meghatározás van a talajra, a soil és a dirt.
A soil az élő organizmusokban, humuszban gazdag, morzsás, könnyen művelhető talaj, bármilyen ásványi eredetű alaptalajon kialakulva. Ez jellemző a gazdag talajéletű, magas humusztartalmú, jó vízvisszatartó képességű, szénben gazdag, általában minimális művelésű talajokra.
Az élő talaj szerves anyaga (a lebomlás különböző fázisában lévő szerves anyagok, soil organic matter, SOM) pedig rendkívül fontos a tápanyagellátásban és a vízháztartásban, szivacsként működik a talajban, érzéketlenebbé teszi a tömörödésre is.
Egy kg SOM képes akár 20 liter vizet is tárolni, míg az ásványi talaj maximum a saját súlyának 40%-át, így érthető, miért érzéketlenebbek aszályra a jó minőségű talajok. A minimális művelésű technológiában a SOM növelése a legfontosabb feladatok egyike, s jónéhány évbe telik 0,5-1%-os talajokból 7-8% SOM tartalmat elérni.
A SOM-nak egyetlen része mindössze a humusz, a stabilizált, lebomlott szerves anyag, amit nálunk is számon tartanak a talajanalízisben, másik két összetevője az élő mikroorganizmusok és a lebomló szerves anyagok, ezekkel a kutya nem foglalkozik hivatalosan, holott ez a legfontosabb összetevője minden termőtalajnak.
A másik talajelnevezés a dirt, a szerves anyagban és mikroorganizmusokban szegényes, gyakorlatilag csak ásványi mállástermékekből és élővilág hiányában lassan lebomló szervesanyagokól álló halott talaj, amiben a gyomokon kívül más már nem él meg magától. Ez általában a kimerült, tönkretett talajok jellemzője, művelése nehéz, vízvisszatartó képessége csak az ásványi összetételétől függ.
A képen ez az utóbbi látható, ennek csak rosszabb lesz az állapota a műveléstől.
Amiatt pedig, hogy mindenki már a többé, kevésbé halott talajt gyúrja, az áttérés a minimális művelésre nem úgy néz ki, hogy egyszer csak majd nem szántok vagy húzom a TDt és jó termést várok.
Ez csak a csőd receptje, a teljes rendszert lehet csak folyamatában átvenni, okszerű zöldtrágyázással, folyamatos monitorozással és eleinte szerényebb terméseredményekkel, mert egyszerre kell a kultúrnövényt és a gyarapodó talajéletet is etetni. Ez a folyamat tapasztalatok alapján 4-5 év átlagos körülmények között, amikor már kezd stabilizálódni a talajélet és a növények egyre több tápanyagot kapnak belőle, így lehet előbb-utóbb elhagyott műtrágyázás mellett is jó termést elérni, jobb vízháztartással.
Ha csak részleteket próbál valaki alkalmazni, azzal nem sok sikere lesz, mert okszerű összefüggés van a művelés egyes elemek között.
Válasz #10546. hozzászólásra Azt, hogy működhet-e a notill és striptill azt a magyar gondolkodás dönti el és az, hogy van-e pénz megvenni a technológiát.
Mindkét technológia évtizedek óta bizonyítottan működik Ukrajnától Argentínái, át Canadán Ausztráliáig, Új Zélandig, hogy csak a legnagyobb használókat és termelőket említsem.
Ez elképzelhetetlenül nagy változatosságot jelent talajtípusokban, aminek a töredéke fordul elő csak Magyarországon, ezért bármikor el lehet kezdeni az áttérést, nem a talaj és a klíma fogja megakadályozni a sikert.
Az említett helyeken azonban erős intézményi támogatottsága van a minimális művelés elterjesztésére, folyamatos segítséget kaphatnak a parasztok a műveléshez, de ez Maon nem létezik.
Ezért van, hogy hiába bizonyított, hogy működő rendszerről van szó, a magyar csak azt mondja, hogy márpedig ilyen állat nincs és el sem gondolkozik rajta és ha volna is pénze, inkább vesz egy klasszikus vetőgépet.
