Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak609 FtBenzin árak612 FtEUR386.85 FtUSD356 FtCHF392.77 FtGBP451.06 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Hol és mekkora terület átlagában??? Mert az hogy 500 négyzetméterek ennyi van az csak egy dolog! Ott szarrá van etetve a föld anyaggal hogy teremjen! Akkor is baromság az a 300q hekikként! Mond meg hogy hol terem ennyi oda megyek kombájnnal és én learatom akkor ezt elhiszem de addig csak süketelés az a 300q!
Nem engem kérdeztél, és valószínűleg nem is pontosan a kérdésedre fogok válaszolni.
Kőzetliszt az, ami az agyag és a homok szemcseméret-osztályok közötti részt alkotja (0,002-0,02 mm). Mi ezt pornak tanultuk az iskolában.
Hogy szántásnál miről ismered fel, azt nem tudom. Tavasszal viszont könnyen találkozhatsz vele: amikor magágykészítésnél, vetésnél vastag porfelhő lengi körbe a traktort, akkor akár integethetsz is neki. A kőzetlisztnél kisebb szemcsék (agyag) között kohézió lép fel, a nagyobb szemcsék (homok) pedig már túl nehezek ahhoz, hogy a szél megemelje és szállítani tudja. Mivel a szántás a növényzetet legyalulja a felszínről, ezért annak pormegkötő hatása nem tud érvényesülni (sem a felszíni növényi részeké, sem a gyökereké), az ásványi anyag az első széllökésekkel a levegőbe kerül. Ilyesmiről van szó, amikor víz- és széleróziót emlegetünk.
Kőzetlisztet talán akkor mondanak szántásra, amikor a talajszerkezet ránézésre nem biztosít ideális életteret a növényeknek, állatoknak, mikroorganizmusoknak. Vagy azért, mert traktorkerék méretű kiszáradt hantokból áll, vagy azért mert elporosodott, könnyen eliszapolódó, levegőtől szinte teljesen elzárt szerkezetű.
Nagyon igazad van, sajnos nehéz sok helyen ez fölé menni átlagban, vagy ha több is terem akkor nem egyenesen arányos a költség a lehozott mennyiséggel hanem sokkal többe kerül mint amennyi az 5t feletti haszon!
Hol terem 200-300q kucca hektáronként??????? Vajon ekkora termést mekkora összegből lehetne előállítani?? Én nem hiszem hogy ennyit lehet lehozni egy hekiről több hekis táblából!
Ott áll az emberünk a munkagödörben és bizonygatja hogy bizony 7 év alatt annyi humuszt csinál mint a földanyácska 1000 év alatt. Ilyenkor az van bennem hogy bizony hül.ének néznek. Maga a módszer szerintem is jó és követendő,mindenki döntse el hogy mennyit használ belőle,mekkora részt emel át a saját gazdaságába de az ilyen megnyilvánulások hiteltelenné teszik az egészet.
Ha ez így volna pár év alatt az egész ország összes termőföldjét rendbe lehetne szedni. Érthetetlen miért nem így csinálja mindenki.
Lehet, én nem mondom h nem lehet. Csak elég karcsút, néhol. Mert van ahol az 50 az semmi, az átlag a 70+, de van ahol a 60 már extra mert az üzemi max 50
Válasz .Feco. #12415. hozzászólására
Te eléggé szakmai hozzászólásokat szoktál írni, ezért tőled is megkérdezem azt, amit a topik alapítójához címeztem, de ő ugye ideiglenesen eltűnt.
Milyen az, amikor nyers kőzetlisztet forgat az eke a felszínre? Hogy néz az ki, miről lehet megismerni? Mert szántottam már, de ilyet még nem láttam, vagy csak nem tudtam hogy ez az. Vadföldet már láttam felforgatni, nem én csináltam, de láttam a nyomát (vadföld nem az amin vadak legelnek)
Egy 5-6 tonnás búzán mégis hogyan nem lehet hasznot realizálni?
Másfelől: hektáronként 5-6 tonnás búza manapság egy műanyagpohárban vattán is megterem, jó fajta, hormális gondozással, átlagostól rosszabb földben kell hogy tudja minimum az 5 tonnát, felfelé meg inkább nem is mondom hogy mennyit, mert megint oldalirányú vitát gerjesztenék vele....
Ugye kikerül a zöldítés (az sem kötelező most), és helyette ez várható. Csak az a kérdés mennyi lesz a plusz pénz. Halottam már olyat is, hogy nem lesz többet AKG hanem ez lesz helyette mindenkinek elérhetően.
Az egész iromány végül is az elmúlt 2 év AKG keveréke.
Meglátjuk a pontos összegeket hamarosan. Nem tudom mennyire mernek, hozzányúlni az alap támogatáshoz. Ennek úgy lenne értelme, hogyha az alap támogatást mondjuk 20 000eFt lenne, és ezt lehetne emelni a vállalásokkal. Csak ez sem fér össze azzal, hogy csökkentik a parasztok papírmunkáját.
