Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR393.39 FtUSD367.51 FtCHF401.77 FtGBP459.14 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Átolvastam még egyszer. Ez a törvény mindig a megvenni/bérelni kívánt föld felől közelít, mikor azt mondja, hogy helyben lakónak kell lenni. Éppen ezért az tűnik valószínűbbnek, hogy, ha "A" településen van a bérbeadó föld, akkor az állattartónak is "A" településen kell helyben laknia, annyi a könnyítés a korábbiakhoz képest, hogy a telepnek nem muszáj helyben lennie, hanem lehet 20 km-en belül is "B" településen.
Ha az lenne, hogy te "B" településen élsz, "B" településen van az állattartó teleped, de a 20 km-en belül lévő "A" településen előzöl minden helyi bérlőt, akkor itt igen hamar kinyílna a bicska az állattartók irányába.
Válasz Isti55 #7749. hozzászólására
Akkor vagy elobb a rangsorban a B falu gazdajaval szemben, ha legalabb 3 eve Te vagy annak a foldnek a bejegyzett foldhasznaloja.
Minden mas esetben a masik gazda (B falu allattarto) elotted van a rangsorban.
Válasz Balu21 #7748. hozzászólására Akkor még egyszer. ÉN lakom Á faluban az állattartó telep B faluban ahol a bérelendő föld lenne. Milyen elő haszon bérleti jogom van a helyben lakóval szemben.
Van, aki úgy értelmezi, hogy az állattartó eddig csak helyben lakó lehetett helyben lévő teleppel, mostantól helyben lakó lehet, de a telep lehet 20 km-en belül. Azaz te nem tudsz állattartóként bérelni a mi falunkban, ha a szomszéd faluban van a teleped és a lakóhelyed is.
Így szól a szöveg:
(3) * Az (1) bekezdés a) pontjával megegyező ranghelyen illeti meg előhaszonbérleti jog
a) * az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra fekvő településen állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földművest
Az a kérdés, hogy az utolsó sorban a "helyben lakó" kitételt a 20 km-en belüli településre (ahol a telep van) érti-e a törvény, vagy a bérelni kívánt föld településén kell helyben lakj.
Válasz Rabó001 #7746. hozzászólására
Bocs, fejből írtam, és nem teljesen jó, az állattartóságot kihagytam.
De most meg is néztem.
A szomszéd faluban lévő állattartó az első helyen van, ha a kritériumoknak megfelel. Ehhez nem kell ÖCSG-nek lennie. Szomszédság nem számít.
Ha kettő ilyen szomszéd faluban lévő állattartó van, akkor az ÖCSG tag van előbbre.
Válasz Isti55 #7744. hozzászólására
A helyben lakó előbbre van.
Földszomszédságot nem ismer a törvény. Csak helyben lakó szomszéd van. Ha szomszédos a parcella, de nem helyben lakik, akkor rá a 20km-es vonatkozik.
Az ÖCSG tagság egy ranghelyen belül számít. Például egy helyben lakó és egy helyben lakó ÖCSG tag közül az ÖCSG tag van előbbre. De ez mind le van írva a törvényben.
Sziasztok. Kérdezném az új földtörvény szerint milyen elő haszonbérleti joga van az ŐCSG nek a szomszéd faluban egy helyben lakó őstermelővel szemben. Az ŐCSG még föld szomszéd is és állattartó teleppel rendelkezik a szomszéd faluban.
Sziasztok. Kérdezném az új földtörvény szerint milyen elő haszonbérleti joga van az ŐCSG nek a szomszéd faluban egy helyben lakó őstermelővel szemben. Az ŐCSG még föld szomszéd is.
Válasz apuci #7741. hozzászólására Ne siránkozz itt a Bence nagy barátos nem lehet téged itt elhallgattatni nem ma kezdted s nem megsértődni kell .....
Ki szólt hozzád?
Egyébként akinek nem inge nem veszi magára!
De mintha nem csak nekem tűnt volna fel ez a dolog!
Most akkor szaladj az adminhoz és tiltass ki megint!
Ovó néni beszéltek rólam pedig én nem is vagyok olyan!