Válasz #10541. hozzászólásra A vetőgépből már most sikerült olyat csinálnom, ami függesztett és a baj az volt vele egyedül, hogy jobban is belemegy a földbe, mint kellene :-) Szépen behúzzák a csoroszlyák még a kiszáradt, letaposott talajba is, beleértve a dűlőutat is, ezért teljesen felesleges nehéz súllyal terhelni a gépet.
A tárcsásnál van létjogosultsága a súlynak, mert az nem vág bele a talajba, ha kemény és a szárat sem képes átvágni, ha sok van belőle.
Nekem bevált a könnyű csoroszlyás technológia, ezt szeretném továbbfejleszteni még könnyebb és sokoldalúbban használható felé (eredeti célom lovas direktvetőgép készítése kis farmoknak)
Én pont emiatt nem engedtem hozzányúlni a talajokhoz. Most egy, max két menetből jó talajt tudok csinálni repce alá. Nem akartam szaporítani a menetszámokat és a költségeket.
Ebből művészet volt magágyat csinálni, persze ha lett volna egy güttler henger vagy ilyesmi akkor kicsit könnyebb lett volna, de ezeket a nagy rögöket semmi se hatotta meg, a busa forgókapás csak pattogott rajta, kis eső és kétszer meg kellett járni majd vetés, hengerezés, első kép egy sor busa után, ilyen volt ilyen lett.
Mondjuk én a forgatás nélküli gépekhez még mindig pesszimistán állok, holott sikerült demózni már vagy 10féle vasdarabot grubbertől kombinált vakarókg mindent. Lazító okés az rendben is van, de pl mi szántani jobban bírunk mint grubberezni.
Az 5 fejes Rabewerk ekét bárhol bármikor képesek elhúzni a nagytraktorok, persze sokszor csak 4,5-5km/h-val de megy, ugyanitt egy 3méteres komolyabb grubberral meg egyhelyben kapar a gép ugyanolyan mélyen mint az eke megy.
Ez pedig azért van mert barázdában akkorát tud fogni a traktor mint az állat, tarlón meg xart sem főleg olyankor amikor a gumi futója nemtud belekapaszkodni a talajba tehát nagyon kemény száraz viszonyok kzözött vagy szappanos sárban.
Az pedig igen ritka, hogy egy őszi talajmunkás szezon végig optimális, mert ilyen meg nincs is...
Pedig nehezek a gépek nagyok a gumik fronthidrón nagy súly....
de nemkell messzire menni, itt a közelben egy nagy vállalkozónak jd gépei vannak. 8330, 8430, 9420 csuklós. Mindegyikük 6fejes rabewerk ekéve szánt mint mi is, és ha kicsit nehezedik a helyzet egy fejet mindig felhajtanak, talán a csuklós 400lovas nemszokta de a 8430 is. Ezres gumik vannak rajtuk tehát méter széles kerekeik vannak elől is közel olyan és tarlón járnak.
és e közben a 217lovas trakival mi meg barázdában ugyanúgy 5fejjel szántunk ugyanolyan talajokon.
Egyszer olvastam, hogy az USA-val szemben az átlag európai talaj (ilyen nyilván nincs) igényli a nagyobb mozgatást, mert hajlamosabbak a tömörödére.
Csak azt nem tudom, hogy ez a francia talajokra igaz, amik kapnak 7-800 mm csapadékot vagy nálunk is igaz, és mennyire.
Nem mondom, hogy nem működhet, de itt nem mondható elterjedtnek az tuti, talán, mondom TALÁN okkal.
Persze a forgatás nélküli gépekhez is pesszimistán álltak sokan: "Ezt a mi kötött földjeinken nem lehetne ám így csinálni!" Most meg húzgálják a Cultus-t, TopDown-t ezerrel.
Szerintem megint az lesz, kiderül, drágán termelünk. Ha nem alkalmazunk költséghatékonyabb megoldásokat, az árversenyben lemaradunk, piacot vesztünk és nem lehet majd megélni a mezőgazdálkodásból. Akik no-till-lel művelnek, egy biztos, hogy kevesebb a ráfordításuk. Én szorítok annak, aki belevág. Most néztem végig hogy vetik a repcét: tarló-tárcsa-lazító-tárcsa-trágya-busa forgómicsodás magágykészítő-vetőgép-henger. 7x ment végig a traktor.