Másik probléma ezzel a környezetvédelemmel, hogy ugye a Németek ellen indítottak eljárást mert nem vezették be a nitrát rendeletet. A nyomás hatására a bevezetés után lecsökkent a termés, nem fogy úgy a műtrágya stb.... és ez sok multi érdekeivel szemben áll.
Igazából búza alá a legkönnyebb jó talajt csinálni forgatás nélkül, már 40 éve is kivitelezhető volt, pedig akkor még nem volt ennyi féle gép elérhető, mint manapság.
Felénk annak volt baja búza termésátlaggal akinek alá szántva volt, ez 99%-ban így van minig. Csak azért mert az agyagon itt ősszel ekével nem lehet jó alapművelést csinálni
Szerintem nem lesz senkire semmi ráerőszakolva, csak aki nem vállal ilyen megoldásokat az nem kap majd támogatást, vagy csak kevesebbet. Lehet majd dönteni, amúgy régóta vannak ilyenekről szó, csak még senki sem lépte meg
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólására
Ezt mindenki tudja.Csak egy a cél hogy nyugat nyugodtan éljen 5 évente új gépekben koptassa a seggét és kész.Attól függetlenül szeretem a topicot,mert ha a mostani hasznomra ha meglelném a receptet főleg kevesebb munkával,akkor természetes hogy úgy csinálnám hogy mindnél egészségesebb legyen a földnek/nekem is.
Nem vitatom a gazdálkodásod, szemléleted, de egy két dolgot azért hozzáfűznék.
Ha akkor lenne a legnagyobb termés, ha rábíznánk a természetre, akkor a világon a gazdálkodók húzzák be a f.szukat abba ahogy most csinálják? Ugye nem. Csak eljutott oda a világ, hogy 10-20mázsa helyett, 100-200 néhol 300q kukoricatermések vannak. Ugyanabban a földben -sőt még rosszabban, mert folyamatosan zsigereljük- amiben 100éve csak 10-20q. Ez bizony a műtrágyának, vegyszereknek is köszönhető.
Másik.
Ezzel a helyes mg-i gyakorlattal kapcsolatban.
Én valahogy azt érzem, hogy ezzel inkább csökkenti akarják az össz termés mennyiséget. Hogy miért, azt rábizom mindenkire.
Arra azért kíváncsi lennék, hogy egy nyugati gazda mennyit kap azért, ha 5hektáronként méhlegelőt csinál. De hogy nem 20-30ezret mint mi, az 8s biztos.
Szóval értek én sok mindent, hogy hasznos, de én nem vagyok biztos, hogy ez a fő cél.
Pont az, hogy nem akarom.
És azt mondom, ne is kényszerítse senki mást a változtatásra.
Mindenki magától változzon, akkor van értelme. Amúgy csak belerokkan az ember.
Igazából nem rossz ez, sok helyen a búza már amúgy is csak alibinövény lett, kell a jó vetésforgóba, de kár rajta nagyon tornázni, sose lesz 60+ mázsa.
Vagyis lehet annyi, de annyi ráfordítással amiből sokkal jobban kijössz kukoricában. Aztán akkor legalább “pihen” a föld
Ha hiszed, ha nem 4 éve, mióta eladtam az ekét, búzán még nem volt hasznom! 2q pétit kap oszt jóccakát. Nincs gombaölőzve, rovarírtózva érdekes mód nem is kell. Viszont 15q volt az első évben ha-ként, most 24-nél tartok. Lassan emelkedik. Kukorica viszont csúcsokat döntöget, összvisz 3-4 q pétivel.
A hasznos rovarok sokkal hamarabb pusztulnak el egy piretroidos kezeléstől, mint a káros. Viszont a hasznosban lenne olyan ami megeszi a haszontalant. Valami ilyesmi a cél, hogy a természet tegye a dolgát, ne pedig a vegyszerek.
Kicsit összeesküvés elméletnek hangzik... meg lehet nem is jól gondolom.
Egyébként a gyomirtó is odavág a talajéletnek.
Egyébként egy okszerű rovarölős védekezésnek mi köze van a talajmegújításhoz? Vagyis a kettő miért nem fér meg egy mondatban? Ha a napraforgódon vastagon lesz a levéltetű, úgyis le fogod fújni, ha nem lesz rajta, akkor meg úgysem. Nem hiszem h pl ez, érdemben összefügg a talajjal.
Nem hiába voltak fasorok. Mára azonban kivágta mindenki. Többek között az enyémet is a szomszédok. Ez Magyarország.
