Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR393.39 FtUSD367.51 FtCHF401.77 FtGBP459.14 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz bandigh #1321. hozzászólására
Nem fals példa, hanem más. Annyiban valóban más a felépítés, hogy a kerékcsapágy elég közel van a kerék felfekvési pontjához, pontosan nemtudom mennyire. Míg egy tengelycsonkos, kerékagyas kialakítású gépnél (mint az mtz is) a féltengelycsapágyak és a kerék felfekvési pontja (ahol a talajjal érintkezik) között elég nagy távolság van, ami feszíti a féltengelyt és az azt megtámasztó csapágyat (erő x kar), ikerkerék esetén még nagyobb. De nyilván így lehet megcsinálni azt hogy könnyen állítható legyen a nyomtáv.
A diffizár nélküliség miatt való igaz, hogy ha a Rába sokat megy "lediferálva" akkor nagyon hamar megeszi a differenciálmű bolygókerekek perselyét és tengelyét, mivel azok nem arra vannak csinálva, hogy egész nap lediferáljon. Ez akkor áll elő ha nagy sárban barázdában szántanak vele. Na de megint oda kanyarodhatunk vissza, hogy a Steigert igazából az ún. szárazművelésre találták ki amerikában, és itt nálunk is arra volt igazán való: tárcsázni, lazítózni, kombinátorizni, simítózni, gruberezni, szántani pedig tarlón (tarlón pedig sárban nem lehet), és ilyenkor diffizár se kell.
Én láttam a New Holland T8000 és az MX Magnum vontatási vizsgálatáról a beszámolót, amit Gödöllőn csináltak, asszem a Mezőgazdasági Technikában volt. Meglepően nagyobb volt az MX Magnum vonóereje minden fokozatban, pedig a 2 gép szinte ugyanaz, csak a Magnumnak nagyobb az első tengely terhelése, mivel előbbre van a motor. Ha jól emlékszem ugyanolyan motorteljesítményű gépet vizsgáltak, egyformán súlyozva, egyforma gumikkal. Tehát ezeknél a traktoroknál azért már jelentős szerepe van az első hajtásnak, persze nem annyira, mint egy derékcsuklósnál, vagy a Dutránál.
Válasz .Feco. #1322. hozzászólására
Először is azt te nem tudhatod hogy én hogy értem, mert csak azt látod amit leírtam, annál meg vannak terjedelmi korlátok. Mint ahogy én sem tudhatom hogy te hogy értesz ezt vagy azt.
Olyat ellenben nem írtam hogy 0,5 km/h-nál a maximális vonóerő leadására képesek. Sőt, pont azt írtam, hogy általában nem a legkisebb sebességen van a max. vonóerő.
Olyat sem írtam hogy minden gépet mindenfajta szélsőséges körülményre terveznek.
Így van, van olyan hogy tervezés-méretezés! És ennek a lényege hogy az adott gépet a majdani várható terheleshez igazítják! Pl traktor esetében jellemzően a 5-15 km/h közötti munkavégzéshez, mert egy traktor jellemzően ebben a sebesség tartományban dolgozik. Van benne kisebb haladási sebesség is, sok gép tudja a 0.3-0.5 km/h-t is de nem cél hogy ezen a sebességen le tudja adni a teljes teljesítményét mert egyrészt nem nagyon van olyan munka ami ezt igényelne másrészt nem nagyon van olyan gép ami ténylegesen dolgozna így. Eleve nem cél hogy egy gépet minden körülményre felkészítsenek!
Ha így terveznek egy csomó ponton fölöslegesen vastag vagy erős anyagokat kellene használni ami anyagilag nem érdeke a gyártónak.
Nézz meg egy 200 lóerős dózert hogy ott milyen lehajtasok, milyen tengelyek vannak és nézz meg egy 200 lóerős traktort! Eleve ezért készülnek az Európában nagyon népszerű 200-250 lóerős de kistestu tartotok mint a nagy 6r vagy a 724-824 fendt-ek... szigorúan nem talaj művelésre valók mert azt egyszerűen nem bírják, arra vannak hogy vessenek, kaszaljanak, balazzanak, pótkocsit húzzanak! Talajon annyit tudnak mint egy 180 le-s 8120-as!
Tervezés-méretezés ahogy írtad is, csak nem úgy, ahogy érted!
A rába azért fals példa 2018 ban, mert pl a “kerékcsapágy” akkora, hogy simán belefér a fejed. És 4 ilyen viszi le az erőt a földre, azt a 250 lovat. Ma a 250 lovas gépeknek nagyrészt a hátsó tengelye húz, és az is csak fele akkora csapágyat kapott. Szóval egyértelműen ez, sose megy tönkre. De pl ha nem bírja húzni, és folyamatosan felvátlva rugdos a bal és a jobbkerék vagy csak a bal első+ bal hátsó, na attól előbb utább leteszi a lantot a difi. Egy eaton nospin nagyon érik megfele
Válasz mtz1221 #1319. hozzászólására
De mondhattam volna a 8x00 John Deere-t is.