Ja és szemenkénti gépből csak vontatottat maszekolj, mert függesztettből nemfogsz tudni olyat csinálni ami bele is megy a földbe direktbe és fel is emeli a géped.
Sorok elé derejevágó tárcsát mindenképpen tegyél, sorisztító nembiztos, hogy kell ha nem kukorica tarlóba akarsz vetni hanem kalászos vagy kerti kultúra után esetleg.
Nehezek legyenek a vetőkocsik marha bitang húzórugói legyenek plusz vas tömörítő kerekek legyenek rajta hátul és fog működni a történet
Szerintem ne add el mert senki sem fogja megvenni normális áron csak buksz rajta, inkább cseréld be a kistrakit egy picit nagyobbra és kész.
Milyen géped van egyébként???
Nézegesd a MAssey Ferguson 3435S típusú gépeket, vagy van ugyanez Deutz fahr meg lamborghini meg minden más márkából is, vagy kis kubotát stb...
A lényeg, higy ezek 23-24mázsásak, a 6soros monosem függesztett szemenkénti vetőgépet műtrágya nélkül egész stabilan képes emelgetni cipelni, állítható millióféleképpen a nyomtávuk, 80 lóerő körüliek, én olyan eszközöket huzigáltam vele, hogy egy 82-es mtz is csókolomot köszönt neki, alig fogyaszt valamit, mechanikus egyszerű az egész.
15hektár területre egy kis tonnás kerti gép kevés és ne is akard bemagyarázni magadnak, hogy elég.
Higgy nekem és olcsóbban kijössz és sokkal többmindent megtudsz majd csinálni könyebben gyorsabban.
Válasz #10538. hozzászólásra Örülnék, ha már szántóföldi bemutatókat tarthatnék az eredményeimről, de írtam, hogy az elején vagyok a folyamatnak. Még küzdök a gyomok visszaszorításával, a szóbajöhető fedőnövények válogatásával, mások megoldásainak saját klímára és talajtípusra alkalmazásával, egyenlőre nagy kupleráj az egész föld, tesztnövényekkel, próbákkal. Ami sikeres kombinációnak bizonyult, azt megosztom, no meg a zsákutcákat is, mint idén a szudáni fű.
Akire támaszkodom, azok mind külföldiek, akik nagyon sok információt megosztanak, mert Maon nem láttam még így termelni embert.
A szemenkénti egység a mechanikus Ebra szerkezete, a földméretem nem teszi gazdaságossá levegős gépek beszerzését.
A technotilles megoldás úgy tűnik működik, a júniusi tesztvetés is szépen kihajtott, pedig semmi csapadékot nem kapott, de lehet, hogy eladom, hogy egy kisebb gépet csináltassak, ez túl nehéz lett a kis traktoromhoz. MTZseknek jó a fél tonnás vetőgép, de én másfél tonnás kisgéppel dolgozom csak és nem is szeretnék nagyobbat.
Meg lehetne nézni élóben is ezt a módszert? helyi kérdésekkel, magyarázatokkal. Esetleg egy adott időben többen is megnézhetnénk, hogy ne kelljen külön, külön magyarázni mindenkinek?
Válasz #10521. hozzászólásra Még valami eszembe jutott - az ausztrál és amerikai parasztok 30-40 éve kezdték azt a technikát, amit próbálok megtanulni, kiegészítve talajéletről szóló tudással. Az egyik híres öreg még három lóval húzta a diretvetőgépet a hetvenes évek elején, azóta 500 hektáros farmot épített fel.
Vegyi eljárásokkal indultak ők is, de mostanra igyekeznek elhagyni mindent, ami nem feltétlenül szükséges, így jutottak el a műtrágya és növényvédőszerek nélküli termeléshez, nem biora hajtnak most sem. Ha nem lett volna jövedelmező a mulcshagyásos, fedőnövényekkel dolgozó no till technológia, már rég csődöltek volna,
Eme parcella talajamunkája: 2011 ősz :kukorica után egy IH tárcsa és búzavetés .2012 ősz szántás. 2013 tavasz egy kombi és vetés kapással, ennél kevesebb talajmunkával nem lehet. Bár most jut eszembe volt olyan parcella ahol nem is kombiztunk direkt a szántásba vetettünk
_fill_540x300_0.jpg)
12373 hozzászólás
Válasz #10574. hozzászólásra
tavaly volt itt a szomszédba kisérlet őszi és tavaszi művelés is kukoricából.
de ami megvolt húzva gaspardóval ősszel abba kétszer olyan volt a kukorica
Válasz #10574. hozzászólásra
nekem is van ilyen nehézagyagom, 9 éve nem voltak szántva, meg nem is lesznek amíg én művelem. Eddig tárcsa+lazító volt a művelés eszköze, de tavalytól meg grubber.