A vad úgy figyeltem meg, hogy most csak a szélét szedte. De itt az nem fog nekem csökkenni. Amióta így dolgozom, hogy minél több takaró legyen fent olyan mintha kerítés lenne a szomszédé meg az enyém közt. Van olyan tábla, hogy a disznó az enyémet járja a szomszédéba nem megy bele. Érdekes. Mezsgyéig elmegy és visszafordul. Valami csak jó nekem, lentebb van mint a szomszédé és nálunk nincs vízállás a szomszédnál igen. Tavaly pedig a szerencsétlen támogatósállattartó (akinek azért van állat mert arra adnak támogatást) kiszabadult a tehene és érdekes módon csak a mi táblánkat szecskázta szét a 80 tehén. Persze bele ment máséba is, de nekünk szó szerint csutkára rágta le az egészet. Azóta sem kaptam kártérítést valószínű nem is fogok.
Vissza a mini biodiverzitás gazdagodásához:
Pár évet letolok (tritikálé, kukorica, napraforgó, mert ezekre eddig sem fújtam gombaölőt, rovarölőt) így aztán megpróbálom a repcét így csinálni rovarölő és gombaölő nélkül.
Köszönöm a segítséged! Mostanában keveset írsz ilyen témába, de mindig "löksz" egyet rajtam, hogy amin agyalok nálad már évek óta megy.
Csak így tovább és a legjobbakat neked!
Az egyáltalán nem baj, hogy nincs nagyobb táblád. 10 ha azért már nem mondható kis parcellának, az ilyen méretű táblák sokkal jobban hozzájárulnak a biodiverzitás gazdagodásához. Volt szerencsém olyan helyen dolgozni, ahol nem volt ritka a 200-250-300 ha-os egybe tábla sem, 1.5-2 km-es hosszúságban, nagyon még vaddal sem találkoztál benne, igazi kultúrsivatag volt. Persze tudom, nagyon csábítóan hangzik, mert hogy Amerikába meg Ausztráliába is mekkora táblák vannak, de mi itt vagyunk, és nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az EU-n belül önálló biogeográfiai régiót alkotunk, mert akkora fajgazdagság található még a magyar tájban, ami az ökoszisztéma szolgáltatásokhoz elengedhetetlenek.
Egyébként ha megnézed a sokat emlgetett dakotai Brown ranch-ot a google mapson, ott is láthatod, hogy az öreg nagyjából 20 ha-os táblákra osztotta fel a területei nagy részét. Nyilván első sorban a defláció miatt gondlom, de ezekkel a fás szegélyekkel is óriási lépést tett a sok hasznos élőlény megtelepedésének elősegítésére.
Felénk a vadkár annyira nem jelentős, így annak kapcsán nem tudok nyilatkozni, hogy csökkent-e a szegély miatt vagy sem.https://www.google.hu/maps/place/Browns+Ranch/@46.8341394,-100.6307984,4332m/data=!3m1!1e3!4m5!3m4!1s0x52d77bd745d8886d:0x7f73054971623b2a!8m2!3d46.8462527!4d-100.6252666
Akkor nekem elég körbe. 10 ha-tól nagyobb tábla nincs sajnos. Örülök hogy 6m elég én 12-t akartam. Első pár évben csak gabonát akarok hátha megúszom a gombaölőt. Meg a vadkárt is remélem csökkenti. Érdekes hogy inkább mostanában csak a széleket eszi az őz csorda de azt koppig. Főleg napraforgót keni szét. Kukoricát már nem tudok oda tenni a temérdek vaddisznó miatt meg a 2 lábúak miatt.
Köszönöm szépen!
Egész jól nagyítható már a felület. Igaz, nekem 6 méteresek vannak, de minden gond nélkül be tudtam őket rajzolni. Ez ne tántorítson el a telepítéstől, mert óriási jelentősége van ebben a rendszerben!
Nem azt írtam, hogy nem jó a grúber. Azt írtam, hogy attól hogy valaki húz egy 4 soros grúbert ami leforgat minden szármaradványt és rászór x q műtrágyát. Ahol x nagyobb mint 7q. Az nem lesz környezet tudatos.
Nem ismertem eddig olyat aki azért gazdálkodik hogy az éves haszon nulla legyen vagy ráfizetés.
Én sem költöm bele az életem a földbe, de arra törekszünk, hogy legyen rajta haszon. És nagyon nem örülnék ha mínusz lenne, ha nő a humusz ha nem.
Attól függetlenül, hogy grúbert használok és kevés műtrágyát adok ki még nem tartom magam olyan környezet barátnak, mert sajnos rovarölő és gombaölő egyszer csak megy a búzára nálunk is . Amíg vetésen kívül más menet is van főleg alapművelés és magágykészítés az addig még konvencionális művelés a szememben.
A lényegi mondanivalója a hosszú írásnak bár lehet nincs is igazam, hogy aki szántani akar az szántani fog. Ha kell akkor grúber után megtárcsázza, hogy szép legyen leforgarva csak a pucér föld legyen. Ott nem sok a takarás. Ismerek ilyet is. Nincs mentetszám csökkenés.