Dolgoztak hónapokig 5-6 km/h-val, de fullgázon.
Na de ha a motort úgy használod, hogy padlógáz, mondjuk 2200 f/min, és addig terheled (váltasz fel) hogy 1600-ig visszaessen a motorfordulat, akkor nagyon rövid életű lenne szerintem.
Ha meg csak 1600-ig nyomod rá a gázt, nincs benne akkora erő, hogy tudjál szántani.
Szóval nálunk ahány Rábás vagy egyéb nagygépes volt, talajon mindig fullgázon mentek. És érdekes módon nem ugyanannyit fogyasztottak szántáskor, lazítózáskor, mint könnyű kombinátorozáskor, mert az a mechanikus adagoló meg a szabályzója tette a dolgát.
És a Rábák se zabáltak sokat fajlagosan, sőt nagyon gazdaságosak voltak.
Válasz Tomszi #1317. hozzászólására
Magnum meg a rába még 100 évre voltak tervezve.De abban biztos vagyok ha azokat is 1400-1600 fordulattal kínozták volna nehéz munkában hónapokig4-5 km/h-val,akkor felét sem mentek volna el.
Manapság meg fordított a helyzet,936-os fendt vario deutz motorral,egy birtokon kettő.Egyiket minél jobb fogyasztással vezeti egy családos ember.A másikat egy iszákosabb fáj a micsodája mindenre típus,nyomja neki ami a kipufogón kifér.Az első 4000 óra körül hajtókaros lett,a másodikba 8000 óra körül belement mikorra a dugattyúk tetejét kiégette.
Válasz mtz1221 #1315. hozzászólására
A cikk rendben van, csak ez a motor kenésének összefüggéseivel foglalkozik, és igaza van. Egy Stribeck nevű mérnök fickó foglakozott emlékeim szerint a siklócsapágyak kenésivel, tiszta folyadéksúrlódás, ilyesmik, végülis ez az alapja.
Én még annyit tennék, hozzá, hogy egy motor élettartamát a sok indítás-leállítás is nagyban csökkenti hosszú távon, hiszen ezekben az időkben még nincs mindenhol rendes kenés. Meg a hidegindítás utáni melegítés, terhelés nélkül, vagy kis terheléssel, nem pedig beindul a motor aztán padló.
Válasz .Richard. #1310. hozzászólására
Gépészetileg azért vannak tévedések.
Az UAZ meg a ZUK difit valószínűleg nem arra tervezték, hogy egész nap egyes fokozatban erőltesd. Országúton meg sose kell normális utazósebességnél akkora vonóerőt kifejteni (persze ott is kell, mert vannak a menetellenállások, emelkedő, légellenállás.)
RÁBA traktorban difi miért nem fogazott le soha, meg egyáltalán futómű probléma miért nem volt, közel 40 év nagyüzemi használat során sem? Mert arra tervezték, és jól tervezték, meg gyártották le.
Egy fog terhelésénél nem a továbbon van a hangsúly, fogerő?
Gördülőcsapágyak méretezésénél a főbb szempontok: csapágyat terhelő erő nagysága, iránya, működési fordulatszám. A csapágyaknak az élettartama a fordulatok számában van megadva, tehát hogy pl. 18 millió fordulat. Általánosságban azonban elmondható, hogy a csapágyakat a magasabb fordulatszám jobban igénybe veszi. Megint csak a Steiger alatt lévő Rába hídra utalok vissza, 40 éves hídban gyári kerékcsapágyak vannak, és végig dolgozott! Ami csapágyat cseréltek bennük néha, az a diffiknél lévők, de azt is jobban azért, mert ha 20 év után kivetted a diffit, és kicserélted (de akkor sem azért mert a túlterheléstől lefogazott valami!!!), akkor már nem régi csapággyal raktad össze, meg azok a csapágyak azért nagyobb fordulaton mennek. De hogy ne csak a Rábát hozzam példának, 30 ezer óra felé ballagó 8900-as Magnum váltó és diffi csapágyai gyáriak, és természetesen a fogaskerekei is. Ami csapágy cserélve volt, azok a hátsó féltengelyek csapágyai, de azok is minimum 15 év után. És nem keveset szántott ez idő alatt 4 meg 5 km/h-val is.