Válasz apuci #7736. hozzászólására Na a másik sértődött milyen törvényt tettem én fel .... mert nem emlékszem rá ....öregszem írtam már visszább az agarakkal a véleményem ha leírom az az enyém ha nem tetszik ne olvasd
Válasz arashan #7728. hozzászólására
Sok mindent vállal a valódi állattartó, előnnyel is járhat az eladónak/ állattartónak eladni/,hisz adómentességet jelenthet,pld.
Válasz termelo #7729. hozzászólására
Mihály saját maga se tudja hogy mit beszél. De azért püföli a billentyűzetet éjjel-nappal, gyártja a digitális hulladékot.
Válasz termelo #7729. hozzászólására
Hagyjad már miskát,ő mindent össze kever meg mindenbe bele üti az orrát,
vannak nála szöveg értési problémák,közbe meg teszi itt a törvény éjjel nappal,mintha mindenhez értene!
Válasz termelo #7729. hozzászólására Akkor nekem adtál igazat ha vásárolsz 100 borjút akkor vehet x területet s amint a nevedre írták el is adhatod a kutya nem kéri rajtad számon
Csak az állatlétszámnak megfelelő mennyiségű területre jelentkezhet rá feltéve, hogy már 3 éve állattartó és az állatlétszámba a MÁR MEGLÉVŐ területeit is bele kell számolni!
Válasz termelo #7727. hozzászólására Én felőlem azt etet amit akar de ha nincs földje amin termeljen ne vásároljon alapanyagot jószágból mert mit ad neki enni érted ha nem fér sz ólban akkor ne vegyen elébb építsen neki helyet aztán bővítse a létszámot az-az a mai állat tartók kihasználhatják a földtörvény rendeleteit mert nem kell kötelezettséget vállalniuk a kedvezmények fejében
Az állattartó folyamatosan változó terményeket folyamatosan változó mennyiségben használ ezt viszont 1 gazdaság a szintén változó termésmennyiségek és minőségek végett nem tudja 100-ban lefedni és így nem lesz gazdaságos az előállítás. Pl. malmi búzát, repcét, napraforgót nem adnak állatoknak pl. disznóknak...
Válasz Balu21 #7725. hozzászólására Nos kezdjük már az elején hogyan is tart állatott ha nincs elegendő takarmány termő területe ez nem felelős állat tartás ez olyan mintha elébb megveszi a jószágot aztán kigondolja mennyi hely kell neki mire felnő s tetőt istállót kezd építeni ilyen hülyeség a világon nincs mint nálunk de ezzel lehet szopatni a szomszédot meg harsogni hogy növeld a birtok méretett de ne aprózd el csak 3-4 településen legyen birtokod ja próbáld meg elcserélni lókupec módra egyik biztos jól jár
Pár évig az állattartó és az ökos előzte a szomszédot, aztán pár évig a szomszéd előzte őket, most pedig megint a szomszéd van hátrébb. Szerintem úgy voltak vele a döntéshozók, hogy egy csomó feltételnek kell eleget tennie az állattartó, ökos ...stb. csoport tagjainak, ezért remélhetőleg nem lesz visszaélés. Meglátjuk. Ha nem jön be, pár év múlva megint cserélhető a sorrend.
Meg kell kérdezned a falugazdásztól, ők ránéznek térképen és látszik, hogy támogatható-e vagy sem. Van egy csomó olyan falu, ahol az utcára merőlegesen vannak 2-3000 m2-es telkek ebből a ház és az udvar pár száz és hátul meg van a kukorica...stb. és ezekből is van támogatható, holott nincs AK értéke sem. Kérdezz rá, szerintem elképzelhető.
A pontos szabályozást nem ismerem, de nekem van kivett üzemi területem 1 ha, ami után ugyan úgy kapom a támogatást, szerepel a területlapú kérelemben, szántóként használom.
Azt szeretném még kérdezni hogy hogyha a szántóföldet művelésböl kivonják magyarán kivett minösittést kap akkor jár e uttána a területalapu támogatás ??
Azt szeretném kérdezni ha csak 1-2 évre akarok bérelni egy földet akkor nekem is kell adót fizetni . És ha igen akkor mennyit ?? Esetleg ha be is linkelné valaki az is szuper lenne. Köszönőm a válaszokat előre is.