15-20 mm eső is képes a szántást lemosni, gruberezett területen ugyanott minimális kárt okoz a víz. A többi dolog is fontos, de ez alapvető különbség. Talajt takarni kell, szerintem.
Nekem ezzel nincs is gondom, hogy ki mennyi műtrágyát szór. Én csak azt mondom, hogy valaki grúbert húz eke helyett meg kiszórja azt amit kiszór (~10q) nem lesz környezetbarát és környezet tudatos sem.
Nyilván akinek megvan a tuti recept úgy csinálja. A profit az első azt gondolom mindenkinél. (nálam is)
Ahogy már írtam pár hozzászólással visszább,nem ördögtől való pár q műtrágya, nyilván én sem 1 tonna műtrágyáról beszélek. Aki kb ennyit kijuttat, az a következő években sem fog csökkenteni, pláne ha megvan a kalkulált bevétel/ nyereség. Ezeket hiába próbálod meggyőzni, és azt gondolom nem is a mi feladatunk, akármennyire is győzködjük őket.
Nekem továbbra is az a legnagyobb szívfájdalmam, hogy olyan vegyszerek/gyomírtók kerülnek bizonyos növény kultúrákra amikre nincs is engedélye az adott permetszernek. Ez ami nagyon nincs rendbe. Vagy a már régen betiltott olitref-et még nagyon sokan használják. De ott van a nem méhkímélő technológia is virágzó kultúráknál és sorolhatnám még. Sajnos van aki ezeket szépen megússza.
Önmagában az, hogy valaki húz egy 4 soros grúbert ami leforgat mindent a maga 20 cm-es osztásával utána a gazda kiszór 7q AN műtrágyát előtte meg 2q komplexet hektáronként az nem lesz soha környezetbarát. (főleg nitrát érzékeny területen) Meg fújunk 3x gombaölőt. A nézetet kell megváltoztatni, mindig is lesznek olyanok akik csalnak. A rákényszerítés nem megoldás szerintem.
Ez a jogalkotókon, múlik milyen ellenőrzési formát hoznak létre. És mivel ez környezetvédelemről szól lehet komolyabban veszik. És lesz nagyobb ellenőrző brigád.
14827 hozzászólás
Válasz Dave #12424. hozzászólására
Hol és mekkora terület átlagában??? Mert az hogy 500 négyzetméterek ennyi van az csak egy dolog! Ott szarrá van etetve a föld anyaggal hogy teremjen! Akkor is baromság az a 300q hekikként! Mond meg hogy hol terem ennyi oda megyek kombájnnal és én learatom akkor ezt elhiszem de addig csak süketelés az a 300q!
Válasz Tomszi #12416. hozzászólására
Nem engem kérdeztél, és valószínűleg nem is pontosan a kérdésedre fogok válaszolni.
Kőzetliszt az, ami az agyag és a homok szemcseméret-osztályok közötti részt alkotja (0,002-0,02 mm). Mi ezt pornak tanultuk az iskolában.
Hogy szántásnál miről ismered fel, azt nem tudom. Tavasszal viszont könnyen találkozhatsz vele: amikor magágykészítésnél, vetésnél vastag porfelhő lengi körbe a traktort, akkor akár integethetsz is neki. A kőzetlisztnél kisebb szemcsék (agyag) között kohézió lép fel, a nagyobb szemcsék (homok) pedig már túl nehezek ahhoz, hogy a szél megemelje és szállítani tudja. Mivel a szántás a növényzetet legyalulja a felszínről, ezért annak pormegkötő hatása nem tud érvényesülni (sem a felszíni növényi részeké, sem a gyökereké), az ásványi anyag az első széllökésekkel a levegőbe kerül. Ilyesmiről van szó, amikor víz- és széleróziót emlegetünk.
Kőzetlisztet talán akkor mondanak szántásra, amikor a talajszerkezet ránézésre nem biztosít ideális életteret a növényeknek, állatoknak, mikroorganizmusoknak. Vagy azért, mert traktorkerék méretű kiszáradt hantokból áll, vagy azért mert elporosodott, könnyen eliszapolódó, levegőtől szinte teljesen elzárt szerkezetű.
Válasz Filler #12421. hozzászólására
Nagyon igazad van, sajnos nehéz sok helyen ez fölé menni átlagban, vagy ha több is terem akkor nem egyenesen arányos a költség a lehozott mennyiséggel hanem sokkal többe kerül mint amennyi az 5t feletti haszon!
Válasz Ares 826 #12423. hozzászólására
Rekord bőven 300q felett van...
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólására
Hol terem 200-300q kucca hektáronként??????? Vajon ekkora termést mekkora összegből lehetne előállítani?? Én nem hiszem hogy ennyit lehet lehozni egy hekiről több hekis táblából!