A grubber azt hiszem jobban bekeveri a műtrágyát a talajba meg jobban levegőzteti de mégse szárad ki. Szerintem egy őszi gruberezéstől nem csökken a talaj élővilága, az csak levegőt ad a leülepedett talajnak
http://www.youtube.com/watch?v=6w-ZnkeXI7c&feature=player_detailpage Be ágyazás sajnos letiltva ! De brutális!!
Válasz #10560. hozzászólásra USA könnyebb talaj: valóban a legtöbb minimál művelésű a könnyű talajokon van, de megkerestem az etalon legnehezebb talajt az USÁban, ez 74% agyagtartalommal a Luton heavy clay. Ha jól emlékszem, nálunk már 45% agyagtartalom és 60 KA felett nem is méregetik, hanem nehézagyagnak minősítik a talajokat.
Ebben a rendkívül magas agyagtartalmú talajban már nem megy a no till, viszont sikeresen strip tillezik a paraszt 500+ hektáron, használva műtrágyát, védőszereket. Ennek ellenére néhány év alatt elkezdett lazulni a talaja is köszönhetően a gyarapodó talajéletnek, így a felszínen hagyott szármaradvány jótékony hatása itt is beigazolódik.
Nehézagyag művelési tapasztalatok
Vakond 5késes lazító nincsen felétek Drenthe???
csakmert barátoméknak ilyenjük van 8270-es Fergával húzzák szintén ami még nem Xtra 246 lovas meg tízezer óra felett van benne de nehéz letaposott porszáraz nyirokban 40centi mélység körül bírta húzni a nagytraki, bár az is inkább elkapart ha olyanja volt.
Válasz #10571. hozzászólásra
Hát 6,2-es tárcsát meg 6méteres frakombot Fralaz-t húztam vele amit rába húz és mindennel könyebben gyorsabban ment a gép.
Szántani még nem szántottam a nagyobbikkal ez szokott lazítózni meg vakarózni amikor voltak teszt vakarók, de a lazítóból kiindulva meg a másik kisebb nagygépből ami tök jól viszi a rabewerket húzná ez is mint a rongyot.
Viszont a rábának nagyobb talajfogása lehet és gyengébb a motorja is mert az motorból fogy el, vagy csak nagyon lassú sebességi fokozatban bír dolgozni, hogy a kereke alig forog, az Xtra meg motorból csak nagyon magas sebességnél tud megfogyatkozni tizen km/h-kkal de hiába rába súlyban van meg 600 első és 650 hátsó széles papucsokon jár inkább elrugdoskodik slippel nem az erő fogy el. Főleg amikor a gumi futója nemtud belekapni a talajba hanem csak elcsúszik rajta.
Ezért szerzek rá hátra ikreket meg elől tonnára bővítem a súlyozását, egyszerűen univerzális traktor 220 tisztességes lóerő felett 4kerékkel talajra nemtudja rendesen átadni a kraftot egy bizonyos terhelés után.
Válasz #10568. hozzászólásra
Szerintem egy Rába már elboldogul vele . Ha te géped tud annyit mint egy Rába , akkor nem lenne gond.
Válasz #10569. hozzászólásra
júúúúúújjjjjjjjjjjjjjjjjjj
ferdekéses gondolom vogel gaspardo....
hány késeket húznak mekkora gépekkel???
9240-es 5-el menne???
Válasz #10568. hozzászólásra
nincs! drifternek van ha jól tudom vagy azon a környéken.
felénk megadják a módját a talajművelésnek
A ferdekéses lazítók vannak most divatba
Válasz #10566. hozzászólásra
Laci!
512-es diskripper van esetleg felétek???
legkisebb mekkora gépekkel bírják elhúzni???