Ezért kell mindig a kiskapukat keresni. Ugyan ez van az osztatlanok megszüntetésénél is. Az a jogszabály is tele van oldalajtókkal, lehetőségekkel. Én már számtalan ilyet megtaláltam.
Igen, ebben teljesen igazad van. Lehetőséget is ad erre az új módosítás. De sajnos nincs más járható opció, hogy megfelelj a földtörvénynek is meg a Csok törvénynek is. 5év után ha visszajelentkezem, még onnantól plussz 3 év mire visszakapom az elővásárlási jogaim. Egy próbát megér.
Ha van "jóakaró" konkurencia, akkor meg bemószerolják az öcsédet, hogy "nem is foglalkozik mezőgazdasággal, 1-1 AK-val nem lehet életképes birtokot kialakítani, biztos az volt csak a cél az ajándékkal, hogy előnyös elővásárlási joghoz jusson, na ez a spekuláció...stb."
Erre pedig nyilván az lenne a válasz az ezt ellenzőktől, hogy megint a nagyok járnak jól, akinek 5-6-8 településen is van földje, az most mindenhol helybéli legyen? Erre mondaná a másik oldal, hogy de hát 300 ha a földmaximum! Na erre jönne a replika, hogy úgyis átíratja a két gyerekre meg a 4 unokára és ugyanúgy szerezhet utána. ...stb. ennek sosincs vége.
Pont ugyanebben a cipőben járok, mint amit felvázoltál. Mivel a településen ahol gazdálkodom nem épült az elmúlt években semmi ezért mi is egy szomszédos kis városba tudtunk lakást venni és CSOKra ahogy írtad. Tehát kötelező volt átjelentkeznem, de a gazdaság üzemközpontja továbbra is a településen maradt. Természetesen ezen a településen én nem tervezek vásárolni egy m2 t sem, de ott ahol a gazdaságom van igen. Amúgy a CSOK 10 éves ottlakást követel, annyi könnyítést tettek, hogy ebből a 10 évből 5 t lehet most ideiglenes címen leélni. De ezzel sem vagyok sokkal előbbre.
Amúgy egy profi ügyvéd tanácsára minden területemből nekiajándékoztam az öcsémnek 1ak t, aki a településen lakik és földműves is. Így elvileg az ő nevén továbbra is élhet a jövőben az elővásárlás. Nem tudom, hogy működik e ez, de ha már lesz tapasztalat írok majd. Persze akinek nincs ilyen lehetősége az nem tudom mit tehet. Nincs jó megoldás ezekre a problémákra. Valakivel mindig kiszúrnak.
Köszönöm. Sok olyan eset van az ismeretségi körömben, hogy évek óta gazdálkodó fiatal emberek a családjukkal beköltöznek a 20-30 km-re lévő nagyobb városba, mert mondjuk odamegy a gyerek óvodába, vagy a felesége ott kap munkát. De a srác ugyanazt csinálja mint eddig, ugyanazokon a földeken gazdálkodik, ebből élnek. Ezek szerint, ha átjelentkezik a nagyvárosba, akkor a falujában elveszíti a helyben lakó státuszát, az új lakóhelyén (ahol mondjuk nem is akar vásárolni) meg 3 évig nem minősül helyben lakónak. Ha átjelentkezik a városba lakcímre, de közben felveszi mondjuk tartózkodási helynek a szülei házát a faluban, akkor a falujában lesz majd, de csak 3 év múlva helyben lakó. De, ha mondjuk CSOK-oztak a városban megvett házhoz, akkor meg talán nem is lehet máshol a tartózkodási helye, mintha ilyet olvastam volna.
Az alapján, amit írtál, ilyen esetben bejelentkezik a városi címére, majd a falu jegyzőjéhez elmegy, hogy igazolja már le neki a helyben lakáshoz szükséges itt tartózkodást. Na és ilyenkor jön a konkurencia, hogy kamu a jegyzői igazolás, hiszen nem is lakik itt. De szép is ez. Fogalmam nincs mi lenne akkor a jó meghatározás a helyben lakóhoz. Üdv.
Hát....szerintem sokkal beljebb nem vagyunk. Már csak azért sem, mert a földhivatalok nem olvasnak bírósági ítéleteket, jogegységi határozatokat, kivéve ha érintettek. Ez sajnos igaz az ügyvédek jelentős részére is. Vagyis ugyan úgy fognak eljárni, mint eddig.