Válasz szanberg #1302. hozzászólására
Van olyan hogy tervezés-méretezés. A tengelyek méretezése nagyon leegyszerűsítve a tengelyt terhelő csavarónyomatéktól függ. Ha ugyanazt a teljesítményt nagyobb fordulaton viszed át, akkor a tengelyt kisebb csavarónyomaték terheli, ergo vékonyabb tengely is elég. Többek közt ezért van az, hogy haszonjárműveknél a véglehajtás, ami egy nagymértékű lassító áttétel, a hajtáslánc végén van, minél közelebb a kerékhez. Ez legtöbbször bolygómű, ami amellett hogy kompakt felépítésű, nagy lassító áttételt tud, és ha van benne 5db bolygókerék, akkor a terhelés egyszerre 5 fogaskerékpáron oszlik meg. (Ha 2 bolygómű van a véglehajtásban, mint a Rába futóműveiben a Steigernél, akkor 2x5 db fogaskerékpár.)
Természetesen minden fokozatban más lesz egy traktor vonóereje, általában a sebességgel arányosan csökken. Emlékeim szerint nem a legkisebb fokazatban lesz a legnagyobb kifejthető vonóerő, de ennek utána kéne e néznem. Ha minden jól összejön, akkor kb. úgy terveznek meg egy traktort, hogy minden fokozatban ki lehessen használni azt a vonóerőt, amit abban a fokozatban a talajon keresztül ki tud fejteni, abban lehessen is dolgozni vele.
De hiába akarsz nagyobb sebességgel menni, ha a motor nem bírja!
Te a nagy Fergusonodat nagy vonóerőigényű munkánál hogy használod (eke, grúber, lazító)? Milyen sebességgel, milyen a motor max. fordulatszáma, és ahhoz képest mennyire terheled le? Gondolom elég rendesen megfojtod, mert a JD8R kapcsán se volt elég sose a vonóerő és a sebesség.
Adagolós gépekre igaz volt úgyértem. Ma már ha 2100-at forog egy gép, bőven elég 1900-ra beállítani a legnehezebb munkánál is. Viszont abból ne fogjál le 150-et common railnél. Amikor annó forgott 2500 az vagy 2340 et, azon lehetett fogni, az alapján tudtad h mennyi a terhelés, de a commonrail meg a vgt elveszi ezt a becslési lehetőséget. Terhelési diagramokat, %-okat, vízhőfokot, esetleg pillanatnyi fogyasztást nézve döntesz, h mit bír, de a fordulat(hagyományos váltónál) azért egy előre meghozott döntés, hogy a te elgondolásod szerint mi lesz a jó. Esetleg teljesítmény és nyomatékgörbék, fajlagos fogyasztási görbék egymásrahelyezése után, kigondolod, aztán max tolsz jobbra rajta egy kicsit a fogyasztás rovására, de a tartósságba vetett hit reményében. Vagy balra, kinek mi
az ivánnak anno azt írta, hogy olyan sebességben bűvöljük, amelynél gázadásra füstölés nélkül emelkedjen a fordulat. amúgy,régen mikor az uaz, zuk difik le lettek fogazva erdőben, akkor is kicsi sebességben darálta le, nem az országuton 40nnél. tehát, minél tovább terheli a fogakat, annál szarabb a fogaknak. meg gondolom a csapágynak is. Ha gyorsan forog, akkor gondolom keveset időzik egy fogon, íveltnél több fogon, csapágyat meg gyorsan forgatjhatja, hogy rövid ideig legyen ugyan azon hejen.
Nekem egy elismert szakember mondta,teljes fordulaton menjen a motor.Sebességet olyat választani,hogy,ha menet közbe van nehezebb rész,max. 150-et essen a fordulat.De ez a fordulatszám esés,ne legyen tartós.
Értem akkor ezután úgy fogok menni a géppel hogy pl ha 8 vagy 9-el vígan viszi pl 1900-al mostmár felteszem 12be ott legalább csak 1200forog ki .a fele lóerőt se fogja tudni de ha így jó
Marha egyszerű, amúgy te kuuvajó zerelő vagy alap dolog, hogy tudod, minnél kisebb a fordulat annál nagyobb a rá ható nyomaték adott tengelyen, innentől kezdve ha kisebb fokozatban mész sokkal lassabban, kifeszítve a gépet, a hajtásláncra eső terhelés többszöröse lesz mint ha nagyobb sebességgel tudnál haladni, még ha fülre nem is úgy tűnik. A motorok bírják, azt kell terhelni, hogy az vigye az ellenerő csúcsokat ne a hajtásláncod.
Válasz kori01 #1278. hozzászólására
Ha jól meg van tervezve és csinálva, akkor bírnia kell, a hajtásláncnak, és bírja is.
Az hogy ami munkát csinálsz vele az mennyire gazdaságos abban a fokozatban, vagy nem, az más téma.
Meg hogy a munkagép mennyire szakad-törik, az is. Azt én sem mondom hogy szét kell szabni a munkagépet, dehogyis.
Nem erőltetném a lazítást ha nem muszáj..de még a szántást sem. Novemberre-Decemberre még akár be is ázhat rendesen. Addig haladni lehet más melóval. Talán most segítene egy vágó tárcsa a lazítókések elé. De nyilván csak valamit segítene. Amint látom jelenleg az aszfalt borzolása nem vezet jóra.