9240-es egy hátsó ikerrel megbirkózna vele? no ha nem is full mélyen...
Válasz #10566. hozzászólásra
nem teccik
Válasz #10561. hozzászólásra
inkább a rapidokat nézegesd
Válasz #10562. hozzászólásra
A mulcs vetésnél méghogy csak kéri a kultúra a műtrágyát folyamatosan pótolva!!!
Mivel felül vetésmélyen is sok a szármaradvány így a pentozán hatás végett a nem megfelelően visszapótolt tápanyag a vetett kultúrádon fog csattanni, kevesebb fog neki jutni, ennyi.
Arra lennék kíváncsi egy vaderstad seed hawk vetőgéppel én tudnék e direktbe vetni a mi területeinken.
Mert szójabab után azt kéne csinálni egyszerűen gyorsan.
Meg szerintem akkor is amerikában is könyebbek a talajok mint a mieink!
Pl.: keressetek rá fotókra amerikai tiller eszközökre lazítókra...
Amikor a 4630-as johni 7 meg 9késes lazítót húz akkor nem is tudom miről beszélünk...
mert mi meg 260lóerővel 3kést...
Válasz #10555. hozzászólásra
Én inkább úgy mondanám, hogy nincsen akkora tőkeerősségünk általában, hogy belekezdjünk egy olyan folyamatban aminek idő kell míg beáll rendesen és bizony addig időközben kemény minuszok is kijöhetnek az embernek év végén.
No ezt senki sem bírja bevállalni, nembeszélve arról amit már írtam, hogy osztatlan közös bérelt földterületek...
Plusz az is igaz, hogy a technikai háttér itt még sokkalinkább a hagyományos szántásos balhéra van beállítva.
Nomeg a GMO!!! kint azért ezzel könyebb volt, bár aztmondják már balhés a dolog mert rezisztens gyom rasszok alakulnak kifelé egyre inkább.
Válasz #10557. hozzászólásra Igen.
Válasz #10556. hozzászólásra
Permafórumon is jelen vagy?
Válasz #10548. hozzászólásra Az angol talajbiológiai szakirodalomban kétféle meghatározás van a talajra, a soil és a dirt.
A soil az élő organizmusokban, humuszban gazdag, morzsás, könnyen művelhető talaj, bármilyen ásványi eredetű alaptalajon kialakulva. Ez jellemző a gazdag talajéletű, magas humusztartalmú, jó vízvisszatartó képességű, szénben gazdag, általában minimális művelésű talajokra.
Az élő talaj szerves anyaga (a lebomlás különböző fázisában lévő szerves anyagok, soil organic matter, SOM) pedig rendkívül fontos a tápanyagellátásban és a vízháztartásban, szivacsként működik a talajban, érzéketlenebbé teszi a tömörödésre is.
Egy kg SOM képes akár 20 liter vizet is tárolni, míg az ásványi talaj maximum a saját súlyának 40%-át, így érthető, miért érzéketlenebbek aszályra a jó minőségű talajok. A minimális művelésű technológiában a SOM növelése a legfontosabb feladatok egyike, s jónéhány évbe telik 0,5-1%-os talajokból 7-8% SOM tartalmat elérni.
A SOM-nak egyetlen része mindössze a humusz, a stabilizált, lebomlott szerves anyag, amit nálunk is számon tartanak a talajanalízisben, másik két összetevője az élő mikroorganizmusok és a lebomló szerves anyagok, ezekkel a kutya nem foglalkozik hivatalosan, holott ez a legfontosabb összetevője minden termőtalajnak.
A másik talajelnevezés a dirt, a szerves anyagban és mikroorganizmusokban szegényes, gyakorlatilag csak ásványi mállástermékekből és élővilág hiányában lassan lebomló szervesanyagokól álló halott talaj, amiben a gyomokon kívül más már nem él meg magától. Ez általában a kimerült, tönkretett talajok jellemzője, művelése nehéz, vízvisszatartó képessége csak az ásványi összetételétől függ.
A képen ez az utóbbi látható, ennek csak rosszabb lesz az állapota a műveléstől.
Amiatt pedig, hogy mindenki már a többé, kevésbé halott talajt gyúrja, az áttérés a minimális művelésre nem úgy néz ki, hogy egyszer csak majd nem szántok vagy húzom a TDt és jó termést várok.
