Hirdetés
Fórum
Vadászat, vadgazdálkodás, vadászati jog – minden...
Létrehozta: jólaci , 2008-07-21 12:15:26
Kedvencekhez
Segítség
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Permetezéstechnika - fúvókák új
- Szója termesztése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Kölcsönös Megfeleltetés - HMKÁ új
- Kukorica várhatóan........! új
- Szenázs készítése, és gépei új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Brojler Csirke , Vágócsirke Felvásárlási árak új
- John Deere 4630-4650 traktorok új
Cikkajánló
Az elmúlt 20 évben a magyar feldolgozóipar nem fejlődött kellő mértékben – ezt kell most behozni
A tudás és a tőke jelentősége megnő a következő időszakban.
Sajtóközlemény
1027 hozzászólás
Válasz karmosbéka #475. hozzászólására
Értem a lényeget, ritka helyzet a tiétek! Azt gondolom, hogy megbízható vadgazdálkodót kell támogatni, jogilag a termőföld elválaszthatatlan része a vad, így az azzal való gazdálkodáshoz, joga van a bérlőnek! Ha nem célravezető az egyezség vagyis az akár írásbeli akár szóbeli egyezséget a vadgazdálkodó a jövőben felmondja akkor még mindig élhetsz a jogoddal, hogy a területet bekerítsd!
Ehhez engedély kell erről ne feledkezzetek majd meg!
Válasz ermike #476. hozzászólására
Halgatlak mondom olvaslak
Válasz mag-i #474. hozzászólására
nem, de van megoldas
Ahogy elnézem, lehet, hogy tud itt nekem valaki segíteni. Sajnálatos módon a helyi vadásztársaság egyes tagjaival kapcsolatban nullára redukálódott a bizalmunk, mert sajnos nem működött a párbeszéd és a 10 évvel ezelőtti szóbeli megállapodást se tartották be addig, amíg egy hatóság nem lépett az érdekünkben. Mivel a külterületen lévő mezőgazdasági használatban lévő földterületünk nagy részét vadászati kíméleti területté nyilvánították és előzetes telefonon történő egyeztetésre kötelezték a vadásztársaságot a vadászható terület használatánál is, így továbbra is - a következő 20 éven át - meg szeretnénk őrizni ezt a nyugalmi állapotot. Nekünk nem kell se pénz, se vadkár térítés, nyugodtan táplálkozhatnak, szaporodhatnak stb. a mi földünkön a vadak, mi a nyugalmunkat akarjuk továbbra is bebiztosítani a mindenféle és mindenre lövő eszement puskásokkal szemben. Félre ne értsen senki, mert a helyi társaságban vannak nagybetűs vadászok is és nem akarunk velük kitolni, így a helyieknek akarjuk a terület vadászati jogát átadni. Azonban a vadászati jog és a képviselet átadását úgy szeretnénk megoldani, hogy a jelenlegi nyugalmi állapot garantáltan fennmaradjon. Valaki tud-e tanácsot adni, hogy kivel és milyen tartalmú írásbeli szerzőst kell ahhoz kötni, hogy a vadásztársaságból senki ne támadhassa meg a területünk vadászati kíméleti terület státuszát és csak az a vadász vadászhasson ott a maradék területen, akinek azt a kötelező előzetes értesítése alapján megengedtük. Valahogy soha többé nem szeretnénk azt átélni, hogy a villanypásztor mögött legelésző állataink mellől - között lövöldözzék ki a vadakat, megriasztva és veszélyeztetve haszonállatainkat, javainkat és testi épségünket ... Sajnos a térségünkben egyre többen kerítik be dróthálóval a földterületeiket - sok a gyümölcsös - és így csökken a vadak élőhelye is. Pont ezert nem szeretnénk, ha a termőföldekről kiszorult vadak odacsábítanák később hozzánk a nemszeretem puskásokat ... ez 20 év nagyon sok idő.
Ermike!
nem imerem a új törvényt,de kérdésem az lenne .
Bérvadászati szerződést kötésre a saját területemre (ami a társaság területén belül le fed egy kötzetet)
ad e lehetőséget a tövény?