Válasz Tomszi #12416. hozzászólására
Ott áll az emberünk a munkagödörben és bizonygatja hogy bizony 7 év alatt annyi humuszt csinál mint a földanyácska 1000 év alatt. Ilyenkor az van bennem hogy bizony hül.ének néznek. Maga a módszer szerintem is jó és követendő,mindenki döntse el hogy mennyit használ belőle,mekkora részt emel át a saját gazdaságába de az ilyen megnyilvánulások hiteltelenné teszik az egészet.
Ha ez így volna pár év alatt az egész ország összes termőföldjét rendbe lehetne szedni. Érthetetlen miért nem így csinálja mindenki.
Válasz .Feco. #12415. hozzászólására
Azért vannak olyan földek ahol az 5 tonna búza is igen jónak számít.
Válasz .Feco. #12417. hozzászólására
Na ezzel nem lettem okosabb
De mégis? Én iskolában sose tanultam mezőgazdaságot.
Válasz bandigh #12418. hozzászólására
Jók ezek a számok csak azt nem értem meg, hogy az országos átlagok akkor miért ennyi?
"őszi búzából országosan 5,23 tonna, őszi árpából 4,98 tonna, repcéből 2,8 tonna átlagtermést mértek"
Válasz .Feco. #12415. hozzászólására
Lehet, én nem mondom h nem lehet. Csak elég karcsút, néhol. Mert van ahol az 50 az semmi, az átlag a 70+, de van ahol a 60 már extra mert az üzemi max 50
Válasz Tomszi #12416. hozzászólására
Ebben a kértdésben (is) az asztalnak ugyan azon az oldalán ülünk, úgy vélem...
Válasz .Feco. #12415. hozzászólására
Te eléggé szakmai hozzászólásokat szoktál írni, ezért tőled is megkérdezem azt, amit a topik alapítójához címeztem, de ő ugye ideiglenesen eltűnt.
Milyen az, amikor nyers kőzetlisztet forgat az eke a felszínre? Hogy néz az ki, miről lehet megismerni? Mert szántottam már, de ilyet még nem láttam, vagy csak nem tudtam hogy ez az. Vadföldet már láttam felforgatni, nem én csináltam, de láttam a nyomát (vadföld nem az amin vadak legelnek)
E cikket olvasva merült fel bennem:
link
Válasz bandigh #12401. hozzászólására
Egy 5-6 tonnás búzán mégis hogyan nem lehet hasznot realizálni?
Másfelől: hektáronként 5-6 tonnás búza manapság egy műanyagpohárban vattán is megterem, jó fajta, hormális gondozással, átlagostól rosszabb földben kell hogy tudja minimum az 5 tonnát, felfelé meg inkább nem is mondom hogy mennyit, mert megint oldalirányú vitát gerjesztenék vele....
Válasz szanberg #12409. hozzászólására
Ugye kikerül a zöldítés (az sem kötelező most), és helyette ez várható. Csak az a kérdés mennyi lesz a plusz pénz. Halottam már olyat is, hogy nem lesz többet AKG hanem ez lesz helyette mindenkinek elérhetően.
Az egész iromány végül is az elmúlt 2 év AKG keveréke.
Meglátjuk a pontos összegeket hamarosan. Nem tudom mennyire mernek, hozzányúlni az alap támogatáshoz. Ennek úgy lenne értelme, hogyha az alap támogatást mondjuk 20 000eFt lenne, és ezt lehetne emelni a vállalásokkal. Csak ez sem fér össze azzal, hogy csökkentik a parasztok papírmunkáját.
Másik probléma ezzel a környezetvédelemmel, hogy ugye a Németek ellen indítottak eljárást mert nem vezették be a nitrát rendeletet. A nyomás hatására a bevezetés után lecsökkent a termés, nem fogy úgy a műtrágya stb.... és ez sok multi érdekeivel szemben áll.
Messze van még mire ez végleges lesz.
Válasz Tomszi #12408. hozzászólására
Szerintem ezt nem mondtam.
El kell találnom a mikéntjét még. A lényeg, haladok.
Válasz Tomszi #12408. hozzászólására
Igazából búza alá a legkönnyebb jó talajt csinálni forgatás nélkül, már 40 éve is kivitelezhető volt, pedig akkor még nem volt ennyi féle gép elérhető, mint manapság.
Válasz szanberg #12409. hozzászólására
Igen, én is beleolvastam a lenti dokumentumba, sőt átfutottam, de olyan nem volt benne, hogy kötelező lenne.
Olyat viszont mástól hallottam már, hogy jobban fognak differenciálni ilyen szempontok szerint, hasonlóan mint az akg-ban is.