Miután minden szükséges iratot csatolni kell vagy a szerződéshez, vagy az elfogadóhoz, így ez igaz a jegyző által kiállított hatósági bizonyítványra is. Hogy a jegyzők hogyan járnak el, azt nem tudom. Az sem világos, milyen más egyéb okirattal lehet még bizonyítani az életvitelszerű lakáshasználatot. Mert a törvényi meghatározása a helyben lakónak már ezt tartalmazza:
"9. * helyben lakó:
a) az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik, továbbá
b) ha az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgya szőlő művelési ágban nyilvántartott föld, akkor az a hegyközségi tag természetes személy is, aki életvitelszerűen legalább 3 éve annak a hegyközségnek a működési területéhez tartozó borvidéki településen lakik, amely hegyközség működési területén az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;"
A módosításhoz fűzött indokolás így szól:
"A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény) 2022. január 1-től hatályos módosítása a lakóhely fogalmát jelentős mértékben megváltoztatta. A módosítást követően a lakóhely fogalma már nem követeli meg a tényleges, életvitelszerű ottlakást, hanem pusztán adminisztratív célt szolgál. A tartózkodási hely jelenti annak a lakásnak a címét, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Lakóhelyének címét mindenki köteles bejelenteni, a tartózkodási hely bejelentése azonban opcionális.
A 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdése értelmében jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése pedig vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.
Tekintettel arra, hogy a Földforgalmi tv. az elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás bizonyos eseteihez az életvitelszerű ottlakás feltételét írja elő, indokolt az 5. § 9. pontjának összehangolása az 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel."
Na már most. A kérdés pl. az igazolható-é az életvitelszerű helyben lakás mondjuk olyan teljes bizonyító erejű magánokirattal, amelyben tanúk nyilatkoznak erről. Szerintem igen.
Szia, azt szeretném kérdezni, hogy milyen iratokat jelent vajon az egyebek között az 1. pontban? Illetve vita, rájelentkezés esetén mindenképp ki kellene kérni jegyzői igazolást? A földhivatalnak nem lenne szabad anélkül döntenie? A jegyzők hogyan folytatnak le bármilyen ellenőrzést, mielőtt kiadnak igazolásokat? Sokszor nem is ismerik a kérelmezőt. Köszi
8703 hozzászólás
Válasz CirokMan #7750. hozzászólására
Köszi a megerősítést, szerintem is ez a helyzet. Üdv
Válasz Balu21 #7748. hozzászólására
Átolvastam még egyszer. Ez a törvény mindig a megvenni/bérelni kívánt föld felől közelít, mikor azt mondja, hogy helyben lakónak kell lenni. Éppen ezért az tűnik valószínűbbnek, hogy, ha "A" településen van a bérbeadó föld, akkor az állattartónak is "A" településen kell helyben laknia, annyi a könnyítés a korábbiakhoz képest, hogy a telepnek nem muszáj helyben lennie, hanem lehet 20 km-en belül is "B" településen.
Ha az lenne, hogy te "B" településen élsz, "B" településen van az állattartó teleped, de a 20 km-en belül lévő "A" településen előzöl minden helyi bérlőt, akkor itt igen hamar kinyílna a bicska az állattartók irányába.
Válasz Isti55 #7749. hozzászólására
Akkor vagy elobb a rangsorban a B falu gazdajaval szemben, ha legalabb 3 eve Te vagy annak a foldnek a bejegyzett foldhasznaloja.
Minden mas esetben a masik gazda (B falu allattarto) elotted van a rangsorban.
Válasz Balu21 #7748. hozzászólására
A bérelni kívánt föld településén kell helyben lakjon.
Válasz Balu21 #7748. hozzászólására Akkor még egyszer. ÉN lakom Á faluban az állattartó telep B faluban ahol a bérelendő föld lenne. Milyen elő haszon bérleti jogom van a helyben lakóval szemben.
Válasz Rabó001 #7747. hozzászólására
Van, aki úgy értelmezi, hogy az állattartó eddig csak helyben lakó lehetett helyben lévő teleppel, mostantól helyben lakó lehet, de a telep lehet 20 km-en belül. Azaz te nem tudsz állattartóként bérelni a mi falunkban, ha a szomszéd faluban van a teleped és a lakóhelyed is.