Válasz marhahajcsár #472. hozzászólására
velemenyem szerint a kozos tulajdonra vonatkozo resz a mervado, a tulajdonosok szotobbseggel dontenek
Válasz ermike #467. hozzászólására
Köszönöm,értem.Akkor ez a társult vadászati jog amire a tulajdonos társak közötti jogviszonyára a PTK a mérvadó.5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra]
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A tulajdonostársak a birtoklásra és a használatra vonatkozóan megállapodást köthetnek, de akár ráutaló magatartással is rendezhetik ezeket a kérdéseket.A tulajdonostársak belső jogviszonya körébe tartozik a közös tulajdon tárgyának birtoklása, használata, annak hasznai szedése, terhek és kiadások viselése.
Válasz ermike #470. hozzászólására ez biztos azért van mert a jog alkotók gondoltak arra nehogy megértse egyből a termelő hogy mit miért kell
Válasz Mihály-963 #469. hozzászólására
mihaly kiabrandito vagy, tipikus folyton elegedetlenkedo
Válasz ermike #467. hozzászólására na még ez is jó téma meg van a kijelölt terület amelyben van földem nekem pont 3 területbe van részem pedig nem sarkon lakok és ha minden földemet 1 társaságnak adom bérbe akkor hogy vadásszák le mind a három vadászterületen szabadon vadásznak vagy mindhárom állam által kijelölt területen amelyen lehet több vadásztársaság is a három bérbe adott rész három társaságnak szóval amihez az állam beleszól ott nincs béke miért nem olyan törvényt csináltak ahol a földtulajdonosok lettek volna a vadgazdák s a vadászok fizetek volna a vadászatért az államnak meg a vadért ez lett volna a demokratikus törvény
Köszönöm a választ mindenkinek. Természetesen nem fogom tüzifának leszecskázni a lest,bár az első gondolatom az volt. Csak zavar,hogy saját föld,magam használom,és a kutya meg nem kérdezett,hogy oda tehetik e. Persze az is zavar mikor lőnek valamit,megértem hogy nem vállon akarja lecipelni a területről,de azt már nehezen viselem,mikor a méteres gabonában is terepjáróval bemegy érte....azt meg mégnehezebben,mikor másik nyomon megy ki. Fogalmam sincs hogy ki a vadász....persze jó dolog,ha néha megriassza a békésen legelő állatot,hogy ne csak ezen a területen egyen...de mikor leüt egy karót,és hozzáköt egy húscafatot,akkor azt is elvárnám,hogy ne a kombájn kaszája találja meg a karót,meg a kizsigerelt alkatrészeket.
Nem naturás szerencsére,utánjárok,hogy hogyan keríthetném be.
Válasz marhahajcsár #466. hozzászólására
nem te adod bérbe hanem az állam által kijelölt területrészen létrejövő földtulajdonosi közösség aminek te is tagja vagy! Ha tetszik ha nem ez a jog!
Válasz ermike #464. hozzászólására
Én úgy értettem a hasznosítást,hogy a jogomat bérbe adnám a vadásztársaságnak, amit nem akarok.
Válasz bandigh #460. hozzászólására
nem szabad ennyire kapzsinak lenni, az a par m2 nem sok, de ha zavar tedd oda ahol nem zavar, te is vadasz vagy
Válasz marhahajcsár #462. hozzászólására
nem is hasznosithatod, csak egy tv felteteleinek megfelelo vadgazdalkodasra jogosult vadasztarsasag, a dijat max nem veszed fel 5 ev utan hatarozatban dont az ftk a maradvany osszegekrol,
Válasz .Ropi #461. hozzászólására
valasz ment
Tiszteletem. A hozzáértő uraktól kérdezném,hogy a vadászati jogot, ami vagyon értékű jog köteles vagyok hasznosítani? Nemigazán szeretnék 20 évre aláírni semmit.Nem kell a bérleti díjuk sem.
Válasz ermike #453. hozzászólására
Küldtem egy mail-t, ha ráérsz légy szíves nézz már rá!
Válasz ermike #458. hozzászólására
Én is vadász vagyok, de a földet is túrom szóval tudom milyen az hogyha a szántóra csak úgy be van téve egy les, főleg olyankor amikor ott dolgozni kéne. Mert ha beteszi télire a búza szélébe az nyilván nem zavar senkit(jobb esetben), de ha mondjuk ottvan még tavasszal permetezéskor is az már kevésbé nagy öröm. Erre pedig tényleg csak annyi a megoldás amit írtak is alább, a párbeszéd. Ha már eleve kérdés nélkül lett betéve a les, akkor az a minimum hogy szólás után kiveszik azt onnan, mert útban van, menni kéne ott a géppel.