Értem...értem...szerinted miért vettem fel 40 centire a lazítót???
A búza alá már be sem vetettem...
És miért tárcsázok inkább 12-15centin, minthogy a grubert húznám 4.5el 20 centin??? Én addig variálok, míg ki tud pörögni...melegedni nem nagyon akar...(ha nappal 26fok vaan az más...)
Jol mondod a 8 as jd könyve írja hogy 6.alatt nem terhelheted le a traktort. Ha nem megy a lazitas 7. el irány haza. Forgoboronat se hajtunk 540 ecoval mert nem arra van
van itt egy muki,mindig próbálkozik ezzel a másodvetéssel,de az idén nem csinálta.tavaly árpa után kukoricát vetett vissza,az árpája kb 40-45 mázsa lett,mert valami korait rakott(direkt ezért)a kukoricája meg tavaj novemberbe virágzott el...gondolhatod mi lett belőle.azt mondogatták,sokat akar a szarka,nembirja a farka.....ez csak érdekességképpen irtam neked.
Ez a borsos masodvetěsű kuki jól kiszâritotta a földet. Ha ez vmi takarónôveny lett volna a borsó utân, az ugyan ezt tette volna. Ez a takaronovény ezek szerint ôszi vetés elé nem nagyon mükôdik ?? Igy forgatás nélkülibe
Zetorral lazítóztam augusztus végén. 45 centin 4.5el húzta, pici füst, 70pár fokos váltóval...
Felvettem 40re nehezen, de 1et feljebb tudtam kapcsolni(7.5kmph) 60 fokos váltó lett, igaz a motor füstölt jól...
Lazítsál akkor egyesben. Ha nem bírja akkor nem bírja nem tudom mit kell ezt ragozni. Mtzvel se szánt senki kettesben mert nem bírja normál tempóval. Kisebb munkagép kell vagy jobb talajállapot, de harmadikkal akkor sincs értelme dolgozni egy nagygéppel egésznap. Azt hiszed h ha kíméled a motort azzal hogy visszakapcsolsz, minden mást meg jobban leterhelsz, ezért hívják nyomatékváltónak másnéven a sebességvàltót..
Szomszéd a nagy Rábával 4 késes lazító előtt, sok helyen csak pattogott, ahol nem, ott is kaparászva mászott. Lazító talán 40 cm-n járt. Pár forduló után hazament.
Én nem csinálok semmilyen talajmunkát,tavasziak elé.
Megfelelő talajállapotnál csinálnám,ha csinálnám.
Amúgy majd tavasszal.
Ha kínozod a gépet,meg szaggatod a munkaeszközt,biztos nem csinálnám.
7274 hozzászólás
Válasz bandigh #1321. hozzászólására
Nem fals példa, hanem más. Annyiban valóban más a felépítés, hogy a kerékcsapágy elég közel van a kerék felfekvési pontjához, pontosan nemtudom mennyire. Míg egy tengelycsonkos, kerékagyas kialakítású gépnél (mint az mtz is) a féltengelycsapágyak és a kerék felfekvési pontja (ahol a talajjal érintkezik) között elég nagy távolság van, ami feszíti a féltengelyt és az azt megtámasztó csapágyat (erő x kar), ikerkerék esetén még nagyobb. De nyilván így lehet megcsinálni azt hogy könnyen állítható legyen a nyomtáv.
A diffizár nélküliség miatt való igaz, hogy ha a Rába sokat megy "lediferálva" akkor nagyon hamar megeszi a differenciálmű bolygókerekek perselyét és tengelyét, mivel azok nem arra vannak csinálva, hogy egész nap lediferáljon. Ez akkor áll elő ha nagy sárban barázdában szántanak vele. Na de megint oda kanyarodhatunk vissza, hogy a Steigert igazából az ún. szárazművelésre találták ki amerikában, és itt nálunk is arra volt igazán való: tárcsázni, lazítózni, kombinátorizni, simítózni, gruberezni, szántani pedig tarlón (tarlón pedig sárban nem lehet), és ilyenkor diffizár se kell.
Én láttam a New Holland T8000 és az MX Magnum vontatási vizsgálatáról a beszámolót, amit Gödöllőn csináltak, asszem a Mezőgazdasági Technikában volt. Meglepően nagyobb volt az MX Magnum vonóereje minden fokozatban, pedig a 2 gép szinte ugyanaz, csak a Magnumnak nagyobb az első tengely terhelése, mivel előbbre van a motor. Ha jól emlékszem ugyanolyan motorteljesítményű gépet vizsgáltak, egyformán súlyozva, egyforma gumikkal. Tehát ezeknél a traktoroknál azért már jelentős szerepe van az első hajtásnak, persze nem annyira, mint egy derékcsuklósnál, vagy a Dutránál.