Válasz endypapa #12396. hozzászólására
Felénk annak volt baja búza termésátlaggal akinek alá szántva volt, ez 99%-ban így van minig. Csak azért mert az agyagon itt ősszel ekével nem lehet jó alapművelést csinálni
Válasz VDénes #12406. hozzászólására
Szerintem nem lesz senkire semmi ráerőszakolva, csak aki nem vállal ilyen megoldásokat az nem kap majd támogatást, vagy csak kevesebbet. Lehet majd dönteni, amúgy régóta vannak ilyenekről szó, csak még senki sem lépte meg
Válasz endypapa #12396. hozzászólására
ezt se tudtam eddig. 
A búza termésátlag a szántással van összefüggésben?
Egyébként szerintem nem.
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólására
Ezt mindenki tudja.Csak egy a cél hogy nyugat nyugodtan éljen 5 évente új gépekben koptassa a seggét és kész.Attól függetlenül szeretem a topicot,mert ha a mostani hasznomra ha meglelném a receptet főleg kevesebb munkával,akkor természetes hogy úgy csinálnám hogy mindnél egészségesebb legyen a földnek/nekem is.
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólására
Igazad van. Egyet értek veled.
Pont ezért mondom, hogy mindenki szabadon döntsön már arról, hogy is szeretne gazdálkodni.
Nyilván kevesebb termés lesz, mint egy intenzív növényvédő technológiával. Ebben is igazad van.
Válasz VDénes #12395. hozzászólására
Nem vitatom a gazdálkodásod, szemléleted, de egy két dolgot azért hozzáfűznék.
Ha akkor lenne a legnagyobb termés, ha rábíznánk a természetre, akkor a világon a gazdálkodók húzzák be a f.szukat abba ahogy most csinálják? Ugye nem. Csak eljutott oda a világ, hogy 10-20mázsa helyett, 100-200 néhol 300q kukoricatermések vannak. Ugyanabban a földben -sőt még rosszabban, mert folyamatosan zsigereljük- amiben 100éve csak 10-20q. Ez bizony a műtrágyának, vegyszereknek is köszönhető.
Másik.
Ezzel a helyes mg-i gyakorlattal kapcsolatban.
Én valahogy azt érzem, hogy ezzel inkább csökkenti akarják az össz termés mennyiséget. Hogy miért, azt rábizom mindenkire.
Arra azért kíváncsi lennék, hogy egy nyugati gazda mennyit kap azért, ha 5hektáronként méhlegelőt csinál. De hogy nem 20-30ezret mint mi, az 8s biztos.
Szóval értek én sok mindent, hogy hasznos, de én nem vagyok biztos, hogy ez a fő cél.
Válasz endypapa #12400. hozzászólására
Ez jò volt!
Válasz endypapa #12396. hozzászólására
Elhiszem. Sőt van akinek szántottan sincs haszon rajta és csak kötelezőségből termeli.
Nekünk fele műtrágyával a kukorica jól terem. 100q körül stabilan megvan. Aszájban persze 80q körül van.
Nem ellened szóltam egyébként. Ha úgy jött le elnézést kérek.
Válasz szanberg #12399. hozzászólására
Pont az, hogy nem akarom.
És azt mondom, ne is kényszerítse senki mást a változtatásra.
Mindenki magától változzon, akkor van értelme. Amúgy csak belerokkan az ember.
Elnézést, ha félre érthetően írtam. Ezt akartam.
Válasz endypapa #12398. hozzászólására
Igazából nem rossz ez, sok helyen a búza már amúgy is csak alibinövény lett, kell a jó vetésforgóba, de kár rajta nagyon tornázni, sose lesz 60+ mázsa.
Vagyis lehet annyi, de annyi ráfordítással amiből sokkal jobban kijössz kukoricában. Aztán akkor legalább “pihen” a föld
Válasz szanberg #12399. hozzászólására
Szerintem, Te már Kökénnyel is álmodsz.
Válasz VDénes #12379. hozzászólására
Más ember nézeteit miért akarod te megváltoztatni?
nem vagy te kökény...
Válasz bandigh #12397. hozzászólására
Szántottban 50-80q közt ingadozott időjárástól függően. Eke nélkül 70-120q közt. Eleinte ugyan annyi pétit kapott, most már az is csökkentve volt.
Válasz endypapa #12396. hozzászólására
Mennyi az a kukoricatermés ott?
Válasz VDénes #12387. hozzászólására
Ha hiszed, ha nem 4 éve, mióta eladtam az ekét, búzán még nem volt hasznom! 2q pétit kap oszt jóccakát. Nincs gombaölőzve, rovarírtózva érdekes mód nem is kell. Viszont 15q volt az első évben ha-ként, most 24-nél tartok. Lassan emelkedik. Kukorica viszont csúcsokat döntöget, összvisz 3-4 q pétivel.