Nyugalom
Válasz Mihály-963 #449. hozzászólására
énis szeretek álmodozni, nincs is vele semmi baj ameddig fel nem ébred az ember.
itt sokan felemelték már a hangjukat hogy esetlegesen jobb lenne ha egyáltalán nem lenne vadásztársaság mert bajt többet okoztak mint jót.
azt hozzáteszem hogy én még nagyon finom és kultúrált vagyok és próbálom velük kommunikáción keresztül rendezni a vitás kérdéseket, mások odáig is elmentek hogy egyszerűen lelpoták a gumit vagy kiszúrták a kis szuzuki terepjárójukon a vadászuraknak.
namost ennek én nem vagyok híve.
ugyanakkor lehet nem vetném el ha lenne lucernásom amin toronyiránt járkálnak, mert azthiszik nekik ezt lehet.
Hogy milyen szabályok vannak erre az mellékes, szóból nem értettek, ebből igen.
azt is megértem hogy sokszor megvan kötve a kezük mert "fontos" vendég jön lőni, ha előtte kiszedik a vadat akkor a fontos úrnak nincsen mit lőnie aztán az úgy meg nem jó. de azt látom hogy nem együttélni akarnak, hanem meg vannak győződve róla hogy minden alárendeltje annak hogy ők mit csinálnak, mindenkinek szent kötelessége hozzájuk igazodni. szerintem talán én vagyok velük a legbékésebb, bár tény ha elakadnak nemtudok róla hogy bárki akár csak viccből megállna megkérdezni hogy kihúzza e őket. főleg mivel leginkább ők teszik tönkre az utakat.
nem az a baj hogy bejárnak, meg lest építenek, meg lövöldöznek meg indiánost játszanak vagy tudomisén mivel ütik agyon az időt, hanem hogy másnak kárt okoznak, ésszerűtlenek, gőgösek, de leginkább a nagy szent feladatukat nem akarják és ha akarnák sem képesek ellátni egyszerűen.
legnagyobb sajnálatomra ezek az emberek betegek, identitászavarban szenvednek és kezelésre szorulnának, amit nem kapnak meg.
na mindegy, nem borzolom a kedélyeket ezzel, természetes hogy tisztelet a kivételnek, bízva abban hogy nem ilyen kisgrófok mindenütt a vadurak.
jobb ha nem látogatom ezt a témát mert csak felingerel.
Válasz bandigh #447. hozzászólására
Ne zavar ha hülyeséget írsz csak ha másokat is félreviszel!!!! Én segítek azoknak akik nem értenek hozzá! Ha nem viselkedsz korrekten és dezinformálod a többieket, kizárlak!
Válasz Bandita29 #445. hozzászólására
bandita a villanypástorhoz van jogod (ideiglenes védelem) kerítéshez nincs, illetve engedélyhez kötött! Naturás és védett terület esetén kell zöld hatóságtól is engedély!
Szerintem ne vidd haza tűzifának, örülj, hogy vadvédelmi berendezés van a területen ez azt feltételezi hogy vadásznak is! Ennyi együttműködés elvárható a jó gazdától is! egyébként ha nem járulsz hozzá akkor vadkárt nem kérhetsz! Legyél konstruktív!
Válasz SzFefe #443. hozzászólására
ez nem egészen így van! Az FTK ellenőrzi a jogosultságot és ott lesz egy bizottság aki összeszedi, hogy ki mennyit képvisel!
Válasz kukaccsosz #441. hozzászólására
VHR 9.§ (3) bekezdése taglalja mit lehet elfogadni tulajdonjog igazolásra!
Egységes szerkezetben tv+vhr
link
Válasz Radocz #439. hozzászólására
03.03 hatállyal már van VHR is!
Válasz .Ropi #436. hozzászólására
Végleges de ha haverod Orbán akkor még van remény!
Válasz csontii #451. hozzászólására
Valóban, de nem a jegyzőé és nem a VT-é hanem a természetvédelmi hatóságé.
Bandita29 kérdésére adtam a választ.
Válasz SzFefe #450. hozzászólására
Nem tudom,hogy máshol hogyan van,de NATURA2000 területen csak engedéllyel lehet kerítést építeni.