Ez csak a csőd receptje, a teljes rendszert lehet csak folyamatában átvenni, okszerű zöldtrágyázással, folyamatos monitorozással és eleinte szerényebb terméseredményekkel, mert egyszerre kell a kultúrnövényt és a gyarapodó talajéletet is etetni. Ez a folyamat tapasztalatok alapján 4-5 év átlagos körülmények között, amikor már kezd stabilizálódni a talajélet és a növények egyre több tápanyagot kapnak belőle, így lehet előbb-utóbb elhagyott műtrágyázás mellett is jó termést elérni, jobb vízháztartással.
Ha csak részleteket próbál valaki alkalmazni, azzal nem sok sikere lesz, mert okszerű összefüggés van a művelés egyes elemek között.
Válasz #10546. hozzászólásra Azt, hogy működhet-e a notill és striptill azt a magyar gondolkodás dönti el és az, hogy van-e pénz megvenni a technológiát.
Mindkét technológia évtizedek óta bizonyítottan működik Ukrajnától Argentínái, át Canadán Ausztráliáig, Új Zélandig, hogy csak a legnagyobb használókat és termelőket említsem.
Ez elképzelhetetlenül nagy változatosságot jelent talajtípusokban, aminek a töredéke fordul elő csak Magyarországon, ezért bármikor el lehet kezdeni az áttérést, nem a talaj és a klíma fogja megakadályozni a sikert.
Az említett helyeken azonban erős intézményi támogatottsága van a minimális művelés elterjesztésére, folyamatos segítséget kaphatnak a parasztok a műveléshez, de ez Maon nem létezik.
Ezért van, hogy hiába bizonyított, hogy működő rendszerről van szó, a magyar csak azt mondja, hogy márpedig ilyen állat nincs és el sem gondolkozik rajta és ha volna is pénze, inkább vesz egy klasszikus vetőgépet.
Válasz #10541. hozzászólásra A vetőgépből már most sikerült olyat csinálnom, ami függesztett és a baj az volt vele egyedül, hogy jobban is belemegy a földbe, mint kellene :-) Szépen behúzzák a csoroszlyák még a kiszáradt, letaposott talajba is, beleértve a dűlőutat is, ezért teljesen felesleges nehéz súllyal terhelni a gépet.
A tárcsásnál van létjogosultsága a súlynak, mert az nem vág bele a talajba, ha kemény és a szárat sem képes átvágni, ha sok van belőle.
Nekem bevált a könnyű csoroszlyás technológia, ezt szeretném továbbfejleszteni még könnyebb és sokoldalúbban használható felé (eredeti célom lovas direktvetőgép készítése kis farmoknak)
Válasz #10540. hozzászólásra Köszönöm a tanácsot, elgondolkozom rajta.
Válasz #10551. hozzászólásra
Lehet nem is lenne szabad itt tovább szaporitani a szót.........
Válasz #10550. hozzászólásra
Válasz #10549. hozzászólásra
A menetek számát szaporitani kell pedig.......
Válasz #10548. hozzászólásra
Én pont emiatt nem engedtem hozzányúlni a talajokhoz. Most egy, max két menetből jó talajt tudok csinálni repce alá. Nem akartam szaporítani a menetszámokat és a költségeket.
Ebből művészet volt magágyat csinálni, persze ha lett volna egy güttler henger vagy ilyesmi akkor kicsit könnyebb lett volna, de ezeket a nagy rögöket semmi se hatotta meg, a busa forgókapás csak pattogott rajta, kis eső és kétszer meg kellett járni majd vetés, hengerezés, első kép egy sor busa után, ilyen volt ilyen lett.
Válasz #10546. hozzászólásra
Mondjuk én a forgatás nélküli gépekhez még mindig pesszimistán állok, holott sikerült demózni már vagy 10féle vasdarabot grubbertől kombinált vakarókg mindent. Lazító okés az rendben is van, de pl mi szántani jobban bírunk mint grubberezni.
Az 5 fejes Rabewerk ekét bárhol bármikor képesek elhúzni a nagytraktorok, persze sokszor csak 4,5-5km/h-val de megy, ugyanitt egy 3méteres komolyabb grubberral meg egyhelyben kapar a gép ugyanolyan mélyen mint az eke megy.