Válasz .Feco. #1322. hozzászólására
Először is azt te nem tudhatod hogy én hogy értem, mert csak azt látod amit leírtam, annál meg vannak terjedelmi korlátok. Mint ahogy én sem tudhatom hogy te hogy értesz ezt vagy azt.
Olyat ellenben nem írtam hogy 0,5 km/h-nál a maximális vonóerő leadására képesek. Sőt, pont azt írtam, hogy általában nem a legkisebb sebességen van a max. vonóerő.
Olyat sem írtam hogy minden gépet mindenfajta szélsőséges körülményre terveznek.
Válasz Tomszi #1314. hozzászólására
Így van, van olyan hogy tervezés-méretezés! És ennek a lényege hogy az adott gépet a majdani várható terheleshez igazítják! Pl traktor esetében jellemzően a 5-15 km/h közötti munkavégzéshez, mert egy traktor jellemzően ebben a sebesség tartományban dolgozik. Van benne kisebb haladási sebesség is, sok gép tudja a 0.3-0.5 km/h-t is de nem cél hogy ezen a sebességen le tudja adni a teljes teljesítményét mert egyrészt nem nagyon van olyan munka ami ezt igényelne másrészt nem nagyon van olyan gép ami ténylegesen dolgozna így. Eleve nem cél hogy egy gépet minden körülményre felkészítsenek!
Ha így terveznek egy csomó ponton fölöslegesen vastag vagy erős anyagokat kellene használni ami anyagilag nem érdeke a gyártónak.
Nézz meg egy 200 lóerős dózert hogy ott milyen lehajtasok, milyen tengelyek vannak és nézz meg egy 200 lóerős traktort! Eleve ezért készülnek az Európában nagyon népszerű 200-250 lóerős de kistestu tartotok mint a nagy 6r vagy a 724-824 fendt-ek... szigorúan nem talaj művelésre valók mert azt egyszerűen nem bírják, arra vannak hogy vessenek, kaszaljanak, balazzanak, pótkocsit húzzanak! Talajon annyit tudnak mint egy 180 le-s 8120-as!
Tervezés-méretezés ahogy írtad is, csak nem úgy, ahogy érted!
Válasz Tomszi #1317. hozzászólására
A rába azért fals példa 2018 ban, mert pl a “kerékcsapágy” akkora, hogy simán belefér a fejed. És 4 ilyen viszi le az erőt a földre, azt a 250 lovat. Ma a 250 lovas gépeknek nagyrészt a hátsó tengelye húz, és az is csak fele akkora csapágyat kapott. Szóval egyértelműen ez, sose megy tönkre. De pl ha nem bírja húzni, és folyamatosan felvátlva rugdos a bal és a jobbkerék vagy csak a bal első+ bal hátsó, na attól előbb utább leteszi a lantot a difi. Egy eaton nospin nagyon érik megfele
Válasz mtz1221 #1319. hozzászólására
De mondhattam volna a 8x00 John Deere-t is.
Dolgoztak hónapokig 5-6 km/h-val, de fullgázon.
Na de ha a motort úgy használod, hogy padlógáz, mondjuk 2200 f/min, és addig terheled (váltasz fel) hogy 1600-ig visszaessen a motorfordulat, akkor nagyon rövid életű lenne szerintem.
Ha meg csak 1600-ig nyomod rá a gázt, nincs benne akkora erő, hogy tudjál szántani.
Szóval nálunk ahány Rábás vagy egyéb nagygépes volt, talajon mindig fullgázon mentek. És érdekes módon nem ugyanannyit fogyasztottak szántáskor, lazítózáskor, mint könnyű kombinátorozáskor, mert az a mechanikus adagoló meg a szabályzója tette a dolgát.
És a Rábák se zabáltak sokat fajlagosan, sőt nagyon gazdaságosak voltak.
Válasz Tomszi #1317. hozzászólására
De abban biztos vagyok ha azokat is 1400-1600 fordulattal kínozták volna nehéz munkában hónapokig4-5 km/h-val,akkor felét sem mentek volna el.
Magnum meg a rába még 100 évre voltak tervezve.
Manapság meg fordított a helyzet,936-os fendt vario deutz motorral,egy birtokon kettő.Egyiket minél jobb fogyasztással vezeti egy családos ember.A másikat egy iszákosabb fáj a micsodája mindenre típus,nyomja neki ami a kipufogón kifér.Az első 4000 óra körül hajtókaros lett,a másodikba 8000 óra körül belement mikorra a dugattyúk tetejét kiégette.
Válasz mtz1221 #1315. hozzászólására
A cikk rendben van, csak ez a motor kenésének összefüggéseivel foglalkozik, és igaza van. Egy Stribeck nevű mérnök fickó foglakozott emlékeim szerint a siklócsapágyak kenésivel, tiszta folyadéksúrlódás, ilyesmik, végülis ez az alapja.