Talán nem a lesaprításra kéne bíztatni itt senkit se. Az tény, hogy a földhasználóval illetve tulajdonossal ha egy és ugyanaz a személy a magaslesek kihelyezésének szándékát egyeztetni kell a VT illetékeseinek. Ha azt vadkárelhárítási szándékkal akarják kirakni, javaslom a tárgyalást a tüzelés helyett, mert a megtagadása önmagában elég, hogy elbukd a vadkárigényed.
Körbe lehet villanypásztorozni, keríteni a földet, sőt, erre ésszerű mértékig a komoly vadkárfenyegetettséggel érintett területek esetében a VT-től segítséget is lehet kérni, és a VT saját érdeke, hogy adjon is.
Párbeszéd, párbeszéd, párbeszéd......(már ahol lehet...)
Válasz a2457 #448 hozzászól
csak az engedélyeddel rakhat ki magaslest elvileg most ha változik a vadász jog bérlő akkor az előzőnek kik kel fizetni amit a régiek építettek
Válasz Bandita29 #445. hozzászólására
nem viheted haza elvileg,
bár itt a környéken van aki nagyon hasonlít rám megejelnésben és majdnem össze is tévesztettek vele, az spec szépen elszokta tüntetni az ilyesmi tüzifának ha értelmetlen helyen/módon tették ki.
mondjuk nem a kis feketediósba, hanem mellé a kőrisbe, bízva abban hogy a disznót majd érdekli a %z@ro$ kukoricájuk amikor ott a j ókis feketedió. na az a les remekül fűtött.
Ha lehet akkor a lényeget írjuk le, ne 20 oldal szöveget.
A földeden lévő lest meg mondd h vigyék el onnan mert zavar a munkavégzésben. Ha nem akkor ne csodálkozzanak ha nem lesz ott.
Válasz Mihály-963 #444. hozzászólására
Ez a régi törvény ugye nem tévedek???
Olvasom itt a hozzászólásokat,törvényeket. A törvények annyit érnek,amennyit betartanak belőle.Kártérítést még sosem kaptam.
Kérdéseim:
-Vadhálóval,villanypásztorral kiegészítve bekeríthetem a területem? Erre kell engedélyt kérnem a vadásztársaságtól,vagy jegyzőtöl?
-Megkérdezésem nélkül tettek egy magaslest a földemre...Nem a fasorba,hanem a szántó szélére,hogy mind a négy lába a szántáson áll,kerülgetni kell.Szerintetek hazavihetem tüzifának?
§ (1)6 A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként - a földtulajdon tekintetében fennálló haszonélvezeti jog esetén is - a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. 4. § (1) Ha a vadászterület
a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog),
b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog)
illeti meg.
(2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
5. §7 A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
8. § (1) Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad
a) a szükséges táplálékot megtalálja,
b) természetes szaporodási feltételei, valamint
c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.
(2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található
a) település közigazgatási belterületét, valamint
b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
c) tanya, valamint major,
d) temető,
e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,
f) repülőtér,
g)12 közút, valamint a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, továbbá
h) vasút
területét.
(3)13 A vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási tájegység határán.
12. §26 (1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok
a) a képviselet formájáról, a képviselő személyéről,
b) a vadászterület határának 20. § (1) bekezdése szerinti megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről, illetve
c) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről
a tulajdonukban álló földterület - ideértve a medret is - aránya szerint számított szavazattöbbséggel határoznak.
(2) A földtulajdonosok a vadászterület összes területe - ideértve a medret is - összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.
(3) A tulajdonosi közösség a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosi közösség (1) bekezdés szerint megválasztott, és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a tulajdonosi közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosi közösség nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a tulajdonosi közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.
(4) A tulajdonosi közösség képviselője természetes és jogi személy lehet.
(5) Nem lehet képviselő, aki:
a) büntetett előéletű;
b) ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
c) a képviselői tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
(6) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség által megválasztott képviselő (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételeknek való megfelelését a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vétel során megvizsgálja.
(7) Nem lehet a tulajdonosi közösség képviselője az a személy, aki annál a vadászatra jogosultnál tölt be vezető tisztséget, amellyel a tulajdonosi közösség a vadászterület vadászati jogára haszonbérleti szerződést köt.
(8) A képviselői megbízatás megszűnik
a) visszahívással,
b) lemondással,
c) a képviselő halálával, jogi személy képviselő esetén jogutód nélküli megszűnésével,
d) a képviselő cselekvőképességének a feladata ellátásához szükséges ügycsoportban történő korlátozásával,
e) jogi személy képviselő esetén a vele szembeni végelszámolás, csőd- vagy felszámolási eljárás jogerős megindításával,
f) a képviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével,
g) a képviselő kilencven napot meghaladó akadályoztatása esetén.