Ez pedig azért van mert barázdában akkorát tud fogni a traktor mint az állat, tarlón meg xart sem főleg olyankor amikor a gumi futója nemtud belekapaszkodni a talajba tehát nagyon kemény száraz viszonyok kzözött vagy szappanos sárban.
Az pedig igen ritka, hogy egy őszi talajmunkás szezon végig optimális, mert ilyen meg nincs is...
Pedig nehezek a gépek nagyok a gumik fronthidrón nagy súly....
de nemkell messzire menni, itt a közelben egy nagy vállalkozónak jd gépei vannak. 8330, 8430, 9420 csuklós. Mindegyikük 6fejes rabewerk ekéve szánt mint mi is, és ha kicsit nehezedik a helyzet egy fejet mindig felhajtanak, talán a csuklós 400lovas nemszokta de a 8430 is. Ezres gumik vannak rajtuk tehát méter széles kerekeik vannak elől is közel olyan és tarlón járnak.
és e közben a 217lovas trakival mi meg barázdában ugyanúgy 5fejjel szántunk ugyanolyan talajokon.
Szóval ez a része buktatós
Válasz #10545. hozzászólásra
Egyszer olvastam, hogy az USA-val szemben az átlag európai talaj (ilyen nyilván nincs) igényli a nagyobb mozgatást, mert hajlamosabbak a tömörödére.
Csak azt nem tudom, hogy ez a francia talajokra igaz, amik kapnak 7-800 mm csapadékot vagy nálunk is igaz, és mennyire.
Nem mondom, hogy nem működhet, de itt nem mondható elterjedtnek az tuti, talán, mondom TALÁN okkal.
Persze a forgatás nélküli gépekhez is pesszimistán álltak sokan: "Ezt a mi kötött földjeinken nem lehetne ám így csinálni!" Most meg húzgálják a Cultus-t, TopDown-t ezerrel.
Szerintem megint az lesz, kiderül, drágán termelünk. Ha nem alkalmazunk költséghatékonyabb megoldásokat, az árversenyben lemaradunk, piacot vesztünk és nem lehet majd megélni a mezőgazdálkodásból. Akik no-till-lel művelnek, egy biztos, hogy kevesebb a ráfordításuk. Én szorítok annak, aki belevág. Most néztem végig hogy vetik a repcét: tarló-tárcsa-lazító-tárcsa-trágya-busa forgómicsodás magágykészítő-vetőgép-henger. 7x ment végig a traktor.
Válasz #10515. hozzászólásra
Üdv.
Válasz #10541. hozzászólásra
szerinted milyen termés lesz azon a földön amibe egy mono vagy egy optima nem teszi bele a magot
Ajánlom figyelmetekbe a mg technika szeptemberi számát van benne a sávos illetve a direkt vetésről szó.
Válasz #10539. hozzászólásra
Ja és szemenkénti gépből csak vontatottat maszekolj, mert függesztettből nemfogsz tudni olyat csinálni ami bele is megy a földbe direktbe és fel is emeli a géped.
Sorok elé derejevágó tárcsát mindenképpen tegyél, sorisztító nembiztos, hogy kell ha nem kukorica tarlóba akarsz vetni hanem kalászos vagy kerti kultúra után esetleg.
Nehezek legyenek a vetőkocsik marha bitang húzórugói legyenek plusz vas tömörítő kerekek legyenek rajta hátul és fog működni a történet
Válasz #10539. hozzászólásra
Szerintem ne add el mert senki sem fogja megvenni normális áron csak buksz rajta, inkább cseréld be a kistrakit egy picit nagyobbra és kész.
Milyen géped van egyébként???
Nézegesd a MAssey Ferguson 3435S típusú gépeket, vagy van ugyanez Deutz fahr meg lamborghini meg minden más márkából is, vagy kis kubotát stb...
A lényeg, higy ezek 23-24mázsásak, a 6soros monosem függesztett szemenkénti vetőgépet műtrágya nélkül egész stabilan képes emelgetni cipelni, állítható millióféleképpen a nyomtávuk, 80 lóerő körüliek, én olyan eszközöket huzigáltam vele, hogy egy 82-es mtz is csókolomot köszönt neki, alig fogyaszt valamit, mechanikus egyszerű az egész.