Én még annyit tennék, hozzá, hogy egy motor élettartamát a sok indítás-leállítás is nagyban csökkenti hosszú távon, hiszen ezekben az időkben még nincs mindenhol rendes kenés. Meg a hidegindítás utáni melegítés, terhelés nélkül, vagy kis terheléssel, nem pedig beindul a motor aztán padló.
Válasz .Richard. #1310. hozzászólására
Gépészetileg azért vannak tévedések.
Az UAZ meg a ZUK difit valószínűleg nem arra tervezték, hogy egész nap egyes fokozatban erőltesd. Országúton meg sose kell normális utazósebességnél akkora vonóerőt kifejteni (persze ott is kell, mert vannak a menetellenállások, emelkedő, légellenállás.)
RÁBA traktorban difi miért nem fogazott le soha, meg egyáltalán futómű probléma miért nem volt, közel 40 év nagyüzemi használat során sem? Mert arra tervezték, és jól tervezték, meg gyártották le.
Egy fog terhelésénél nem a továbbon van a hangsúly, fogerő?
Gördülőcsapágyak méretezésénél a főbb szempontok: csapágyat terhelő erő nagysága, iránya, működési fordulatszám. A csapágyaknak az élettartama a fordulatok számában van megadva, tehát hogy pl. 18 millió fordulat. Általánosságban azonban elmondható, hogy a csapágyakat a magasabb fordulatszám jobban igénybe veszi. Megint csak a Steiger alatt lévő Rába hídra utalok vissza, 40 éves hídban gyári kerékcsapágyak vannak, és végig dolgozott! Ami csapágyat cseréltek bennük néha, az a diffiknél lévők, de azt is jobban azért, mert ha 20 év után kivetted a diffit, és kicserélted (de akkor sem azért mert a túlterheléstől lefogazott valami!!!), akkor már nem régi csapággyal raktad össze, meg azok a csapágyak azért nagyobb fordulaton mennek. De hogy ne csak a Rábát hozzam példának, 30 ezer óra felé ballagó 8900-as Magnum váltó és diffi csapágyai gyáriak, és természetesen a fogaskerekei is. Ami csapágy cserélve volt, azok a hátsó féltengelyek csapágyai, de azok is minimum 15 év után. És nem keveset szántott ez idő alatt 4 meg 5 km/h-val is.
Válasz Mf-es? #1308. hozzászólására
Ez is igaz
https://totalcar.hu/magazin/technika/2012/05/15/a_nyomatek_ol_nem_a_fordulat/ Amúgy bandigh-nak van igaza.Akik birtokon lopják a naftát,és vissza váltanak 1-2 fokozatot hogy bírja félgázon is húzni a gépet(nap végén így több nafta marad a tankban),azoknak a gépével sokkal több váltó és difi probléma van.
Válasz szanberg #1302. hozzászólására
Van olyan hogy tervezés-méretezés. A tengelyek méretezése nagyon leegyszerűsítve a tengelyt terhelő csavarónyomatéktól függ. Ha ugyanazt a teljesítményt nagyobb fordulaton viszed át, akkor a tengelyt kisebb csavarónyomaték terheli, ergo vékonyabb tengely is elég. Többek közt ezért van az, hogy haszonjárműveknél a véglehajtás, ami egy nagymértékű lassító áttétel, a hajtáslánc végén van, minél közelebb a kerékhez. Ez legtöbbször bolygómű, ami amellett hogy kompakt felépítésű, nagy lassító áttételt tud, és ha van benne 5db bolygókerék, akkor a terhelés egyszerre 5 fogaskerékpáron oszlik meg. (Ha 2 bolygómű van a véglehajtásban, mint a Rába futóműveiben a Steigernél, akkor 2x5 db fogaskerékpár.)
Természetesen minden fokozatban más lesz egy traktor vonóereje, általában a sebességgel arányosan csökken. Emlékeim szerint nem a legkisebb fokazatban lesz a legnagyobb kifejthető vonóerő, de ennek utána kéne e néznem. Ha minden jól összejön, akkor kb. úgy terveznek meg egy traktort, hogy minden fokozatban ki lehessen használni azt a vonóerőt, amit abban a fokozatban a talajon keresztül ki tud fejteni, abban lehessen is dolgozni vele.
De hiába akarsz nagyobb sebességgel menni, ha a motor nem bírja!
Te a nagy Fergusonodat nagy vonóerőigényű munkánál hogy használod (eke, grúber, lazító)? Milyen sebességgel, milyen a motor max. fordulatszáma, és ahhoz képest mennyire terheled le? Gondolom elég rendesen megfojtod, mert a JD8R kapcsán se volt elég sose a vonóerő és a sebesség.