Így szól a szöveg:
(3) * Az (1) bekezdés a) pontjával megegyező ranghelyen illeti meg előhaszonbérleti jog
a) * az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra fekvő településen állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földművest
Az a kérdés, hogy az utolsó sorban a "helyben lakó" kitételt a 20 km-en belüli településre (ahol a telep van) érti-e a törvény, vagy a bérelni kívánt föld településén kell helyben lakj.
Nekem nem egyértelmű.
Válasz Rabó001 #7746. hozzászólására
Bocs, fejből írtam, és nem teljesen jó, az állattartóságot kihagytam.
De most meg is néztem.
A szomszéd faluban lévő állattartó az első helyen van, ha a kritériumoknak megfelel. Ehhez nem kell ÖCSG-nek lennie. Szomszédság nem számít.
Ha kettő ilyen szomszéd faluban lévő állattartó van, akkor az ÖCSG tag van előbbre.
Válasz Isti55 #7744. hozzászólására
A helyben lakó előbbre van.
Földszomszédságot nem ismer a törvény. Csak helyben lakó szomszéd van. Ha szomszédos a parcella, de nem helyben lakik, akkor rá a 20km-es vonatkozik.
Az ÖCSG tagság egy ranghelyen belül számít. Például egy helyben lakó és egy helyben lakó ÖCSG tag közül az ÖCSG tag van előbbre. De ez mind le van írva a törvényben.
Válasz Isti55 #7744. hozzászólására
Ha már egy éve a tulajdona akkor helyben lakó szomszédnak minősül, így előtte van a helyben lakónak.
Sziasztok. Kérdezném az új földtörvény szerint milyen elő haszonbérleti joga van az ŐCSG nek a szomszéd faluban egy helyben lakó őstermelővel szemben. Az ŐCSG még föld szomszéd is és állattartó teleppel rendelkezik a szomszéd faluban.
Sziasztok. Kérdezném az új földtörvény szerint milyen elő haszonbérleti joga van az ŐCSG nek a szomszéd faluban egy helyben lakó őstermelővel szemben. Az ŐCSG még föld szomszéd is.
Válasz apuci #7741. hozzászólására Ne siránkozz itt a Bence nagy barátos nem lehet téged itt elhallgattatni nem ma kezdted s nem megsértődni kell
.....
Válasz arashan #7740. hozzászólására
Ki szólt hozzád?
Egyébként akinek nem inge nem veszi magára!
De mintha nem csak nekem tűnt volna fel ez a dolog!
Most akkor szaladj az adminhoz és tiltass ki megint!
Ovó néni beszéltek rólam pedig én nem is vagyok olyan!
Válasz apuci #7736. hozzászólására Na a másik sértődött milyen törvényt tettem én fel .... mert nem emlékszem rá ....öregszem írtam már visszább az agarakkal a véleményem ha leírom az az enyém ha nem tetszik ne olvasd
Válasz Rabó001 #7737. hozzászólására S vajon kíváncsi volt valaki a tanár úr véleményére????
Válasz arashan #7728. hozzászólására
Sok mindent vállal a valódi állattartó, előnnyel is járhat az eladónak/ állattartónak eladni/,hisz adómentességet jelenthet,pld.
Válasz termelo #7729. hozzászólására
Mihály saját maga se tudja hogy mit beszél. De azért püföli a billentyűzetet éjjel-nappal, gyártja a digitális hulladékot.
Válasz termelo #7729. hozzászólására
Hagyjad már miskát,ő mindent össze kever meg mindenbe bele üti az orrát,
vannak nála szöveg értési problémák,közbe meg teszi itt a törvény éjjel nappal,mintha mindenhez értene!
Válasz arashan #7734. hozzászólására
Köszönöm!
Én is tudom de ha leírom megköveznek
Válasz termelo #7732. hozzászólására Egészségedre mások másképp oldják meg kiskapu sajnos mindig van
Válasz Sz Zs #7731. hozzászólására
Az aa, pont és az ab, pont
az a, pont alábontása
nem megengedőbb hanem szigorúbb besorolást eredményez neki köszönhetően nem jelentkezhet szántóra:
ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh tartója.
Válasz arashan #7730. hozzászólására
Igen!