Válasz bandigh #12394. hozzászólására
A hasznos rovarok sokkal hamarabb pusztulnak el egy piretroidos kezeléstől, mint a káros. Viszont a hasznosban lenne olyan ami megeszi a haszontalant. Valami ilyesmi a cél, hogy a természet tegye a dolgát, ne pedig a vegyszerek.
Kicsit összeesküvés elméletnek hangzik... meg lehet nem is jól gondolom.
Egyébként a gyomirtó is odavág a talajéletnek.
Válasz VDénes #12393. hozzászólására
Egyébként egy okszerű rovarölős védekezésnek mi köze van a talajmegújításhoz? Vagyis a kettő miért nem fér meg egy mondatban? Ha a napraforgódon vastagon lesz a levéltetű, úgyis le fogod fújni, ha nem lesz rajta, akkor meg úgysem. Nem hiszem h pl ez, érdemben összefügg a talajjal.
Válasz otis #12392. hozzászólására
Nem hiába voltak fasorok. Mára azonban kivágta mindenki. Többek között az enyémet is a szomszédok. Ez Magyarország.
A vad úgy figyeltem meg, hogy most csak a szélét szedte. De itt az nem fog nekem csökkenni. Amióta így dolgozom, hogy minél több takaró legyen fent olyan mintha kerítés lenne a szomszédé meg az enyém közt. Van olyan tábla, hogy a disznó az enyémet járja a szomszédéba nem megy bele. Érdekes. Mezsgyéig elmegy és visszafordul. Valami csak jó nekem, lentebb van mint a szomszédé és nálunk nincs vízállás a szomszédnál igen. Tavaly pedig a szerencsétlen támogatósállattartó (akinek azért van állat mert arra adnak támogatást) kiszabadult a tehene és érdekes módon csak a mi táblánkat szecskázta szét a 80 tehén. Persze bele ment máséba is, de nekünk szó szerint csutkára rágta le az egészet. Azóta sem kaptam kártérítést valószínű nem is fogok.
Vissza a mini biodiverzitás gazdagodásához:
Pár évet letolok (tritikálé, kukorica, napraforgó, mert ezekre eddig sem fújtam gombaölőt, rovarölőt) így aztán megpróbálom a repcét így csinálni rovarölő és gombaölő nélkül.
Köszönöm a segítséged! Mostanában keveset írsz ilyen témába, de mindig "löksz" egyet rajtam, hogy amin agyalok nálad már évek óta megy.
Csak így tovább és a legjobbakat neked!
Válasz VDénes #12391. hozzászólására
Az egyáltalán nem baj, hogy nincs nagyobb táblád. 10 ha azért már nem mondható kis parcellának, az ilyen méretű táblák sokkal jobban hozzájárulnak a biodiverzitás gazdagodásához. Volt szerencsém olyan helyen dolgozni, ahol nem volt ritka a 200-250-300 ha-os egybe tábla sem, 1.5-2 km-es hosszúságban, nagyon még vaddal sem találkoztál benne, igazi kultúrsivatag volt. Persze tudom, nagyon csábítóan hangzik, mert hogy Amerikába meg Ausztráliába is mekkora táblák vannak, de mi itt vagyunk, és nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az EU-n belül önálló biogeográfiai régiót alkotunk, mert akkora fajgazdagság található még a magyar tájban, ami az ökoszisztéma szolgáltatásokhoz elengedhetetlenek.
Egyébként ha megnézed a sokat emlgetett dakotai Brown ranch-ot a google mapson, ott is láthatod, hogy az öreg nagyjából 20 ha-os táblákra osztotta fel a területei nagy részét. Nyilván első sorban a defláció miatt gondlom, de ezekkel a fás szegélyekkel is óriási lépést tett a sok hasznos élőlény megtelepedésének elősegítésére.
Felénk a vadkár annyira nem jelentős, így annak kapcsán nem tudok nyilatkozni, hogy csökkent-e a szegély miatt vagy sem.https://www.google.hu/maps/place/Browns+Ranch/@46.8341394,-100.6307984,4332m/data=!3m1!1e3!4m5!3m4!1s0x52d77bd745d8886d:0x7f73054971623b2a!8m2!3d46.8462527!4d-100.6252666
Válasz otis #12390. hozzászólására
Akkor nekem elég körbe. 10 ha-tól nagyobb tábla nincs sajnos. Örülök hogy 6m elég én 12-t akartam. Első pár évben csak gabonát akarok hátha megúszom a gombaölőt. Meg a vadkárt is remélem csökkenti. Érdekes hogy inkább mostanában csak a széleket eszi az őz csorda de azt koppig. Főleg napraforgót keni szét. Kukoricát már nem tudok oda tenni a temérdek vaddisznó miatt meg a 2 lábúak miatt.
Köszönöm szépen!
Válasz VDénes #12389. hozzászólására
Ez leginkább táblamérettől függ szerintem. Nekem csak körben van, és a Lajtamagos keveréket vetettem, amiben 9 fajta mag van.