Válasz Pilátus #1312. hozzászólására
Adagolós gépekre igaz volt úgyértem. Ma már ha 2100-at forog egy gép, bőven elég 1900-ra beállítani a legnehezebb munkánál is. Viszont abból ne fogjál le 150-et common railnél. Amikor annó forgott 2500 az vagy 2340 et, azon lehetett fogni, az alapján tudtad h mennyi a terhelés, de a commonrail meg a vgt elveszi ezt a becslési lehetőséget. Terhelési diagramokat, %-okat, vízhőfokot, esetleg pillanatnyi fogyasztást nézve döntesz, h mit bír, de a fordulat(hagyományos váltónál) azért egy előre meghozott döntés, hogy a te elgondolásod szerint mi lesz a jó. Esetleg teljesítmény és nyomatékgörbék, fajlagos fogyasztási görbék egymásrahelyezése után, kigondolod, aztán max tolsz jobbra rajta egy kicsit a fogyasztás rovására, de a tartósságba vetett hit reményében. Vagy balra, kinek mi
Válasz bandigh #1309. hozzászólására
Akkor most még egyszer:"most akkor hogy kell"??
Válasz .Richard. #1310. hozzászólására
ly
Válasz csoppika #1305. hozzászólására
az ivánnak anno azt írta, hogy olyan sebességben bűvöljük, amelynél gázadásra füstölés nélkül emelkedjen a fordulat. amúgy,régen mikor az uaz, zuk difik le lettek fogazva erdőben, akkor is kicsi sebességben darálta le, nem az országuton 40nnél. tehát, minél tovább terheli a fogakat, annál szarabb a fogaknak. meg gondolom a csapágynak is. Ha gyorsan forog, akkor gondolom keveset időzik egy fogon, íveltnél több fogon, csapágyat meg gyorsan forgatjhatja, hogy rövid ideig legyen ugyan azon hejen.
Válasz Mf-es? #1308. hozzászólására
A 2000-es évekig teljesen igaza volt
Válasz kori01 #1306. hozzászólására
Nekem egy elismert szakember mondta,teljes fordulaton menjen a motor.Sebességet olyat választani,hogy,ha menet közbe van nehezebb rész,max. 150-et essen a fordulat.De ez a fordulatszám esés,ne legyen tartós.
Válasz csoppika #1305. hozzászólására
Az más,de pl lazításnál menjél már nagy sebességben kis fordulattal,az a tudomány
Válasz Vinkó75 #1304. hozzászólására
Értem akkor ezután úgy fogok menni a géppel hogy pl ha 8 vagy 9-el vígan viszi pl 1900-al mostmár felteszem 12be ott legalább csak 1200forog ki .a fele lóerőt se fogja tudni de ha így jó
Válasz kori01 #1303. hozzászólására
De alapjáraton még ivánnal sem dolgozok... A rendsodrót, vagy a kicsi cambridge hengert is 1300-1500-as fordulaton húzom...
Ha nem pipálna...akár...
Válasz kori01 #1303. hozzászólására
Hasonló...mindig visszaterhelt motorral dolgoztunk.(Magasabb fokozat). A variós vasak ezt mára jobban lekezelik.
Válasz szanberg #1302. hozzászólására
Jobb lett volna aludtál volna ahelyett hogy ezt írod már megint.gondolon te olyan okos vagy hogy úgy szántasz legmagasabb fokozat alapjárat.
Válasz kori01 #1288. hozzászólására
Marha egyszerű, amúgy te kuuvajó zerelő vagy alap dolog, hogy tudod, minnél kisebb a fordulat annál nagyobb a rá ható nyomaték adott tengelyen, innentől kezdve ha kisebb fokozatban mész sokkal lassabban, kifeszítve a gépet, a hajtásláncra eső terhelés többszöröse lesz mint ha nagyobb sebességgel tudnál haladni, még ha fülre nem is úgy tűnik. A motorok bírják, azt kell terhelni, hogy az vigye az ellenerő csúcsokat ne a hajtásláncod.
Válasz Vinkó75 #1298. hozzászólására
Egyetértek, a zöldtrágyát lehúzom, hogy az alul lévő here fényt kapjon, a talaj munka értelmetlen jelenleg
Válasz kori01 #1278. hozzászólására
Ha jól meg van tervezve és csinálva, akkor bírnia kell, a hajtásláncnak, és bírja is.
Az hogy ami munkát csinálsz vele az mennyire gazdaságos abban a fokozatban, vagy nem, az más téma.
Meg hogy a munkagép mennyire szakad-törik, az is. Azt én sem mondom hogy szét kell szabni a munkagépet, dehogyis.
Válasz Vinkó75 #1298. hozzászólására
Aki ősziben gondolkodik, annak muszáj valamit alkotni...
Nem erőltetném a lazítást ha nem muszáj..de még a szántást sem. Novemberre-Decemberre még akár be is ázhat rendesen. Addig haladni lehet más melóval. Talán most segítene egy vágó tárcsa a lazítókések elé. De nyilván csak valamit segítene. Amint látom jelenleg az aszfalt borzolása nem vezet jóra.