Tartod a 100 borjút 3 évig aztán megveszed a földet.
Utána eladáskor befizeted a 4%-ot, kifüggesztéskor meg az veszi meg akit megelőztél és alapból megvette volna.
Ez igen, ez biznisz
Válasz arashan #7728. hozzászólására
És aki legeltet?
Válasz termelo #7729. hozzászólására Akkor nekem adtál igazat ha vásárolsz 100 borjút akkor vehet x területet s amint a nevedre írták el is adhatod a kutya nem kéri rajtad számon
Válasz arashan #7728. hozzászólására
Miről beszélsz?
Csak az állatlétszámnak megfelelő mennyiségű területre jelentkezhet rá feltéve, hogy már 3 éve állattartó és az állatlétszámba a MÁR MEGLÉVŐ területeit is bele kell számolni!
Válasz termelo #7727. hozzászólására Én felőlem azt etet amit akar de ha nincs földje amin termeljen ne vásároljon alapanyagot jószágból mert mit ad neki enni érted ha nem fér sz ólban akkor ne vegyen elébb építsen neki helyet aztán bővítse a létszámot az-az a mai állat tartók kihasználhatják a földtörvény rendeleteit mert nem kell kötelezettséget vállalniuk a kedvezmények fejében
Válasz arashan #7726. hozzászólására
Az állattartó folyamatosan változó terményeket folyamatosan változó mennyiségben használ ezt viszont 1 gazdaság a szintén változó termésmennyiségek és minőségek végett nem tudja 100-ban lefedni és így nem lesz gazdaságos az előállítás. Pl. malmi búzát, repcét, napraforgót nem adnak állatoknak pl. disznóknak...
Válasz Balu21 #7725. hozzászólására Nos kezdjük már az elején hogyan is tart állatott ha nincs elegendő takarmány termő területe ez nem felelős állat tartás ez olyan mintha elébb megveszi a jószágot aztán kigondolja mennyi hely kell neki mire felnő s tetőt istállót kezd építeni ilyen hülyeség a világon nincs mint nálunk de ezzel lehet szopatni a szomszédot meg harsogni hogy növeld a birtok méretett de ne aprózd el csak 3-4 településen legyen birtokod ja próbáld meg elcserélni lókupec módra egyik biztos jól jár
Válasz Nskype #7723. hozzászólására
Pár évig az állattartó és az ökos előzte a szomszédot, aztán pár évig a szomszéd előzte őket, most pedig megint a szomszéd van hátrébb. Szerintem úgy voltak vele a döntéshozók, hogy egy csomó feltételnek kell eleget tennie az állattartó, ökos ...stb. csoport tagjainak, ezért remélhetőleg nem lesz visszaélés. Meglátjuk. Ha nem jön be, pár év múlva megint cserélhető a sorrend.
Válasz Tézé #7721. hozzászólására
Meg kell kérdezned a falugazdásztól, ők ránéznek térképen és látszik, hogy támogatható-e vagy sem. Van egy csomó olyan falu, ahol az utcára merőlegesen vannak 2-3000 m2-es telkek ebből a ház és az udvar pár száz és hátul meg van a kukorica...stb. és ezekből is van támogatható, holott nincs AK értéke sem. Kérdezz rá, szerintem elképzelhető.
Válasz Balu21 #7717. hozzászólására
Azért a helybenlakó szomszédot a 4. helyre tenni, ezt így nem szabadott volna ennyire hátra sorolni.
Válasz Tézé #7721. hozzászólására
A pontos szabályozást nem ismerem, de nekem van kivett üzemi területem 1 ha, ami után ugyan úgy kapom a támogatást, szerepel a területlapú kérelemben, szántóként használom.
Azt szeretném még kérdezni hogy hogyha a szántóföldet művelésböl kivonják magyarán kivett minösittést kap akkor jár e uttána a területalapu támogatás ??
Válasz Balu21 #7717. hozzászólására
Az ökogazdánál azért még vannak egyéb feltételek, amiknek fenn kell állni az elővásárlási jogosultsághoz.
Válasz Balu21 #7717. hozzászólására
Köszönöm a segítséget
Válasz Tézé #7715. hozzászólására
A bérbeadó fizet Szja-t, ha 5 évnél rövidebb időre ad bérbe. Szerintem a bérlő a föld bérlése után adót nem fizet.