Válasz otis #12388. hozzászólására
Én azon gondolkodtam hogy lehet nem elég körbe és középre is vetni kellene. Neked csak körben van?
Egyébként hány fajta mag van vetve neked így?
Válasz endypapa #12376. hozzászólására
Egész jól nagyítható már a felület. Igaz, nekem 6 méteresek vannak, de minden gond nélkül be tudtam őket rajzolni. Ez ne tántorítson el a telepítéstől, mert óriási jelentősége van ebben a rendszerben!
Válasz endypapa #12385. hozzászólására
. Amíg vetésen kívül más menet is van főleg alapművelés és magágykészítés az addig még konvencionális művelés a szememben.
Nem azt írtam, hogy nem jó a grúber. Azt írtam, hogy attól hogy valaki húz egy 4 soros grúbert ami leforgat minden szármaradványt és rászór x q műtrágyát. Ahol x nagyobb mint 7q. Az nem lesz környezet tudatos.
Nem ismertem eddig olyat aki azért gazdálkodik hogy az éves haszon nulla legyen vagy ráfizetés.
Én sem költöm bele az életem a földbe, de arra törekszünk, hogy legyen rajta haszon. És nagyon nem örülnék ha mínusz lenne, ha nő a humusz ha nem.
Attól függetlenül, hogy grúbert használok és kevés műtrágyát adok ki még nem tartom magam olyan környezet barátnak, mert sajnos rovarölő és gombaölő egyszer csak megy a búzára nálunk is
A lényegi mondanivalója a hosszú írásnak bár lehet nincs is igazam, hogy aki szántani akar az szántani fog. Ha kell akkor grúber után megtárcsázza, hogy szép legyen leforgarva csak a pucér föld legyen. Ott nem sok a takarás. Ismerek ilyet is. Nincs mentetszám csökkenés.
Válasz VDénes #12383. hozzászólására
" A profit az első azt gondolom mindenkinél."
Hidd el, nem mindenkinél.
Válasz VDénes #12379. hozzászólására
Valahol el kell kezdeni. Mint mondták, első lépés az eke eladása.
Válasz VDénes #12383. hozzászólására
15-20 mm eső is képes a szántást lemosni, gruberezett területen ugyanott minimális kárt okoz a víz. A többi dolog is fontos, de ez alapvető különbség. Talajt takarni kell, szerintem.
Válasz Berkó_ #12380. hozzászólására
Nekem ezzel nincs is gondom, hogy ki mennyi műtrágyát szór. Én csak azt mondom, hogy valaki grúbert húz eke helyett meg kiszórja azt amit kiszór (~10q) nem lesz környezetbarát és környezet tudatos sem.
Nyilván akinek megvan a tuti recept úgy csinálja. A profit az első azt gondolom mindenkinél. (nálam is)
Válasz .Feco. #12381. hozzászólására
Tavaly még hallottam, hogy beszéltek rólam mikor fújták. Állítólag ukránból került be. Ki tudja mi volt...
Válasz VDénes #12379. hozzászólására
Olitref már régen nincs, még a gyár sem, ahol készült...
Biztos sokan hallottak róla mostanában...
Válasz VDénes #12379. hozzászólására
Ahogy már írtam pár hozzászólással visszább,nem ördögtől való pár q műtrágya, nyilván én sem 1 tonna műtrágyáról beszélek. Aki kb ennyit kijuttat, az a következő években sem fog csökkenteni, pláne ha megvan a kalkulált bevétel/ nyereség. Ezeket hiába próbálod meggyőzni, és azt gondolom nem is a mi feladatunk, akármennyire is győzködjük őket.
Válasz MrPoke #12378. hozzászólására
Nekem továbbra is az a legnagyobb szívfájdalmam, hogy olyan vegyszerek/gyomírtók kerülnek bizonyos növény kultúrákra amikre nincs is engedélye az adott permetszernek. Ez ami nagyon nincs rendbe. Vagy a már régen betiltott olitref-et még nagyon sokan használják. De ott van a nem méhkímélő technológia is virágzó kultúráknál és sorolhatnám még. Sajnos van aki ezeket szépen megússza.
Önmagában az, hogy valaki húz egy 4 soros grúbert ami leforgat mindent a maga 20 cm-es osztásával utána a gazda kiszór 7q AN műtrágyát előtte meg 2q komplexet hektáronként az nem lesz soha környezetbarát. (főleg nitrát érzékeny területen) Meg fújunk 3x gombaölőt. A nézetet kell megváltoztatni, mindig is lesznek olyanok akik csalnak. A rákényszerítés nem megoldás szerintem.
Válasz VDénes #12377. hozzászólására
Ez a jogalkotókon, múlik milyen ellenőrzési formát hoznak létre. És mivel ez környezetvédelemről szól lehet komolyabban veszik. És lesz nagyobb ellenőrző brigád.