(9) A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani.
(10) A tulajdonosi közösség gyűlése a képviselőt visszahívhatja. A visszahívott képviselő az új képviselő megválasztásáig változatlan díjazás mellett köteles feladatait ellátni, azzal, hogy kötelezettséget nem vállalhat, és jogról nem mondhat le érvényesen.
(11) A képviselő köteles:
a) a tulajdonosi közösség gyűlése határozatait a jogszabályok és a működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően előkészíteni és végrehajtani;
b) a határozatokról és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást vezetni;
c) a tulajdonosi közösség részére elkülönített, kizárólag a tulajdonosi közösség pénzügyeinek kezelésére bankszámlát - ha a képviselő költségvetési szerv, akkor a külön e célra a Magyar Államkincstárnál vezetett alszámlát - nyitni és vezetni;
d) a haszonbérleti díj kifizetését a vadászati év lezárását követő hatvan napon belül biztosítani a földtulajdonosok részére.
(12) A tulajdonosi közösség - az (1) bekezdés szerinti módon - köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő javadalmazásának és elszámolási kötelezettségének, valamint a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
(13) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését.
(14) A tulajdonosi közösség gyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Ha a képviselő e kötelezettségének nem tesz eleget, a tulajdonosi közösség gyűlésének összehívása a 14. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kezdeményezhető.
14. §28 (1) Társult vadászati jog esetén a 12. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított egyötöde kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján és a helyben szokásos módon a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelyet a gyűlést megelőző napig kell kifüggesztve tartani. A hirdetmény - tájékoztató jelleggel - a települési önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető.
(2) A hirdetmény hirdetőtáblán történő kifüggesztésének minden érintett település önkormányzatánál azonos napon, azonos tartalommal kell megtörténnie. A hirdetménynek tartalmaznia kell a tulajdonosi közösség gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a vadászterület térképi megjelölését. A tulajdonosi közösségi gyűlést csak a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegységen belül lehet megtartani. Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a tulajdonosi közösség gyűlését szabályszerűen hívták össze.
(3) A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonosok, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadhatják.
A vadkár
75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).
(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.
(3)220
A vadászati kár
76. §224 A vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár). na még egyszer mert tegnap aludni küldtél
Válasz kukaccsosz #441. hozzászólására
Ha nem gond válaszolok én. Nem kell. De lehet nálad és az is elfogadott, mint ahogy a teljes bizonyító erejü, a kötelező tartalmi elemekkel teljes magánokirat is.
Ha rájelölés lesz, és az érintett felek nem tudnak megegyezni hogy a vadászterület melyik társaság mekkora területrészen gazdálkodjon, a hivatal összehívja a vitás feleket, és elektronikus földkönyvből ellenőrzi a meghatalmazásokat.
Itt, akit érdekel mindent megtalál:
http://omvk.hu/hirek/a-vadaszati-jogszabalyok-valtozasai-egy-helyen.html
Válasz a2457 #417. hozzászólásáraA kár megállapítása
81. §228 (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel.
(2)229 Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
(3)230 A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki.
(4)231 A kár becslését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint - a kirendeléstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
(5)232 A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
(6)233 Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
(7)234 Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.
(8) A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
81/A. §235 A kárbecslési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseit - az alábbi eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni:
a) eljárási alapelvek, nyelvhasználat, tolmács, adatkezelés, áttétel, kapcsolattartás,
b) kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése,
c) ügyintézési határidő, határidő számítása,
d) kérelem, hiánypótlás,
e) jegyzőkönyv,
f) képviselet, kizárás,
g) értesítés, szemle, szakértő, tárgyalás,
h) eljárás akadályozásának jogkövetkezményei,
i) igazolási kérelem azzal, hogy annak az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számított két hónapon túl nincs helye,
j) eljárás irataiba való betekintés,
k) határozat és végzés azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat
ka) tartalmazza a kötelezett természetes személyazonosító adatait is,
kb) meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályhelyet minden esetben meg kell jelölni,
kc)236 nem tartalmazhatja a jegyző egyéb döntését, azokról külön döntésben kell rendelkezni,
l)237 eljárási költség, megelőlegezése, viselése, költségmentesség azzal, hogy a költségek megelőlegezésének hiányában a jegyző az eljárást megszünteti,
m) döntés közlése, kijavítása, kiegészítése,
n) jogorvoslat, döntés-felülvizsgálat azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat módosításának vagy visszavonásának nincs helye, és azzal szemben felügyeleti jogkör sem gyakorolható,
o) végrehajtás (az egyezséget jóváhagyó határozat végrehajtásának kivételével).