Válasz kori01 #1295. hozzászólására
Gondolom a te trakidban van sebesség doszt... Nézd meg ezt a képet, a T végű fokozatokat ne lesd... Nincs nagy választék...
Válasz kori01 #1295. hozzászólására
Értem...értem...szerinted miért vettem fel 40 centire a lazítót???
A búza alá már be sem vetettem...
És miért tárcsázok inkább 12-15centin, minthogy a grubert húznám 4.5el 20 centin??? Én addig variálok, míg ki tud pörögni...melegedni nem nagyon akar...(ha nappal 26fok vaan az más...)
Válasz csoppika #1294. hozzászólására
Akkor eggyel feljebb és érted .
Válasz kori01 #1293. hozzászólására
Mindent terep3/nyuszi... 7.3-8kmph...Ha vmit vinne gyorsabban, nem bírom megülni 9-11kmphnál...
Válasz csoppika #1290. hozzászólására
Hanyadikban húzod?
Válasz Bárány #1289. hozzászólására
Tudom csak itt már átesett a túloldalra
Válasz csoppika #1290. hozzászólására
Fentebb kapcsolsz melegszik füstöl
Válasz kori01 #1288. hozzászólására
Ha nem a 20centis láng jön a kipufogón, a motornak mindegy...
Válasz kori01 #1288. hozzászólására
A váltóra, difire, lehajtásokra gondolj!
Válasz .Feco. #1280. hozzászólására
Az ha fentebb kapcsolja könnyebb a gépnek?
Válasz bandigh #1279. hozzászólására
Jol mondod a 8 as jd könyve írja hogy 6.alatt nem terhelheted le a traktort. Ha nem megy a lazitas 7. el irány haza. Forgoboronat se hajtunk 540 ecoval mert nem arra van
Válasz fexco #1285. hozzászólására
tavalyi átlag erre felénk az árpába bőven 6tonna fölött volt.mondhatni,csúcsidőbe elővenni a vetőgépet meg a többit...
Válasz ZZ #1282. hozzászólására
van itt egy muki,mindig próbálkozik ezzel a másodvetéssel,de az idén nem csinálta.tavaly árpa után kukoricát vetett vissza,az árpája kb 40-45 mázsa lett,mert valami korait rakott(direkt ezért)a kukoricája meg tavaj novemberbe virágzott el...gondolhatod mi lett belőle.azt mondogatták,sokat akar a szarka,nembirja a farka.....ez csak érdekességképpen irtam neked.
Válasz ZZ #1282. hozzászólására
Ha lenne milyen nedvességet megtartani, működhetne...
buzat akartam vetni utana, de atomszaraz... igy majd marad a tavaszi vetes, kuki
Ez a borsos masodvetěsű kuki jól kiszâritotta a földet. Ha ez vmi takarónôveny lett volna a borsó utân, az ugyan ezt tette volna. Ez a takaronovény ezek szerint ôszi vetés elé nem nagyon mükôdik ?? Igy forgatás nélkülibe
Válasz kori01 #1278. hozzászólására
Zetorral lazítóztam augusztus végén. 45 centin 4.5el húzta, pici füst, 70pár fokos váltóval...
Felvettem 40re nehezen, de 1et feljebb tudtam kapcsolni(7.5kmph) 60 fokos váltó lett, igaz a motor füstölt jól...
Válasz kori01 #1278. hozzászólására
Pedig igaza van
Válasz kori01 #1278. hozzászólására
Lazítsál akkor egyesben. Ha nem bírja akkor nem bírja nem tudom mit kell ezt ragozni. Mtzvel se szánt senki kettesben mert nem bírja normál tempóval. Kisebb munkagép kell vagy jobb talajállapot, de harmadikkal akkor sincs értelme dolgozni egy nagygéppel egésznap. Azt hiszed h ha kíméled a motort azzal hogy visszakapcsolsz, minden mást meg jobban leterhelsz, ezért hívják nyomatékváltónak másnéven a sebességvàltót..
Válasz bandigh #1263. hozzászólására
Hű aazigen,akkor ezután minnél nagyobba teszem hogy motort terheljem szarrá.Gondold át mit írtál.
Válasz *** HM *** #1267. hozzászólására
Csak a terradig
Szomszéd a nagy Rábával 4 késes lazító előtt, sok helyen csak pattogott, ahol nem, ott is kaparászva mászott. Lazító talán 40 cm-n járt. Pár forduló után hazament.
Válasz Gazda12 #1274. hozzászólására
Én nem csinálok semmilyen talajmunkát,tavasziak elé.
Megfelelő talajállapotnál csinálnám,ha csinálnám.
Amúgy majd tavasszal.
Ha kínozod a gépet,meg szaggatod a munkaeszközt,biztos nem csinálnám.