üdv
Válasz Pisti09 #7716. hozzászólására
1. tulajdonostárs (osztatlan közös esetén)
2. bejegyzett földhasználó (legalább 3 éve)
3. állattartó, ökogazda, vetőmagos, kertész
4. helyben lakó szomszéd
5. helyben lakó
6. 20 km-es
Sziasztok.Jelen törvény szerint ki az első a földvásárlában?Én úgy hallottam,hogy a helybéli állattartó megelőzte a szomszédot.Lehet rosszul tudom.
Azt szeretném kérdezni ha csak 1-2 évre akarok bérelni egy földet akkor nekem is kell adót fizetni . És ha igen akkor mennyit ?? Esetleg ha be is linkelné valaki az is szuper lenne. Köszönőm a válaszokat előre is.
Válasz trikolor5 #7713. hozzászólására
Fél év nagyjából...
Ügyvéd felkeresése után kb mennyi idő mire fizetésre kerül sor, ha mindenhol mindent rendben találnak és nincs rájelentkező?
Válasz Balu21 #7709. hozzászólására
Ezért kell mindig a kiskapukat keresni. Ugyan ez van az osztatlanok megszüntetésénél is. Az a jogszabály is tele van oldalajtókkal, lehetőségekkel. Én már számtalan ilyet megtaláltam.
Válasz Balu21 #7710. hozzászólására
Igen, ebben teljesen igazad van. Lehetőséget is ad erre az új módosítás. De sajnos nincs más járható opció, hogy megfelelj a földtörvénynek is meg a Csok törvénynek is. 5év után ha visszajelentkezem, még onnantól plussz 3 év mire visszakapom az elővásárlási jogaim. Egy próbát megér.
Válasz Borz #7707. hozzászólására
Ha van "jóakaró" konkurencia, akkor meg bemószerolják az öcsédet, hogy "nem is foglalkozik mezőgazdasággal, 1-1 AK-val nem lehet életképes birtokot kialakítani, biztos az volt csak a cél az ajándékkal, hogy előnyös elővásárlási joghoz jusson, na ez a spekuláció...stb."
Válasz floresta #7708. hozzászólására
Erre pedig nyilván az lenne a válasz az ezt ellenzőktől, hogy megint a nagyok járnak jól, akinek 5-6-8 településen is van földje, az most mindenhol helybéli legyen? Erre mondaná a másik oldal, hogy de hát 300 ha a földmaximum! Na erre jönne a replika, hogy úgyis átíratja a két gyerekre meg a 4 unokára és ugyanúgy szerezhet utána. ...stb. ennek sosincs vége.
Válasz Balu21 #7706. hozzászólására
Nem a helyben lakást kellene vizsgálni, hanem a helyben gazdálkodást.
Ami viszont nem egyeztethető össze a Földforgalmi törvény preambulumával.
Válasz Balu21 #7706. hozzászólására
Pont ugyanebben a cipőben járok, mint amit felvázoltál. Mivel a településen ahol gazdálkodom nem épült az elmúlt években semmi ezért mi is egy szomszédos kis városba tudtunk lakást venni és CSOKra ahogy írtad. Tehát kötelező volt átjelentkeznem, de a gazdaság üzemközpontja továbbra is a településen maradt. Természetesen ezen a településen én nem tervezek vásárolni egy m2 t sem, de ott ahol a gazdaságom van igen. Amúgy a CSOK 10 éves ottlakást követel, annyi könnyítést tettek, hogy ebből a 10 évből 5 t lehet most ideiglenes címen leélni. De ezzel sem vagyok sokkal előbbre.
Amúgy egy profi ügyvéd tanácsára minden területemből nekiajándékoztam az öcsémnek 1ak t, aki a településen lakik és földműves is. Így elvileg az ő nevén továbbra is élhet a jövőben az elővásárlás. Nem tudom, hogy működik e ez, de ha már lesz tapasztalat írok majd. Persze akinek nincs ilyen lehetősége az nem tudom mit tehet. Nincs jó megoldás ezekre a problémákra. Valakivel mindig kiszúrnak.