Válasz ermike #435. hozzászólására
Ermike!
Az új FTK alakuló gyűlésén a tulajdon bizonyítására kell a 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap?
Mi a véleményed?
Válasz szg1 #437. hozzászólására na még az hiányozna így is alig várják hogy valamelyik feldobja a pacskert mert kell a földje hát még ha távcsövön keresztül szemeznének egymásra na akkor lenne vadászbaleset bőven
Válasz .Ropi #436. hozzászólására
Itt a törvény.
http://www.nimrod.hu/uploads/files/egysegesitett_normaszoveg.pdf
http://www.nimrod.hu/uploads/files/egysegesitett_normaszoveg.pdf
A végrehajtási utasítás -ha jól tudom- még folyamatban van.
Fellebbezni mindig lehet, csak van-e értelme?
Mi próbálunk egy társaságot létrehozni a település határában.
A vadászok és földtulajdonosok többsége egyet szeretne.
Válasz szg1 #437. hozzászólására
bőségesen elég lenne ha a gazdálkodás elő lenne írva.
és a vadbecslést / kárbecslést nem olyan szerv végezné aminek nem érdeke valótlan számokat odaírni.
Válasz endypapa #414. hozzászólására
Szívem szerint minden gazdálkodónak kötelezően előírnám a vadászvizsga letételét és a kötelező vadászatot. Ugyanakkor minden vadásznak kötelezővé tenném a gazdálkodást. Micsoda barátságok szövődnének!!
Válasz ermike #435. hozzászólására
Ermike!
A regionális határ már végleges vagy még meg lehet fellebbezni?
Válasz Mihály-963 #432. hozzászólására
Ne is vitatkozz! Nem kell, ha rám hallgatsz azt csinálsz amit akarsz!
de hülyeséget írtál, én nap mint nap, ezzel foglalkozom, sok éve már, és hidd el teljesen napra kész vagyok!
A vadgazdálkodónak semmi köze hogy mire fordítja a maradványösszeget, a területbér 5 évig kérhető visszamenőlegesen az FTK tól!
szerintem már menj aludni misikém!
Válasz csontii #431. hozzászólására
A földtulajdonosi közösség dönt!!!!
Ahol az állam van többségben ott ők határozzák meg a díjat!
Állami vadászterületek%
Válasz bandigh #428. hozzászólására ez egy tipikus vadász hozzá állás sajnos de fordítsuk meg hol vadásznál ha nem engednénk hogy bejárjatok ungot-berket keresztül kasul mindent letiporva ja s már 89 régen volt nekem még egy fillért nem fizettek még amikor szóltam nekik hogy a frissen ültettet káposztám kihúzgálja az őz azt a választ kaptam üljek mellé ha elültettem ennyi nekem elég is volt az úri társaságból
Válasz ermike #430. hozzászólására nem akarok vitatkozni veled de ma olvastam a törvényt és ott ez áll akinek nem tudják kifizetni a bérleti díjat arról az összegről nyilatkoznia kell a vadgazdálkodónak mire fordítja az összeget : a földtulajdonosnak fizetnek és nagyon sok föld tulajdonost nem tud elérni még a földhivatal sem....tehát azoknak a vadgazdálkodó sem tud fizetni de ez szerintem kiskapu mert miért ne lenne ebben is mint az élet bizonyítja hogy több is van az élet más területein mivel törvényt jogászok alkotnak s arra ügyelnek nehogy munka nélkül maradjanak
Most az állam fogja meghatározni a vadászati bérleti díjat tól ig.Ezen belül majd a földtulajdonosi közösség dönti el mennyiért adja bérbe a területét.
Válasz Mihály-963 #427. hozzászólására
mihály te ehhez nem értesz! Azt már látom!
Válasz Mihály-963 #426. hozzászólására
Ez hülyeség, a földtulajdonosi közösségnek elszámolási kötelezettsége a FTK felé van, a vadásztársaság fizeti a bérleti díjat a FTKnak ő pedig a földtulajdonnal rendelkező tagjainak!