15hektár területre egy kis tonnás kerti gép kevés és ne is akard bemagyarázni magadnak, hogy elég.
Higgy nekem és olcsóbban kijössz és sokkal többmindent megtudsz majd csinálni könyebben gyorsabban.
Válasz #10538. hozzászólásra Örülnék, ha már szántóföldi bemutatókat tarthatnék az eredményeimről, de írtam, hogy az elején vagyok a folyamatnak. Még küzdök a gyomok visszaszorításával, a szóbajöhető fedőnövények válogatásával, mások megoldásainak saját klímára és talajtípusra alkalmazásával, egyenlőre nagy kupleráj az egész föld, tesztnövényekkel, próbákkal. Ami sikeres kombinációnak bizonyult, azt megosztom, no meg a zsákutcákat is, mint idén a szudáni fű.
Akire támaszkodom, azok mind külföldiek, akik nagyon sok információt megosztanak, mert Maon nem láttam még így termelni embert.
A szemenkénti egység a mechanikus Ebra szerkezete, a földméretem nem teszi gazdaságossá levegős gépek beszerzését.
A technotilles megoldás úgy tűnik működik, a júniusi tesztvetés is szépen kihajtott, pedig semmi csapadékot nem kapott, de lehet, hogy eladom, hogy egy kisebb gépet csináltassak, ez túl nehéz lett a kis traktoromhoz. MTZseknek jó a fél tonnás vetőgép, de én másfél tonnás kisgéppel dolgozom csak és nem is szeretnék nagyobbat.
Válasz #10536. hozzászólásra
Meg lehetne nézni élóben is ezt a módszert? helyi kérdésekkel, magyarázatokkal. Esetleg egy adott időben többen is megnézhetnénk, hogy ne kelljen külön, külön magyarázni mindenkinek?
Válasz #10535. hozzászólásra
Az is ugyanolyan techno-till kapával lesz?
Mi lesz a kiinduló vetőgép? Nem lesz pontatlan a tőtáv?
Válasz #10521. hozzászólásra Még valami eszembe jutott - az ausztrál és amerikai parasztok 30-40 éve kezdték azt a technikát, amit próbálok megtanulni, kiegészítve talajéletről szóló tudással. Az egyik híres öreg még három lóval húzta a diretvetőgépet a hetvenes évek elején, azóta 500 hektáros farmot épített fel.
Vegyi eljárásokkal indultak ők is, de mostanra igyekeznek elhagyni mindent, ami nem feltétlenül szükséges, így jutottak el a műtrágya és növényvédőszerek nélküli termeléshez, nem biora hajtnak most sem. Ha nem lett volna jövedelmező a mulcshagyásos, fedőnövényekkel dolgozó no till technológia, már rég csődöltek volna,
Válasz #10534. hozzászólásra Szemenkénti vetőgépet barkácsolom ugyanarra a keretre.
Válasz #10520. hozzászólásra
És milyen vetőgéppel fogsz kukoricát napraforgót vetni?
Mert ahogy láttam az Amazone vetőgépeddel szépen tudsz vetni búzát, szóját, repcét...
Válasz #10529. hozzászólásra
Eme parcella talajamunkája: 2011 ősz :kukorica után egy IH tárcsa és búzavetés .2012 ősz szántás. 2013 tavasz egy kombi és vetés kapással, ennél kevesebb talajmunkával nem lehet. Bár most jut eszembe volt olyan parcella ahol nem is kombiztunk direkt a szántásba vetettünk
Válasz #10530. hozzászólásra
Jó kombináció
Ezek kitalálják hogy lehet munka nékü szakajtanyi
Válasz #10529. hozzászólásra
Majd eljön az idő mikor a pizelvergelési késztetés elkap oszt megy majd a rövidtárcsi hunting in hun.........................Gerry......
Válasz #10528. hozzászólásra
Meg lusta is
Válasz #10527. hozzászólásra
Válasz #10527. hozzászólásra
Mer fukar vagy
Válasz #10526. hozzászólásra
Mindig is jobb volt ,sose tárcsázzuk a tarlót
Aztmondja a szántó tag, jobb szántani a tárcsázatlan tarlót most mint a tárcsázottat hm......