Válasz floresta #7705. hozzászólására
Köszönöm. Sok olyan eset van az ismeretségi körömben, hogy évek óta gazdálkodó fiatal emberek a családjukkal beköltöznek a 20-30 km-re lévő nagyobb városba, mert mondjuk odamegy a gyerek óvodába, vagy a felesége ott kap munkát. De a srác ugyanazt csinálja mint eddig, ugyanazokon a földeken gazdálkodik, ebből élnek. Ezek szerint, ha átjelentkezik a nagyvárosba, akkor a falujában elveszíti a helyben lakó státuszát, az új lakóhelyén (ahol mondjuk nem is akar vásárolni) meg 3 évig nem minősül helyben lakónak. Ha átjelentkezik a városba lakcímre, de közben felveszi mondjuk tartózkodási helynek a szülei házát a faluban, akkor a falujában lesz majd, de csak 3 év múlva helyben lakó. De, ha mondjuk CSOK-oztak a városban megvett házhoz, akkor meg talán nem is lehet máshol a tartózkodási helye, mintha ilyet olvastam volna.
Az alapján, amit írtál, ilyen esetben bejelentkezik a városi címére, majd a falu jegyzőjéhez elmegy, hogy igazolja már le neki a helyben lakáshoz szükséges itt tartózkodást. Na és ilyenkor jön a konkurencia, hogy kamu a jegyzői igazolás, hiszen nem is lakik itt. De szép is ez. Fogalmam nincs mi lenne akkor a jó meghatározás a helyben lakóhoz. Üdv.
Válasz Balu21 #7704. hozzászólására
Hát....szerintem sokkal beljebb nem vagyunk. Már csak azért sem, mert a földhivatalok nem olvasnak bírósági ítéleteket, jogegységi határozatokat, kivéve ha érintettek. Ez sajnos igaz az ügyvédek jelentős részére is. Vagyis ugyan úgy fognak eljárni, mint eddig.
Miután minden szükséges iratot csatolni kell vagy a szerződéshez, vagy az elfogadóhoz, így ez igaz a jegyző által kiállított hatósági bizonyítványra is. Hogy a jegyzők hogyan járnak el, azt nem tudom. Az sem világos, milyen más egyéb okirattal lehet még bizonyítani az életvitelszerű lakáshasználatot. Mert a törvényi meghatározása a helyben lakónak már ezt tartalmazza:
"9. * helyben lakó:
a) az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik, továbbá
b) ha az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgya szőlő művelési ágban nyilvántartott föld, akkor az a hegyközségi tag természetes személy is, aki életvitelszerűen legalább 3 éve annak a hegyközségnek a működési területéhez tartozó borvidéki településen lakik, amely hegyközség működési területén az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;"
A módosításhoz fűzött indokolás így szól:
"A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény) 2022. január 1-től hatályos módosítása a lakóhely fogalmát jelentős mértékben megváltoztatta. A módosítást követően a lakóhely fogalma már nem követeli meg a tényleges, életvitelszerű ottlakást, hanem pusztán adminisztratív célt szolgál. A tartózkodási hely jelenti annak a lakásnak a címét, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Lakóhelyének címét mindenki köteles bejelenteni, a tartózkodási hely bejelentése azonban opcionális.
A 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdése értelmében jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése pedig vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.
Tekintettel arra, hogy a Földforgalmi tv. az elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás bizonyos eseteihez az életvitelszerű ottlakás feltételét írja elő, indokolt az 5. § 9. pontjának összehangolása az 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel."
Na már most. A kérdés pl. az igazolható-é az életvitelszerű helyben lakás mondjuk olyan teljes bizonyító erejű magánokirattal, amelyben tanúk nyilatkoznak erről. Szerintem igen.
A jogegységi határozat itt olvasható.
https://kuria-birosag.hu/hu/joghat/52022-jeh-jpeiv60024202212-szam
Válasz floresta #7703. hozzászólására
Szia, azt szeretném kérdezni, hogy milyen iratokat jelent vajon az egyebek között az 1. pontban? Illetve vita, rájelentkezés esetén mindenképp ki kellene kérni jegyzői igazolást? A földhivatalnak nem lenne szabad anélkül döntenie? A jegyzők hogyan folytatnak le bármilyen ellenőrzést, mielőtt kiadnak igazolásokat? Sokszor nem is ismerik a kérelmezőt. Köszi